Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-19 / 271. szám

2 Kelet-Magyarország 1981. november 19. » í rn^HANG Nyelvtanulás Szovjet export Beregből A VOR vásárosnaményi gyárában szovjet exportra készíte­nek szóló nadrágokat, öltönyöket és zakókat. A csomagolás és szállítás előtt minden darabot ellenőriznek. Növényvédelem és káros hatás A Kelet-Magyarország november 1-i számában „A pálya legelején” című fiatalokkal készített inter­jú kedvezőtlen hangnem­ben érinti a TIT szerve­zésében folyó angol nyelv- oktatást. Magánvélemény­re általában nem illik nyilvánosság előtt rea­gálni. Egy n agy példány- számú napilap közlemé­nyei azonban jelentős mértékben befolyásolhat­ják a közvéleményt, s nem szeretnénk, ha megalapozatlan következ­tetésekhez vezetnének. Maradjunk a tényéknél. A TIT-nyelviskola tan­folyamain az oktatás egy­másra épülő és a gyakor­latban bevált tananyag alapján folyik. Ennek se­gítségével az érdeklődők, a szorgalmas hallgatók nem­csak azt tanulják meg, hogyan vásároljanak Lon­doniban kenyeret, hanem — országos adatok szerint — évente több százan jut­nak el olyan szintre, hogy képesek letenni az igen magas követelményt tá­masztó közép- vagy felső­fokú állami nyelvvizsgát. Persze nem három hét alatt! Helyi tapasztalatok szerint a nyelvvizsga-elő­készítő csoportok résztve­vőinek többsége 4—5 éves rendszeres tanulás után ugyancsak eléri ezt a szintet, és évente 8—10 fő megfelel a nyelv­vizsga követelményeinek. Azoknak a beszédkész­v‘sége,"'J,'akiiik''"' ríéift ’* 'Vál­lalkoznak erre az erő­próbára, objektív mércé­vel nem mérhető. A TIT tanfolyamokat ugyancsak „diplomás” nyelvtanárok, nyelvtanárnők vezetik, akik kellő tapasztalattal és megfelelő nyelvtudás­sal rendelkeznek. Igaz, hogy nem foglalkozhat­nak egyénileg minden ta­nítványukkal, hiszen a csoportok létszáma 10 és 20 fő között mozog. A hallgatóknak viszont nem kell letenni „óránként egy nyolcvanast”, az anyagi befektetés óránként 10—12 forintnál nem magasabb. Ez lehetővé teszi, hogy vi­szonylag intenzív, heti 4—6 órás tanfolyamokat indítsunk. Csak melléke­sen jegyzem meg, hogy haladó és nyelvvizsga elő­készítő tanfolyamainkon a létszám 10 fő körül mo­zog, tehát szinte azonos­nak mondható a legkitű­nőbb angol magánisko­lák (!) csoportlétszámá­val. Befejezésként: az inter­jú alanya a magántanárt is csak az angol nyelvis­meret alapjainak leraká­sához kívánja igénybe venni, mondván, utána már felépíti a többit. Őszintén kívánom, hogy ne váljék keserű csaló­dás áldozatává, hiszen köztudott, hogy éppen az angol nyelv a közismert kiejtési nehézségek követ­keztében segítség nélkül szinte elsajátíthatatlan. Ennek ellenére örömmel venném, ha néhány -év múlva azt olvashatnám a Kelet-Magyarországban, hogy az interjúalany meg­cáfolta véleményemet. Dr. Székely Gábor a TIT idegen nyelvi szak­osztály elnöke Ma már nem képzelhető el korszerű mezőgazdaság ke- mizáció nélkül. Szabolcsiján évente mintegy 130 féle nö­vényvédő szert használnak. Országosan pedig több, mint 400 félét árusítanak. Mivel a kutatás évről évre fejlődik, ezért állandóan újabb és újabb anyagok kerülnek for­galomba. A megyei KÖJÁL 1970-től napjainkig minden évben fel­mérést készített a mezőgazda- sági üzemekben arról, hogy hol milyen típusú és mennyi­ségű vegyianyaget használtak fel. Kezdetben