Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-25 / 276. szám

1981. november 25. Kelet-Magyarország 3 Formális válaszok 0 zinte naponta nyílik le­hetőség, hogy ötleteket, javaslatokat cseréljünk: a munkahelyi és közéleti fó­rumokon bárki hozzászólhat a várospolitika és a „nagypo­litika” kérdéseihez is. Se sze­ri, se száma azoknak a javas­latoknak, amelyek közéleti fórumokon hangzottak el, fel­karolták a „hivatalos szer­vek”, s megvalósultak, vagy remény van valóra váltásuk­ra a közeli jövőben. Éppen ezért szúr szemet, ha esetenként az „Illetékes” nem érti, vagy nem akarja érteni a javaslat lényegét. Amikor mozgásba lendül a bürokrá­cia gépezete, s nem az a lé­nyeg, miként lehetne megva­lósítani, továbbfejleszteni az ötletet, hanem az, hogyan le­het mielőbb irattárba tenni egy olyan ötletet, amely netán valamiféle továbgondolást igényelne, munkát okozna. Mindez az UNIVERSIL egyik pártfórumán elhang­zott kérdés—válasz kapcsán jutott újra eszembe. Azt kér­dezték: más városokhoz ha­sonlóan mikor valósul meg Nyíregyházán is az egységes utasvárakozó hely az autó­busz-megállókban? A tanácsi válasz: „A város területén egységes autóbuszváró kiala­kítása igen költséges lenne, amit biztosítani nem tudnak, ezért azt nem is tervezik.” Próbálom beleélni magam a „helyzetbe”. Ha én lettem volna a javaslattevő, igen rosszul érezném magam. Ha én lettem volna a válaszoló, ilyen választ sohasem írtam volna le. Mert nyilvánvaló, hogy a javaslattevő sem arra gondolt: a jövő héten építse- sek egyforma házikókat vala­mennyi nyíregyházi autóbusz- megállóban. Az viszont na­gyon jogos igény, hogy ha már építenek, akkor azok ha­sonlóak, a városi környezetbe illőek legyenek. Valahogy úgy nélkül vetette papírra vála­szát. (Hasonló, ráadásul válasz nélkül maradt, megjegyzés jelent meg lapunkban is: várható, hogy a butikok meg­szaporodnak a közeli jövő­ben, s ajánlott tervek kelle­nének, mert különben a vá­roskép látja kárát. Azóta fel­épült Nyíregyházán tucatnyi kisbolt, faház, alumíniumház, kőház — ahány, akkora és annyiféle. Ahelyett, hogy a város irányítaná a folyama­tot, sodródik az események­kel. De milyen nehéz lesz helyrehozni!) Nemrégiben megírtuk: na­gyon sokadszor bontják fel javítások miatt a város egyet­len kétszer kétsávos útját, a sok bontásból és építésből már -már egy új vezetékre is tel­ne. Gondolkodni kellene, legalább a jövőben úgy ter­vezzék a vezetékeket, hogy később ne a kétsávos utat, ha­nem a kevésbé költséges zöld területet bontsák. Elő lehetne venni a közműalagutak régi tervét is. Erre kaptuk a választ az IKSZV-től: „... szükségessé vált a vezeték részleges cse­réje, illetve a vezeték nyom­vonalában az útfelbontás...” a közműalagút netn oldható meg, tekintve, hogy kb. tízsze­res bruházási költséggel jár, mint a hagyományos csőfek­tetés.” Magyarul: törődjünk bele a megváltozhatatlanba; minden esztendőben valahol újra felbontják majd a kör­utat, újabb megoldás nincs, nem is lesz. Más kérdés, hogy az egész túlmutat a praktikus vállalati, napi gondokon. E árosi méretekben érde­kes, hogy legközelebb — ha a most épülő újabb körútrészeket, de ma­gát a Mező utcát is beépítik — valami mást kellene alkal­mazni, mint először, másfél évtizeddel ezelőtt. Már job­ban tudjuk: a távhővezetéket nemcsak megépíteni, hanem lehetne elképzelni: van há­rom-négy ajánlott terv, s ha egyetlen buszmegállóra lesz pénz, az a megálló olyan lesz, amely távlatokban is megáll­ja a helyét. Eddig is volt rá példa: egyes vállalati kollek­tívák építettek buszmegálló­kat. Mind másfajta, mint ahogy a tanács által megren­deltekből sem látszik, hogy átgondolt terv részei lennének. Nyilván ez az észrevétel ve­zette a jószándékú javaslatte­vőt . az Universilnél. Kár, hogy akihez