Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-10 / 263. szám

1981. november 10. Kelet-Magyarország 3 Jó fogás pontyokból Lehalászás A tiszavasvári Munka Termelőszövetke­zetben a halnevelést a fejlődő ágazatok kö­zött tartják számon. Hajdúnánás irányá­ban, a Keleti-főcsatorna két partján több mint 100 hektár vízterület képezi a szövet­kezet halastavát. Most folyik a nagy őszi le­halászás. Halásznak, válogatják a halakat, szállítás idején gépkocsikat raknak. A mos­tani fogást a fővárosba szállítják, ott tárol­ják és a karácsonyi ünnepekre hozzák for­galomba. Telnek a kosarak Három év alatt nevelnek egy-másfél kilós piaci halakat. Az idén 1100 mázsát fognak, és szállítanak a halértékesítő vállalatnak. Nyugatnémet és lengyel exportra is jutott a tiszavasváriak halaiból. — öregek ezek a tavak, — mondja az el­nök, Moravszki György. —Rájuk férne a re­konstrukció. A terveket is elkészítették már, itt a közelben a rossz, szikes földön bővít- hetnénk 150—160 hektárra a tófelületet, ez­zel szemben a termelést meg tudnánk dup­lázni. A tervek megvalósulásához a tsz sa­ját ereje kevés, támogatásra lenne szükség. Ha ez meglesz, 82-ben megkezdhetik a kivi­telezési munkákat. Így még több pontyot szállíthatnának a hazai és külföldi üzletek­be ebből az egészséges táplálkozáshoz nél­külözhetetlen húsfajtából. Elek Emil A;*dayi Jövedelmező kacsafarm Együtt, vagy...? A z egyik budapesti nagyvállalat vidéki gyáregységében pél­dául elhatározták, hogy a saját erőforrásokat, a helyi lehetőségeket jobban ki­használva lakásépítési akci­ót indítanak a gyár dolgozói részére. Szép volt a felvá­zolt terv és teljes volt az egyetértés is: igen, ezt meg kell valósítani. Mégis húzó­dott a dolog néhány eszten­deig, mert az írásban is le­fektetett közös akarat kife­jezése után mindenki a má­sikra várt, tegyen már va­lamit, hogy Utána ők is be­kapcsolódhassanak a mun­kába ... Évek múlva végre sínre került az ügy, mert egy újonnan megválasztott, agilis párttitkár nem a sár­guló terveket vette elő újra, hanem összeült a többiekkel és pontról pontra megegye­zett velük, hogy kinek mi lesz a konkrét feladata. Sze­mélyeken múlna a dolog? Rajtuk is, de sokkal inkább a szemléleten. Közös célokról lévén szó, az ilyen kapcsolatokban ki­fejezetten káros lehet az a felfogás, hogy mindenki te­gye a maga dolgát. Mert így előfordulhat, hogy például a szakszervezet közös ki­rándulást, a KISZ viszont társadalmi munkát szerve­zett ugyanarra a hét végé­re .. . De nemcsak ilyen látszólag apró dolgokban nyilvánulhat meg a szoros együttműködés hiányának káros volta: a nem kellő­képpen előkészített, egyez­tetett és a nem hangsúlyos kérdésekre összpontosító éves tervekben gyakran elő­fordulhatnak zavaró azo­nosságok, és szinte törvény­szerűen kimaradnak olyan kérdések, amelyek megol­dásához közös erőfeszítésre lenne szükség. S emmiképpen sem sze­retném, ha az előbbi okfejtésből az derül­ne ki, hogy a legjobb lenne mindent „egy kalapba dob­ni”, s a párt-, a KISZ- és a szakszervezet valamiféle egységes „alakulatként” dol­gozzék, hiszen mindegyik szervnek, szervezetnek meg­van a maga sajátos politi­kai-társadalmi feladata. Vannak viszont eléggé ne- hezen különválasztható kö­zös dolgok is, amelyeket csak akkor lehet megoldani, ha elsősorban a célt néz­zük, s nem azt, hogy tulaj­donképpen kire is tartozik... K. J. Hetvenhektáros a szeitelyi víztározó. Tulajdonosa a víz­ügy, a hasznosítási jog azon­ban a Búzakalász Termelő- szövetkezeté. Élnek is, sőt jól élnek ezzel a lehetőséggel. A vízgazdálkodás részei: a ka­csanevelés, a haltenyésztés, az öntözés és a sporthorgá- szat. A mesterséges tó partján egy 14 ezres kacsafarm van. Ez a törzstenyészet, ennek produktuma évi egymillió tojás. így a termelőszövetke­zet bérkeltetéssel 700—750 ezer naposkacsát értékesített. Foglalkoznak pecsenyekacsá­val is, idén 40 ezret neveltek, adtak át a