Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-22 / 274. szám
4 Kelet-Magyarország 1981. november 22. Események címszavakban HÉTFŐ: Az SZKP Központi Bizottságának ülésén felszólalt Leonyid Brezsnyev — Púja Frigyes tárgyalásai Ecuadorban — Az északír protestánsok ultimátumot intéztek a londoni kormányhoz KEDD: Szíriái—szaud-arábiai külügyminiszteri tárgyalások Da- maszkuszban — Husszein jordániai király Londonban Thatcher asszonnyal találkozott — Abdusz Szattar került ki győztesen a bangladesi elnökválasztási küzdelemből SZERDA: Nyugatnémet—brit csúcstalálkozó Bonnban — Reagan elnök beszédében megtette a maga javaslatait a fegyverkorlátozásra — Gromiko szovjet külügyminiszter fogadta az új amerikai nagykövetet, Arthur Hartmant CSÜTÖRTÖK: Befejezte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa — Magyar felszólalás Bécsben a haderőcsökkentési tárgyalások ülésén — A szilárdság frontjához tartozó országok rendkívüli külügyminiszteri értekezletet tartottak Adenban PÉNTEK: Véget ért Kreisky osztrák kancellár hivatalos látogatása Budapesten — Púja Frigyes tárgyalásai Kolumbiában — Es- senben aláírták a szovjet—nyugatnémet földgázszerződést SZOMBAT: Nagyszabású tüntetés Amszterdamban az amerikai rakétatervek ellen — Cheysson francia külügyminiszter Belgrád- ban tárgyal — Moszkvai közlés arról, hogy Brezsnyev megkapta Reagan üzenetét A hét három kérdése □ Miben összegezhető Reagan elnök javaslatainak visszhangja? Az amerikai propaganda igyekezett „történelmi jelentőségűnek” feltüntetni Ronald Reagan szerdai beszédét, amelyben az elnök fegyverzetkorlátozási javaslatait terjesztette elő — a maga színészi képességeinek felhasználásával, a beszédírók hatásvadász fordulatainak érvényesítésével. (Azzal kezdte például, hogy amikor a merénylet után kórházban feküdt, volt ideje a világ sorsán ^elmélkedni...> A nyugati áiiacnók, vezetőinek, hivatalos reagálása a reagani kezdeményezésre ugyancsak a „kincstári optimizmus” jegyében alakul: különböző hőfokon lelkendeznek, abban reménykedve, hogy Amerika „átveszi a kezdeményezést”, „kifogja a szelet a Szovjetunió vitorlájából”. .A szovjet sajtó hírmagyarázói rámutattak a reagani lépés taktikai és propagandajellegére. Nem nehéz valóban felfedezni, hogy néhány nappal Leonyid Brezsnyev bonni látogatása előtt a világ elé áz amerikai elnök a maga elképzeléseivel, valószínűleg elébe akart vágni a szovjet javaslatoknak, és kedvezőbb tárgyalási helyzetbe akarta juttatni Schmidt bonni kancellárt is. A nyugati sajtó elemzéseiben felbukkan az a megállapítás, hogy a washingtoni feltételekkel aligha kínálkozik esély a megegyezésre. A szovjet visszhangban kétségtelenül ma az elutasítás a hangosabb. Csak látszat az, hogy Reagan a „fegyverzet- ellenőrzés átfogó tervét” terjesztette elő, mondják a moszkvai kommentátorok. Természetesen sem az egyik, sem a másik oldalról nem ez lehet az utolsó szó. November 30-án megkezdődnek Genfben a szovjet—amerikai tárgyalások az európai rakétafegyverek korlátozásáról. Washingtonban azt emlegetik, hogy januárban újabb szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó jöhet létre, ezt követően pedig a SALT-tal kapcsolatos tárgyalások megindulására számítanak. S