Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-02 / 282. szám

1981. december 2. Kelet-Magyarország 3 Parlament a tangazdaságban Felnőtt partnerként HA OSZTÁLYOZNI kel­lene a felszólaló fiatalok szereplését a nyíregyházi tangazdaság ifjúsági par­lamentjén, nagyon megkö­zelítenék a kitűnő osztály­zatot. Nyomban hozzá is kell tenni, nem szereplés volt ez, hanem egy termé­szetes, kötetlen beszélgetés, melyet a közös felelősség és őszinteség tett életsze­rűvé. Észrevehető volt, va­lamennyi felszólaló készült a parlamentre, átgondolta véleményét, kérdéseit s bi­zonyára hasonló korú, ott­honi társaival meg is vi­tatta azokat. Mi foglalkoztatta a fia­talokat, akik több mint háromszáz társuk képvi­seletében jöttek a parla­mentre? Sok olyan dolog, ami minden parlamenten bizonyára téma volt, mint a lakáshoz jutás, a fizetés, a beilleszkedés, a tovább­tanulás, az egészséges munkakörülmények, az üzemegészségügy, a mun­kásszállítás, a művelődés, a szabadidő eltöltése, a sportolás. A főiskolai tangazdaság­ban a dolgozók csaknem egyharmada — az össz- létszám 31,2 százaléka — a fiatal, 30 éven aluli kor­osztályhoz tartozik. Nagy­jából minden harmadik tangazdasági dolgozó fia­tal, így az érvényesülésük, közérzetük, kezdeménye­zőkészségük nagyobb fi­gyelmet és törődést kíván, mint egy más, valamivel idősebb átlagéletkorú munkahelyen. Égető gondja a tangaz­dasági fiataloknak is a la­kás, amelyet a gazdasági vezetők anyagi erejükhöz mérten igyekeznek enyhí­teni. Az utóbbi három év­ben 11 fiatal kapott lakás- építési kölcsönt, kilencen szolgálati lakást. Jelenleg szervezés alatt áll egy la­kásépítési akció, amelyre 24 fiatal jelentkezett. Ke­vésnek van azonban zse­bében az induló összeg, ami nélkül távoli re­ménynek tűnik a saját otthon. A saját maguk építkezőknek szó szerint, segítség minden tégla, ezért is javasolták, hogy a lebontott, szanálásra ítélt régi szolgálati lakások bontási anyagát a fiatalok kapják. EGYIK KÖZPONTI TÉ­MA volt a nagyobb tudás megszerzése is, amelyhez a tangazdaság minden se­gítséget megad. A válto­zások kedvezőek, hisz je­lenleg a korábbi 24 he­lyett 32 főiskolát, egyete­met végzett fiatal dolgo­zik a tangazdaságban, a középfokú végzettségűek száma 39-ről 43-ra, az ál­talános iskolát végzetteké 217-ről 232-re gyarapo­dott. Nem hallgatták el azonban azt se, hogy még mindig van utánpótlása a nyolc általánossal nem rendelkezőknek. Kevesebb ugyan az ilyen fiatal jelen­leg, mint három évvel ez­előtt, de nem biztos, hogy azért, mert közben pótol­ták az iskoláikat, hanem idősebb korba léptek és így már nem a fiatalok kor­osztályának statisztikájá­ban szerepelnek... Tájékozottságról tanús­kodtak a fiatalok felszó­lalásai, ismerik, értik sző­kébb munkahelyük főbb dolgait. De az is bebizo­nyosodott : a munkhelyi élet kérdéseinek széles kö­rű és vissza-visszatérő megvitatását, a tájékozta­tást soha nem lehet befe­jezni, vagy megelégedni azzal, már mindenki min­dent tud. Jó hangulatú ifjúsági parlament volt a tangaz­dasági, ahol a fiatalok nem rejtették véka alá a véleményüket, bírálatukat, s nem sértődtek meg a ve­zetők sem, amikor a Szó­kimondás éppen őket is érintette. Felnőtt partner­ként adtak választ arra, min igyekeznek változtat­ni és mi az, amire nem ígérhetnek és nem is ígér­nek gyors megoldást. A LAKÁSHOZ jutta­tás lényegesebb javítását nem tudják garantálni, vi­szont megvizsgálnak olyan javaslatokat, mint az il­letményföld juttatása, amelyre a jelenlegi kol­lektív szerint 3 éves mun­kaviszony után jogos