HUNNIACOOP- nak. A kacsatartás eddig jól jövedelmezett, de a bérlelte- tés nem volt mindig gond nélküli. Most a termelőszö­vetkezet 4 millió forintos költséggel, sajáterős beruhá­zással egy 40 gépes keltetőt épít. Ebben társ a ramocsahá- zi tsz. A saját keltetéssel ja­vul a jövedelmezőség, bizton­ságosabbá válik a környék naposkacsa-ellátása. A vízgazdálkodás másik sikeres ága a hal tenyésztés. Ennek szükségessége, gazda­ságossága összefügg a kacsa­tartással. A tóba, a tó kör­nyékére ugyanis kacsaeledel­nek évente 1500—1600 tonna tápot szórnak ki. Amit ebből a kacsák nem hasznosítanak, az haleledelül szolgál. A bio­lógiai egyensúly megtartásá­ért a halállomány nagy része a növényevő busa. A tó leha­lászása a napokban befejező­dött, 160 mázsa busát és 16 mázsa vegyes halat fogtak ki. Az exportra szánt hal értéke több mint félrrjityjó forint. Megtörtént az utánpótlás is. A tározóba évente 150 mázsa halivadékot telepítenek. A harmadik, igen fontos hasznosítása a víztározónak az öntözés. Kétszáz hektáron termesztenek öntözéssel növé­nyeket, főként zöldséget. Az idei év slágere 25 hektáron a brokkoli volt. Ebből a karfiol­szerű növényből hektáron­ként 15 tonnás termést ter­veztek. Jóval többet takarí­tottak be. Végül a sporthorgászatról. Több mint ezer tagja van a helyi egyesületnek, többnyire termelőszövetkezeti tagok. A legnagyobb nyereség ennél az, hogy a víztározó partján pi­hennek, sportolnak, felüdül­nek a munkában megfáradt emberek. S. E. __________ - - Q­Egy ikerház krónikája Kis híján végzetes balese­tet szenvedett sorkatonai szolgálat közben két beregi fiatalember. A nagydobosi Nagy József egy építkezésen, munka közben rokkant meg, a vásárosnaményi László Gyula munka után, sportolás közben szenvedett balesetet. Ugyanez a baj mindkettőjük­kel megeshetett volna a pol­gári életben is. A Magyar Néphadsereg illetékesei ko­moly segítőkészségről tettek tanúbizonyságot: elhatároz­ták, hogy mindkét fiatalem­bernek kényelmes otthont építenek Vásárosnaményban. A katonák mellett számos üzem kollektívája fogott ösz- sze, hogy könnyebbé tegyék a fiatalemberek megnehezedett életét A csendes mellékutcán már tető alatt áll a szép ikerház. Méreteivel, formájával kitű­nik a többi ház közül. Há­rom szobából, konyhából, fürdőszobából áll mindkét otthon és kazánház is tarto­zik hozzájuk. Szakasznyi ka­tona szorgoskodik a befejezé­séhez közeledő munkálato­kon. A szokottnál is kemé­nyebben dolgoznak. Péter László őrvezető az építkezés szakmai irányítója. A tizen­éves fiatalember nagy fele­lősséget vállalt magára. Mint mondja, a sorkatonai szolgá­lat előtt technikus volt a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál: Csakhogy ott megoszlott a felelőssége. Azért is vállalta itt a műve­zetői teendőket, mert tudta, hogy mindenben számíthat szakmunkás-bizonyítvány- nyal rendelkező társaira. A fegyelmet, a lelkesedést ért­hetően jónak tartja. Hasonló és polgári körülmények kö­zött nehezebben boldogulna. Az idevezényelt szakmun­kás katonáknak több minden­ről le kell mondaniuk. A kö­zeli úttörőtáborban laknak és ez semmiképp sincs olyan ké­nyelmes és hasznos mint egy mai laktanya. Ha állami be­ruházáson dolgoznának, kie­melt ellátmányt (havi fize­tést) kapnának. Ez itt nem jár, hiszen az ikerház társa­dalmi összefogással épül. Kecskés József zászlós mutat­ja a sáros tehergépkocsit, s magyarázza, hogy a helyi tsz Zetorja húzta ki a kátyú­ból. Hozzáteszi: itt nehezebb a munka szervezése, mint egy vállalati építkezésen. Na­ponta szükségét látja a lelke­sítésnek. Hol komolyan teszi ezt, hol meg tréfásan. Az építkező katonák között található egy mérkvállaji. A többiek az ország minden ré­széről jöttek. Subi Kálmán honvéd például civilben vil­lanyszerelő és Dunaújváros­ban laknak a szülei. Most jár először megyénkben. Téglát rak, maltert cipel, míg szak­máját nem kell gyakorolnia. Egy cigarettaszünetben