a javaslat válasz­adásra került, gondolkodás javítani és cserélni is kell, s jobb erre előbb számítani. Mert nem az a drágább, ami­ért egy összegben többet kell fizetni. A megoldást, a javas­latot műszaki szakemberek­nek kell megtenni. Az igazi válasz csak érdembeli lehet. Ha mindenki belenyugodna a változhatatlannak látszóba, soha nem menne előre a vi­lág ... Formális válaszoktól semmiképpen sem. M, S. Készülünk az ötnaposra Átszervezés az egészségügyben A betegségek nincsenek tekintettel sem a vasár­napra, sem az ünnepekre. Aki beteg, hétvégén épp olyan alapos ellátásra szorul, mint a hét többi nap­ján — ugyanakkor az egészségügyben dolgozókat is megilleti a szabad szombat. A jövő év január 1-től életbe lépő ötnapos munkahetet úgy kell megszer­vezni, hogy az egészségügyi ellátás folyamatos le­gyen. Á városokban: dominórendszer Az áttérés nem jelenti azt, hogy csökken a munkaidő. A hat napot lényegében öt nap alatt kell ledolgozni. Ezért a felnőtt körzeti orvosi ellátás­ban hétfőtől péntekig délelőtt és délután egyaránt fogadják a betegeket. A körzeti orvo­sok rendelési ideje naponta öt óra. A városokban ez do­minó rendszerben valósul meg. Lényege: körzetpárokat alakítanak ki, s az egyikben délelőtt, a másikban délután fogadják mindkét körzet be­tegeit. A községekben a kör­zeti orvos a hét öt napján délelőtt és délután is rendel összesen öt órát. A szombat-vasárnapi ügye­let rendje — mely a jövő év­től szombat reggel 7 órától hétfő reggel 8-ig tart — meg­változik. Tizenegy központi körzeti orvosi ügyeletet hoz­nak létre. Ilyen működik majd Nyíregyházán, Fehér- gyarmaton, Tiszalökön, Nagy- kállóban, Ibrányban, Máté­szalkán, Csengerben, Nagy- ecseden, Kisvárdán, Nyírbá­torban és Vásárosnaményban. Ezekhez 152 körzet, mintegy 400 ezer ember tartozik. A körzetesítésnél figyelem­be vették a körzetek távolsá­gát a központi ügyelettől, az útviszonyokat, a közlekedési lehetőségeket és azt is, hogy telefonon elérhető-e az ügye­let. A kistelepülésekről a se­gélykérő állomásokon keresz­tül hívható az ügyelet. Mind a 11 központi ügyeletén két orvos és egy ápolónő tart egyszerre szolgálatot. Míg az egyik orvos a fekvő betege­ket keresi fel, a másik a ren­delőben fogadja a rászoruló­kat. Munkájukat mind a 11 helyen adó-vevővel és gyógy- szerládával felszerelt gépko­csi segíti. Ahol a körzetesítés feltéte­lei hiányoznak, ott a hagyo­mányos összevont ügyelet marad érvényben. Például Demecserben, ahová a helyi lakosság mellett a kéki, a besztereci, székelyi és a nyír­téti betegek is tartoznak. Köl­esén a központi ügyeletekhez hasonló ügyeletet szerveztek saját erőből. A felnőttekéhez hasonlóan szervezik meg szerte a me­gyében a gyermekorvosi el­látást. Egy gyermekorvos rendelési ideje naponta 3 és fél óra. Emellett — hasonló­an a körzeti orvosokhoz — területi feladatai is vannak: mint a fekvőbetegek felkere­sése, vagy a csecsemőtanács­adás. Szabolcs-Szatmárban egye­dül Nyíregyházán hoznak létre központi gyermekorvo­si ügyeletet. A többi város­ban, ahol önálló gyermekor­vosi szolgálat működik a gyermekorvosok a kórházi gyermekosztályokon teljesí­tenek szolgálatot hétvégén. A falvakban a legkisebbek ellá­tása a körzeti orvosok felada­ta. Hétvégén a beteg gyere­keket (mint a felnőtteket) a központi, illetve az összevont ügyeletekre várják. Szakrendelés: nyújtott munkaidőben Módosul a szakrendelések működési rendje is. A hét öt napján reggel 8-tól délután 5-ig dolgoznak a szakrende­lők. Egy-két szakrendelőben — így például a baleseti' se­bészeten — este 7 óráig fo­gadják a betegeket. Szomba­ton csak ‘ a legszükségesebb szakrendeléseket működtetik: délután 3 óráig. Ezek közé tartozik a belgyógyászat, a sebészet és a fül-orr-gégészet. Nyújtott munkaidőben dol­goznak a hét öt napján a fogszakorvosok is. Rendelési idejük reggel 8-tól délután 3-ig — azokban a községi rendelőkben pedig, ahol is- kolafpgászat is van, még etr t§l"is tovább tart. A személyi feltételek hiá­nya miatt fogászati ügyeletet csak Nyíregyházán szervez­nek szombaton és vasárnap délelőtt. A megye többi tele­pülésén sürgős foghúzást a körzeti orvosi ügyeleteken vé­geznek. Meghosszabbodik a mun­kanapokon az üzemorvosok rendelési ideje is. Viszont szombaton és vasárnap az üzemorvosi ellátás szünetel. A gyógyszertári központ és a mentőszolgálat is megszer­vezte a hétvégi ügyeletet. A gyógyszertárak ügyeleti rend­jét a 11 központi körzeti or­vosi ügyelethez kapcsolódva alakították ki. Távlati cél, hogy a szabadnapokon a gyógyszertárakban csak az ügyelet idején felírt gyógy­szereket adják ki. Jövő januártól — akárcsak eddig — változatlanul igény­be vehető sürgős esetben a mentők segítsége. így az a beteg, aki kórházi kezelésre szorul, rövid időn belül gyógyintézetbe kerül. Vizsgálat szombaton is A kórházakban betegfelvé­teli egységeket . hoznak létre. Nyíregyházán, a megyei kór­házban betegfelvételi rész­leg, Kisvárdán felvételes ambulancia, a megye többi kórházában pedig ügyeletes csoport alakul. A szombaton kórházba került betegeknek nem kell hétfőig várniuk a kivizsgálásokra. 1982. január­jától ugyanis a röntgenben és a laborokban is megszervezik a folyamatos ellátást. Január 1-től módosul a böl­csődék nyitva tartása is. A gyermekintézményekben most mérik fel az igényeket a vállalatok tájékoztatása alapján. Szombatonként nem tart nyitva minden böl­csőde, hanem lakóterületen­ként — az igényekhez iga­zodva — ügyeletes bölcsődék fogadják majd a legkisebbe­ket. Várható, hogy idővel át­csoportosítják a gyerekeket. Vagyis a szombati ellátást is igénylő apróságokat oda irá­nyítják át, ahol eleve hatna­pos nyitvatartási vezetnek be. Ezeket tervezi az egész­ségügy Szabolcsban. Egyelőre sok még a megválaszolatlan kérdés. Kezdve az ügyeletes bölcsődék kijelölésétől addig, hogyan jutnak majd el a kis­településekről a gépkocsival nem rendelkező betegek hét­végén az ügyeletre. Néhány hét és eldől: sike­rült-e úgy megszervezni az ötnapos munkahétre való át­térést, hogy az a lakosságnak és az egészségügyben dolgo­zóknak is jó legyen. Házi Zsuzsa Őszi utazás Ragyogó ősz, délután, Szatmár. A buszon csak néhányan ülünk, igazi családias hangulat. Vo­lán-járat Magosliget. Ti- szacsécse, Fehérgyarmat között. A sofőr hátra-hátra- szól, s „János bátyám” meg „Eszti néném” mondja: az unokák itt­hon voltak, a koca meg­fialt, a diót már lever­ték. Duruzsol a busz, el­hagyjuk Kóródot, Cse- két, Kömörőt, feltűnnek Penyige szélső házai. A vezető mögött ülök, s látom, a tükörben az egyetlen idegent figyeli. En vagyok. Lassít, de nincs felszálló, gázt ad, majd kisvártatva hátra­szól: — Ismerős ezen a tájon? — Nagyjából — mon­dom. — Hallott már a Szen- ke lányairól? — Keveset. — Látta a sírjukat? — Még nem. A temetőhöz érünk, megáll az autóbusz. — No, megnézzük ak­kor a sírokat? Két perc­cel úgyis hamarabb ér­keztünk — mondja a so­főr, s megindul előttünk. Megyünk mi is, mind a tízen. Mi elöl, az öregek lassabban, hátul. — En ismertem őket — mondja egy ráncos anyóka, szemében könny csillog. Kilenc szabályos, szé­pen festett fejfa. Mérta­ni rendben egymás mel­lett a sírok, őrzik a ha­lálba dermedt pillana­tot. A nénike meséli a hét évtizedes történetet, so­főrünk támasztja meg a néha meg-megbillenö emlékezetet... ... búzát tisztítani ment a kilenc lányka, túl a Szenkén. Az uraság megtiltotta, hogy a ma is álló vasúti hídon menje­nek át, csónakba száll­tak hát. A folyó közepén a ladik megbillent, oda­veszett a falu kilenc lá­nya ... Némán állunk, mi fér­fiak fedetlen