a dolgozó. Ezt megvizsgál­ják, hogyan lehetne az időt rövidebbre fogni, ez­zel növelni a fiatal dolgo­zók keresetét... (P) iö . ov .,9nisü Mécses bokszosdobozból H ogyan lesz valaki újító? A kérdés rossz, hiszen ez nem mesterség, amit el lehet sajátítani, hanem va­lamiféle veleszületett tehet­ség, hajlam. Pásztói János, a Nagykállói ÁFÉSZ sokszoros újítója szerint jó adag nyug- hatatlanság, örök elégedetlen­ség kell hozzá. — Nekem soha semmi nem volt jó. Mindig spekuláltam, hogy lehet valamit könnyeb­ben, egyszerűbben megolda­ni. Az egész a házépítéssel kezdődött... A fiatalember a kállói Zöld Mező Termelőszövetkezet gépkocsivezetője volt mikor megnősült. Családjának ott­hont kellett teremtenie. Hetvenezer forint OTP köl­csönnel fogtam az építéshez. A téesz kőművesbrigádja 38 ezerért vállalta a szakmun­kát. Honnan adtam volna annyit? Pásztói János sajátosan ol­dotta meg a gondot. Kérte, helyezzék segédmunkásnak a kőművesekhez. — Három hónap alatt meg­tanultam kéményt húzni, fa­lat rakni, betont keverni. Ak­kor egy barátommal, Antal Pistával nekiláttunk az ala­pozásnak. Még alig kezdődött el a kőművesmunka, mikor átkértem magam előbb a víz- majd a villanyszerelőkhöz. így a vizet és a villanyt is ma­gam vezettem be az épületbe. Egyedül a tető felrakásában segített szakember: a bátyám. Mikor elkészült a ház — igaz teljesen még most sincs befejezve — a jobb kereset reményében a MÁV-hoz pár­tolt Pásztói János. Elvégezte Pesten a járőrszerelői, majd az ív- és lánghegesztői tan­folyamot. Szerette a- munká­ját, meg is becsülték a vasút­nál. De az örök ingázás he­lyett — hiszen Nyíregyházára járt dolgozni, s alig látta a gyermekeit — hazafelé húz­ta a szíve. Kapóra jött, mi­kor az áfész újonnan alakuló bőröndüzemébe hívták dol­gozni. — Mi volt itt akkor! Sok új, ismeretlen gép, szakem­ber egy sem! Segédmunkás­ként kezdtem magam is. Azó­ta megszerettem a bőrdíszmű­ves szakmát, sőt kineveztek művezetőnek is. Még jóformán meg sem melegedett új munkahelyén a fiatalember, máris előállt egy újítással. — A bőröndkészítés egyik legnehezebb művelete akko­riban a drótvégtelenítés volt. Mindig kikezdte az asszonyok A Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat záhonyi üzemében szovjet megrende­lésre női divattáskákat varrnak. A CIPŐ, HA KILYUKAD / MEGJAVÍTJA Készülünk a cipész, / a ruhád, ha kiszakad / tüt 5 FŰZ A SZABÓ, / ÉS ESTÉRE TALÄN KÉSZ. HA A CSAP CSAK LETÖRIK / HAMAR EGY- * rianásra BE SZERELIK, / HA KIÉG A VASALÓ / EGY- “ SZERŰ A JAVlTAS, / MINDENRE VAN MEG­OLDÁS. Mindenre van megoldás a szolgáltatásban? Énekelte, s énekli ma is a Generál, s a Mikrolied, de va­jon lesz-e mindenre megol­dás január 1-e után is, ami­kor az üzemek, szövetkezetek, intézmények többsége áttér az ötnapos munkahétre, és a fel szeretnék használni, hogy ekkor menjenek el ruhát pró­bálni, vagy ezen a szabad­napon lesz idő a szennyest a Patyolatba vinni, frizuránkat a fodrásznál rendbehozatni? Magyarul, hogyan készülnek az ötnapos munkahétre a szolgáltatásban dolgozók. Gyorsjavító szalonok A készülődésnek a dolgozók szempontjából talán legegy­szerűbb formája az, hogy a tanács által adott támogatás­sal együtt mintegy 200 millió forintot költenek a vállalatok és szövetkezetek a szolgálta­tás fejlesztésére, amelyből je­lentős összeget fordítanak a gépjárműjavítás- és karban­kezét a drót. Méretre vágták, hajlították, majd diai-nylon csőbe húzták, aztán végtelení­tették a csövet. Fabrikáltam otthon egy mécsest cipőpasztás dobozból deneturált szesszel, meg