ezt mondja: „Ismerjük mindkét rokkant fiút. Átérezzük a sor­sukat, azért is igyekszünk hajtani.” Vásárosnamény központjá­ban, a helyi vegyesipari szö­vetkezet telepén három kato­na bojlert készít. Varga Ist­ván, a szövetkezet fiatal he­gesztője azt mondja, a mű­helyben dolgozó vasasok minden segítséget megadnak a katonáknak. Néhány napig a három katona szinte a bri­gádjukhoz tartozik. A szövetkezeten kívül fel­sorolni is nehéz azokat az üzemeket, amelyek a két baj­ba jutott segítségére siettek. A Szabolcs-Szatmár megyei Hadkiegészítő és Területvé­delmi Parancsnokság érdek- védelmi főtisztje vállalkozik a felsorolásra, ö az építkezés fő szervezője, de emberi és minden tőle telhető segítsé­get megad a két fiatalember­nek. Azzal kezdi a felsorolást, hogy a tervet a megyei AG- ROBER vállalat szocialista brigádja készítette el társa­dalmi munkában. A nyíregy­házi faipari vállalat ajtókat, a TÜZÉP ablakokat adott kedvezményesen. A helyi és a Kisvárdai Városi Tanács bontott építőanyaggal segítet­te az építkezést. A JFEFAG „sokat tudó” fűrészgépet köl­csönzött. A miskolci cement­gyár hulladék cementet aján­dékozott. Az egyik megrok­kant fiatalember festő szak­munkásként áz ÉRDÉRT 17. sz. vásárosnaményi telepén is dolgozott bevonulás előtt, érthető, hogy a telep is tá­mogatja az építkezést. A má­sik rokkant fiú a Fővárosi Épületlakatos-ipari és Gépja­vító Vállalatnál dolgozott esztergályosként, ez a vállalat a vaskerítésről gondoskodik. Az egyik rokkant fiatalem­ber nős, a másik nősülni szándékozik. Az emberi meg­értés, az összefogás nyomán karácsony előtt kapnak ké­nyelmes otthont. Ezzel is könnyebb lesz a terhük ... Nábrádi Lajos Készülünk az ötnaposra Hogyan vásárolunk ? Életkörülményeink javítá­sát jelzi, hogy a VI. ötéves terv időszaka alatt minden munkahelyen bevezethetik az ötnapos munkahetet. A XII. kongresszust követő időben a minisztériumok irányelveket adtak ki, hogy az irányításuk alá tartozó vállalatok és in­tézmények áttérését meg­könnyítsék, ugyanakkor azt is meghatározták, hogy az át­térés miatt nem kereshetnek kevesebbet a dolgozók, nem csökkenhet a termelés és a megnövekedett szabad idő hasznos eltöltésének lehetősé­geit is meg kell teremteni. A többség szabad idejének ké­nyelmes eltöltésében, sarko- sabban fogalmazva, kiszolgá­lásában a kereskedelemnek vannak tennivalói, miközben ebben az ágazatban dolgozók­nak is meg kell teremteni a lehetőséget az ötnapos mun­kahét bevezetésére. Szokás és új helyzet Hogyan tudnak eleget ten­ni kettős feladatuknak, hogy tudniillik az ellátás színvo­nala ne romoljon, az üzletek nyitva tartása jól alkalmaz­kodjék a megnövekedett sza­bad időhöz, ugyanakkor a ke­reskedelemben dolgozók szá­mára is kedvező hatása le­gyen az öt napra változó munkaidőnek? Az előkészí­tést alapos körültekintő mun­ka előzte meg. Tevékeny részt vállalt a program kidol­gozásában az ágazati pártbi­zottság, a bizalmiak közvetí- tésével eljutottak a dolgozók javaslatai a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetéhez, s az ellátás gazdái, a taná­csok is hallatták szavukat, hogy a terv tartalmazza a lakosság igényeit, de figye­lembe vegye a kereskedelem­ben dolgozó közel húszezer ember érdekeit is. Ipari vállalatoknál, szövet­kezeteknél, intézményeknél tulajdonképpen egészen ad- dig leegyszerűsíthető az öt­napos munkahétre való átté­rés, hogy ezután nemcsak minden második, hanem min­den szombat szabad lesz. A kereskedelemben azonban ez nemcsak azért nem valósítha­tó meg, mert olyanok vásárlási szokásaink, hogy a vasárnapi ebédrevalót szombaton vesz- szük meg, hanem azért sem, mert a hét végén üdülni, ki­rándulni indulóknak még nagyobb igénye lesz a nyitott boltokra és vendéglátókra. Ellentmondó érdekek? Az egymásnak ellentmondó érdekeket nem "könnyű fel­oldani, így olyan kompro­misszumos megoldást kellett keresni, amely enyhít a ke­reskedelemben dolgozók