fejjel. Szél motoz a temető bokrai­ban, aszott levelet zör­get. Egy ágra madárka száll, dalol, majd elrö­pül. Indulunk mi is. Gyar­matig már egy szó sem hangzik, búcsúzkodunk. Anyókánk a lépcsőről a sofőrnek visszaszól: — Köszönöm, fiam. Még egyszer láthattam őket. Helyettünk is mondta a köszönetét. (b. g.) C saknem kétszáz küldött és meg­hívott vendég részvételével tar­tották meg november 20-án az ifjúsági parlamentet a megye egyik leg­jelentősebb üzemében, a Taurus nyíregy­házi gumigyárában. Legutóbb három év­vel ezelőtt 1978. októberében volt hason­ló rendezvényük, rengeteget változott azóta a gyár élete. Termelési értékük majdnem a duplájára emelkedett, az idén meghaladja az 1,8 milliárd forintot. A legjelentősebb változás talán a terme­lési profilban következett be, felépült és megkezdte a munkát a mezőgazdasági abroncsgyár. A beruházás fölött véd­nökséget vállaltak a KISZ-szervezetek, nagyon sokat segített ez a határidő be­tartásában, a jó minőségű kivitelezés­ben. A gyár a legutóbbi ifjúsági parlament óta is a fiatalok üzeme maradt: a dol­gozók 41%-a harminc éven aluli, létszá­muk meghaladja az 1200-at, a vezetők­nek pedig harmada huszonéves. E szá­mok is mutatják, hogy a gyár fiataljai fontos szerepet töltenek be a kollektíva életében. Az üzem érdeke azonban azt kívánja, hogy az ifjúság ne csak a ter­melésben álljon helyt, nagyobb szerepet kell vállalnia a politikai életben, a tár­sadalmi tevékenységben. A fiatalok szervezettsége jónak mond­ható, a KISZ-tagok száma megközelíti a hatszázat. Ez azonban koránt sem jelen­ti azt, hogy nem lehetne növelni az arányt, hiszen egy részük politikailag felkészületlenül kerül a szigorúan szer­vezett termelési folyamatba. Ez nehezíti a beilleszkedést, de a termelési felada­tok pontos végrehajtását is. Taurus-ifjak Sokat tettek az elmúlt években a fia­talok helyzetének javítására a gyárban. Növekedett a bérszínvonal — ha nem is mindig a kívánt mértékben — javultak a munkakörülmények, s amit igen ke­vesen mondhatnak el a megyében: 84 lakást juttattak az üzem dolgozóinak két esztendő alatt. A legutóbbi parlamenten éppen e fenti hiányosságokról szóltak legéleseb­ben a küldöttek, kiegészítve ezt persze egy sereg más, jogos igénnyel. Ilyen volt például az ibrányiak panasza, hogy megoldatlan náluk az üzemi orvosi ren­delés, sokakat érintett az üdülő jegyek elosztásának huzavonája, a társadalmi rendezvények sokszor nem megfelelő színvonala. Három év telt el azóta, s ezek a gondok jórészt megoldódtak. Nem sokat javult viszont az üzemi balesetek helyzete, még mindig gondok vannak a munkafegyelemmel, a pályakezdő fia­talok patronálásával. A mostani, s azt megelőző munkahe­lyi parlamenteken is e problémákat fe­szegették elsősorban a fiatalok. A pén­teki ifjúsági parlament küldötteinek többsége például kifogásolta a Budapes­ten és a Nyíregyházán dolgozók fizeté­se közötti túlzott különbségeket, hiányol­ták a gyáron belüli sportolási lehetősé­get, nem tartják megfelelőnek az ifjú­sági klub, és a könyvtár jelenlegi álla­potát. Több hozzászóló foglalkozott a termelést segítő szervezési kérdéssel, a munkásszállítás gondjaival. A jobbító szándék vezérelte bírálatok, javaslatok mellett két akciót is megfo­galmazott a parlament. Pásztor György- né a Hámán Kató szocialista brigád ne­vében például egy műszakot ajánlott fel az orvosi rendelő bővítésére. Fejes Ist­ván pedig a hengergyártó részieg KISZ- titkára, alapszervezetük felhívását kö­zölte, hogy építsenek társadalmi mun­kában az üzem előtt fedett buszvárót. A hozzászólók kérdéseire, megjegyzéseire László Géza gyárvezető válaszolt, majd megválasztották a vállalati ifjúsági par­lament nyíregyházi küldötteit. (bg) krumplivalogatók.

Next

/
Thumbnails
Contents