Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-11 / 264. szám
2 Kelet-Magyarörszág 1981. november 11. Ebéd az üzemben Ugrásszerűen nőtt a városban az aktív dolgozók száma az utóbbi öt évben. Amíg 1975-ben csak háromezren találtak munkát az üzemekben és intézményekben, addig ma már hatezren felül van a számuk. Ez hozta magával az üzemi étkeztetés bővülését is, bár a három műszak és a bejárók magas száma miatt a közétkeztetést igénybe vevők száma viszonylag alacsony. Bázis: a Bereg Hotel Az üzemi étkeztetés legnagyobb bázisa a Bereg Hotel, mellette a forgácslapgyár és a dohánybeváltó konyháján főznek meg, míg a többi üzemben melegítő konyhák vannak, a ruhagyárban, a ládagyárban és az üveggyárban a szállodában főzött ételt szolgálják fel. Az üzemi étkeztetést is ellátó konyhák több, mint 1700 adagot képesek főzni. Ettől kisebb az igény, így nincs gond az ételek elkészítésével. A forgácslapgyár konyháján a legkisebb az igénybevétel, s ezen úgy segítenek, hogy a társ ERDERT-telepeket is ellátják ebéddel, illetve megállapodás alapján bárkit kiszolgálnak. A Bereg Hotel jól felszerelt • konyhájából pedig a környe- Tárárözségekbe, Aranyósápáti- ba és Csarodára is szállítanak ebédet. zeljövőben nem igen kerülhet sor. A gyermek- és diákétkeztetésnél már kevésbé kedvező a helyzet. A konyhák ugyanis naponta 1600 adag főzésére készültek fel, ezzel szemben 2—300 adaggal többet kérnek. A múlt évben a város gyerekeinek háromötöde kapott ebédet az iskolában, óvodában. Ez az arány valamivel jobb, mint a megyei átlag, azonban elmarad más városok átlagától. A legjobb helyzetben az óvodai étkeztetés van, az új óvodából mind a négy városi intézmény ellátását megoldották. A vitkai városrészen pedig a múlt évben sikerült bővíteni, illetve felújítani az óvoda konyháját. A legrosszabb helyzet az általános iskolás gyerekek étkeztetésénél van. A belső városrész napközi otthonos konyháján több adagot főznek, mint amilyen kapacitásra eredetileg készült. Visszatérő gond, hogy az előkészítésnél az alagsort is igénybe veszik, s itt állandó a belvíz- veszély. A gondokon csak a konyha bővítése enyhíthet, hiszen örvendetesen több gyerek jár iskolába, egyre többen igénylik a napközi otthonos ellátást. A gimnázium konyhája korszerű körülmények között dolgozik, itt az igények és lehetőségek összhangban vannak. Gondok az iskolánál Bár a konyhák még több adagot is képesek főzni, azonban a városközpontban ennek ellenére indokolt egy 3— 400 ember kiszolgálására alkalmas gyors étkeztetőhely. esetleg önkiszolgáló étterem létesítése. Sajnos az ányagi lehetőségek miatt erre a köRendszeresen ellenőrzik A közétkeztetés alakulását a tanács termelésellátás-felügyeleti osztálya rendszeresen figyelemmel kíséri. Társadalmi ellenőrök bevonásával vizsgálják az üzemi és intézményi éttermekben az adagok mennyiségét és minőségét. Szorgalmazzák azt is, hogy a tanácsi kezelésben lévő konyhákat a vendéglátásra szakosodott egységeknek adják át. Megnőtt az építési kedv Jándon. A régi házak helyett újakat emelnek a főutcán. NEM MOSTOHAGYEREK A városkörnyék Munkát vállalni a városban, de lakást építeni a közeli községekben szeretnének azok, akik még ragaszkodnak a falusi életformához, de a megélhetést már az ipari üzemekben látják. Sokan gondolkodnak így Jándon és Olcsván, Vásá- rosnamény két városkörnyéki községében. — Csakhogy a kertes családi ház felépültével egy sor igény jelentkezik mindkét településen, amit ott helyben kell megoldani — hallottuk Czakó Jánostól, a Vásárosnaményi Városi Tanács elnökétől. — Mert az érthető, hogy a Patyolatba a városba hozza be valaki tisztítani a ruhát, de egészséges ivóvizet jogosan kérnek, helyben. Olcsván már vezetékes vizet használnak a lakásokban de Jándon évek óta sérelmezik, hogy nem viszi ki a tanács oda is a vizet. Arról van szó, hogy 1985-ig DALLAMOK SZÁRNYÁN falusi gyerek