e sorozat végén egyes hírmagyarázók már egy csúcstalálkozó lehetőségét is latolgatják. O Polgárháború fenyegeti-e Észak-írorszá- got? Mint az utolsó tíz évben annyiszor, most is pattanásig-robbanásig feszült a helyzet Észak-írországban. A hétfői nap elé rendkívüli izgalommal tekintenek Londonban is, Dublinban is, Belfastban is. Akkor lesz lan Paisley, a hírhedt baptista pap-politikus által meghirdetett „polgári elégedetlenségi akció”. Tulajdonképpen hat órán át tartó általános sztrájkot szerveznek Észak-lror- szág protestáns angol lakói. Ha a télies időjárás közepette nem lesz fűtés, nem lesz villanyáram, akkor — azt remélik Paisley és hívei — Ulster lakói ráébrednek a protestáns többség erejére, de Angliában és az ír Köztársaságban is számot kell vetniök ezzel... Jelenleg 12 000 brit katona próbálja fenntartani a rendet, de képtelen megakadályozni a két szélsőség egyéni terrorcselekményeit, hol az IRA tesz el láb alól egy protestáns angol honatyát, hol az UDA fegyveresei gyilkolnak meg egy északír katolikus személyiséget. A terror és ellenterror áldozatainak száma pontosan 2056 volt már ezen a hét végén. A „protestáns magánhadsereg” szervezkedése és fellépése azt célozza, hogy megakadályozzák az olyan esetleges londoni tervek megvalósítását, amelyek nyomán függetlenséget kapna az ír sziget északi része. Jameg Prior, a brit kormány északír ügyekkel megbízott minisztere — ugyanaz, akit a hét elején páncélautóban kellett kimenteni a rátámadó protestáns tüntetők gyűrűjéből — kijelentette, hogy „London nem fontolgat ilyen terveket”. A válság leküzdését „a terroristák elszigetelésével” gondolná a brit miniszter, aki Nagy-Britannia és az ír Köztársaság együttműködését szorgalmazza e téren. Sikerül-e valóban ilyen együttműködést megteremteni, igaz, az ír Köztársaság Nagy-Britanniával " együtt van például a Közös Piac szervezetében, s igaz, hogy az írországi tőkések az angol tőkésekkel közös osztályérdekek alapján megtalálhatják az együttes fellépés módját. De itt nacionalista érdekek ütközéséről, vallási érdekek szembenállásáról is szó van, sőt magában Észak-lrország- ban jobbára elnyomott ír proletárok küzdenek jobbára kiváltságos helyzetet élvező angolok ellen. S eddig megannyi példa bizonyította azt is: a terror ellenterrort szül. © Hogyan készítették elő az arab csúcstalálkozót? A jövő hét elején a marokkói Fezben az arab országok külügyminiszterei ülnek össze, majd a hét közepén az államfők foglalnak helyet a tárgyalóasztal mellett. Az első kérdés, amely az elmúlt héten, az előkészítő megbeszéléssorozatok után felmerült, éppen az, vajon mind a 21 arab ország vezetői jelen lesznek? Mert például az algériai államfő a nyugat-szaharai konfliktus miatt Marokkóval való feszült viszonya következtében maradhat távol, Nimeri, a szudáni elnök, a maga rossz egészségi állapotára hivatkozhat, már csak azért is, persze, hogy ne tegye ki magát az Egyiptommal és az Egyesült Államokkal való szoros szövetsége miatt bírálatoknak . . . És Kadhafi, a líbiai államfő értésre adta, hogy nem ül le egy asztalhoz azokkal, akik „elárulják az arab ügyet, és elismerik az ellenséget”. Egyiptom, akár csak 3 éve, most is csupán a távolból figyeli a