titokban zaj­lott a rendkívül munkaigé­nyes felmérés, hiszen hivata­losan engedélyt nem kaptak rá. Ezzel egyedülálló kemizá- ciós adatrendszer alapjait ve­tették meg. Nagy szükség lenne az egész országban egy olyan adatgyűjtési rendszer beve­zetésére, amelyben mint egy adatbankban tárolni lehetne a kemizációs adatokat. Hiszen a kémiai szereket 2—3 évig használják. Utána új anya­gok kerülnek forgalomba. A vegyszerek káros hatásai pedig csak 10—15 év múlva jelentkeznek, amikor — adat­bank híján — már aligha emlékeznek arra az üzemek­ben, hogy milyen vegyianya­gokat használtak több mint egy évtizede. Az adatbank birtokában vizsont következ­tetni lehet rá, hogy milyen kémiai anyagok okoznak egy esetleges betegséget. Ennek ismeretében pedig a gyógyí­tás is biztosabb. Gondot jelent, hogy megye- szerte még megoldatlan a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátása. Ma egy 2500-as létszámú ipari üzem­ben főfoglalkozású üzemor­vos dolgozik. A mezőgazdasá­CB; CITIZEN BAND Telefonhívás autóból ■ A Citizen Band: városi vagy polgári sáv. Rövidítése: CB. Hazánkban, így megyénk­ben is egyre több autóban vagy lakáson található CB rádiótelefon, mely a posta ál­tal engedélyezett 27 MHz-s rövidhullámon üzemeltethe­tő, és a készülékkel kis és közepes távolságokon rá­dióösszeköttetés létesíthető. Becslések szerint az or­szágban tízezer felett van a CB-k száma, a legkülönbö­zőbb típusok találhatók ezek között. A CB készülékek többsége a bécsi ELME-Er- lach cég által forgalomba ho­zott típusok valamelyike. Megyénkben száz alatt van még a CB-sek tábora — bár napról napra növekvés ta­pasztalható —, a kisteljesít­ményű kézi készüléktől a ko­molyabb AM, SSB rendszerű gi növényvédelemben foglal­koztatottak szociális ellátása jelenleg megoldatlan, illetve nem is tudják megoldani. Pe­dig sokoldalú veszélyezte­tettség fenyegeti őket. Kezdve a vibrációs terheléstől a nö­vényvédő szerek káros hatá­sáig. Az ellenőrzési munkát jó pár helyen az illetékes kör­zeti orvos végezte el. 1600 ember egészségügyi állapotá­nak elemzése szerint léteznek olyan átmeneti tünetek, me­lyek forrása a növényvéde­lem. Például a múló látásza­var, az étvágytalanság, gyen­geség. Sokan — ismétlődő rosszulléteik miatt — nyolc­tíz év után otthagyják a nö­vényvédelmet. Nem jobb a helyzet példá­ul az idült légzőszervi beteg­negyven vagy több csator­nás, négywattos berendezé­sig, több típus található. A CB rádiótelefon üze­meltetéséhez szükséges enge­délyt, minden büntetlen elő­életű magyar állampolgár kaphat, aki három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizo­nyítvánnyal rendelkezik, és a postai követelményeket tel­jesítő készüléke van. A Sza­bolcs megyei CB-sek, a Debreceni Postaigazgatóság zavarvizsgáló üzemétől igé­nyelhetik az engedélyt. Engedély kérhető stabil és mobil üzemeltetésre, előbbi egy watt, utóbbi négy watt teljesítményig. Várható, hogy a közeljövőben a Skála- COOP Áruiház külföldről hoz be készülékeket, mely ug­rásszerűen megnöveli a CB- sek számát. A CB nemcsak közelebb hozza az embereket egymás­hoz, adott esetben segítséget nyújthat balesetnél, bűncse­lekmény előzhető meg, eset­leg forgalmi dugót kerülhe­tünk ki. — J — ségekben szenvedőknél sem. A közelmúltban 8500 beteg adatainak feldolgozásakor ki­derült: a veszélyeztetettség