a zongoránál — Annyi csillogó szemű gyereket kapunk, akik a zene birodalmában kiteljesednek, hogy öröm velük foglalkozni — említi á zongoraoktatás szépségeit a "tanárnő, Lőrincz Gáspárné. A művelődési ház földszintjén két kis szoba a muzsika fellegvára. Itt folyik évek óta a zeneoktatás. Munkaközösségi keretek között még 1955- ben megindult a rendszeres zongoraoktatás, s az igények növekedését jelezte, hogy ma már hárman tanítják az évente száznál több jelentkezőt, illetve tanulmányainak tovább folytatóját. Azok, akik nagy-nagy türelemmel, a gyermekek iránti szeretettel a kotta mellé ülnek, hivatásuknak érzik a zene megismertetését, a klasz- szikus és mai szerzők darabjai által közvetített szépség átadását. A már nyugdíjas dr. Horváth Györgyné például életének egyik értelmét, tevékenységének kiteljesedését látja abban, hogy segítségével egyre több gyerek jut előre a zenei ismeretekben, hogy a zongorajátékkal magának és környezetének elismerést, szép perceket szerez. — Olyan felkészítést kapnak a gyerekeink, hogy mindenütt megállják a helyüket — folytatja Lőrincz Gáspárné. — Így azok, akik Nyíregyházára, a Vasvári gimnázium zene tagozatos osztályába, vagy Debrecenbe, a zene- művészeti szakközépiskolába pályáznak, a nagy túljelentkezés ellenére sikerrel felvételiznek. A szülők pedig tudják, hogy aki óvónőnek, tanítónak készül, jobb eséllyel indul zenei ismeretekkel. Nem hiába mondják, hogy a gyermekeken keresztül vezet a felnőttekhez az út Az Országos Filharmóniának évek óta sikeres a bérletes sorozata. Az általános iskolások bérleténél pedig mindig megkérik a szülőket is, kísérjék el a gyereket, hallgassák meg neves művészek előadását, hogy értékeljék, mit tanul, milyen dallamokkal ismerkedik meg a maguk gyereke a zongoraórán. A művelődési ház zongoraóráira nemcsak a városból, hanem 10—15 községből járnak be a gyerekek. Nem kiváltságosak gyülekezete, aki zenét tanul, hanem olyanoké, akik örömmel ülnek le a zongora mellé, hogy ujjaikkal előbb botladozva, majd mind inkább kiteljesedve varázsolják elő a dallamot a billentyűkön. Ugyancsak a zenei képzés iránti igény szülte, hogy a múlt évben az általános iskolában egy ének—zene tagozatos osztály is indult. Talán nincs annyi gyermek a városban, mint amennyien képesek az átlagosnál több ének—zene óra tanulására, ezért az idén már nem indult újabb osztály. Megkezdődött viszont — szintén az általános iskolában, de egyelőre a művelődési ház segítségével is — a zeneiskolai képzés. Egy csoport indult 25 gyerekkel, akik zongorázni tanulnak, míg egy másik csoport a fúvós hangszerekkel ismerkedik. Ök adják a fúvószenekar utánpótlását is. A középiskolások és a felnőttek filharmóniai bérletének első hangversenyét már megtartották. Bartók- és Kodály-em- lékműsor, illeve Mozart Figaró házassága című operájának keresztmetszete hangzott el. Azok, akik ott voltak a széksorok között, már részesei voltak korábban a városi zenei nevelésnek, vagy tudják, hogy a komoly zene frissítő, felüdítő hatása teljesebbé teszi az életet. építjük meg Gergelyiugor- nya városrészünknek is a víztornyot és a hálózatot, s ekkor vezetjük el Jándra is a vizet. Ezért hiába kérik' most a jándiak az újabb köz- kutakat nerti engedélyezhetjük, mert ablakon kidobott pénz lenne. Szerteágazó kapcsolat alakult ki a két városkörnyéki település és az egyre terebélyesedő Vásárosnamény között. A kereskedelmi ellátást az ÁFÉSZ szervezi, általában a vegyesboltok kielégítik a napi cikkek keresletét. Ami műszaki cikk, vagy divatosabb konfekcióáru, azt úgyis a városban szerzi be a lakosság. A kétoldalú kapcsolat viszont nagyobb támogatást igényelne a város üzemeitől, intézményeitől. Ez a helyzet a Vörös Csillag Termelőszövetkezettel, amelytől a háztáji gazdaságokban várnának több takarmányt, részt vállalhatnának a kommunális feladatok megoldásában, a falu képének formálásában. Pedig a lakosságban megvan a jó szándék a település szépítésére. Jándon például társadalmi munkában a felújított utak mellett átereszeket alakítottak ki. Családonként ez 1600 forintot je- íentett. A város viszont megoldotta a közel 1200 lakosú község nagy gondját: cigányóvodát nyitottak, most 19 gyerekkel foglalkozik az óvónő. Nem kell hangsúlyozni, hogy az iskola-előkészítés szempontjából ez mennyire lényeges. Ez azért is fontos, mert Jándon még mindig a tankötelezettség megszegése adja a legnagyobb gondot a szabálysértések között. Olcsván sokan sérelmezik, hogy nyáron nem tudják elhelyezni a gyerekeket napköziben. A 10—12 jelentkező miatt azonban gazdaságtalan üzemeltetni egy intézményt, legalább húsz iskolás kellene, hogy júliustól szeptemberig pedagógus foglalkozzon velük. A két városkörnyéki község önálló tanáccsal rendelkezik, de a „köldökzsinór” révén a rendőrségi, ügyészi, bírósági eljárások a városra tartoznak. Korábban úgy tűnt, hogy a városba áramlás megállíthatatlan folyamat, jó néhá- nyan eladták a házukat és Vásárosnaményban akartak telket vagy házat venni, esetleg a tanácstól lakást kapni. Erre viszont most sincs lehetőség, így ha lasan is, de mindkét városkörnyéki községben megszűnt a népvándorlás, sőt lassú ’ gyarapodás tapasztalható. Ezt azon is lemérik, sok a telekigénylő, ehhez viszont legalább a közlekedést rugalmasabban kell megszervezni. Ritka a buszjárat, még a városban sem Közlekedik helyijáratú autóbusz ... A városkörnyékre gyakran mondják, hogy mostoha- gyerek. Pedig mellérendelt szerepük van, senki nem „főnöke” a másiknak. Amiben a falu segít: friss zöldséget, gyümölcsöt és munkaerőt ad a városnak ugyanakkor egészségügyi, kulturális és más személyi szolgáltatásokat vár a nagyobb „testvértől”. Az igények mindinkább a városokra emlékeztetnek, a szűkös tanácsi keretek azonban határt szabnak még a jogos fejlesztési elképzeléseknek is. S ha van feszültség, ez az oka. ( Tóth Kornélia Helyreállított lakások A múlt évben nagy gondot okozott Vásárosnaményban a belvíz. A városban összesen 4 lakóház felújításáról és 44 családi ház építéséről kellett gondoskodni. Az építkezéseket mindenütt a terveknek megfelelően végezték, a tanács műszaki osztálya rendszeresen ellenőrizte a munkát. Ennek tudható be, hogy a lakások 90 százalékát már átadták, a többi befejezése is rövid időn belül várható. Elhanyagolt kertek Évenként határszemlén ellenőrzik, hogy a kerteket megművelik-e, A föld használóját, illetve bérlőjét a a földhivatal és tanács felszólítja a művelésre. Ennek ellenére előfordul, hogy parlagon marad egy-egy darab. A rendeletek értelmében ilyenkor javasolhatják az állami tulajdonba vételt. A múlt évben összesen nyolc esetben került erre sor. A tanács az állami tulajdonban lévő földterületeket tartós használatra bérbe adhatja. Az utóbbi két évben 17 ilyen szerződést kötöttek. A 80 hektáros műveletlen, másra nem alkalmas területből pedig 4 hektáron erdősíteni fognak. Kazáncsere Sokszor szóvá tett panasz, hogy a vásárosnaményi kórház a fűtési idényben igencsak környezetszennyező tevékenységet folytat a kazánházból kiáramló korom és füst révén. Jó hír, hogy tervezik a kórház teljes rekonstrukcióját, s ennek részeként a fűtési hálózat felújítását, a kazán kicserélését. Már csak ebben az évben fű- tenek szénnel, jövő nyáron gázfűtéses kazánokat állítanak be. Az ÉPSZER vállalat a következő időszakban elvégzi az ajtók, ablakok cseréjét, javítását is. A kórházi felújítás összes költsége mintegy 16 millió forint. Harmadikosok fizikai gyakorlaton A gimnázium jól felszerelt természettudományi laboratóriumában fizika gyakorlatot végeznek a harmadikos tanulók Hajdú István szaktanár felügyelete mellett. A feladat: feszültség- és áramerosseg-meres. felvételei) (Elek Emil Az oldalt összeállította: LÁNYI BOTOND A Sis VÁSÁROSNAMÉNYBAN BŐVÜL AZ ELLÁTÁS