fezi csúcstalálkozó lefolyását . . . A második, de tulajdonképp még fontosabb kérdés: merik-e, tudják-e és akarják-e a csúcstalálkozó elé terjeszteni a sokat emlegetett szaúd-arábiai béketervet, amely a Camp David-i alku helyébe lépne? A Szilárdság Frontjához tartozó Szíria, Líbia, Algéria, Dél-Jemen, és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Adenban rendkívüli külügyminiszteri értekezleten vitatta meg a csúcstalálkozó előkészítésének a napirendre tűzhető témákat. Meglepetésre az adeni közleményben nem tettek említést az úgynevezett Fahd-tervről. Ebből megfigyelők azt a következtetést vonták le, hogy a Szilárdság Frontja nem fogadja el, de határozottan elutasítani sem akarja a szaúd-arábiai tervet. Így aztán az Fezben a csúcstalálkozó elé ke- rülhet-e? Egyszerű többségi határozattal elfogadtatni aligha érdemes, hiszen csak akkor van igazán súlya, tekintélye a javaslatnak, ha valamennyi arab állam kiállna mellette. Pálfy József 38. Már mellettünk állt Robi, és bólogatott, amikor ő nem megértve Béla csendes befelé kitörését, csak ráérezve annak elkeseredettségére, azt mondta: — Fáradt vagy. Pihenned kéne. — Pihenni? Béla gúnyosan nevetett: — Most jöttem szabadságról, öregem, mintha tele lennék kérdésekkel, és választ szeretnék kapni a kérdéseimre, de közben ezeket a kérdéseket még magamnak sem tudom megfogalmazni. Így hát neked se kell félni attól, hogy holnap délelőtt kínos kérdéseket kapsz. Nagyon udvarias jónevelt társaság leszünk együtt. — Holnap? Béla megint mélyen a szemébe nézett: — Holnap, ha megleszel. — S ha nem? — Akkor, öregem, estére én már a hadbíróság előtt állok. — Hülyék! — mondta Géza mély átéléssel és belső meggyőződéssel. — Hülyék! Idefigyelj Robi — fordult a fiúhoz, — neked kell praktikusan mindenre, minden részletre odafigyelni, mert ezek a nagy lelkizésben még mindent eltolnak. Ha megindul önmaguk sajnálata, annak se vége, se hossza. Na igyatok! Töltött, ittak. Visszajött Sárika, elvitte Mikit a folyosó egy másik szobájába, ahol Juszti kombinéban feküdt az ágyon, megmosa- kodva-törülközve-fésülködve, csak a szeme nyúzottsága jelezte az átmenetiséget, a belső feszültséget. Miki megcsókolta, aztán levette ingjét, megmosakodott derékig, keményen lucskolta magára a vizet, hogy lejöjjön mindaz a korom, por, szenny, ami a vo- natúton rátapadt. Sárika nézte — a vékony, nyúlánk, inas fiútestet, valamit mondani is akart, de aztán az benne maradt. Ráborított egy nagy tiszta lenvászon-lepedőt, s Miki keményen dörzsölte bőrfelületét. — Mindenki ilyen tágasan lakik itt? — kérdezte az asszonytól. — Itt, igen. Mert hogy itt nincs ipar. Aztán a fiatalok mind elköltöztek ki Pestre, ki Szombathelyre, ki Óvárra, ki Sopronba. Öreg város ez, öreg lakókkal. Túl közel a határ. — Értem — mondta Miki, és Juszti nézte, követte annak szembogarát, a plafon beázás ábráit, — maga volt a reménytelenség — majd fölvette ingjét és visszament a fiúkhoz. Vidámabbak voltak. — Mennyi időnk van? — kérdezte. — Az előadásig még húsz perc. — De mit kell előadnom? Azok nevettek. — Elhatároztuk, hogy borítékoljuk az előadás címét, s a borítékot csak akkor nyithatod ki, ha felálltál az elnökségi asztalnál. Mikinek felvillant a szeme. — S miért? — Mert ahogy ismerünk, nincs olyan, amiről ne tudnál kapásból két órát szövegelni, gondosan megszerkesztve, felépítve, bevezetéssel, tárgyalással, befejezéssel. — És az ellenkezőjéről is — mondta Robi. — Hülyék vagytok. Persze, hogy az ember slágfertig ezekben a politikai kérdésekben, dehát mégis miről? Géza előhalászott a táskájából egy sokszorosított programot, kinyitotta, megnézte a dátumot, s olvasta: — „A vallások eredete, története, keletkezése, a vallások osztálytartalma, stb.. — Ez a téma a központi előadóé. — Értem — mondta Miki — meglesz. Még szerencse, hogy nemrég dolgoztam föl Hahn István vallástörténeti jegyzetét. Majd a mítoszoknál kezdem, hogy lesz a mitológiából vallás, és az egyháznál végzem, avval, hogy az egyház a feudális uralkodóosztály ideológiai támasza. — Már meg is van neki — mondta Robi. — Téged az a jó marxista úristen is népszónoknak teremtett. — Csak vigyázzon is rá az a jó marxista úristen ma éjszaka! — Jégbe van hűtve ez a bor? — Á, dehogy. Csak itt olyan pincék vannak tudod, hogy a jég is megfagy benne. — Pesten most csak Csö- vidirkát lehet kapni, kukoricabort, itókát meg rumot. (Folytatjuk) Brezsnyev bonni látogatása Mit hoz magával ésrmit vár a Német Szövetségi Köztársaságtól? — teszi fel a kissé leegyszerűsített, de indokolt kérdést a Die Zeit Leonyid Brezsnyev bonni látogatása előtt. Valóban: mi várható e találkozótól Helmut Schmidt- tel? A szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó egyik sajátossága, hogy az első, a fő helyen olyan téma áll, amellyel kapcsolatban nem a vendéglátó a vendég fő partnere. (Az igazi partner nem lesz jelen Bonnban.) A figyelem középpontjában a sokat emlegetett közép-hatótávolságú rakéták kérdése áll majd. Márpedig erről Bonnban nem dönthetnek, ez a november végén kezdődő genfi, szovjet—amerikai eszmecsere tárgya lesz. A két világhatalomnak kell e tekintetben egyezkednie. Miért tulajdonítanak a megfigyelők mégis oly nagy jelentőséget ennek a bonni találkozónak? Elsősorban azért tanácskozik majd Brezsnyev és Schmidt a rakétaügyről, mert Európa sorsáról van szó. Itt szándékoznak felállítani a Pershing—2-ket és a robotrepülőgép kilövőállomásokat. Bevetésük esetén mi pusztulunk el és nem az amerikaiak. Két esztendeje hozta meg a NATO rakétatelepítési határozatát és mind ebben a döntésben, mind azóta az esetleges korlátozással való próbálkozásokban nagy szerepe volt az NSZK-nak. Két okból is: egyrészt Európa közepén egy esetleges hadszíntéren terül el, ily módon közvetlenül érintett — másrészt Nyugat- Európa legbefolyásosabb hatalma, tehát hatást gyakorolhat az eseményekre. Schmidt kancellárnak az a véleménye, hogy az SS—20.-as rakéták felállításával a. .Szovjetunió katona? fölénybe került. Leonyid Brezsnyev legutóbb a Spiegelnek adott nyilatkozatában kimutatta, hogy valójában egyensúly áll fenn a két fél, tehát egyrészt az Egyesült Államok és a NATO, másrészt a Szovjetunió között. A Bonnban november 23. és 25. között találkozó két politikusnak ellentétes tehát a kiinduló álláspontja. De amíg az amerikai kormány a „szovjet veszély” jelszavát arra használja fel, hogy erőltetett ütemben fegyverkezzék és ezzel fölényt alakítson ki —, a