az építőiparban és a mezőgazda­ságban a legnagyobb. Többek közt szerepet játszik ebben a porártalom és a rendszerte­len étkezés. Ezért az adatbank létreho­zása mellett kiemelt feladat megyénkben az idült meg­betegedések megelőzése. Sür­gető legalább a veszélyezte­tett munkakörben dolgozó ipari munkások szintjén meg­oldani a növényvédelemben tevékenykedők egészségügyi ellátását. Az elmúlt évtizedekben — de főleg az utolsó tíz évben — a magyar mezőgazdaság világszínvonalra emelkedett. E forradalmi változás velejá­rója, hogy a kemizáció min­den eszközét latba kellett vet­ni. Ez szükségszerű, de ugyan­akkor gondot" kell fordítani arra is, hogy a mérgező anya­gok káros kihatásait megelőz­zük. , . (házi) KIÁLLÍTÁSI LEVÉL Szabó Iván tárlata A Jósa András Múzeum Szabó Iván kétszeres Munká- csy-díjas szobrász, kiváló mű­vész, tárlatával folytatja a már évekkel ezelőtt kezdett sorozatát, melyben a magyar szépművészet jeleseit, idő­sebb mestereit mutatja be egy-egy kiállításon a megye- székhelyen. Szabó Iván nyír­egyházi kiállítására közel két­száz bronzérmét és dombor­művét, tucatnyi kisplasztikát és pár köztéri munkájának kisbronzát hozta el. Akik a mester munkássá­gát ismerik, tudják, hogy a fent felsorolt bronzok életmű­vének kis részét teszik, hi­szen ő sokat dolgozik kőben, az utóbbi években fában. Rajzait az újságok hasábjai­ról is ismerjük, de készített számos majolika tárgyra, edényekre is díszítményt, lo­vas, madaras tálai már kiál-, lításnyi mennyiségűek. Köz­téren felállított emlékművei, szobrai a 68 éves mester éve­inek számával megegyeznek. A nyíregyházi tárlat, bár nem életmű kiállítás és hiányoz­nak a kő-, faszobrok, mégis képet ad egy felelősséggel vállalt magyarságról, népi el­kötelezettségről, realizmus­ról. Szabó Iván Medgyessy Fe­rencet vallja mesterének. Tő­le vette át és örökítette 31 éves egyetemi tanári munkás­sága során növendékeibe az anyagalakítás szeretetét, a realista szemléletet. A legjobb magyar szobrász a kézműves hagyományokat folytatja, maga faragja készre kőszob­rait, fasztéléit, cizellálja kis- bronzait, érmeit. Szabó Iván 1954-ben vitt először főisko­lásokat Hódmezővásárhely­re, művésztelepre. 25 évig minden nyáron ő vezette a Vásárhely című művésztele­peket, mindannyian, akik fő­iskolát végeztünk egy-két esetleg több nyarat ott töl­töttünk. Meggyőződésem, hogy az alföldi mai magyar valósággal, az élettel való közvetlen találkozás mély nyomokat hagyott bennünk, és ez is hozzájárult, hogy a főiskolát végzett szobrászok, múlthoz, elődökhöz, hagyo­mányokhoz, plasztikához, realizmushoz való kapcsolata több mint festő, grafikus pá­lyatársaiké. Ez Szabó Iván érdeme. A kiállított érmek közül so­kat ihletett a nyári művész­telepek világa. A lányok, lo­vak, madarak, majolikagyár, Vásárhely nemcsak a címűk­ben jelzett érmeket fogantat- ták, hanem az életmű gerin­cét adják. Figyelmesen szemlélve a műveket, egyértelművé válik Szabó Iván ars poeticája, mely mindig a valamit közöl­ni akarás. Sohasem a játé­kos semmit mondás. A tárla­tot szeretettel ajánlom a ki­állításlátogatók figyelmébe, Szabó Ivánnak további alko- tó éveket kíván Tóth Sándor Péksütemény Beregben lavult a kenyér minősége A hozzá tartozó községek­ben tovjkbb .javítja az ellátást a Tiszaszalka és Vidéke ÁFÉSZ. A közelmúltban korszerűsí­tették a szövetkezet sütőüze­mét, így jajHilkiar kenyér ^mi­nősége a körzethez tartozó nyolc községben. A minőségi javulás mellett eredmény az is, hogy a korszerűsített két kemence kevesebb energiát fogyaszt. 1983-ban kerül sor a sütőüzem teljes rekonst­rukciójára. Ezt követően nem­csak kenyeret, péksüteményt is készítenek a tiszaszalkai üzemben. Ez év szeptember 1-vel a tiszaszalkai iskolában száztíz diák részvételével is­kolaszövetkezetét alakítot­tak. Ezzel egy időben az új iskolában boltot is nyitottak, a£>ol_a tanulók tízórait, élel­miszert és tanszert vásárol­hatnak. Jövőre a helyi acél­árugyárban akarnak munka­helyi büfét nyitni. Az elmúlt .hónapokban Barabásra, Ló- nyára, Tiszaadonyba, Tisza- kerecsenybe és Vámosatyára mélyhűtőládát vittek, így ezekben a községekben meg­kezdhették a mélyhűtött ba­romfi árusítását. A következő ötéves terv elképzelései között szerepel, hogy Vámosatyán átalakított helyiségbe kerül a bolt, az italbolt és a tápértékesítő üz­let. A VI. ötéves terv elején Tiszaadonyban egy épület átalakítása után önkiszolgáló boltot nyit a szövetkezet. Tettenérték az órarablőt Kállai József Szabolcs me­gyéhez születése révén kap­csolódik. Itt élt Mátészalkán és itt járt iskolába. A Nyír­egyházi Járásbíróság ítélte el először, majd rövid időn be­lül a Sárvári Járásbíróság ül­tette le rablás miatt 2 évre, de közben Nyíregyházán a korábban elkövetett cselek­ményei miatt is indult ellene büntetőeljárás, amely újabb 2 év és 2 hónapi szabadság- vesztéssel zárult. Három év, tíz hónap letöltése után 1980. szeptember 20-án szabadult. Kezdetben dolgozott, majd ismét korábbi életét folytatta: még alkalmi munkát sem vál­lalt. Mivel korábbi elítélései miatt pártfogói felügyelet alatt állt, a magatartási sza­bályok megszegése miatt a rendőrség már 1980 novem­berében 3000 forint pénzbír­sággal sújtotta. Ez év áprilisától kezdve azonban még alkalmi munkát sem vállalt. Cs ivargása rend­szeressé vált, ahol megfor­dult, mindent tt bajt oko­zott. Május 4-én Celldömölkön járt. A Szomraky úton be­ment az egyik cipész kisipa­ros műhelyébe, ahol cipőjé­nek javítását kérte. Itt egy alkalmas pillanatban belo­pódzott a raktárba és a cipész pénzeskazettájából könnyen magához vett 15 000 forintot, s azt rövid időn be­lül elköltötte. Csavargása során Nyíregy­házára is elkerült. Itt ez év júliusában a piactéren talál­kozott a fiatalkorú F. Zsolt­tal. Odament hpzzá, beszélge­tés közben megkérdezte, hogy milyen órája van. (Célja az volt, hogy elveszi azt.) A fia­talkorú mit sem sejtve, meg­mutatta kvarcóráját. E pilla­natban parancsolóra váltott hangon követelte: adja át az órát neki. F. Zsolt erre nem volt hajlandó, ezért Kállai József csuklójánál megfogta kezét és nagyot csavart rajta, majd lecsatolta az órát és eltávozott. Kállai észrevette, hogy a közelben van és felé­jük tart a rendőrség URH-s kocsija, de elmenekülni már nem volt ideje. így a rendőr­járőr azonnal elfogta a rablót. A kocsiban még megpróbált szerzeményétől megszaba­dulni, de észrevették mester­kedését. Rablás és lopás miatt Kál­lai Józsefre 5 év fegyházban letöltendő szabadságvesztést szabott ki a Nyíregyházi Já- - rásbíróság és 4 évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet nem jogerős. Dr. Toronicza Gyula Cél a megelőzés

Next

/
Thumbnails
Contents