konóccal. Meggyújtottam, fölé tetem a nylon csőbe hú­zott drótot: egy pillanat alatt összeolvadt az egész. Az ötlet bevált. Azóta egy asszony is elbodogul a vég- telenítéssel, pedig azelőtt öten kínlódtak vele. 1977 nyarától — az üzem indítása óta — 26 újítást nyúj­tott be a művezető. Többek közt szerkesztett kédernyitót, a bőrönd dobozok jelöléséhez fröcsi talpból bélyegzőt. Kor­szerűsítette a fogócső behú­zást, a törött ragasztópisztoly helyett készített egy újat. Újí­tásaiért 3—3500 forint jutal­mat ha kapott. M ost is egyszerre több öt­leten töri a fejét. Leg- frisebb találmánya: egy öt műveletes gép. Tud ring- lizni, szegecselni, lyukasztani, patentot felrakni, darabolni. (Pásztóiné — aki az áfész be­dolgozója — otthon ezen a masinán dolgozik.) Már ké­szülnek egy papírkeret-csiszo- ló, s a maga készítette drót­daraboló korszerűsítésének tervei. Pásztói János idén novem­ber 7-én lelkes kísérletező munkájáért megkapta a „Ki­váló újító” kitüntetés arany fokozatát. H. Zs. tartás fejlesztésére Nyíregy­házán, Kisvárdán, Rakama- zon, Csengerben. Kisvárdán épül egy önálló szerviz, amely nemcsak a városból és környékéről, hanem Záhony térségéből is várja majd a ja­vításra szoruló gépjárműve­ket. Továbbfejlődik a textiltisz­títás: Jósavárosban bővítik a Patyolatot, Fehérgyarmaton pedig egy új tisztító üzemet adnak át. Országos gond a cipőjavítás. Ezen három új gyorsjavító szalon üzembe he­lyezésével próbálnak enyhíte­ni Nyíregyházán, illetve Nyírbátorban. Főleg a szövetkezeti laká­sok nagy száma miatt nőtt meg az igény az építőipari szolgáltatások iránt. A Nyír­egyházi Lakásépítő Szövetke­zet tervezi e szolgáltatások fejlesztését, melyhez 4 millió forinttal járul a megyei ta­nács. Hasonló összeggel segí­ti a szállítási szolgáltatások bővítését is. Ebből az öszeg- ből részesül az Iparcikk- és az Élelmiszer Kisker. Válla­lat, a nyírbátori költségvetési üzem, valamint a Patyolat is. Fodrászüzlet, szombat délután A szolgáltató kapacitás fej­lesztése azonban csak egy ré­szét jelenti a dolognak, mert a megnövekedett igények ki­elégítéséért a vállalatoknak szövetkezeteknek egy sor szervezési intézkedést is ten­niük kell. Szükség lesz a munka- és létszámnorma mó­dosítására, a munkaidőn be­lüli veszteségidők csökkenté­sére, a táppénzes fegyelem erősítésére az indokolatlan állásidők csökkentésére, a karbantartások színvonalá­nak emelésére — hogy csak néhányat említsünk a fontosabbak közül. Mert ha több lesz a megyében a gép­járművek száma, nagyobb lesz a meghibásodás lehetősége, s mindezt rövidebb idő alatt kell elvégezni a szolgáltató vállalatoknak, hiszen ők is áttérnek az ötnapos mun­kahétre. Hogy miként oldják meg a dolgozóknak járó szabadna­pok kiadását, nem is egysze­rű dolog, hiszen mások ké­nyelmének kiszolgálása, igé­nyeinek kielégítése miatt a szolgáltatásban dolgozók egy részének szombaton is dol­gozni kell. Valamikor egy falusi fodrásznak jóformán egész héten semmi dolga nem akadt, de szombaton .éjfélig is dolgozni kellett, sőt vasár­nap reggel is fel kellett húz­ni a műhely rolóját, ugyanis akkor értek rá, akkor mentek hozzá az emberek, mert va­sárnapra akarták külsejüket rendbetenni. Mára jószerint megfordult a világ. Változó igények Természetesen az igények változása nem azt jelenti, hogy január 1 -töl szombaton nem nyit ki a fodrász, csak azt, hogy egy bizonyos idő el­telte után a tapasztalatok alapján esetleg módosítják, csökkentik majd a szombati nyitvatartás idejét. Termé­szetesen nyitva lesz szomba­ton a