Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-19 / 271. szám
1981. november 19. Kelet-Magyarország TUDOMÁNY KÖZGAZDASÁG Konzervgyári fejlesztés közösen A termelés és feldolgozás hosszú távú kapcsolatai A Nyíregyházi Konzervgyárra jellemző, hogy igen széles körben létesített kapcsolatokat mezőgazdasági üzemekkel vagy a mezőgazdasági nyersanyagokat forgalmazó (ZÖLDÉRT, ÁFÉSZ, TSZKER) vállalatokkal. A szerződéses kapcsolatban részt vevő partnerek száma 120—130. Ezenkívül az utóbbi 2—3 évben közvetlen felvásárlást is folytatnak a háztáji és magángazdaságokból. A termelés jobb megalapozásával kívánják elérni, hogy a nyersanyagellátás koncentráltabb legyen. Ennek az az útja, hogy a nyersanyag több mint felét, 30—35 mezőgazdasági üzemben, úgynevezett bázisgazdaságokban termeltessék meg. A kedvező termelési feltételekkel rendelkezőkkel hosszú távú — 5—10 évre szóló — keretszerződéses megállapodás jött létre. A tartós kapcsolat során szükségszerűen létrejött változások már magúkban hordják a magasabb rendű együttműködés kialakulásának lehetőségét. Borsó és számítógép A gyár különleges kapcsolataiban két fő irányt lehet megkülönböztetni. Az egyik a nyersanyagtermelésnél végbemenő szervező munka, amely a zöldborsótermesztés vállalati számítógépes irányításában testesül meg. A termelésben viszont a zöldség- és gyümölcskonzervek és félkész áruk gyártását jelentette vállalati segítséggel, amely két termelőszövetkezetben valósult meg. A nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezetben az árutermelés és a félkész termelés aránya egyező, a termelt félkész termékek meny- nyisége évente 1800—2000 tonna körül mozog. A csegöldi Bajcsy- Zsilinszky Termelőszövetkezet döntően a konzervgyár részére állít elő félkész terméket, ennek mennyisége a múlt évben elérte az 1450 tonnát. A két termelőszövetkezet által előállított félkész termékek között szerepel az alma-, körte-, szilva- és meggybefőtt. A konzervgyár a kapcsolat során közreműködik a termelő- tevékenység létrehozásában, további fenntartásában és fejlesztésében. Így többek között terveket készít, berendezéseket ad át és szerel be, dolgozókat tanít be, néhány segédanyagot ad. Az alma és a paradicsom feldolgozásánál még szorosabb kapcsolatot alakított ki a konzervgyár a termelőüzemekkel. Ez a két termék a nyíregyházi gyár összes nyersanyagszükségletének felét teszi ki, melyben az alma növekvő, a paradicsom csökkenő tendenciájú. A kapcsolat kialakítását indokolta többek között a sűrítőberendezések kapacitásának nem megfelelő kihasználása, a nyíregyházi központi telep zsúfoltsága, emiatt a rakodási nehézségek, a beérkezés szervezésének nehézségei. Ennek alapján alakították ki azt a vállalati koncepciót, amely szerint hosszú távú együttműködési szerződéses formában, a mezőgazda- sági üzemekkel közösen létre kell hozni a gazdaságok területén működő előfeldolgozó — paradicsom- és almalényerő — üzemeket. Az utóbbi öt évben ennek nyomán két paradicsom- és al- maléfeldolgozásra egyaránt alkalmas, valamint 5 paradicsom és 5 almaié feldolgozására alkalmas lényerő állomást telepítettek. A feldolgozáshoz tíz évre szóló együttműködési szerződést kötöttek. A kihelyezett feldolgozás eredményei mind a vállalatnál, mind a- gazdaságoknál mérhetők. A vajai telep A korábbi kooperációs kapcsolatok, valamint a megyén belül az ipari alma mennyiségének növekedése, a kedvező exportlehetőségek új feladatokat határoztak meg. A feldolgozás bővítése több gazdálkodó szerv fejlesztési alapjának koncentrálásával volt lehetséges. Lehetőséget adott ehhez az, hogy a gyár központjában 1978-ban megépült a nagy teljesítményű sűrítőberendezés. A létrehozott Nyírségi Almafeldolgozó Társulásban a konzervgyár mellett a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet (mint a Nyírkert Gyümölcstermesztési Rendszer gesztora), valamint a TSZKER vett részt. A Vaján létesített telepen a cél almasűrítmény előállítása. A 110 millió forintos beruházás üzemelési tapasztalatai kedvezőek. A kialakított termelési kapcsolatok eredményei között említendő, hogy szorosabb együttműködés alakult ki a konzervgyár és a termelőüzemek között. A közös érdekeltség miatt ellenőrzöttebbé és ütemesebbé vált a nyersanyagok szüretelése és előfeldolgozá- sa. A nyersanyag növekedésének 70—80 százalékát ez a mód biztosította. AZ exportnövekedés kétharmada szintén ebből adódott. A vállalat VI. ötéves tervei között az export dinamikus növelése szerepel. Az összes árualap 70 százalékát az export teszi ki. Ezen belül a szocialista exportnál a gazdaságosan gyártható termékek — uborkakészítmények és gyümölcspürék — növelhetők, az ötéves tervciklusban 24 százalékos exportbővülésre lehet számítani. A tőkés exportban a hagyományos termékeknél — pudingalma és -szilva, almasűrítmény — valamint a csemege- uborkánál nagyobb ütemű fejlesztés hajtható végre, így reális lehetősége van a tervciklusban a tőkés export 19 százalékos növelésének. Növekvő tőkés export A vállalat értékesítési lehetőségei megkívánják a mezőgazdasági kapcsolatok további alakítását, a termékszerkezet váltását. Eszerint a zöldségféléknél a csemegeparadicsom, a méretes uborka, cékla, zöldpaprika, míg a gyümölcsöknél az alma, szamóca és meggy termesztésénél igénylik a mennyiség növelését. Szükség van a nyersanyagok elő- feldolgozásának bővítésére, így tisztítási műveletekre, osztályozásra, illetve a léfeldolgozás bővítésére. Jelentős feladat a már társulásos formában működő vajai termelőegység továbbfejlesztése, kapacitásának bővítése és a feldolgozás teljes körűvé tétele. Évente 12—13 ezer tonna almatörköly keletkezik, amely jelenleg nem hasznosítható. Törkölydiffúziós technológia alkalmazásával 1200—1300 tonna gyümölcs- cukor nyerhető vissza, a cukor- tartalmát veszített törkölyből viszonylag egyszerű technológiával évi 200 tonna pektin nyerhető, s a visszamaradt anyag szárítás után alkalmas takarmányozási célokra. A feldolgozás feltétele az energiabázis (gőzenergia) fejlesztése, továbbá a beruházási lehetőségek megteremtése, akár más termelőüzemek bevonásával is. L. B. (Kivonat Kováts Imrének, a Nyíregyházi Konzervgyár műszaki osztályvezetőjének szakdolgozatából, amelyet az Oktatási Igazgatóság gazdaságpolitikai továbbképző speciális tanfolyamán készített.) Takarékos gépek, takarékos technológiák Műszaki fejlődés a mezőgazdaságban A magyar mezőgazdaságot a világ élvonalában jegyzik. Az utóbbi évek látványos fejlődésében nagy szerepet játszott, hogy a szakemberek a legmodernebb gépeket állíthatták munkába. Erre szükség is volt a korszerű termelési rendszerek elterjesztésénél, mindez azonban nem kis pénzbe került. Vajon megérte-e? A kérdést a téma egyik legilletékesebb ismerőjének, dr. Varga