Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-07 / 262. szám

16 Kelet-Magyarország 1981. november 7 Tíz „kényes'1 kérdés a kulcsemberekhez Kiss, Czeczeli, Szűcs, Szekrényes, Szikszai, Moldván. Kijutni a hullámvölgyből Elveszett pontok — Mi okozhatta az utóbbi há­rom mérkőzés eredménytelensé­gét, az öt* elvesztett pontot? Szekrényes András: — Aki fi­gyelemmel kíséri csapatunk sze­replését, az igazolhatja: 1978-tól minden év őszén, ebben az idő­szakban van egy kis hullám- völgy a teljesítményünkben. így volt ez tavaly is, amikor négy egymást követő meccsen mind­össze egy pontot szereztünk. Csakhát akkor mindenki megfe­ledkezett erről, hiszen nem volt ilyen tömör a táblázat, a hét vesztett pont ellenére az élcso­portban maradhattunk. Most is ezen a menetrendszerű mély­ponton vagyunk, egyelőre taka- rékon ég bennünk a „tűz”. Szikszai Mihály : — Törvény­szerű egy hullámvölgy, mint ahogy az is: nekünk van erőnk kilábalni belőle! Moldván Miklós: — így igaz! Hat meccsen nagyon jól merit, persze hogy utána nem jött ösz- sze szerencsésen minden. Kiss Miklós: — Ehhez azt is el kell mondani, hogy a kezdő tizenegyben mindig változtak a személyek, sőt a posztok is. A sok sérülés miatt kétszer ugyan­abban az összeállításban nem tudtunk játszani. — Sokan azt mondják: baj van az erőnléttel. . . Megtorpant (?) az NYVSSC NB I-es labdarúgócsapata. A piros-kékek a legutóbbi három fordulóban mindössze egy döntetlent értek el, visszaestek a táblázaton a 11. helyre és már csak két pont választja el őket a kieső helyen állóktól. A találgatások pedig megkezdődtek, sokan és sokféleképpen magyarázzák a gyengébb teljesítményt. A mende-mondák alapján mi tíz kérdést tettünk fel a legilletékesebbeknek, a kulcsjátékosoknak, ök — Czeczeli Károly, Kiss Miklós, Mold­ván Miklós, Szekrényes András, Szikszai Mihály és Szűcs 1st- ván — ígéretükhöz híven a legőszintébben adtak választ a „kényesnek” vélt témákra is. Szikszai Mihály: — Ez nem igaz, hiszen a Dózsát a II. fél­időben vertük meg, a Rába el­len pedig a 90. percben egyen­lítettünk. Kiss Miklós: — Többet és in­tenzívebben edzünk, mint a ko­rábbi években. Czeczeli Károly: — Sokkal több időt töltünk a pályán, a gyakor­latok felépítése pedig olyan, hogy nincs idő a lazsálásra. Az viszont tagadhatatlan: van egy kis fásultság bennünk, ami sze­rintem érthető. Szekrényes András: — Ilyen jó erőben még sosem éreztem ma­gam. Moldván Miklós: — Ennek a megcáfolására elmondhatom: én tavaly 3500 métert futottam 12 perc alatt. Most pedig 3750-et. A rövid távokon is másodperceket javult a teljesítményem. — Egyesek úgy vélik, hogy ép­pen a kulcsjátékosok nem küz­denek úgy, mint régen . . . Czeczeli Károly: — A mi csa­patunk ereje — ezt mindenkinek tudnia kell — az egységben van. Éppen ezért törvényszerű, hogy ha nem megy a csapatnak, nem megy úgy a kulcsjátékosoknak sam. Szekrényes András: — Kiss Miklós, meg én mentegethetnénk magunkat, hiszen kevésszer és akkor is mindig más-más posz­ton játszottunk. Magyarázkodás­ra viszont nincs szükség, igaza van Czeczeli Karcsinak: mi min­dig csapatmunkával értük el a sikereket. Ha jobb formába len­dül a csapat, megy majd a kulcs­embereknek is. — Maradjunk még az egyéni teljesítményeknél. A válogatot­taktól várnak többet a szurko­lók . .. Czeczeli Károly: — Erre mi jobban tudunk válaszolni, mint a válogatottak. Szűcs életében sem rúgott még meg senkit, mi­ért várják azt tőle, hogy ezután ilyet tegyen? Szikszai viszont soha és most sem fogja magát vissza az ütközésektől. Fecsku rúgott két gólt az utánpótlás­válogatottban, aztán a Videoton eLlen kihagyta helyzeteit. A fo­cihoz szerencse is kell. Moldván Miklós: — Én nem változtam, ugyanolyan vagyok, mint régen. A válogatottság nem hogy visszafogna, hanem ellen­kezőleg, doppingol. Hiszen ott akarok lenni a legjobbak között és ehhez az NYVSSC-ben kell jól játszanom! Szekrényes András: — Váloga­tottjaink számára terhet jelent a címeres mez. Túl azon, hogy sokat utaznak, azzal is meg kell küzdeniük, hogy egy-egy rossz pillanat után jön a szöveg a le­látóról. Ez pedig senkinek sem használ, csak idegesebbek lesz­nek tőle. Nagyobb türelmet ké­rünk a szurkolóktól! Legyenek büszkék arra, hogy válogatott­jaink vannak. Szűcs István: — Arról senki sem tud, hogy nekem családi problémáim is adódtak. Felesé­gemet most műtötték, a gyere- kém pedig beteg volt. Éjszaka s'okszor fenn kellett lennem, per­sze hogy másnap nem ment úgy a játék. Szikszai Mihály: — Mi váloga­tottak lettünk, de ugyanazok maradtunk, mint akik egy éve voltunk. A címeres mezzel nem jár több tudás. A közösségi szellem — belülről — Elterjedt: megbomlott a kö­zösségi szellem. Van-e ebben igazság? Szűcs István: — A csapatszel- lem nálunk jelenleg is példás és az is marad! Szekrényes András: — Nem bomlott meg a közösségi szel­lem. Szerintem aránytalanul többet várnak tőlünk annál, ami­re képesek vagyunk. Az átigazo­lások sem úgy sikerültek, ahogy kellett volna. Elment a kapu­sunk, s bizony vele együtt több fontos pont is. Czeczeli Károly: — Én is hal­lottam a városban, hogy a Vo­lán SC elleni- találkozó után töb­ben összevesztek a csapaton be­lül. Jót nevettem rajta, mert semmi sem igaz belőle. Szikszai Mihály: — Jő néhány csapatban megfordultam már, így nyugodtan állíthatom: sehol máshol nincs ilyen kollektív szellem és egyetértés. — Hogyan tovább? Hiszen csak két pont az előny a kiesőjelöl- tekkel szemben ... Szűcs István: — Meggyőződé­sem: lesznek még szép napok Nyíregyházán! Szekrényes András: — Vala­mennyien bízunk benne, hogy a munkánknak meglesz a gyümöl­cse. Tisztességesen, becsületesen dolgozunk, így joggal várjuk az eredményesebb szereplést. Czeczeli Károly: — Minden csa­pat életében vannak kritikus pil­lanatok. Bennünk van erő ahhoz, hogy ezen rövid idő alatt túlte- gyük magunkat. Szikszai Mihály: — Tavaly, ta­valyelőtt és azelőtt is kilábaltunk a hullámvölgyből. Most is igy lesz! — Szombaton újabb nehéz 90 perc következik a DVTK ellen. Mi várható? Czeczeli Károly: — A ÖVTK- nak létfontosságú a pont, nyil­ván foggal-körömmel küzd majd. De nekünk is kellenek a pontok! Szép játék nem lesz, de pont nélkül nem jövünk haza. Szűcs István: — Bennem bizo­nyítási vágy is van, hiszen egy­kori klubom ellen játszom. Most mi jobbak vagyunk a DVTK-nál. Kiss Miklós: — Egy pont le­galább meglesz. Szikszai Mihály: — Megkezd­jük a pontok gyűjtését. Szekrényes András: — Ugrás­szerű javulást várok a csapa­tunktól. Hogy ez mire lesz elég a nyilván nagyon küzdő DVTK ellen? Majd meglátjuk. Moldván Miklós: — Nem sza­bad kikapnunk! Ki mit remél ? — Az őszi szezon hátralévő hat fordulójában hány pontot sze­rez az NYVSSC? Czeczeli Károly: — A szezon- kezdet előtt én 18 pontot tippel­tem. Ehhez még hét kell. Opti­mista vagyok. Kiss Miklós: — ötvenszázalé­kos teljesítményre legalább ké­pesek vagyunk. Szűcs István: — Az őszi idényt 18 ponttal zárjuk. • Szekrényes András: — Én a DVTK, a Csepel, a Békéscsaba, a Debrecen, az FTC és a PMSC ellen 6—7 pontot várok. Szikszai Mihály: — öt-hat pon­tot remélek. Moldván Miklós: — Én is bí­zom az 50 százalékos szereplés­ben. — Elég lesz-e ennyi arra, hogy tavasszal ne kelljen idegeskedni a bennmaradást illetően? Moldván Miklós: — Nem lehet probléma a középmezőny vala­melyik helyének a megszerzése. Czeczeli Károly: — Biztosan bennmaradunk. Szűcs István: — Sűrű a me­zőny, de nem mi esünk ki. Kiss Miklós: — ötvenszázalé­kos teljesítménnyel jövőre is ott leszünk az NB I-ben. Szekrényes András: — Gondta­lan bennmaradásra akár fogad­ni is mernék. Szikszai Mihály: — Én is biz­tos vagyok az élvonalban ma­radásban. — Hányadik helyen végezhet az NYVSSC? Czeczeli Károly: — Az első tíz között. Moldván Miklós: — A 7—12. hely valamelyikén. Kiss Miklós: — Tíz-tizenkette­dikek leszünk. Szűcs István: — Az első tízben ott a helyünk. Szekrényes András: — Az őszt a 10. helyen zárjuk, a bajnok­ság végén pedig 8—9.-ek leszünk. Szikszai Mihály: — A 10—11. hely a miénk lesz. így látják ők, a kulcsjátéko­sok a csapat jelenét és jövőjét. Kétségtelen: egy gárda életében vannak gyengébb szakaszok is. Ilyen periódus következett be most az NYVSSC-nél. Hogy tar- tósabb lesz-e a hullámvölgy, az csak az együttes tagjain múlik. Tény: nem lesz könnyű a mos­tani bajnoki sorozat, hiszen a hat őszi meccs mellett még négyet — előrehozva — a tavaszi sze­zonból is le kell játszani — a jö­vő évi világbajnokságra való ké­szülődés miatt. A program eről­tetett: november 11-én, szerdán jön a Csepel, 22-én menni kell Békéscsabára, 25-én itthon kerül sor a Debrecen elleni szomszéd­rangadóra. Aztán 28-án az Üllői úton az FTC, december 2-án pe­dig Nyíregyházán a PMSC követ­kezik. A négy tavaszi találkozó, december 5: NYVSSC—Bp. Hon­véd. December 12: Özd—NYV­SSC. December 16: NYVSSC— Tatabánya. December 19: SZEOL AK—NYVSSC. A nyíregyházi csapatban van annyi erő, hogy — szurkolóinak támogatásával — sikerrel vegye az akadályokat. Bagoly Dániel Hét végi műsor SZOMBAT Asztalitenisz: November 7. em­lékverseny Nyíregyházán, az ÉVISZ Vasvári utcai tornatermé­ben, 8,30 órától. Atlétika: nyíregyházi járási kö­zépiskolai bajnokság a nyíregyhá­zi stadionban, 10,00 órától. Röplabda, NB II: NYBSC—Kő­bányai Lombik, férfimérkőzés a nyírbátori gimnázium tornatermé­ben, 13,00 órától. Úszás: November 7. Kupa-ver­seny a sóstógyógyfürdői uszodá­ban, 9,00 órától. Labdarúgás, NB I. DVTK— NYVSSC, diósgyőri stadion, 13,00 óra, V.: Tompa (Nagy B., Eőry). Előtte 11,00 órától: DVTK— NYVSSC, NB I-es ifjúsági mér­kőzés, v.: Benkő. VASÁRNAP Asztalitenisz: II. és ÍII. osztá­lyú bajnokság az EVISZ Vasvári utcai tornatermében, 8,30 oratOl. Röplabda, NB II, férfimérkőzés: NYVSSC—Debreceni Universitas, a két veretlenül álló csapat ran­gadója a nyíregyházi stadion já­tékcsarnokában, 11,00 órától. Női mérkőzés : T. Lombik—Ganz-Vil- lány, a tiszavasvári gimnázium tornatermében, 10,00 órától. Teke, NB II: Nyh. Taurus SC— Békéscsabai MÁV, női mérkő­zés a nyíregyházi stadion teke­csarnokában, 9,00 órától. Üszás: Olimpiai Reménységek Versenyének szabolcs-szatmári döntője a sóstógyógyfürdői uszo­dában, 9,00 órától. Labdarúgás, NB II: Asztalos János SE—Kazincbarcika. Nyír­telek, ASE-pálya, 13,00 óra, v.: Mester (Fodor F., Hunyadi). Területi bajnokság (kezdési idő­pont 13,00 óra) : Csenger—Kisvár- da, v.: Kozsla (Hekman, Alföldi). Nagyhalász—Debreceni Volán, v.: Balázs (Bartha, Adorján). Raka- maz—Törökszentmiklós, v.: Szi­lágyi S. (Fodor S„ Sipos). Kenyér és sport Megyei banjokság (kezdési idő 13,00 óra) : Nyh. Volán-Dózsa— Nagykálló, Zalka Máté utcai sta­dion, v.: Gáli Z. (Szakács, Lo- sonczi). NB-s' serdülő- és ifjúsági mér­kőzés: NYVSSC—Debreceni Ki­nizsi, Tiszavasvári úti vasutas sporttelep, 10,00 és 11,30 óra, v.: Várady és Bárdi. Kispályás labdarúgás: Szuper Kupa-döntő a nyíregyházi városi bajnoks4g győzteseinek a stadion­ban, 9,00 órától. Sporthír Rendkívül elhúzódott a Honvéd nemzetközi ökölvívótornáján a csütörtöki versenynap. A csütörtök késő esti mérkőzé­seken könnyűsúlyban nem min­dennapi eset- történt. Bujdosót azért léptették le a jugoszláv Hmjak ellen, mert megharapta ellenfelét. Ebben a súlycsoport- ban Horváth tartja jó formáját. Váltósúlyban Danyi Jenőnek na- gyón meg kellett küzdeni a győ­zelemért a kitűnően harcoló Bo­gyó (Kaposvár) ellen. Eredmények, könnyűsúly (60 kg) : Hrnjak (jugoszláv) ellen Bujdosót (SZIM Vasas) a 3. me­netben szabálytalanság miatt le­léptették. Cucu (román) ellen Zsíros (Zalka SE) a 3. menetbeh feladta. Váltósúly (67 kg): Abboud Ka­mel (algériai) ellen őri (SZIM Vasas) a 2. menetben feladta. Vasziljev (szovjet) p. gy. Csató (Kun B. SE) ellen. Danyi (Bp. Honvéd) a harmadik menetben d. f. gy. Bogyó (Kaposvár) el­len. Szuper nehézsúly (91 kg felett): Zo Bon Gir (Koreai NDK) p. gy. Bódis (Építők) ellen. Papn (Kun B. SE) p. gy. Montana Miranda (kubai) ellen. Labdarúgó NB II: Jön a KVSE A labdarúgó NB II- ben november 8-án, va­sárnap kerül sor a 13. forduló mérkőzéseire. Az Asztalos János SE nyír­teleki otthonában a har­madik helyen álló Ka­zincbarcikai Vegyész 9E- t fogadja. Buús György vezető edző nehéz kérdés előtt áll: változtasson-e az elmúlt heti sikercsa­paton — Ambrusz — Kalapos, Neumann, Ben- csik, Berecz, Bezzegh, Vágó, Orlóczki, Orosz, Hirka, Tarosa —, amely Egerben ért el bravúros döntetlent. Fister, a leg­jobb csatár ugyanis le­töltötte két sárga lapos eltiltását és akár játszhat is. A KVSE legerősebb csapatával jön Nyírtelek­re, azzal a nem titkolt céllal, hogy pontot, vagy pontokat szerez az ASE- től. Frenkó László veze­tő edző az alábbi csapa­tot küldi pályára a 13,00 órakor kezdődő találko­zón : Kasza — Szobonya, Tóth, Hergelt, Fodor, Petrovics, Kálmán, Ma­joros, Szép, Gere, Kole- szárik. EMLÉKEK AZ ELETÖ-DÜLÖTÓL AZ ELNÖKI SZÉKIG A barátságos szobában régi fényképeket, úsjágkivágásokat nézegetünk. Az emlékek még frissek, elevenek. Szinte el sem akarja hinni az ember, hogy már több mint fél év­százada annak, amikor Racs- kó János péktanonc, a megye egyik legnevesebb birkózója volt. Nehézsúlyban Budapes­ten az országos ifjúsági baj­noki címe mellett, azzal is büszkélkedhet, hogy éveken át senki nem győzte le. Sokszor elgondolkodik azon, milyen teljesítményre lett volna ké­pes a mai lehetőségek mel­lett. Mi másról, mint a birkózás­ról indult beszélgetésünk Racskó Jánossal, a Szabolcs- Szatmár megyei Birkózó Szö­vetség elnökévelTítákóczi ut­cai lakásában TTEllyel kínált. Sürgött-forgott, képeket ho­zott. Régi elsárgult iratokat, emlékeket őriz. —Hol is kezdjem — morfon­dírozott. 1924-ben ismerkedett meg a „fajsúlyos” sportággal, ötvenhét éve . . . Ina^. korá­ban a helyi NYKISE volt az első egyesülete, ahol nevét be­jegyezték. Edzésre, gyakorlás­ra csak a napi nehéz munka után jutott ideje, feltéve ha a mester elengedte. Ö azon­ban hűen kitartott sportága mellett, a napi 12—14 órás munkaidő után — bár fáradt volt — az edzésekben, ver­senyzésben örömét lelte. Ami­kor országos aranyéremmel tért haza a nyíregyházi sütö­débe, mestere is megdicsérte, egy moziravalót nyomott a kezébe. — Micsoda mérkőzéseket vívtunk — emlékezik ma is, s elárulja, hogy Budai-Piku volt a legnagyobb ellenfele. — János bácsi! Meséljen va­lami érdekes dolgot. — Akad néhány ilyen is — kezdte mosolygósán. — Még csak tizenegy éves gyerek voltam, amikor híre terjedt, hogy valahol az Eletó-dülő környékén lakik egy nagyszá- jú, de nagyon erős tirpák le­gény, akitől nagyon féltek a környékbeliek, s ha tehették elkerülték. Nos egy alkalom- mai aztán az ottani legelőn megmérkőztünk. ö idősebb volt, én egy fejjel alacsonyabb nála. Nekifeszültünk. Az arra járók is felfigyeltek a küzde­lemre, közelebb merészked­tek. Engem biztattak vala­mennyien. Szó, ami szó né­hány perc után odavágtam a nagy „dromedár” legényt, aki aztán hamar elsomfordált a környékről . . . — Mennyit edzettek? — Munkaidő után, hetenkint két alkalommal. — Ügy tudom János bácsi, nemcsak a birkózással foglal­kozott. — Mások mondták, hogy ügyes atléta voltam, gyors és mozgékony gyerek. — János bácsi. Hallhatnánk az elmúlt hatvan évről? — Mit is mondhatnék, így kapásból. Nagyon kedves hat évtized volt ez. Hatvan eszten­dő a sport, a birkózószőnyeg bűvöletében. Annyi emlék, történet raktározódott fel bennem, hogyha mesélni kez­denék, talán egy hét múlva is itt ülnénk egymással szemben. — Nem unta meg egy icipi­cit a sportot? Ahogy kimondtam a kér­dést, meg is bántam. Arcán ugyanis felháborodás tükrö­ződött. — Méghogy megunni? Bár járhatnék még többet mérkő­zésekre a fiatalok közé. Érmeket, könyveket helye­zett elém. Valamennyi sport­dicsőségeinek emlékezetes ál­lomásai. '2 — Mint szeme fényét, úgy őrzi — szól közbe a kedves feleség, Ilonka néni, aki vé­gig jelen volt a beszélgetésen. — Sport nélkül talán nem is volna teljes az élete — mondotta. Később ^munkájáról, a ke­nyérről is beszélgettünk. Nyilt titok: az idős pékmester év­tizedeken keresztül a kedvelt „Racskórkenyérrel” is belop­ta magát az emberek szívébe. — Mi a jó kenyér titka? — A lelkiismeretesség, a hozzáértés, a jó tésztavezetés. Az is kell, hogy szívét-lelkét beleadja az ember. — Nehéz szakma? — Az bizony. — Mikor kelt? — Éjjel egy órakor. — Mikor feküdt le? — Reggel nyolckor, majd ismét estefelé. 1969 óta nyugdíjban van az. idős pékmester. Nem tagad­ja, keserűséggel távozott a kemence, a dagasztóíeknő mellől. — Egyáltalán kérték, a to­vábbiakban szaktudását, se­gítségét? — Nem, nem tartanak igényt rám. Lassan talán azt is zak­latásnak veszik, ha odaállok a kemence mellé. — A jó kenyér szíve-lelke? — Elárulom, fiam! A ko­vászt megfelelő ideig kell ér­lelni. Elérzékenyült, majd néhány pillanat múlva hozzátette. — A kenyér engem a sport­ra és az életre nevelt! Témát változtattunk. — Milyen a magyar biikó- zás? — Nagyszerű eredmények, olimpiai és világbajnokaink vannak. Látszik, hozzáértő jó kezekben van a sportág. — És Szabolcsban hogy mű­ködik? — Akárcsak a gomba, úgy kerül felszínre sok-sok tehet­séges fiatal. Most is vannak ügyes gyerekek, szép jövő, nagy lehetőség áll előttük. — Egészségileg, hogy van János bácsi? — Köszönöm, nem panasz­kodom. Nem érzem magam öregnek. Úgy érzem csak az éveim száma gyarapodott. — Mivei tölti napajit? — Korán kelek, naponta be­látogatok a megyei birkózó­szövetségbe, amelynek öt esz­tendeje az elnöke vagyok. Hat évtized. — Az ’fjú Racskó Jancsi va­lamikor alaposan „he’yben- hagyta” Jaczkói, az erősnek hitt tirpák fiút. Ma nem sa­ját eredményeinek, hanem mások, az újak, fiatalok fej­lődésének, sikereinek ková­csa. ★ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója tiszteletére, a Szabolcs-Szat- már megyei Tanács, Racskó Jánosnak, a megyei birkózó­szövetség elnökének, több év­tizedes eredményes sport­munkássága elismeréséül a „Kiváló Társadalmi Munká­ért” kitüntetést adományozta. Kovács György y Kaiét' Woosmím MM Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 Telefon: 11-277, 11-425, 11-525, 11-846 Telexszám: megyében 344, megyén kívül 73 344. Postacím: Nyíregyháza, Pí.: 47, 4401 Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 Telefon hirdetésügyben: 10-150. Igazgató, főkönyveid: 10-003, Pf.: 25 Felelős kiadó: Mádl Lajos Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hlrlapkézbesltő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési dij egy hóra 34,— forint, negyedévre 102,— forint, félévre 204,— forint, egy évre 400,— forint Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza NYÍRSÉGI NYOMDA Felelős vezető: Jáger Zoltán ______________________________INDEXSZÁM: 25 05» HU ISSN 0133—2058

Next

/
Thumbnails
Contents