Patyolat és a GELKA- tól is hívható az ügyeletes, de rájuk általában eddig sem volt sok panasz, mert a leg­nagyobb ünnepeken is meg­szervezték a szolgáltatást. Ha csökkentett létszámmal is, de dolgoznak majd szom­bati napokon a meghibáso­dott gépjárművek javításán, de a VAGÉP például vállalja január 1. után is az óra- és ékszerjavítást, nyitva tartják szombaton is a használt kocsit értékesítő telepet és üzemel­tetik a benzinkutat is. Igény mutatkozik arra, hogy szombaton is tartsanak majd nyitva a vállalatok és szövetkezetek cipőjavító rész­legei, a méretes férfi és női divatszalonok, ezután is vál­lalnak munkát a hétvégekre is a lakásfelújításban, a la­káskarbantartásban dolgozók. Ritkán kerül szóba a szolgál­tatások között a víz, a vil­lany, a fűtés, a gáz, hiszen hozzászoktunk, hogy minden ott van a lakásban, ám az öt­napos munkahét megszerve­zésekor azt is figyelembe kel­lett venni, hogy ezekben a szolgáltatásokban se legyen fennakadás, hogy szombaton és vasárnap is azonnal indul­janak a hibaelhárítók. Bonyolultabb megszervezni Mostanra megszoktuk, hogy már fejlett iparral rendelke­ző megyeként tartanak szá­mon bennünket, ahol évről- évre több az iparban dolgo­zók száma, s ez egyre bonyo­lultabbá, összetettebbé teszi a munka megszervezését. A megnövekedett és megválto­zott igények miatt a szolgál­tatásban is egyre nagyobb szükség lesz erre. Most, év elejétől ha tetszik, ha nem, változtatni kell az eddig ki­alakított és megszokott ren­den. És ha kihagyjuk ezt a lehetőséget, még inkább kon­zerváljuk az országos átlag­tól ma még valamivel ala­csonyabb mennyiségi és mi­nőségi színvonalat. Balogh József mmm EL VTÁRSAK! AZ EGYIK GYÁRBAN GYA­KORLAT LETT AZ, HOGY AZ IGAZGATÓ FELVITETI EBÉDJÉT A SZOBÁJÁBA. EZ ÉRTHE­TŐEN ROSSZ HANGU­LATOT SZÜL A MUN­KÁSOK KÖRÉBEN. FI­GYELJETEK ERRE IS, ÁLLÍTSATOK LE.” Imigyen szólt a városi­járási párttitkárok ta­nácskozásán a vezető, aki okosan lépett fel egy igen­csak furcsa gyakorlattal szemben. Nem múlt el két nap, s máris hat igazgató jelent­kezett. Ki telefonon, ki személyesen. Mondataik szinte kivétel nélkül így kezdődtek: Ezt azért még­se kellett volna ... Ami a dologban érde­kes: egyről volt szó, hat jelentkezett. S ami a to­vábbiakban szót érdemel: a hatnak egyféle, elfogad­hatatlan érve volt. Lénye­gében a kérdés: vajon tényleg rossz, ha a mun­kahelyi vezető a szobájá­ba vitetett ebédet eszi? Az ebédlői étkezés jelen­tené a tömegkapcsolatot? Az „én is azt eszem, amit ti” jelentené a demokra­tizmust? Azt hiszem, nem erről van szó. Nem ilyen kérdé­sek megválaszolása a lé­nyeg. A magatartás, ami ezt az ételfelszállítást szüli, az a figyelemre méltó. Mert mi rejtőzik emögött? Egy újfajta urizálás, a kü- lönből több várása, vélt jog, a saját fontosság kö­ré szőtt mítosz. A maga­tartás tehát, a magatartás oka az, ami elítélendő. Aki belegondol, az rögvest rájön: ez átültetődik az élet más - területére, jel­lemzővé Válik a vezetési módszerben, az élet javai­ból való részesedésről al­kotott képbe. Picinyke kis jelzés ez. s odafigyelni rá valóban érdemes. A nagyobb em­beri tévedések, bukások, mind-mind ilyen kicsinek látszó dolgokból . nőnek ki. Világos, hogy a vezető magának kialakított vilá­ga nem a sajátja, ez tevő­dik át munkájárar közéle­tére, magánéletére. Hogy ez nem tetszik a környe­zetnek? Talán nagyon-na- gyon érthető. A munkás­ember komolyan veszi, hogy a vezetés nálunk szolgálat. S, nem a kj^zol- gáli&heftiM}-lí> ’jog. (bürget) Közeleg a karácsony

Next

/
Thumbnails
Contents