Frigyesnek, a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem géptan tanszéke vezetőjének tettük fel. — Mindenképpen! — hangzott a sommás válasz. Bár tényleg nagyon sokba került ez a program, de példát teremtett az iparnak, és a mezőgazdaságnak egyaránt. Gazdászaink megtanulhatták nemzeti kincsünk, a termőföld magas színvonalú hasznosítását, és egyúttal leckét is adtak a gépgyáraknak: joggal várják, hogy hasonló gépeket a magyar üzemektől is kapjanak. — így kétségtelenül kevesebbe kerülnek majd az új gépek, de még így is borsos az áruk. — így van. Takarékoskodni a használatukkal kell! Itt van például a talajművelés, amely a mezőgazdaság legnagyobb energiafogyasztója. A mai mélyművelő eszközök használata feleslegessé teszi az évenkénti forgatást. De a talaj-előkészítés is gyorsabb és könnyebb csatolt géprendszerekkel, és ezek még a vízkészletet is óvják. — A pontosság is takarékosság. A vetés minősége a termésben mázsákat jelent. A nagy termőképességű fajtáknál már az sem mindegy, hogy egymástól mennyire van két növény. Régen elég volt a vetőmagrtor- mát betartani. Ma már az ilyen apróbb dolgok is fontosak. — A magas terméseket követnie kellett a betakarítási, és tárolási technológiák fejlődésének is. — így is történt. A meglévő géppark gyors, és alacsony veszteségű betakarítást tesz lehetővé. A szárítás az, amit fel kell váltani más megoldással, mert nagyon költséges. Legjobb út a nedves tárolás. A VI. ötéves terv idején — a megyei pártértekezleten megha- * tározott gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása szellemében — a mezőgazdasági szövetkezetek termelését 25—30 százalékkal szükséges növelni, ilyen ütem mellett biztosítható a megye mezőgazdasági termelésének 15—20 százalékos növekedése. A termelésnövekedés döntően a nagyüzemek termelésének fejlesztésére alapozódik, de fokozott feladatokat kell ellátni a kistermelés integrálásában is. Az általános tendenciák érvényesülése mellett erőteljesebben szükséges szorgalmazni a szakosodási folyamat kibontakozását, a tájak jellegéhez igazodó termelés megvalósítását. — Van ahol még idegenkednek tőle. — Ennek az az oka, hogy ott nem tartják be a levegőtől való állandó elzárást, amin áll vagy bukik az egész. Fegyelem kérdése ez. Példák sora bizonyítja a veszteségmentes tárolást, és a jó étrendi hatást. — Aki mégis száritáspárti marad, annak jó hír, hogy terjednek a hulladékégetők. — Munkatársaim a közelmúltban a dalmandi és a bólyi mezőgazdasági kombinátban tanulmányoztak ilyeneket. Valóban kiváló hatásfokkal működnek, kukoricacsutkával fűtik a kazánokat. — Az említett gazdaságok ve- tőmagszaporítók, így van csutkájuk, de a legtöbb gép kint hagyja a csutkát. — Pedig az nagy érték. A legújabb kísérletek arra irányulnak, hogy a szemmel együtt ezt is megkapják az állatok. A sertés rostigényének nagy részét például kielégíti. De maradva a hulladékégetésnél, a szár is felhasználható, ha felbálázzuk. Erre is vannak már gépek. — Annál is inkább mert a szálastakarmány-betakarítást is teljesen gépesíteni kellett, nem lévén elég munkaerő. — Ez sokáig csak részben volt megoldva. A kisbálák mozgatása kézzel történt, a teljes láncot a nagybálázók, és a petrencézők zárták le. Ügyes gépek forgatják a rendet, a hatalmas bálákat villás rakodók helyezik a kazalba, ugyanazok bontják is. Teljes és takarékos a sor. Mindenhol erre kell törekedni. É. S. A hatodik ötéves terv célkitűzései Táj jelleg és szakosodás Tájegységi koncepciók A megyei tanács termelési és ellátási bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta a termelőszövetkezetek középtávú tervjelentéseit, megvizsgálta: a tervek hogyan alkalmazkodnak a tájegységi koncepciókhoz. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya tájegységenként értékelte az üzemek V. ötéves tervidőszakában folytatott gazdálkodását, és ennek alapján irányelveiket dolgozott ki az üzemi középtávú tervek készítéséhez. Ezeket az irányelveket, termeléspolitikai feladatokat tájegységenként egyeztették az érintett üzemek vezetőivel. Ennek alapján készítették el az üzemek a termelési terveiket. A bizottsági ülésen az összesített adatok alapján vizsgálták : a nagyüzemek középtávú terveiben hogyan realizálódtak a gazdaságpolitikai irányelvek. A bizottság elé kerülő jelentésben helyet kapott a gazdálkodás feltételeinek alakulása, mint például a földterület változása. 1985-ig a termelőszövetkezetek öt és félezer hektár területnövekedéssel számolnak, a művelési ágak kisebb átrendeződése mellett. A munkaerő-ellátottságban a tervidőszak végéig mérsékelt ütemű növekedés várható, az átlagos állományi létszám — megyei szinten — mintegy 53 ezer fő lesz a termelőszövetkezetekben. A szövetkezeti szektorban 1985 végéig 41 százalékos bruttó, eszközérték-növekedéssel számolnak. A tervezett állóeszközértékből 63 százalék az ingatlanok, 28 a gépek és mintegy 9 százalék az egyéb állóeszközök aránya. Műszaki összetételben 5 százalékkal magasabb az építés, közel 17 százalékkal mérsékeltebb a gépberuházások aránya. A gépberuházások zömükben pótló jellegűek. Kilencvenszázalékos visszaigazolás Az összesítés részletesen elemzi a szántóföldi növénytermesztés tervezetét, amely realizálja a tájegységi programokban megfogalmazott célkitűzéseket. A visszaigazolt tervjelentések mintegy 90 százalékban tükrözik az irányelveket. A korszerűsített tájegységi program irányelveiben megfogalmazott vetésszerkezeti célkitűzéseket legkisebb tervszerűséggel Nagyecsed és Bereg tájegységekben fogalmazták meg, legnagyobb a tervszerűség a ti- szalöki, szatmári és dél-nyírségi tájegységekben. Kenyérgabona-félékből 8770 hektárral több az előirányzat, amely az 1980. évi vetésterületnél 7,3 százalékkal magasabb. Nem csökken kellő mértékben a rozs területe, 1980-hoz viszonyítva 11.7 százalékos a növekedés. A takarmánygabonából fordított előjelű változás, az 1985-re megfogalmazott 73 000 hektárral szemben a tervinformációk csak 60 080 hektárt hoznak, melynek 78.7 százaléka a kukorica. Ugyancsak nem jött vissza a hüvelyesek vetésterületi előirányzata. A lemaradás megközelíti az 50 százalékot, de a csillagfürt termesztését integráló rsndszerköz- pont tájkörzetében az üzemi tervek még 43 százalékos tervteljesítési mutatót sem hoznak. Kevesebb ipari növény Az ipari növényeknél a tájegységi előirányzatokhoz viszonyítva 26,6 százalékos a területlemaradás. Dohányból a 800 hektáros csökkenés a termesztési hagyományokkal rendelkező nyírségi térségre koncentrálódik. Burgonyából 1980-hoz viszonyítva nő a vetésterület, de nem éri el az előirányzott 5,5 ezer hektárt. A zöldség is csak 63 százaléka az Új alvázvédő szer ÜJ típusú angol Ford-traktor az ausztriai riedii vásáron. Rövidesen újfajta alvázvédő bevonóanyagot bocsát a kereskedelem rendelkezésére a Politúr Vegyipari Szövetkezet. Az Auto ton elnevezésű alvázvédőkészítmény víztaszító és sóállő védőréteggel vonja be a gépkocsik alsó részét, s ugyanakkor hatásos védelmet nyújt a különféle sérülések: karcolások, felcsapódó 'kövek okozta hibák el-t len. A bevonóanyag képlékeny filmrétege ugyanis a sérült helyekre „kúszik”, így szünteti meg a folytonossági hiányt. Az Autoton a hosszabb ideig tárolandó, illetve szállítandó vasipari termékek — idomdarabok, csapágyak, lemezek, csövek — korrózió elleni védelmére is alkalmas; a rugalmas bevonat viszonylag könnyen eltávolítható, ha már nincs szükség rá. 1980. évi területnek és csak 57 százaléka a tájegységi előirányzatnak. A zöldségtermedési profilú Észak-Szabolcs 50 százalékát, Észak-Nyírség üzemei alig több mint 60 százalékát hozták a célkitűzésnek. A takarmánynövények előirányzott területe 15 százalékkal csökken, de ez a csökkenés még mindig elmarad a 28 százalékos indokolttól. Továbbra is jelentős szántóföldi takarmánytermesztést terveztek a nagyecsedi, észak-nyírségi és szatmári tájegység üzemei. A főbb növények előirányzott termésátlagai többségükben tükrözik a tájegységi programokban megfogalmazott célkitűzéseket, és jelentős mértékben túlszárnyalják az 1989-ban realizált eredményeket. A rozs, a dohány és silókukorica átlaga viszont a tervezett növekedéssel sem éri el a központilag tervezett hozamokat. Kedvező az állattenyésztés _ A termelőszövetkezetek 1985-re az állattenyésztésben nagyobb növekedést irányoztak elő, mint a tájegységi programok. A szarvasmarha-állomány 3,1 százalékkal, a tehénállomány több mint 2 százalékkal meghaladja az előirányzatot. Legjelentősebb növekedést a tiszalökil nagyecsedi és beregi tájegységek terveztek. A sertéslétszám 41 százalékkal, ezen belül a kocalétszám 33 százalékkal növekszik a tájegységi előirányzathoz viszonyítva. A 100 kocára jutó vágósertés-termelés 8 százalékkal gyarapszik. Legnagyobb ütemben a juhállomány fejlődik. Az anyajuh 55 százalékkal, a száz anyára jutó vágójuhtermelés 40 százalékkal nő. A gyapjútermelés viszont eLmarad az 1980. évitől. A visszaigazolt termelőszövetkezeti tervekben az alaptevékenységi termelésnél lényegesen nagyobb ütemben tervezik növelni a kiegészítő tevékenységet. örvendetes, hogy e tevékenységen belül az ipari termelést tervezik erőteljes-ebben fejleszteni. A termelőszövetkezetek olyan termeléspolitikai feladatot terveznek megvalósítani, melynek eredményeként a tervezett 34 százalékos bevételnövekedést mintegy 29 százalékos ráfordításnövekedés kísér, öt év alatt a munkabér összegét 25 százalékkal tervezik növelni. Amennyiben a VI. ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági és ipari eredetű anyagok árarányai a maiak maradnak, a gazdálkodás tervezett eredményessége reálisnak mondható. Cs. B. Aram megtakar ító elektronika Székesfehérvárott, a Fejér megyei Víz- és Csatornázási Műveknél villamos energiát megtakarító mikroprocesszoros folyamatszabályozó berendezést állítottak be. Minthogy a vízmüvek igen nagy mennyiségű elektromos energiát használ, ennek a berendezésnek a segítségével az energia jelentős részét csúcsidőn kívül veszi a hálózatból. Így a mikroprocesszornak köszönhető, hogy tizenkét százalékos villamosenergia-megtakarítást értek el. A képen: a mikroprocesszoros folyamatszabályozó a diszpécserteremben. AUTÓ - MOTOR * í ' ! Szónikus karburátor A motor hatásfokát és fogyasztását nagyban befolyásoló ,,jó öreg” karburátor nem sokat változott az automobilizmus viharos fejlődésének . / évtizedei során. Működési elve egyszerű: a szűk keresztmetszetű .szívótorkon át- áramló, felgyorsuló levegő nyomása csökken, ennélfogva beszívja, magával ragadja, szét- porlasztja és a levegővel robbanásképes keverékké elegyíti a benzin cseppeket. Minéi tökéletesebb az égési folyamat — aminek viszont a benzin és a levegő eszményi összekeveredése az előfeltétele —, annál többet képes „kihozni” a motor a benzin égéshőjéből. Nos, azt a bizonyos eszményi összekeverést a hagyományos felépítésű poriasz- tó bizony nem igen tudta teljesíteni, így a jobb keverékképzést biztosító benzinfecskendező berendezésben erős vetélytársra talált. Ez utóbbiról viszont az derült ki, hogy — kétségtelen előnyei mellett — meglehetősen bonyolult és terjedelmes, különösen a karburátorhoz viszonyítva, amelynek alig van mozgó, kopásnak kitett alkatrészei. A kétségtelenül benzinmegtakarítást eredményező^ befecskendezés hívei azzal érvelnek, hogy ha rendszerük jobban elterjed, akkor — a sorozatgyártás előnyei miatt — majd csökken az ár is. Az érv kétségtelenül helytálló, de a sok, pontosan megmunkált mozgő alkatrészre való tekintettel kétséges, hogy mennyire közelítheti meg a karburátor árát. Ügy tűnik, hogy egy újabb porlasztótípus, a szónikus karburátor — a benne hangsebességgel áramló levegőről kapta a nevét — megmenti a sok évtizedes múltú porlasztó „becsületét”. A szónikus karburátorban „süvítő” légáramlat finomabb porlasztást és jobb keverékképzést hajt végre, ami végső soron a benzinfogyasztás 7—8 százalékos csökkenését eredményezi. A téglalap alakú keresztmetszeten hangsebességgel átáram- ló levegő öt mikron nagyságúra porlasztja szét a benzineseppe- két, ami szép eredménynek számit, ha figyelembe vesszük, hogy a hagyományos karburátorban mintegy tízszer akkorák a szemcseméretek. A szónikus karburátorból hiányzik a szokásos értelemben vett fojtószelep: a levegőmennyiséget a felül csa- págyozott, ívelt idom szabályozza. Alapjáratban kb. 1 milliméter szélesre, teljes gázadáskor 25 milliméternyire tágul a rés, menetközben pedig mindig úgy változik, hogy megmaradjon a hangsebességű áramlás. A kutatók most a „komputeres karburátor” kifejlesztésén fáradoznak, amely mikroprocesszoros vezérléssel igazodna a környezeti levegő nyomásához, hőmérsékletéhez, páratartalmához, a motor terheléséhez és üzenwiszonyathoz, s a motor működését — figyelembe véve a kipufogó gázok összetételét is — a mért adatoknak megfelelően optimalizálná. Maga a karburátor — elektronikus kisegítője miatt — még egyszerűbb felépítésűvé válna. Megszületése tulajdonképpen csak idő kérdése, hiszen a vezérlögység elkészítéséhez ma már minden szükséges alkatelem rendelkezésre áll (egy vezérlőegység elkészítéséhez kb. 270 építőelem kell, egyebek között 30 tranzisztor és 45 dióda). Mivel az elektronikus alkatrészek olcsó tömeggyártása ma már megoldottnak tekinthető, a „komputeres karburátor” is sokkal olcsóbb lesz majd, mint egy befecskendező-rendszer. Pillanatnyilag még az a helyzet, hogy befecskendező-rend- szert — költségessége miatt — csupán az amúgy is igényesebb autómodellekbe építenek be. A kisebb pénzű autósok tábora pedig az „energiatakarékos" új karburátorokra vár.
