Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-05 / 260. szám
1981. november 5 Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY | TECHNIKA | KÖZGAZDASÁG Uj növekedési pályán A közgazdászok olyanok mint a sebészek, éles a bonckésük, tompa a műtőkésük, ezért jól dolgoznak hullákon, de sanyargatják az élőket. Ezt a gondolatot Chamford, az egyik francia gondolkodó az 1700- as évek végén hangoztatta. Jó néhány éve a közgazda- sági szakkönyveket és szakfolyóiratokat olvasva azt lehet megállapítani, hogy a közgaz- dák intenzíven élezik a műtőkéseket, hogy a magyar népazdaságnak a nehéz körülmények ellenére is kedvező helyzetet biztosítsanak. A KÖZDGAZDASÄGI szemle 1981. 10. számában megjelent tanulmányok nemcsak gazdaságunk gondjait elemzik, hanem a bajok orvoslásának lehetőségeit is feltárják. Kiemelkedő jelentősége van HOÖS JÁNOS Gazdaságfejlődésünk új növekedési pályájának jellemzői című írásának. A szerző rámutat arra, hogy a fejlődés és a növekedés nem azonos fogalmak. Lassúbb ütemű növekedés mellett is lehet kedvező fejlődés. Ugyanis a társadalom tagjainak nemcsak az az érdeke, hogy halmozzák az anyagi javakat, hanem hogy ésszerűen ki is használják azoNéhány évvel ezelőtt HOFFMAN ISTVANNÉnak, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docensének vezetésével hazánkban is megkezdődött a háztartás-gazdaságtan kialakulása, amelynek egyik feladata kidolgozni a családok ésszerű gazdálkodásának, az anyagi javak hatékony hasznosításának módszereit. A családok racionális gazdálkodásának alapját azonban hosszú távon csak az optimális gazdasági növekedés biztosíthatja. Hoós János tanulmányában megvizsgálja a hosszú és rövid távú növekedési tényezőket, de azt is kifejti és bizonyítja, hogy ezek között szoros öszefüggés van. Gondolatainak legfőbb értéke gazdaságunk új növekedési pályájának meghatározása. A szerző rámutat arra, hogy növekedésünknek keresletvezérelt növekedéssé kell átalakulni, hangsúlyozza a hatékony kereslet fontosságát. Az utóbbinak csak akkor tudunk megfelelni, ha azt az elérhető áraknál kevesebb költséggel tudjuk kielégíteni. Hoós János felveti azt a döntési problémát, hogy érdemes-e teljesen kihasználni azokat a termelési tényezőket, amelyek nem a hatékony kereslet kielégítésének megfelelően működnek. Hoós János nem foglalkozik azzal, hogy azokat az erőforrásokat, amelyeket egy gazdálkodó egység nem tud hatékonyan működtetni, hogyan csoportosítsák át a megfelelő területekre. SZABÓ KALMAN akadémikus már korábban bebizo- nyitotta az eszközök ésszerű áramlásának szükségességét, az indokolt tőkeáramlást. FÖLDES KAROLY szintén a Közgazdasági Szemle 10. számában az alábbiakat mondja: Nagyobb érdekeltséget kell kialakítani abban, hogy a kevésbé hatékonyan működtető termelőalapok birtokosai eszközeiket olyan területekre áramoltassák át, ahol azoknak hozama nagyobb. Megemlíti például a kapacitások bérbe- adásának lehetőségét. Az eszköz-átcsoportosítás nagymértékben hozzájárulna az évtizedek óta turáni átokként jelentkező beruházási piac feszültségének enyhítéséhez. Ha népgazdaságunkban megoldjuk az ésszerű eszköz-átcsoportosításokat, azzal nagymértékben hozzájárulhatunk a gazdasági növekedés meggyorsításához, az életszínvonal javításához. Hoós János tanulmányában kifejti, hogy a jövőben nem annyira az új erőforrások volumene, hanem a műszaki fejlődés, pontosabban a korszerűsödés határozza meg a gazdasági növekedés ütemét. A korszerűsödés színvonala elsősorban az ember képességétől és a képességek kiaknázásától függ. Egyre inkább időszerűvé válnak Széchenyi gondolatai: „Nem a körmöd és a selmeci arany a földben a gazdagság forrása, hanem a jól elrendelt munka, szóval az ész a nemzeti gazdaság talpköve.*' Dr. Takács Imre Guruló istálló A Csongrád megyei csengelei Aranyhomok Tsz-ben a gazdaság szakembereinek ötlete alapján mozgatható tehénistállót építettek házilagos kivitelezéssel. A száz üsző tartására alkalmas mintegy 50 méter hosszú épület akácfa oszlopokból és vascsövekből készült. Alapja betontuskóra 'erősített sínvas, a tartóoszlopok aljába görgőket szereltek. Az istállót aluminiumlemezzel borították, hogy viszonylag könnyű legyen. Amikor almot kell cserélni, a sínen mozgó építményt traktorral egyszerűen elvontatják, és így könnyűszerrel ki tudják tisztítani a férőhelyeket. Az épület mindaddig a váltóhelyen marad, amíg újabb alom- cserére nem szorul. Utána visz- szahúzzák kitisztított, rendbetio- zott eredeti helyére. A gördtllö Istálló mindössze 300 ezer forintba került. Nagy előnye, hogy mivel úgyszólván teljesen nyitott, a melegebb évszakokban jól szellőzik, hideg időben pedig szalmabálákkal rakják körül és így téli szállásnak is kifogástalan. Új hibridkukoricák Űj nemesítésű hibridkukoricák vizsgáztatását, illetve vetőmagjának előállítását kezdték meg az idén több szocialista országiban az MTA mart on vásári mezőgazdasági kutatóintézetével folytatott együttműködés során. A kiözös munka eredményeként az NDK-ban évek óta sikeresen termesztik az együttműködés keretében előállított Bema hibrideket. Hamarosan a szovjet mezőgazdasági nagyüzemekben is elvethetik a martonvásári kutatókkal közösen előállított fajtákat : a kísérleti paroellákon ugyanis már tizenhárom fajta- jelöltet vizsgáztatnak, háromnál pedig megkezdték a kísérleti vetőmagelőállítását. Jó eredménynyel járt a csehszlovák kukori- canemesítokkel, tudományos intézményekkel folytatott együttműködés is: az idén láttak hozzá egy új, a martonvásári kutatókkal közösen előállított hibrid elsza.porításához. A bolgár mezőgazdasági nagyüzemek hat — 'búzaelővetemény vagy másodvetés céljára alkalmas — a mar- tonvásáriakkal közösen előállított hibrid kukoricát próbálhatnak ki jövőre. Lehetne kevesebb munkával is építeni Mennyibe kerül egy lakás? Tetszetős, jó beosztású házak, többnyire beépített tetőtérrel — s mindez házgyári panelból. Az árúk négyzetméterenként szinte azonos a szabvány lakótelepi épületek lakáséival, csak hát itt másfél-kétszer akkora egy lakás, garázs is került meLlé, így az ára eléri az egymilliót. Miért nem olcsóbbak a gyorsan, kevés munkával felépülő lakások a hagyományos építés móddal készülteknél? Kíséreljük meg a választ. Élő- és holtmunka Minden termék kétféle munkából áll össze. A különféle anyagok, alkatrészek egy korábbi munkafolyamat végtermékei, csak éppen most kerülnek fel- használásra. Ilyen a tégla, a cement, a vízvezetékcső és még számtalan dolog. Ugyancsak e csoportba tartoznak azok az eszközök, amelyek segítségével elkészül a lakás, de ezeket nem építik be, hanem fokozatosan használódnak el. Ilyen az állványzat, a betonkeverő, az emelőgép és így tovább. A gazdaságtanban ezeket így együtt holt- .munkának nevezik. A másik fajta munkát, amely az előbbit működteti, illetve beépíti, a termelés helyszínén találhatjuk — ennek szaknyelvi neve: élőinun-. ik’ci É gazdaságiam alapfogalmakat azért kellett felidézni, mivei a termékek költségét az határozza meg, hogy e kétféle munkából mennyit foglalnak magukban. Ezek után nézzük meg a lakások munkaigényét. A hagyományos technológia alkalmazásakor kevesebb a holtmunka, több a helyszínen végzendő élőmunka, míg a házgyári panelek összeszerelésekor fordított az arány. Néhány szám: egy házgyári lakás elkészítése átlagosan 1300 munkaórát kíván. Ennek egynegyede a panelgyártáshoz, míg a többi az összeszereléshez, illetve a befejező munkákhoz szükséges. Egy téglából készült lakásra mégegyszer ennyi munkaórát kell fordítani — vagy — ami ugyanezt jelenti — meg kell duplázni az építők létszámát. És a holtmunka? Ehhez nehéz ilyen egyértelmű számokat sorolni. Egy házgyár 100 milliókba kerül, évente elkészít 2—3 ezer Lakást és 5—8 év múlva rekonstrukcióra szorul. A panelszállításhoz speciális gépjárművek, majd az építés helyén toronydaruk kellenek. Ezen túl az új építési mód beruházásokat indukál a cementiparban; a kohászatban (például betonacél); a vegyiparban (például hőszigetelő és tö- mítő anyagok) és így tovább. Vagyis az építőipar holtmunkaigénye más iparágakban növeli meg az élőmunka mennyiségét — ha csak nem nő ott is a termelékenység. Ha a hagyományos technológiát futtatják fel, az is beruházással járt volna! Gépesítés Az egész folyamatra igaz kell, hogy legyen az iparosítás alaptétele: azért kell gépesíteni, hogy egységnyi munkával egyre nagyobb értéket lehessen előállítani. Igen ám, de ahol a meny- nyiségi és a minőségi változások egyszerre jelentkeznek, ott e tételt megelőzi valami: a felhalmozás, amely a tőke születésekor is fájdalmakkal járt és nem gond nélküli a később termelni kezdő beruházások létrehozásakor sem. A fájdalom díja csak az lehet, hogy a sorozatgyártás felfutásával a géppel gyártott termék olcsóbb lesz és eltűnik a liiány is. Nos, Svédországban — ahol a 60-as évek elején rövid idő alatt zajlott le az építőiparban a technológiai váltás — minden várakozás ellenére nem csökkentek a lakásárak. Igaz, nem is nőttek és ki lehetett elégíteni a társadalom lakások iránti szükségletét. Ha a gazdaságosságot szem előtt tartó tőke így járt, akkor feltehetően illuzórikus számon- kérni a csökkenést nálunk is. Viszont a hihetetlen áremelkedésre választ kell találni( az elmúlt 15 évben csaknem háromszorosára nőttek a lakások előállítási költségei). Termelékenység A válasz kulcsa a termelékenység — a holtmunkáé ugyanúgy, mint a helyszíni élőmunkáé. És ha a termelékenység alacsony, a lehetségesnél eleve drágább a házgyár, az ablak, a vízcsap és így tovább. Ezek ösz- szegződnek a kivitelező vállalatnál, ahol a szervezetlenség tovább növeli a munkaráfordítást — következésképpen az árat is. Néhány kiragadott példa: az egyik házgyárban évek óta rossz a gyártósor automatikája. Ez plusz három embert és rosszabb minőséget jelent a gyárban — a vésések és szitkozódások idejével pedig a szerelés drágul. Egy másik vállalatnak van annyi szakiparosa, hogy a házai elkészítéséhez szükséges festő, tapétázó, szigetelő és burkoló munkákat el tudja végezni, de az ütemtelen termelés miatt az év második felében alvállalkozókat kell foglalkoztatnia. Azután a következő év elején saját dolgozói kijavítják az alvállalkozók hajrában összecsapott munkáit. A példák megtoldhatók három számmal is: egy házgyári lakás elkészítésére a vállalatok 760—1200 órát fordítanak (az átlag valamivel 900 óra fölött van). A szórás jóval nagyobb a megengedhetőnél. Végül foglaljuk össsze a válaszokat. Lehetne kevesebb munkával építeni? Igen. Ekkor olcsóbb lenne az építés? Feltétlenül. Csak az építőiparnak kell rendeznie a sorait? Nem, bár önmagában ez is nagy előnnyel járna. Németh K. Géza Családi ház panelból A nyíregyházi Béke Tsz jó tapasztalatai Jövedelmező szövetkezeti juhászat A nyíregyházi Béke Termelőszövetkezetben------jó------lehetőségei vannak a juhtenyésztésnek. Az állattenyésztési ágazaton belül a leggyorsabban alkalmazkodik a változásokhoz, kedvező jövedel- mezőséget teremt — állapította meg dr. Sánta János körzeti állatorvos szakdolgozatában, amelyben a jövedelmezőségi le- hetőségeket dolgozta fel az MSZMP Oktatási Igazgatóságának speciális továbbképző tanfolyamán. Magyar fésűs merinó A termelőszövetkezet tavaly 2600 darabos törzsállománnyal rendelkezett, ami három év alatt közel duplájára nőtt. Az álló- mányból ezer juh törzskönyvi ellenőrzés alatt áll, melyeknek szaporulata biztosíték a jövőre nézve az állományból kiselejtezettek pótlására és a VI. ötéves terv végére tervezett ötezer da- rabos törzsállomány kialakítására. A juhászaiban az országban jól bevált, de exportra is legke- resettebb magyar fésűs merinó juhfajtával foglalkoznak. Ezek a juhok jól bírják az extenzív tartás körülményeit, de több termelésükkel nagyon meghálálják az intenzív tartást is. A fajta megfelel a hármas hasznosítású követelménynek. Nagy mennyiségű és jó minőségű gyapjúhozamaival kivívta a világon, hogy a legjobb fajták között említsék, Húsa kiváló minőségű, jól értékesíthető különösen a külföldi piacokon, így devizaszerző szerepe jelentős. Ugyanakkor bőre is jól értékesül és korlátlan mennyiségben eladható. Parcellás legeltetés A juhállomány növeléséhez a termelőszövetkezet 550 hektár rét- és legelőterülettel rendelkezik, melyen célszerű takarmánybegyűjtéssel és legeltetéssel biztosítható a tervezett állomány intenzív körülmények közötti tartása. Fontos, hogy a nagy szaporaságú állomány állandó legelőn tartásával a parcellás legeltetés kerüljön előtérbe. Ezt az állategészségügyi követelmények is szükségessé teszik. Arra kell törekedni, hogy a juhok kora tavasztól lehetőleg késő őszig a legelőn szedjék össze táplálékuk jelentős részét, sőt ha lehetőség van rá és a téli zord időjárás nem akadályozza a kihajtást és legeltetést, ettől sem szabad elzárkózni, mert így a takarmányozás önköltsége lényegesen csökkenthető. Ez - viszont nem zárja ki, hogy reggel és este póttakarmányozásban részesítsék az állományt. Az 1980-as eredményességi táblázatok alapján megállapítható, hogy mind a tejes- és pecsenyebárány értékesítése, mind a gyapjútermelés magas jövedelmet adott a termelőszövetkezetnek. A tejes- és pecsenyebá- rány-nevelés és -eladás tisztán Jcözel másfél millió forintot hozott, a gyapjútermelés 870 ezer forintot. Nem lehet ráfizetéses A juhtenyésztésben a gyors termékszerkezet-változtatásra a lehetőségek állandóan adottak. Ugyanis ha a tejes- és pecsenyebárány jelenleg meglévő értékesítésére nem volnának meg a feltételek, akkor adva van a lehetőség hízott növendékként értékesíteni azokat, melyekre ráfizetni akkor sem lehet, mert leadás előtt a juhok megnyírha- tók, s a gyapjú jó árbvételt ad. Még ezzel sem szűnt meg a termékszerkezet-váltás, mert ha a hízó növendék sem adható el, akkor a csak gyapjúért tartott juh sem ráfizetéses. Ahhoz, hogy iparszerűvé tegyék a juhtenyésztést, be kell vezetni a sűrített elletést, kétévenként a háromszori elletést, s így a költségek csökkennek. Ennek a módszernek viszont alapvető feltétele, hogy alkalmazzák a tejes- és pecsenyebá- r^ány-hízlalás korszerű formáját. A szövetkezetben egy átmeneti megoldást dolgoztak ki, amely jól bevált. Ennek lényege, hogy a bárányokat háromhetes korukig szoptatják, de már kéthetes koruktól granulált báránynevelő indítótápot is kapnak. Lehetőség szerint jó minőségű sarjúszénával is gyorsítják a bendő és az emésztő funkciók mielőbbi kifejlődését. Az 5. héten megtörténhet a leválasztás, ilyenkor már elérik a 16—18 kilogrammos súlyt, s ekkor történik az úgynevezett tejesbárány-értékesítés. Együttműködés Az 1980. évi tejes- és pecse- nyebárány-értékesítés a termelő- szövetkezetnek több, mint kétmillió forint árbevételt hozott, melyet közel 600 ezer forint költség terhel. De nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a juhtenyésztésben nemcsak a tejesés pecsenyebárány eladása jövedelmező, mert a megmaradt 600 tenyészjuh jelenlegi értéke meghaladja az egymillió forintot, valamint számottevő a gyapjú árbevétele. A termelőszövetkezetben végzett számítások szerint egy kiló bárányhús előállításának tényleges költsége 33 forint, míg az eladási ár 71 forint. A gyapjúnál a költségek 55 forintot tesznek ki, míg a felárakkal együtt 101 forint a bevétel egy kilogrammnál. (Természetesen a jövedelmezőségnél figyelembe kell venni a termelőszövetkezeti egyéb és általános költségeket is.) A Béke Termelőszövetkezet vezetését foglalkoztatja az ágazat bővítése mellett a juhte- nyésztési együttműködés Nyíregyházán és környékén. A szövetkezet rendelkezik juhnyíró- gépekkel és kiképezték a kezeléshez szükséges személyeket. A kooperációban a nyírást komplett brigád megszervezésével több szövetkezetre lehetne kiterjeszteni. A későbbiek során a sok problémát jelentő fürösztés összefogása és koncentrált megoldása szükséges. L. B. Épületvóz-szerkezetek A Beton és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyára svéd iicenc alapján megkezdte az épületvázszerkezetek gyártását. A BVM— TIP rendszerű épületváz- és falszerkezet széles skálájú felhasználhatóságot biztosít a sablonok variálhatósága révén. (MTI fotó: Bárándi István felvétele — KS) Kevesebb takarmánnyal több hús állítható elő A marhahízlalás csodaszere Ritkán tapasztalható nagy érdeklődés nyilvánult meg a Bos- coop legutóbbi rendezvénye iránt. Rakamazon, a Győzelem Termelőszöv.etkezeit tanácskozó termében a megye közel kétszáz állattenyésztő szakembere hallgatta meg a szarvasmar-hízlalás csodaszerének ''ismertetőjét: Szó volt magáról a Rumenstnrőt, hatásáról, etetési technológiájáról és közöltek néhány meggyőző gazdaságossági számítást. Mi a Rumensin? A Rumensin (monensin nátrium) olyan takarmánykiegészítő, amely hatékonyabbá teszi a hízómarhák esetében a takarmány energiává történő átalakítását. A monensin nátrium a Stepto- myces cinnamonensis törzs fermentációs terméke. Etetése növeli az állat bendőjében termelődő propionsav mennyiségét, ugyanakkor csökken az ecetsav- és vajsavtermelés. így a takarmányban lévő energiák jobban hasznosulnak, a hústermelés gyorsabb és olcsóbb. A Rumensin széles e világán elterjedőben van. Amerikában 1975-től ismerik, etetik. Az USA- ban és Kanadában a hizlalt szarvasmarhák 80—85 százaléka ma Rumensin tartalmú takarmányt fogyaszt. Az európai szocialista országok közül a kísérleti jellegű felhasználásban részt vesz Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia. A szocialista országok közül a Ru- mensint legrégebben és legnagyobb mértékben Bulgáriában és Romániában alkalmazzák. Magyarországon a Rumensin a Bos- coop és a Gabona Tröszt kon- centrátumaként most van terjedőben. Néhány gazdaságban, mint a tiszakerecsenyi termelő- szövetkezetben, a megyében is sikerrel etetik a Rumensin pre- mixet. Alkalmazási mód Az új takarmánykiegészítőt a szarvasmarha-tenyésztők gyorsan elfogadták. Magyarázható ez azzal, hogy a késrleti etetések igazolták: a Rumensin segítségével kevesebb takarmánnyal több marhahús állítható elő. Minden takarmánynál hatásos, az állat számára több energiát tesz hozzáférhetővé. Végül, javítja az állat bendőjének hatékonyságát a takarmány energiává történő alakításakor. A Rumensin etetése minden genetikai konstrukciónál alkalmazható, így fajtiszta, keresztezett, kis vagy nagytestű szarvasmarhánál. A hatás: bikánál, üszőnél, növendék hízóbikánál, hústípusü tehénnél egyaránt jó. Ma a világon mintegy 150 millió szarvasmarhánál a Rumensint etetik legeltetéskor, széna- vagy stlótakarmányozásnál és abrako- Lásnál. A takarmánykiegészítő adagolásának ma már Magyarországon is pontosan felmért és kidolgozott technológiája van. A lényeg, hogy az optimális dózis a szarvasmarha teljes napi szárazanyag felvételétől függ. Az adagolás általában állatonként 50 és 360 milligramm közötti. Túladagolás esetén a Rumensinnek mérgező hatása nincs. Tapasztalat, hogy az állatokat az etetéshez szoktatni kell. Gazdasági számítások A rakamazi tanácskozáson az előadók a Rumensin gazdaságosságát sokoldalúan bizonyították. Az egyik takarmányozási kísérleti csoportnál a fajlagos takarmány-felhasználás 15,3 százalékkal javult; más eredmény, hogy Rumensin hatására a napi testtömeggyarapodás 5 százalékkal, a takarmányadag hasznosítása 8 százalékkal volt jobb. Az eredmény tehát sokrétű. Takarmány és költség takarítható meg, ugyanakkor több hús termelhető. A gazdaságosságot illusztrálja az a számítás, miszerint egy-egy állatnál a Rumen- sinnel a többlethús-termelés értéke 630 forint, a takarmány- megtakarítás értéke 360 forint. Ezzel szemben áll költségként a felhasznált takarmány-kiegészítő ára: 158 forint. Egyszóval állatonként a többletérték, illetve a megtakarítás 800 forint. Szabolcs-Szatmár megye nagyüzemeiben, háztáji gazdaságaiban évente több tízezer szarvas- marhát hizlalnak. Nem ritka az olyan gazdaság, amely 500—1000 hízót marhát értékesít. Egyszerű számítás: 500 hízott marhánál Rumensin-etetéssel közel félmillió forint lehet a pluszbevé- teL. Elérhető, hogy az 1 kg hús előállítására fordított költség 20 forint alatt maradjon. Mindez meggyőző érvként hat amellett, hogy a Rumensin a takarmányozási technológiában rövidesen döntő fontosságú lesz. S. E.