nyugatnémet kormány olyan Brezsnyev .Schmidt kancellárral legutóbbi bonni látogatása alkalmával. (Fotó: AP —MTI) megoldást keres, amely elkerülhetővé teheti a fegyverkezési verseny új szakaszát. Nem először fordul elő, hogy Bonn közvetít — Washington címére szóló üzenetet, javaslatot kap Moszkvától. Tavaly, a szovjet—amerikai viszony egyik mélypontján Schmidt kancellár a szovjet-fővárosban járt, és magával hozta a hírt, hogy a Szovjetunió a NATO-döntés visz- szavonása nélkül is kész tárgyalni; idén nyáron Willy Brandt járt ugyanott, s hazajövet elmondta: a Szovjetunió kész felfüggeszteni a rakétatelepítéseket, ha a nyugati fél ugyanezt teszi. Ügy tűnik, hogy most Brezsnyev nem hoz magával újabb szovjet javaslatot a középhatótávolságú rakéták ügyében. Több nyilatkozatban is körvonalazta már a szovjet álláspontot, november 30-án megindulnak Genfben az amerikaiakkal a tárgyalások. Természetesen a kétoldalú — a szovjet—nyugatnémet — kapcsolatról is szó esik Bonnban. Lehetséges, hogy aláírják az új nagy gáz-cső ügylet okiratát. Ennek értelmében a nyugatnémetek (más nyugati vállalatokkal, köztük még amerikai is akad), részt vesznek egy Nyugat-Szibéri- át Nyugat-Európával összekötő ötezer kilométeres csővezeték és a szükséges állomások építésében. Fizetségül 1985-től évi 40 milliárd köbméter földgázt kap az NSZK, Franciaország, Ausztria és Olaszország. Az amerikaiak szeretnék visszatartani ettől a lépéstől az NSZK-t. A Szovjetunió célja a Brezsnyev-látogatással ,pain- dei®Bfeúj»onyal hármas. Egyrészt élénkíteni a kereskedelmi-pénzügyi kapcsolatokat, másrészt ösztönözni a nyugatnémet kormányt, hogy gyakoroljon további erőteljes hatást az amerikaiakra, késztesse rugalmasabb magatartásra, igyekezzen eltéríteni őket az utóbbi hetekben különösen feltűnő, zavaros-veszélyes elgondolásaiktól. S végül a szovjet kormány bíztatást akar adni egész- Európának, benne a békemozgalmaknak : folytassák küzdelmüket a kölcsönös és általános fegyverzetkorlátozásért. Tatár Imre (Folytatás az 1. oldalról) információs szolgálata. Késő délutánig párhuzamosan felnőtt- és gyermekműsorok tekinthetők meg. A megye legjobb amatőr együttesei — így többek között a városmajori citeraze- nekar, a Kállai kettős néptáncegyüttes, a milotai cigány tánccsoport, a hodászi pedagóguszínpad, a kisvárdai Hunnia Színpad, a pusztadobosi népdalkor, a Szabolcs- Volán táncegyüttes — lépnek fel. A gyerekeket a Mesekert Bábszínház szórakoztatja. Az MVMK negyedik szintjén díszítőművészeti bemutató is lesz. A fazekasok, szövők, hímzők, gyöngyfűzők, csipkeverők, fafaragók adnak ízelítőt munkájukból és akiknek kedve van, maga is megpróbálhat szőni, korongozni. A gyermekklubteremben és a szabad idős térben a legfiatalabbak papírfigurákat, maszkos bábokat, gyermekjátékokat, meseillusztrációikat készíthetnek. Az oktatóteremben ismeretterjesztő filmeket vetítenek. A természettudományi szakelőadóban csillagászati kiállítás várja az érdeklődőket. Este a pódiumteremben pedig 22 óráig tartó diszkóparádén szórakozhatnak az MVMK nyílt napjának vendégei. (A házat bemutató képes összeállítás lapunk 9. oldalán található.) rw^ir^i i iy .fi |fi] p a i » i V i ■ i i > t a i ___▲___4 Szalontay Mihály:
