Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-20 / 272. szám
1981. november 20 Kelet-Magyarország 3 Ki tud többet ? M egyénk és hazánk középiskoláinak és szakmunkásképző intézeteinek diákjai újabb erőpróbára, vetélkedő sorozatra készülnek. A következő hetekben elkezdődik és április közepéig tart a K,i tud többet a Szovjetunióról? című szellemi vetélkedés. A Művelődésügyi Minisztérium, a KISZ KB, az MSZBT, a Lapkiadó Vállalat és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősége által meghirdetett vetélkedő iránt megyénkben örvendetesen nagy az érdeklődés. ' November 1-én járt_ le a jelentkezési határidő. A Szabolcs-Szatmár megyében működő valamennyi gimnázium és szakközépiskola, valamint szakmunkásképző intézet nevezett. A verseny szinte az egész diákságot megmozgatja. A kiírásnak, a szervezésnek már eleve mozgósító ereje van. A diáktársak adatgyűjtéssel, könyvek, folyóiratok és egyéb segédeszközök kölcsönzésével járulhatnak hozzá a sikerhez. Irodalom, történelem és földrajz lesz a három „tantárgy” és a Szovjetunió című lap néhány száma is alapját képezi a felkészülésnek. Az elmúlt években több helyen panaszkodtak, hogy időben nem jutottak hozzá a szükséges irodalomhoz, így a felkészülés sem volt megfelelő. A mostani verseny meghirdetésénél a Lapkiadó Vállalat előre felajánlotta a segítségét: ha fennakadás lesz az irodalom megszerzésében, a vállalat kellően intézkedik. Persze az lenne a jó, ha erre az intézkedésre nem is volna szükség. A vetélkedősorozaton a részvétel önkéntes. A diákokra és a felkészítésben részt vevő tanárokra pluszfeladatok várnak. Bár ha azt vesszük, ez a plusz az iskolai tanulás javára is megy. A pluszként szerzett ismeretanyagot az órákon és a vizsgákon is lehet hasznosítani. Érde- dekességként említhető, hogy a Kisvár dai Bessenyei Gimnázium valamennyi diákja benevezett a versenybe. Érthető ez az aktivitás, hiszen a kis- várdai középiskolában MSZBT-tagcsoport működik. Az iákola diákjai immár hagyományosan ápolják a kapcsolatokat, az előírtnál több ismeret- anyagot szereznek a Szovjetunió múltjáról, jelenéről. A nyíregyházi egészségügyi szakiskola csapata a legutóbbi vetélkedőn a kategóriájában harmadik helyre került. Biológia szakos tanár készítette fel a „bronzérmes” csapatot. Most is ez a tanár a versenyzők „edzője”. Persze kollektív munka a felkészítés és ha siker lesz belőle, nagyobb lehet az öröm, mint egy gimnáziumban. A helyi, vagy „házi” vetélkedőket decemberben és januárban rendezik. A megyei döntőre február végén kerül sor. Az országos elődöntőket március végén rendezik. A döntő április 17-én lesz a tévé nyilvánossága előtt — reméljük, szabolcs-szatmári csapat részvételével... N. L. Mérki csarnok A mérki Kossuth Termelőszövetkezet 2,7 millió forintos beruházással, házi kivitelezésben új szervizcsarnokot és szociális létesítményt épített az erő- és munkagépek karbantartására. Az 1200 négyzetméter alapterületű, jól felszerelt csarnokban az 1-es, 2-es szemléken diagnosztikai vizsgálatokat végeznek. Cristál—120-as erőgépet javít Tircsi István és Bauman Ferenc. (Jávor L. feiv.) HUZAVONA HELYETT Számtalan olyan mező- gazdasági nagyüzem található megyénkben, amelynek a harmadik, negyedik a faluban is van földje, messze a saját határától. Ennek művelése, az ottani termény betakarítása elképzelhetetlenül sok gondot, elpocsékolt energiát okoz. Ezért szorgalmazzák nálunk is egyre jobban a földcserét, a földrendezést. Azonban, mint dr. Fülöp Károlynak, a megyei földhivatal jogtanácsosának szavaiból kiderül, nem megy minden simán, annak ellenére, hogy az elmúlt öt esztendő során Szabolcs-Szat- márban több mint tízezer hektárt érintett a földcsere, és a földrendezés. Elcserélt földek Sok a gát — Sajnos rengeteg gátja van az ésszerű földcseréknek — állítja a jogtanácsos. — Kezdem azzzal, hogy a cserélendő határrészek minősége az esetek többségében nem azonos, s persze mindkét üzem arra törekszik, hogy ő járjon jobban. Nagyon sokszor akadályozzák meg az alku létrejöttét a különböző építmények, hiszen a tulajdonos csak ezzel együtt adná a területet, de a másik félnek ez vagy nem kell, vagy pedig a valódi értéknél jóval kevesebbet hajlandó fizetni. Ilyenkor aztán elkezdődnek a vég nélküli viták, nemegyszer nekünk kell közbelépnünk, hogy az egyezség létrejöjjön. A szakemberek reménykednek, hogy az aranykoronát felváltó új pontrendszer meggyorsítja majd ezt a folyamatot is. Mert mi volt eddig a helyzet? Ha egy kedvezőtlen adottságú szövetkezetnek volt mondjuk száz hektár nagyon rossz minőségű földje valahol az ötödik határban, ahhoz foggal, körömmel ragaszkodott. Ha ugyanis elcseréli egy kisebb területű, de sokkal kövérebb területre, előfordulhat, hogy átcsúszik a kedvezőbb adottságú gazdaságok közé, s jelentős állami támogatástól esne így el. A vásárosnaményi járás gazdaságait az élenjárók között tartják számon a megyei földhivatalban. — Három évre szóló tervet készítettek mezőgazdasági nagyüzemeink, a program végrehajtása az idén kezdődött — mondja Széles Endre, a járási földhivatal vezetője. — Jövőré 302, a következő esztendőkben pedig 305 hektáron hajtják végre a földcserét. Az idén 213 hektáron valósult meg ez. Legrosz- szabb helyzetben a Nyírma- dai Állami Gazdaság van, de sok gondot okoznak a szétszórt területek a Tisza menti termelőszövetkezeteknek is. Létrejött egyezség > Gemzse és Varsánygyüre ötvennyolc, Beregdaróc és Csaroda tíz, Nábrád és Vásá- rosnamény harmincnégy, Ti- szaszalka és Tornyospálca ötven hektárt cserélt el az idén, hogy csak a nagyobbakat említsük. A tornyospálcaiak sikeresen kereskedtek a tisza- kerecsenyiekkel is, kettőjük között ötvennyolc hektáron jött létre az egyezség. Hogy mit jelent ez a gazdaságoknak? Tisztes nyereséget, időben és pénzben egyaránt. — Nagy terhektől szabadultak meg ezzel a gazdaságok — vélekedik Széles Endre. — Képzeljék el például a naményi, vagy a kerecsenyi szövetkezet helyzetét. Egyiknek a Szamoson, másiknak a Tiszán túl voltak jelentős területei, s nem volt elég a nagy távolság, még ott kanyargóit a két folyó is. Van ugyan komp, de ezzel a nagy gépek szállítása nehézkes, néha meg egyenesen lehetetlen. Ilyenkor 30—40 kilométeres kerülőket kellett tenni, hogy hidat találjanak, s eljuthassanak a földjükre. A járás a földcserékben ugyan az elsők között található, azonban itt sem gondtalan az élet. A csarodaiak és a tarpaiak például évek óta nem tudnak dűlőre jutni egy több mint 200 hektárps határrész ügyében. A terület a tarpaiaké, de a központtól csaknem 15 kilométerre, közvetlenül Csaroda alatt húzódik. Az itteni szövetkezet szívesen cserélne, de a tarpaiak ódzkodnak. Ami kútba esett — Évekkel ezelőtt próbáltunk már megállapodni a csarodaiakkal, nem sikerült — mondja Szécsi Zoltán, az Esze Tamás Termelőszövetkezet főmérnöke. — Nem volt elfogadható az ajánlatuk, így a csere kútba esett. Ráadásul mi már korábban fűmagkeveréket vetettünk annak a résznek a nagyobbik részére, most adja a legjobb takarmányt. Ki lehet számolni: a telepítés költsége hektáronként eléri a 40—50 ezer forintot. Nekünk 140 hektár takarmánytermő területünk van ott. Mellette 60 hektár erdő, nem a csarodaiak, egy sokkal erősebb gazdaság sem tudná megfizetni, vagy elcserélni azt a területet. Azonban ez nem jelenti azt, hogy mi elzárkózunk az ésszerű földrendezés elöl. A beregda- róciakkal és a nábrádiakkal például már korábban megtörtént ez. írásunkban csak néhány gazdaság gondjáról szóltunk, de alig van h megyében olyan termelőszövetkezet, állami gazdaság, ahol nem küszködnének hasonló problémákkal. Okait magyarázhatjuk sok mindennel, de nem ez a fontos. Sokkal lényegesebb ennél az áldatlan állapotok minél gyorsabb felszámolása, mert a huzavona mindenkinek csak árt. Balogh Géza 5 zergej Petrovics? Vavakina jelent: én most a 105- ösön vagyok. Ezután pedig átmegyek a 67-esre. Ott elidőzök egy keveset ... — 67-es? Vavakina beszél. Nem, nem az irányító központból. Nemsokára ott leszek önöknél. Várjanak ... — Mánya, te vagy? Senki sem keresett? Ha valaki keres, akkor mondd azt, hogy már elmentem. Ott voltam, de már elmentem. Értettél?! — Nagypapa ez én vagyok. No és mi újság nálatok? Igen ... Az üvegtáblák sértetlenül megérkeztek, a bútor a helyén? Felfordulás nincs? Elaludt a tűz? A gyufát elhánytad? Hát az meg, hogy lehet? Elfelejtetted, elfelejtetted ... Az ebédet meg kell melegíteni! Kérd meg Margarita Kuzminyinyinát. Vigyázz, le ne nyeld az aszalt szilva magvát! A A szerződéses rendszer A JÖVŐ ÉV JANUÁR ELSEJÉTŐL szerződéses rendszerben nemcsak a kereskedelemben, hanem a népgazdaság más területén is működtethetők egyes részlegek. A gazdálkodó szervezetek (ipari vagy szolgáltató egységek) emellett bérbe adhatják eszközeiket, berendezéseiket, épületeiket, műhelyeiket, raktáraikat kisiparosoknak vagy gazdasági munkaközösségeknek. A szerződéses rendszer főpróbája már lezajlott a kereskedelemben és a vendéglátásban. Ez az üzemeltetési forma lényegében az iparban és a szolgáltatásban is ugyanúgy működik majd, mint a kereskedelemben. Gépeink, berendezéseink, eszközeink jobb kiaknázásának és a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásának igénye gazdasági szempontból logikussá teszi a szerződéses rendszer kiterjesztését. Gyakran hallani például, hogy hosszabb-rövidebb ideig munka nélkül áll egyik-másik vállalat drágán vásárolt számítógépe, amire szükség volt ugyan, de egy cég képtelen elegendő feladattal ellátni a masinát és a kezelő személyzetet. Más nagyvállalat építőrészleget hozott létre, fontos feladatok elvégzésére: a gyári épületek, csarnokok, óvodák, bölcsődék építésére, esetleg karbantartására. Ám idővel a részleg túlnőtt feladatain, vagy a teendők sora lett rövidebb, következésképpen gyakran kell tessék-lássék vagy a szakmától idegen munkát végeznie. MÁS VÁLLALATOK — háttériparunk erőtlenségéből fakadóan — olyan alkatrészek, részegységek gyártására rendezkedtek be, amelyekből nagysorozatra van szükség, de csak az év bizonyos szakaszában. Nem valószínű, hogy a vállalaton belül ilyenkor ideiglenesen átcsoportosított dolgozók több jövedelmet, hasznot hajtanak a cég számára, mint amikor a megszokott munkát végzik, esetleg szerződéses üzemeltetési formában. Lehetőség lesz arra is, hogy az ipari és szolgáltató vállalatok és a szövetkezetek az eszközök és a kapacitások jobb hasznosítása érdekében bérbe adják a vállalkozóknak berendezéseiket, raktáraikat. A szerződéses és a bérleti rendszer között több lényeges különbség van. A szerződéses üzemeltetésű egység vállalati keretek között, azon belül működik, és pályázat alapján a vállalat és a részlegvezető között szerződéssel jön létre. A részlegvezető — a kisiparosokhoz hasonlóan — általános jövedelemadót fizet. Ezzel együtt a szerződéses üzemeltetési forma új szervezeti formának tekinthető, míg a bérlet csupán az állami vagy a szövetkezeti tulajdonban maradó eszközök hasznosítása egy másik gazdálkodó szervezet (kisiparosok, gazdasági munkaközösségek) révén, megfelelő bérleti díj ellenében. A szerződéses üzemeltetési forma — miután itt egy részleg, műhely, csoport, brigád „átadásáról” van szó — magában foglalhatja a munkaerőt, a dolgozó embert is. Bérelni viszont csak eszközt: esztergapadot, darut, teherautót, targoncát, markológépei; üzlethelyiséget, raktárakat, épületeket lehet — munkaerőt nem. A szerződéseshez hasonló üzemeltetési formára a szövetkezeti szférában és más gazdálkodó szervezet saját kebelében is lehetőség nyílik, átalányelszámolásos módszer alapján. Ez esetben is legfeljebb 15 főt foglalkoztathat az átalányelszámolásos egység. A kisüzemi formákat a termelő és a fogyasztó ember igényei hozzák létre, jóllehet, létrejöttüket már születésük előtt sok aggodalom (a magántermelés beszivárgása, a szocialista értékrend lazulása, túlzott jövedelemkülönbségek) kíséri. A különböző jogi és pénzügyi előírások betartásának ellenőrzése a korábbinál lényegesen nagyobb hangsúlyt kap annak érdekében, hogy se a lakosság, se az állam érdekein ne essék csorba, ha netán ezt a kisgazdálko- dók meg is kísérelnék. ROSSZ FOGYASZTÓI MENTALITÁS, amely szerint eddig „a lángost szerettük, a lángossütőt nem”. Vagyis anélkül, hogy az újonnan létrejövő kisüzemek, szervezeti formák szerepét túlbecsülnénk (elvégre a társadalmi termelés jelentékeny részét továbbra is korábbi vállalatok és szövetkezetek adják), ne csak a hiánycikkpótló terméket, a választékot bővítő szolgáltatást „értékeljük”, hanem azok létrehozóit is. Annak ellenére, hogy esetleg több munkával több jövedelemre tesznek szert. Elvégre a kisüzemek csak úgy élnek meg, ha valóságos piaci igényt elégítenek ki, a gazdálkodás átlagosnál nagyobb kockázatával. M. P. Borisz Rjabikin Ha valaki keres... macskát ne nyúvazd. Az ecetet tedd a felső polcra. Ha van valami, telefonálj __ — Figyelj csak jól kisfiam! ... Miről beszélsz? Nem tudsz megbirkózni a feladattal? ... Nem jön ki az eredmény? Nagypapinak ne szólj. Hívd fel a papát. Már telefonáltál? ... Akkor rendben van. Gondoskodj a nagypapiról. Nézd meg, hogy a tejjel együtt ette-e meg a kását. No, jó légy!... Viszontlátásra fiacskám! Veszek, veszek. Feltétlenül veszek és viszem. — Figyelsz rám Fedor?! Holnap a gyerek az iskolában dolgozatot ír! Ez a te reszortod... És akkor mi van? ... Hogy mit szólnak a munkatársaid? Miért? Én nem vagyok ember? És Pavlik nem ember? Tűzd feladatul a helyettesednek... Oldja meg ő a gyerek házi feladatát... Hát szálljon le a magas lóról.. . Tanítsa meg a gyerekkel a megoldást... Vagy vezessen rá téged, a helyes eredményre ... Nem! De most már fejezzük be, nem érek , rá tovább. Nem, nem a munkahelyemen vggyok. Onnan már leléptem. A fodrászüzlet vezetőjének az irodájából beszélek ... Miféle főnök? ... Szörnyű, hogy milyen érteti en vagy. A fodrásznál vagyok ... Tedd, ahogy mondtam! És vége. Csao! (Fordította: Sigér Imre. Megjelent: a Moszkva c. folyóirat 1981/10. számában.) t