ter­hein, de nem megy az ellátás rovására sem. Például szom­baton január 1. után az ipar­cikküzletek a most megszo­kottnál korábban, délután 1 órakor zárnak majd be, és az élelmiszerüzletek többsége is lehúzza a róllót kettőkor, de a városokban, valamint Ti- szavasváriban és Záhonyban néhány nagyobb élelmiszer- bolt előreláthatóan négy órá­ig is nyitva tart majd. A ven­déglátásban nem várható a nyitvatartásban lényeges vál­tozás, annyi azonban már most biztosra vehető, hogy az élelmiszerboltok szombati ko­rábbi zárása miatt több he­lyen lehet majd vasárnap te­jet és kenyeret kapni. Ha rövidített is lesz a bol­tok szombati nyitvatartása, az akkor dolgozók szabad­napját a hét valamelyik más napján kell kiadni. A Belke­reskedelmi Minisztérium úgy foglalt állást, hogy a három­nál kevesebb dolgozót foglal­koztató boltokat — ha ez nem megy az adott terület lakói ellátásának kárára — a hét első napjaiban 2árva is tarthatják, a négy, illetve a négynél többet foglalkoztató boltoknak azonban minden­nap nyitva kell tartania. Az ilyen boltokban dolgozó ke­reskedők szabadnapját a hét más napjain kell kiadni, ar­ra azonban ügyelni kell majd, hogy a hétköznapokon ki­adott szabadnapok fele a heti pihenőnaphoz kapcsolód­jon. He kerüljenek hátrányba! Ez tehát vagy szombat, vagy hétfő kell hogy legyen, de ennek megoldása sem egy­szerű feladat. Az ABC-áru- házak az áru többségét hét­fői napokon kapják, ezen a napon így nemcsak a vevő­ket kell kiszolgálniuk, ha­nem nagy mennyiségű árut is kell fogadni. Gond, talán az eddigiektől is nagyobb gond a kereske­delemben dolgozók gyerme­keinek elhelyezése, mert az ötnapos munkahéttel az isko­lák, óvodák és napközik nyit­vatartási ideje is változik. A kereskedelem január 1- től tér át az ötnapos munka­hétre, addig azonban még to­vábbi egyeztetésekre van szükség, hogy ne kerüljenek hátrányba a kereskedelem­ben dolgozók, de mi vásár­lók sem. Ehhez eddig kiala­kult szokásaink változtatásá­val — például a bevásárló­napok adta lehetőségek ki­használásával — mi is hoz­zájárulhatunk. Balogh József TSZKER-gyorsmérleg; Gyümölcs és zöldség külföldre Kedvezően alakul a TSZ- KER szabolcs-szatmári terü­leti központjának idei, közel egymilliárd forint értékű for­galmazási terve. Almából ok­tóber végéig a legtöbbet sike­rült felvásárolni, a megyei központ fennállása óta: 5750 vagon átvétele és további forgalmazása történt meg. Ex­portra került 3700, belföldi fogyasztásra 50, ipari feldol­gozásra 600 és hűtőházi be­tárolásra 1400 vagon idei termésű alma. Még exportra megy idén a közös vállalattól mintegy 800 s egyéb célra ke­rül 700 vagon almatermés. Jól sikerült szállítások vol­tak a TSZKER bonyolításá­ban nyári gyümölcsökből is: meggyből, ribiszkéből és kösz­météből. A ribiszke és kösz­méte többsége tőkés exportra jutott. A zöldségfélék forgalmazá­sa a korábbi évek jó átlagá­nak megfelelően alakul. Je­lentős ebben 50—60 vagon fe­jes káposzta és 20 vagon ka­ralábé. Újnak számít idén a megyében a kínai kel és a kelbimbó termesztésé. Mind­kettő bőven termő zöldség és exportra jól értékesíthető. Ebben az évben öt szövetke­zeti nagyüzemi gazdaság ter­melte kielégítő eredménnyel; betakarításuk november ele­jén kezdődött. Jelentős a TSZKER állat­forgalmi bonyolítása is. Eb­ben fő feladat: az igények szerint szarvasmarha-hízó­alapanyag beszerzése és kihe­lyezés közvetítése. Legkere­settebbek a 200—300 kilo­gramm közötti növendék jó­szágok. A megyei központnak ez az ágazata, a 20 millió fo­rint éves tervét, az első há­romnegyed évben már csak­nem 30 millióra teljesítette. Számottevő még a szövet­kezeti közös vállalat munká­jában különböző egyéb igé­nyek kielégítése, intézésének segítése. Ilyen többek közt az ugyancsak jelentős értékű műtrágya, gazdasági gépek, járművek és gépalkatrészek beszerzésében való közremű­ködés. (a. b.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents