Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-10 / 263. szám

XXXVIII. évfolyam, 263. szám ÄRA: 1,40 FORINT 1981. november 10., kedd Púja Frigyes külügymi­niszter szombaton, helyi idő szerint az éjszakai órákban, megérkezett latin-amerikai kőrútjának első állomására: Mexikóvárosba. Fogadására megjelent Jorge Castaneda külügyminiszter. A magyar külügyminiszter a repülőtéren interjút adott a televízió és a sajtó képvi­selőinek. A magyar—mexikói kapcsolatokat barátiaknak, ígéreteseknek nevezte és kife­jezte reményét, hogy a Jorge Castaneda külügyminiszter­rel folytatandó tárgyalásai a kétoldalú együttműködés el­mélyítését szolgálják. A magyar külügyminiszter hétfőn megkezdte hivatalos tárgyalásait. Személyi változások Albániában Kisebb személyi változá­sokról döntött az Albán Mun­kapárt szombaton véget ért 8. kongresszusa. A központi bizottság első titkárává ismét Enver Hodzsát választották. A politikai bizottságot ti­zenhárom tagúra kibővítették, két új tagja Hajredin Celin, egy fémkohászati kombinát igazgatója és Muho Asslani tárcanélküli miniszter. A testület eddigi két póttagját teljes jogú taggá választották: Lenka Cuko asszony és Simon Stefani személyében. Utóbbit a KB négytagú titkárságába is beválasztották. A politikai bizottság két tagját nem vá­lasztották újjá. Árubemutatók városainkban A SZÖVOSZ közelgő IX. kongresszusa tiszteletére szer­te a megyében ünnepi rendez­vényekkel: árubemutatókkal, kedvezményes vásárlási ak­ciókkal készülnek a fogyasz­tási szövetkezetek. Csatlako­zott e rendezvényekhez a Kelet Szövetkezeti Kereske­delmi Vállalat is egy ' áren­gedményes vásárlási akció szervezésével az ÁFÉSZ-ek részére. Október 26 és 30 kö­zött a vállalat nyíregyházi tranzitraktárában több ezer cikket 6 százalékos enged­ményekkel vásárolhattak a fogyasztási szövetkezetek. A tranzitraktár készletéből mintegy 20 millió forint ér­tékű árut vontak be a vásár­ba. Ezek közt nagy választék­ban voltak konzervek, poha­rak, jó néhány ruházati és iparcikk. A Verhovina mo­pedek 30, a gyermekkocsik (a lengyel gyártmányúak ki­vételével) 40 százalékkal vol­tak olcsóbbak. Számos ÁFÉSZ vásárolt már az akció keretében: köz­tük a nyírbátori, a mátészal­kai és a baktalórántházi na­gyobb tételben. A vállalat november 9-től — ugyancsak a kongresszus tiszteletére — kihelyezett árubemutatókat szervez ÁFÉSZ-eknek. A hat város: Nyíregyháza, Nyírbátor, Má­tészalka, Vásárosnamény, Kis- várda és Fehérgyarmat fo­gyasztási szövetkezeteinél te­kinthetők meg majd a bemu­tatók, melyekre várják a kör­nyező települések ÁFÉSZ-eit is. Az akció előnye: a fo­gyasztási szövetkezetek kép­viselőinek nem kell Nyíregy­házára utazniuk az áru ki­választására. Helyben megte­kinthetik és meg is rendel­hetik a termékeket, melye­ket 6 napon belül kiszállít a Kelet-Szövker. Fegyelmezett, erőt sugárzó díszszemle Moszkvában a Szovjetunió szilárdan védelmezi a béke és a szabadság ügyét Kelemen Lajos, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke adta át Mátészalka Hild-érmét Lánczi János városi tanács­elnöknek. (Gaál Béla felvétele.) átadták a Hild-érmet Mátészalkán Katonai díszszemle a moszkvai Vörös téren. (Kelet-Magyarország telefotó) Méltóságteljes katonai dísz­szemlével, az esős időben is lelkes hangulatú, színpom­pás felvonulással köszöntötte Moszkva november 7-ét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulóját. A Vörös téren és a kör­nyező útvonalakon felsora­koztak a díszszemlén részt vevő alakulatok. Pontban tíz órakor harsonaszó jelezte a díszszemlét fogadó Dmitri] Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottsága tag­ja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere érkezését. Usztyi­nov marsall üdvözölte a szemlén részt vevő tiszteket és katonákat, majd a Lenin- mauzóleum mellvédjéről be­szédet intézett a jelenlevők­höz. Ezután megkezdődött és 45 percig tartott az ünnepi díszszemle. A díszszemle közönsége nagy elismeréssel fogadta az alakulatok fegyelmezett, erőt sugárzó bemutatkozását. So­kan voltak a közönség sorai­ban azok közül, akik 1941 ke­mény telén részt vettek a nevezetes díszszemlén a Vö­rös téren. A hitleri alakula­tok Moszkvát rohamozták, de a szovjet hadsereg egységei — teljes titokban felkészülve — ekkor is megtartották a hagyományos díszszemlét. Több alakulat a szemléről egyenesen az alig néhány tu­cat kilométerre levő frontra ment, hogy megvédje a Szov­jetunió fővárosát a fasiszta támadás ellen. A harcok ve­teránjai, s velük együtt sok ezernyi néző láthatta most a moszkvai díszszemlén, milyen hatalmas erőt jelent a Szov­jetunió békés építőmunká­jának védelmében a mai szovjet hadsereg. A díszszemle befejeztével megkezdődött a moszkvai dol­gozók felvonulása. Több mint félezer üzem, intézmény küldte el legjobbjait a Vörös térre, a forradalom évfor­dulójának megünneplésére. A szovjet nép nagy ünne- pén katonai díszszemlét tar­tottak Leningrádban. A Né­vára felvonultak a Balti Flot­ta hajói is. A forradalom vá- rosában ugyancsak több száz ezer ember vett részt az ün­nepi menetben. Katonai dísz­szemlét tartottak a szövetsé­ges köztársaságok fővárosai­ban és megünnepelték októ­ber évfordulóját a Szovjet­unió minden településén. Ün­nepi menetek, népünnepé­lyek mutatták: a szovjet em­berek örömmel emlékeznek a Nagy Októberre, dicső ered­ményeikre, készek új felada­taik teljesítésére. Déli egy órakor a szovjet kormány ünnepi fogadást adott a Kreml kongresszusi palotájában. A fogadáson Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke mondott pohár­köszöntőt : Kedves elvtársak, barátaim! tisztelt vendégek! A nagy szovjet nép ismét nagy forradalmának évfor­dulóját ünnepli. A történelmi jelentőségű Vörös téren ha­talmas erejű eszközeikkel (Folytatás a 4. oldalon) Hazánkba látogat dr. Bruno Kreisky Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghí­vására a közeljövőben hivatalos látogatásra hazánkba érke­zik dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja. (MTI) Púja Frigyes Mexikóban Hild . János-emlékérmet adományozott a Magyar Ur­banisztikai Társaság Máté­szalka város társadalmának és tanácsának a varossá válás nehéz körülményei között ki­fejtett dinamikus és eredmé­nyes városfejlesztő tevékeny­ségéért. Az elismerés átadása alkalmából hétfőn kibővített ünnepi tanácsülést tartottak Mátészalkán, amely az idén ünnepli fennállásának 750. évfordulóját is. Az ünnepi tanácsülésen — amelyen részt vett Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára is — Forgács András, a városi-járási pártbizottság első titkára köszöntötte a ta­nácstagokat és a vendégeket, a megye párt-, tanácsi és tár­sadalmi életének vezetőit, az urbanisztikai társaság képvi­selőit, majd Lánczi János vá­rosi tanácselnök foglalta ösz- sze Mátészalka fejlődésének történetét. Több mint két évtizede in­dult el az a következetes vá­rosteremtő, majd fejlesztő munka, amelynek eredménye­ként a megye egy jelentős ré­szének valódi központjává válhatott Mátészalka. 1959- ben (amikor még község rangja volt Mátészalkának) már városrendezési tervet készíttettek, s az építkezése­ket fejlesztéseket a távlati célok megvalósításának érde­kébe állították. A fejlődő szatmári telepü­lés számára is különösen nagy jelentőségű volt a párt Politikai Bizottságának Sza- bolcs-Szatmár megye kiemelt iparfejlesztését előirányzó ha­tározata 1965-ben. Ennek megvalósítása során a me­gyén belül Mátészalka volt egyike azoknak a települé­seknek, amelyek ugrásszerű fejlődésnek indulhattak. Űj ipari üzemek enyhítették a környék foglalkoztatási gond­jait, majd az előközművesí­tett ipari terület (országosan is egyedülálló kezdeménye­zésként) segíthette új gyárai­val a fejlődést, amelynek nagy lendületet adott, hogy Mátészalka 1969. augusztus 1-től városi rangot kapott. Meggyorsultak az építkezé­sek : új lakótelepek létesültek, a vízmű, szennyvíz-tisztítómű, S ezek a városi hálózati köz­művesítésben jelentettek nagy változásokat, új iskolák, gyermekintézmények épültek, elkészült a városon átvezető 49-es főút új szakasza, amely közlekedésszervező funkciója mellett hosszabb távra lakás- építési területeket is feltárt. Számottevően nett a város la­kóinak száma, amely jelenleg már meghaladja a húszezret. Különösen értékes, hogy az ipari, mezőgazdasági terme­lés mellett a város szellemi élete is gyarapszik, fejlődik. A városfejlesztéshez alap­vetően járultak hozzá Máté­szalka jó rendezési tervei, amelyeket — a lelkes lokál- patrióta városlakók közremű­ködésével — most is folya­matosan korszerűsítenek a tervezők. A 12 városi év azonban csak alap: sokféle feladat megvalósítására szükséges felkészülni a következő évek­re is. Lépést kell tartani az egészségügyi, oktatási, keres­kedelmi, közlekedési hálózat fejlesztésének a város gyors ütemű növekedésével. Bőven van tennivaló a várbsfejlesz- tésben és a szellemi élet gyarapításában is. Közismert azonban, hogy sok, lakóhelyét szerető ember él Mátészal­kán, akik sokat tehetnek e célok megvalósításának köz­vetett segítéséért is. Ez eddig is megnyilvánult: tíz év alatt csaknem ötvenmillió forintot ért a lakosság városért vég­(Folytatás a 4. oldalon) Energia O ény, hogy bármely szakma, amelynek művelői nincsenek kellőképp megfizetve, alkal­manként elismerve, felhí­gul. Az ilyen területen egy­re inkább háttérbe szorul az érték szerinti kiválasz­tódás, a munka, a képesség­nek a valóságoshoz közel álló megbecsülése. Az ilyen terület törvényszerűen ki­alakít fantomérdekeltséget, fantommunkát. Természe­tes hát, hogy nem minden műszaki értelmiség szájá­ból jogos az érv, hogy „nem ismernek el”, mert erre az elismerésre sokan nem ad­nak alapot. Csakhogy ez a gondolat- menet megakad egy pon­ton. Én magam ismerek nem egy műszaki pályán dolgozót, aki évek óta sem­mit sem csinál a munkahe­lyén és ezt nem is titkolja. Azt mondja, és példák so­rával bizonyítja, nem ér­demes, mert falba ütközik az ember. Erre nem nagyon lehet mit válaszolni. Gyen­ge érv, ha az ember azt fe­leli: egyáltalán nem biztos, hogy falba ütközöl. Nem valószínű, hogy sza­vakon, tetszetős biztatáso­kon múlik a műszakiakban szunnyadó energiák felsza­badítása. Sokkal inkább az érdekeltségen, azon, hogy a vállalatnál, az intézetnél, az adott helyzetben és időben igénylik-e, s értékén mé­rik-e a műszaki ember mun­káját. Nem általában az érdekeltség, hanem a napi ösztönző erő az, ami hiány­zik. Értékesek-e a műszakiak, vagy sem? Erről is céltalan vita folyik nem egy helyen, fórumon. Lehet-e egy gon­dokkal küszködő, ellent­mondásoktól sem mentes terület embereiről kijelen­teni, hogy tehetségesek, vagy épp azt, hogy tehet­ségtelenek? Az alkotókész­ség létét, vagy nem létét próba dönti el. A próba, ami folyamatosságában alakít­ja, változtatja is a készsé­get, eltompítja, vagy fel­színre segíti a képességeket. Minden bizonnyal vannak szakmájukhoz nem értő műszakiak is, de ahhoz, hogy ezt kijelentsük róluk, előbb biztosítani kell szá­mukra a lehetőséget. M ost ilyen évek követ­keznek, mondják a prognózisok. Nos, ha ilyen évek jönnek, akkor semmi okunk a pesszimiz­musra. Arra a hangra sem, amely azt súgja, baj lesz, nagy baj, mert ez a mai műszaki gárda nem alkal­mas a nehezebb, igényesebb feladatok megoldására. Mi­ért ne volna az, mikor és kik bizonyították e kétely jogosságát? Hiszen éppen a nehéz feladat az, amely ar­ra ösztökélt kis és nagy kö­zösségeket, hogy érték sze­rint szelektálják a munkát, ismerjék el a képességet és marasztalják el a tehetet­lenséget. S ha kemény évek jön­nek, akkor álljunk elébe. Lássuk, mi lakozik a mű­szakiakban, mije van a mű­szakinak gondján, baján kí­vül? M. G. MA / Hogyan vásárolunk? (3. oldal) Sport­jelentéseink (8. oldal) Elismerés a városfejlesztésért SZERVEZI: A KELET-SZÖVKER

Next

/
Thumbnails
Contents