Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-12 / 265. szám
2 Kelet-Magyarország 1981. november 12. Az épülő Fehérgyarmat fő utcája. (E. E. felv.) Könyvek vendégségben J elképnek is szép, hogy az MVMK Lenin téri kiállítótermében látható könyvkiállítás elején színes, tetszetős kiadványok fogadják a belépőket, amelyek lapjaikon a baráti Kárpáton- túli terület városait, gazdag történelmi hagyományait, az ott élők mindennapjait mutatják be. Útikalauzul ajánlkoznak ezek a könyvek azoknak, akik szeretnék közelebbről megismerni a Kárpáton- túlt és a Szovjetunió más területeit is. Századunk utolsó évtizedeiben a civilizáció hatalmas lépéseket tesz. A tudományok rohamosan fejlődnek, ami ma még újdonságnak számít, az holnapra már túlhaladott, elavult. A tudományos-technikai forradalom nem kerülte el a nyomdákat sem. Az elektronika múzeumi kiállítások darabjaivá változtatta a könyvkészítés gutenbergi formáit. A könyvet, mint elavult formát eltemetőkkel szemben széles és egyre gyarapodó tábora szerveződött a könyv barátainak is. Megszületett az Olvasó népért mozgalom, egymást követik a különböző korosztályokhoz szóló olvasópályázatok. A könyvek halhatatlanságát hirdetik a könyvkiadók is. Erről a hitről tesznek tanúságot a nyíregyházi könyvkiállítás gazdái, köztük a Kárpáti Könyvkiadó, amely közel kétszáz kötettel lép a látogatók, az olvasók elé. Ukrán, orosz, magyar, moldo- ván és más nyelveken jelentet meg termelési-műszaki, mezőgazdasági, turista és tájismereti, valamint szépirodalmi műveket. Majdnem negyed- százada közösen ad ki könyveket a Magyar Nép- köztársaság kiadóival, például a Kossuth, az Európa, a Magvető, a Gondolat, a Móra Ferenc és a Zeneműkiadóval. Ennek az együttműködésnek az alapján láttak napvilágot a marxizmus- leninizmus klasszikusainak a kiállításon is látható művei, a második világháború hadtörténetét tartalmazó munkák, a klasszikus orosz irodalom legnagyobb alakjainak — így Puskinnak, Tolsztojnak, Csehovnak — alkotásai, a mai szovjet szép- irodalom keresett, olvasott darabjai. Az orosz, ukrán nyelvű könyvek mellett sok a magyar nyelvű is. Ez a fordítók munkájának az eredménye, akik kitartóan bontogatják a nyelvi válaszfalakat. Reszlcr Gábor FOGADÓÓRÁK A TÁRSKÖZSÉGBEN Mony se szenvedjen hátrányt Szűcs Géza a Tiszaszalkai Községi Közös Tanács elnöke éppen Tiszaadonyba a társközségbe készült, lévén csütörtök és fogadóóra. Míg az autó vizet fröcsköl az úton, a tanács elnöke ezeket mondja: — A heti egy alkalom bőven elég, néhány óra alatt akinek gondja, baja van, elmondhatja, a többi napokon pedig ott a hivatalsegéd, aki sok mindenben járatos, nem hiába áll negyedszázada tanácsi szolgálatban. Állatkísérő lapot, adócsekket ad, és kidobolja amit kell. Sajnos nem engedik, hogy hangos híradót csináljunk — adja okát a dobolásnak, míg a kocsiból kikászálódunk —, mert többe kerülne a hangszóró elhelyezése mint ötezer forint, és az ilyen tájékoztatás, nem számít alapvető ellátásnak. Pedig, ez lenne a jó... Adatik tudtára? Ez a csütörtök nem volt valami forgalmas. Az olajszagú szobában, ahol morogva ont meleget az olajkályha, nem adták egymás kezébe a kilincset az adonyi ügyfelek. Nyugdíj, eltartás, egy adóügy és két építés szerepelt a listán, öten ha megfordultak a helyiségben. Igaz, az ügyek mintegy keresztmetszetét adták a mindenkor szokásosnak. A melegben pihen Bodnár Gusztáv, a hivatalsegéd, régebbi megnevezés szerint kisbíró — is. — „Adatik tudtára...” — így kezdődik még a szöveg? — Á dehogy.” A községi közös tanács vébé szakig, szerve értesíti (felhívja) a lakosságot ...” kezdi az 1955 óta ezerszer, tízezerszer mondott szöveget, amin az élet ugyan változtatott, de a lényeg maradt Aki irigyli a hivatalt, annak mást mondani nem lehet, próbálja meg. Álljon ki télen a falu 28 pontjára, s a mondandó hosszúságától függően beszéljen fél, esetleg egész napot. — Szereti? — Mint a féreg a tormát Annak is csípi az orrát a torma, de azért rágja ... Bodnár Gusztáv 67 éves. A szoba többi lakója, noha nem kezdők a tanácsi munkában, sokkalta fiatalabbak. File Miklósné igazgatási előadó, Papp Jánosné pénzügyi előadó, Pampuchné Kázmér Irén a végrehajtó bizottság titkára, és a legifjabb, az abszolút kezdő, Lakatos József műszaki előadó, úgy is, mint Tiszaadony szülötte. „...el nem hagynám...11 A titkár és a műszaki előadó pár perccel korábban, kissé fázósan érkeztek. — A faluban voltunk Palkó Feri bácsival, az egyik tanácstaggal — így, a titkár —, egy kis társadalmi munkát szerveztünk, ki kellene tisztítani az árkokat. Igaz, alkati kérdés, de az aktahalmokat nézve, nem öl a- sárga irigység a tanácsi munka után, ám ők, más véleményen vannak. Azt mondani pedig nem kell, hogy ez így is van rendjén. File Miklósné: — Tíz éve vagyok itt, de ebből négy és fél évig a két gyerekkel voltam otthon. Ha nem szeretném a munkát, akkor itt hagytam volna, hiszen tiszaszalkai vagyok, Ugornyára mentem férjhez, ott lakom ma is, így akár azt is mondhatom, hogy „vidékre” járok dolgozni. Szerintem emberekkel foglalkozni mindig jó, még ha könnyűnek nem is mondható. Pampuchné Kázmér Irén: — Vb-titkár 1967 óta vagyok. Korábban a tanácsakadémiát, most pedig az állam- igazgatási főiskolát végeztem el. Szép és sokrétű terület ez, habár vannak, akik félnek ettől. Pedig a gyámügy, a szociálpolitika, az esküvő, és a névadás, egytől egyig szép dolog. Amikor 18 és fél évesen ide csöppentem, semmit sem tudtam a munkáról, de ma, el nem hagynám ezt. Papp Jánosné: — Szeretem-e? Hát persze. Itt emberekkel kell foglalkozni. Lakatos József: — Három hónapja vagyok itt Nyíregyházán, az ÉVISZben végeztem. Itt lakom, itt volt üresedés, ide jöttem. Amit tanultam hasznosítha- • tóm. A többi pedig majd elválik ... . Tiszaadony a maga nyolcszáz lakosával kisöccse Ti- szaszalkának. A kérdés csak az, édes testvér-e, avagy ... — Van óvoda — mondja az elnök. — Az alsósok itt tanulnak, a felsősök Szálkára járnak át. Eleinte ellenállás volt, de aztán kiderült, nem rossz ez így, egy műszakos az iskola, és a buszbérleteket a tanács fizeti a gyerekeknek. Azon igyekszünk, hogy Adony ne szenvedjen hátrányt. Ti- szaszalkán 20 tanácstag van, Adonyban pedig 10. Így, természetesen a többségi elv nem érvényesülhet. Túl sok pénzünk nincs, idén például 7 millióval gazdálkodhatunk, és ebben benne foglaltatik minden. Így aztán nincs mit tenni, egyik évben az egyik, a másikban a másik község kap valamit. Elfogultság nélkül Idén ki és mit kapott? — Túl sok egyiknek sem jutott. Járda épült Adonyban társadalmi munkában', az anyagot persze a tanács adta. Felújítottuk az iskolát, korszerűsítettük a szolgálati lakást . . . Ennyire tellett... És hamarosan víz is lesz. Pénz, — közhely igazság —, sosem lehet elég. A pénzre, ami nélkül építés, fejlesztés nincs, természetesen szükség van. De legalább ennyire fontos, hogy akik az emberek érdekében döntenek a forintokról, ügyeket s bajokat intéznek, elfogultság nélkül cselekedjenek, s annak tekintsék munkájukat, ami: szolgálatnak a köz érdekében. Speidl Zoltán Fejfájás, magas vérnyomás, vérszegénység Ha kövér a gyerek Beszélgetés dr. Ábrahám Izabella gyermekorvossal Egyre többet tudunk korunk ártalmairól: az egészségtelen életmódról és a helytelen táplálkozásról. Ezek elősegítik a felnőttek soraiban pusztító szívinfarktus, s más szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Dr. Ábrahám Izabella, a nyíregyházi 2-es gyermekkörzet orvosa. Mintegy 1500 —2000 gyermek tartozik az ellenőrzése alá. ö vizsgálja a 15-ös iskola, a 4-es óvoda és a 12-es bölcsőde kicsinyeit. A doktornőt arról kérdeztük meg: sok-e a kövér gyerek? — Sajnos, igen. Egy 30 tagú osztályban átlagosan 5—6 túlsúlyos van. — Mi az oka a gyerekkori elhízásnak? — Esetenként szervi háttere van. Például a belső el- választású mirigyek kóros működése. Ez elég ritka. Fő ok a helytelen mennyiségű és minőségű táplálkozás, s a lustaság. Nemrég szűrővizsgálaton figyeltünk fel egy kislányra, aki 3 évesen 28 (!) kilót nyomott: 10—13 kilóval többet a megengedettnél. Kórházba utaltuk. Kiderült: nem beteg, „csak” sokat eszik. A tápláló fehérjék, vitaminok helyett étrendjében a liszt és a szénhidrát az első. Nehéz eldönteni, hogy azért kövér-e a gyerek mert lusta, vagy azért lusta, mert kövér. — Felnőttkorban veszélyes betegségek előidézője az elhízás. Gyerekeknél okoz-e panaszokat a túlsúly? — Az egyik gyakori tünet a fejfájás, amely általában a magas vérnyomás velejárója. Gyakori a lúdtalp, a gerincfájás, s rossz tartás is kialakulhat. Jellemző betegség a vérszegénység. Tésztával, édességgel lakik jól a gyerek, ugyanakkor kevés vitamint, ásványi sót, fehérjét fogyaszt. A hiba a család helytelen táplálkozási szokásaiból ered. Hiszen mennyivel egyszerűbb zsíros kenyeret adni ebédre, mint elkészíteni a főzeléket. — Hogyan előzhetjük meg a gyerekkori kövérséget? — Az első feladat: megismertetni a szülőkkel az egészséges táplálkozás szabályait. A gyermekélelmezés szinte külön tudomány. De hiába kínálnak az óvodában, iskolában korszerű étrendet, ha sokan csak túrkálják az ételt, s csokit, süteményt vesznek zsebpénzükből. — A fogyókúra kíméletlen tortúra a felnőtteknek is. Hogyan segíthetünk ebben a gyereknek? — A kövérség gyógy zere: a rendszeres testmozgás és a diéta. A koplaláshoz az egész családnak össze kell fogni. A sikerre példa egy fiú betegem esete. Rendszeres orvosi ellenőrzés mellett Lefogták áldozatukat Pénz — erőszakkal Március 27-én délután Palágyi László 18 éves rét- közberencsi lakos egy gyerekkorú barátjával Kisvárdán csavargóit. Sört és pálinkát ittak, s mikor az étteremből eltávoztak, a gyerek azt mondta, hogy pénzt kellene szerezni, mert nincs több. Hamarosan megláttak a téren . négy fiút. Hozzájuk léptek és pénzt kértek tőlük. Az egyik négy, a másik 12 forintot adott. Közben a gyerek megtapogatta az egyik fiú — Kövi Gyula — zsebeit, s mondta Palágyinak, hogy ott van a pénz. Ezután lefogták Kövit, a gyerek kivette a pénztárcáját, majd abból négyszáz forintot, és azzal elfutottak. A pénzen megosztoztak. Palágyi újabb itarúzas után most már volt miből, — a gyerekkel, a 17 éves B. Viktor fényeslitkei lakossal éjfél előtt verekedést provokált. Megütötték Sohajda Bélát, B. Viktor fölbuktatta, s agyba- főbe rúgdosták. Közben a gyerek fölkapta Sohajda kiesett pénztárcáját, (a többiek tudta nélkül), a benne lévő 2100 forinttal. A pénzből később száz-száz forintot adptt Palágyiéknak. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Palágyit rablás és súlyos testi, sértés, B. Viktort pedig garázdaság és súlyos testi sértés miatt vonta felelősségre. Palágyit a bíróság egy év tíz hónap börtönre, B. Viktort pedig egy év és két hónap, fiatalkorúak fogházára büntet ,e, az előbbit két, az utóbbit egy évre eltiltva a közügyektől. A gyerekkorú harmadik főszereplő jelenleg állami gondozott, bár onnan is megszökött, s még nem töltötte be azt a kort, amikor büntethető lenne. Az ítélet jogerős. (k) koplaltattuk. Apja hetenként kétszer úszni vitte, reggelenként pedig az egész család kocogott a háztömb körül. Fél év alatt 6—8 kiló feleslegtől szabadult meg a fiú. — Milyen diétát ajánl a gyerekeknek? — Egyenek naponta többször de keveset és kis kalóriatartalmú ételeket. Reggel adjunk tejet vagy kávét (kakaót tilos!), kevés kenyeret sajttal, vagy szalámival. Tízóraira kockasajtot és almát csomagoljunk. Délben kevés levest egyen, sőt jobb, ha helyette gyümölcslevet iszik. Utána főzelék sajttal, tojással, vagy sovány hússal. Délután gyümölcs, s a reggelihez hasonló szendvics, este pedig főzelék legyen a menü, sovány feltéttel. Egyhangúnak tűnik az ajánlat, pedig nem az. Hiszen sokféle sajt és felvágott közül válogathatunk, s a főzeléket is el lehet változatosan készíteni. Gondolok itt a rakott karfiolra, babra. A süteményről sem kell lemondania a csöppségnek, mert a fejlődő szervezetnek szénhidrátra is szüksége van. A Családi Lap októberi számában olvashattunk a Pest megyei KÖJÁL monori kirendeltsége kísérletéről. Az intézet irányításával a monori járás 19 községében szerveztek a körzeti orvosok és védőnők tanácsadást a túlsúlyos gyerekeknek. Folyamatosan ellenőrizték a szülők által vezetett adatlapon a gyerek étkezését, mérték súlyát, vérnyomását. Nyárra pedig táborba vitték a pufi apróságokat, ahol fő program: a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozásra nevelés volt. Jó lenne Szabolcsban is követni a monori példát. Házi Zsuzsa MÁSFÉL FOKKAL AZ ÁTLAG FÖLÖTT Igazi ősz októberben Aki elkésett a betakarítással, az hivatkozhat mindenre, csak az időjárásra nem. A meglepően szép időt hozó októberről ezúttal még a szigorúan tárgyilagos meteorológusok sem jegyezhettek fel különösebb „kilengéseket”. Az októberi időjárás alakulásáról számolt be Gyüre László, az Országos Meteorológiai Intézet nyíregyházi főállomásának vezetője: — Régen volt már olyan kellemes az ősz októberben, mint az idén. Már az első két nap is melegebb volt a szokásosnál, de a kellemes, napfényes őszi idő szinte végigkísérte az egész hónapot. A legmelegebb nap 6-án volt, amikor 24,5 fokot mértünk Nyíregyházán. Igaz, ezután a hőmérséklet fokozatosan csökkent, úgy, hogy a hivatalos fűtési idényben a lakásokban már szükség volt a melegre. Azonban a kellemes őszi idő a hónap második felében újra visszatért és október 18—23 között újra melegebb volt, mint az ebben az időszakban szokásos. A nappali felmelegedés 21-én elérte a 21 fokot, ami ugyancsak ritkaság október végén. — Az évszaknak megfelelő értékre csak a hónap utolsó hetében csökkent a hőmérséklet. Két méter magasságban a legalacsonyabb értéket — nulla fokot — 26-án hajnalban mértünk. A talaj mentén hat nap fordult elő fagy, a legerősebb — minusz 3,5 fok — október 26-án volt. A havi középhőmérséklet októberben 11,3 Celsius-fok volt, másfél fokkal több a sokévi átlagnál. A megyeszékhely térségében a napsütéses órák száma 121 volt a sokévi 159-es átlaggal szemben. A szél erőssége egyszer sem érte el a viharos fokozatot, mindössze 24-én volt óránként 49 kilométeres erősségű légmozgás. — Csapadék a megye nagy részén az átlag fölötti mennyiségben hullott. Néhány állomás havi csapadékösszege (zárójelben a sokévi átlag): Kisvárda 76 (51) Mátészalka 62 (48) Nyíregyháza 42 (50), Nyírlugos 67 (50), Pátyod 61 (51), Tiszabecs 93 (61), Vásárosnamény 70 (52), Záhony 79 (50).