Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-17 / 269. szám

2 Kelet-Magyarország 1981. november 17. Ajándékbolttal gazdagodott Fehérgyarmat. A város köz­pontjában a lakóházak alatti üzlethelyiségben a közelmúlt­ban megnyílt a kerámiákat, fém dísztárgyakat, serlegeket és órákat s egyéb emléktárgyakat árusító bolt, melyet a Fehér- gyarmat és Vidéke ÁFÉSZ üzemeltet. (Molnár K. felv.) A szabadegyetem hallgatósága Kit miért érdekel? A nagytermet diákok, peda­gógusok, nyugdíjasok, hivatá­sos katonák és háziasszonyok töltik meg. A helyszín: Nyír­egyháza, Helyőrségi Művelő­dési Otthon, most kerül sor a TIT szabadegyetem kül- és katonapolitikai tagozatának első előadására. Nyolcvanket- ten gyűltek össze, hogy meg­hallgassák Tolnai Lászlónak, a hadtudományok kandidátu­sának, a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársának elő­adását a NATO 80-as években folytatott katonapolitikájá­ról. Látva a szép számú közön­séget, azon töprengtem, kit miért érdekel ma a nyugati tábor katonai tömbjének po­litikája. — Nem lehetünk közömbö­sek a bennünket körülvevő világ eseményei iránt — fo­galmaz tömören Varga Kata­lin népművelés-földrajz sza­kos tanár. — Üjfehértóról jöttem be meghallgatni ezt az előadást. Ott élek, ott is taní­tok, de sajnos, kitekintésre kevés lehetőség adódik. Varga Katalin még hozzá­tette, hogy az előadástól töb­bet is vár a puszta informá­ciónál: a hozzászólások véle­ményt tükröznek, vita alakul ki, és így a hallgatók is vál­toztathatják meglátásukat. Dr. Kovács Ferencné, aki a járási hivatal titkárságát ve­zeti, a férjével iratkozott be a szabadegyetemre. A férj ál­latorvos, mindketten nyír­egyháziak. — Tavaly a TIT jogi egye­temére jártam, ez a munkám­hoz nagy segítséget jelentett. A tanácson, a járási hivatal­ban azt tapasztalom: napra­kész ismeretekre van szükség. Mert ha készítünk például egy információs jelentést, tudnunk kell, mi érdekli az embereket. Azon túl én is szí­vesen látom a hátteret, ame­lyet az előadó felvázol. Hi­szen újságból, tévéből, rádió­ból nem mindenre kapok vá­laszt. Igaz, nem változik sem­mi, ha tudom, hogy a NATO miért kapcsol magához újabb tagországot Spanyolország be­léptetésével vagy Reagan mi­ért képvisel „keményebb” vo­nalat a fegyverkezésben, mint elődje. Mégis úgy gondolom, aki jobban érdeklődik a napi politika eseményei iránt, könnyebben megértheti azo­kat a változásokat is, ame­lyek hazánkban következnek be. — Magánéletre, munkára is kihat, mennyire tájékozott valaki — kopcsolódik a be­szélgetésbe Dobos József nyugdíjas. — Szerintem, aki megszokta a munkahelyén, hogy aktívan szerepeljen a közéletben, az nyugdíjasként sem tehet másként. Veszélyes a befelé fordulás, mert akkor az ember csak önmagával fog­lalkozik, s egy idő után már nehéz fordítani. Ezért meg kell ragadni minden lehetősé­get arra, hogy frissen tartsuk közéleti érdeklődésünket, (t) Tartalék a családban „Átvesszük a boltot!“ Elég furcsának tűnt, ami- kór éz év márciusában meg­jelent lapunkban a hír: az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat 7 boltját szerződéses üzemeltetésre kiadja. Mint minden újtól, ettől is idegen­kedtek, csak két üzlet talált gazdára, a mátészalkai 82-es húsbolt és a nyíregyházi 98-as büfé, amely a Taurus gumi­gyárban van. Az eltelt több mint fél évről az üzemi büfé előtt kanyargó sorból már következtetni lehet. Lakatos Béla üzletvezetőnek a felesé­ge is besegít: ia szerződéses üzemeltetésű boltot így, job­ban el tudják látni. Á büfében éppen duruzsol a kávédaráló, a kenyeret, fo­nott kalácsot, kiflit éppen most pakolják a sütőipar gép­kocsijáról. A raktáron ke­resztül megyünk be, a pol­cok tömve liszttel, cukorral, kávéval, cigarettával édesség­gel. A tejet és tejtermékeket hűtőben tárolják. Az üzletve­zető ellenőrzi a szállítókat, - minden rendben legyen. Köz­ben egy percre sem teszik ki az „Áruátvétel” táblát, né­hány perc alatt mindenki sor­ra kerül. Nyáron még többet vehettek a dolgozók a büfé­ben zöldséget, gyümölcsöt termesztett a házaspár és azt is árusították. Most nem. — A KÖJÁL igen szigorú­an szabályoz — mondja La­katos Béla —, mert zöldség­féléket csak akikor lehet for­galmazni, ha külön helyiség, mérleg és még egy eladó len­ne a boltban. Erre viszont nincs lehetőségünk. Mindketten szakmát cserél­tek, amikor elvállalták ezt a büfét. A férj zöldség-gyü­mölcs kiskereskedő volt a Hatzel téri piacon, a felesége női szabóként kereste a ke­nyeret, otthon. Most viszont, kora reggel elindulnak — fél nyolckor már nyit a bolt —, délután pedig nem zárnak be fél háromkor, hanem rend­szerint négyig itt vannak. — Hetente egyszer-kétszer pedig 7 óra körül megyünk haza, de volt már rá eset, hogy csak kilencre pakoltuk be a készletet — így az asz- szony. — Saját kocsival me­gyünk a Fűszérthez, így gyor­sabban átvehetjük az árut. Mindent egyedül csinálunk, ez azért is jó, mert a felelős­séget nem kell mással meg­osztani. S a jövedelmet sem. Konk­rét számot ugyan nem mond­tak, csak annyit, hogy a szer­ződéses üzemeltetésnél csök­ken az adminisztráció, mert nem kell évente leltározni vagy a selejtezés előtt külön is leltárt készíteni, ha úgy íté­lik meg, fel- és leárazhatnák, a megszabott árformán belül. Az árut zsebből fizetik a szál­lítóknak és a Fűszértnek. S hogy mégsem fognak ráfizet­ni, jelzi a forgalom növeke­dése is. Amikor május elején átvették a boltot, az ÉKV 930 ezer forintos forgalom lebo­nyolítását rögzítette a szer­ződésben a nyolc hónappá. Eddig már 800 ezret árulták, jövőre 1,5 millió forintos ter­vet vállalnak. — Szeretnénk tovább bőví­teni a szolgáltatásokat — szól Lakatos Béla. — Már igé­nyeltem az ÉKV-tól virslifő­ző gépet és presszógépet. így a kávét nemcsak darálnánk, hanem főznénk is. A virsli pedig közkedvelt, bizonyára szívesen fogadják a dolgozók reggelire vagy tízóraira. — Többet dolgozunk, mint előtte — összegzi az asszony. Tavaly október 11-én este fél kilenckor baleset történt Vásárosnamény belterületén. Dienes László 38 éves sza- mosszegi lakos ekkor ott köz­lekedett a tejipari vállalat te­hergépkocsijával. A sebessége 50—55 kilométer volt órán­ként, amely a látási viszo­nyokhoz képest túlzottnak bi­zonyult. Dienes — a viszonylagos gyorshajtás és figyelmetlensé­ge következtében — későn vette észre, hogy az úttest jobb szélén előtte két férfi — Én nem kapok fizetést, mintha alkalmazásban len­nék valahol. Nehéz hajolni, cipekedni, amit női szabóként nem kellene csinálnom. Vi­szont a családi segítség lehe­tővé teszi, hogy több mun­kával magasabb legyen a jö­vedelmünk. A családi munkaerő-tarta­lék egyelőre kincsesbányának számít. Erre gondol az ÉKV is, amikor jövőre újabb bol­tokat jelölnek ki szerződéses üzemeltetésre. — Az a feltételünk, hogy a korábbi forgalomtól legalább tíz százalékkal többet kell teljesíteni — hallottuk Ko­vács Ferenctől, az ÉKV igaz­gatójától. — Erre többek kö­zött azért is lehetőség nyílik, mert megszűnik az áru- és pénzelszámoltatás, a leltár, a selejtezés. Mintegy százötven kereskedő vett részt a tavasz- szal szervezett tanfolyamun- köh, szerződéses üze­meltetés- szervezeti forrháiről volt szó. A mátészalkai hús­bolt szinte egyik napról a másikra kicserélődött. Míg korában tőkehús is alig akadt, most baromfit, élőhalat, mi­relit árut, konzervet, tölte­lékárut, hideg és meleg szendvicset és természetesen tőkehúst is tartanak. A csa­lád segítsége olyan nélkülöz­hetetlen tényező, amelyre építve színvonalasabb ellá­tást valósíthatunk meg. Tóth Kornélia halad gyalogosan. Hirtelen fékezett, közben a gépkocsi kormányát balra rántotta és mintegy hetven centiméter­nyire áttért az úttest menet­irány szerinti bal oldalára. Szemben jött a Lőrincz La­jos szamosszegi lakos által vezetett személygépkocsi sza­bályosan. Ez a gépkocsi a frontális összeütközést már nem tudta kikerülni. Lőrincz Lajos a kórházba szállítását követően meghalt, két utasa pedig súlyos sérü­léseket szenvedett. Egy válasz ürügyén A Kelet-Magyarország 1981. október 1-i számában „Ká­rosult a fogyasztó” címmel Nyírtura lakóinak ellátásá­ról írtunk riportot, amelyben többek között a Nyíregyházi ÁFÉSZ 32-es és 33-as számú boltjaiban tapasztalt üres polcokról, hiányos kínálat­ról számoltunk be az olva­sóknak. Az írás felvetette a két bolt gazdájának felelős­ségét is, amelyre a Nyíregy­házi Áfész áruforgalmi osz­tályvezetője és a hálózati ve­zető válaszolt. Válaszuk egy részében elismerték, hogy a 32- es számú boltban a vá­lasztékhiány oka a boltvezető személyében keresendő, a 33- as boltban pedig a boltve­zető felmondásában találják meg a magyarázatot a rossz ellátásra. A válaszlevél terjedelme­sebb '^fészfr-azonban azt pró­bálja friegrAagyarázni, hogy a szövetkezet mi mindent tett az ellátás javításáért, amit magánemberként akár el is hihetnénk, de amikor az újságíró járt a két boltban, azt tapasztalta, hogy sem ke­nyér, sem tej nincs, így tehát olyan kérdés is megfogalma­zódott benne: egyáltalán mi­nek van nyitva egy élelmi­szerbolt? Az a véleményünk, hogy ez a válaszlevél nem egyéb, mint magyarázkodás, amitől azonban még nem lesz jó Nyírtura lakosságának el­látása. A bizonyítási eljárás jócs­kán elhúzódott, mert tisztázni kellett azt is, hogy egyedül a baleset okozta-e Lőrincz ha­lálát, vagy közrejátszott ab­ban a téves orvosi diagnózis is. Végül a vitás orvosi kérdés­re az Egészségügyi Tudomá­nyos Tanács adott végleges választ, megállapítván, hogy Lőrincz Lajos élete semmi­lyen orvosi beavatkozással sem lett volna megmenthető. A Nyíregyházi Megyei Bíró­ság Dienes Lászlót — aki egyébként eddig 250 ezer kilo­méternél többet vezetett bal­esetmentesen — egy év fog­házra büntette és egy évre eltiltotta a járművezetéstől. Az ítélet jogerős. (k) Későn vette észre Halált okozott a sebesség rossz megválasztása A KÉPERNYŐ ELŐTT A Családi kör múlt heti adásában a tanulás—gyer­mek-szülő „hármas” alkot­ta a központi témát, ekörül forgott a beszélgetés. Ez mindig is sarkalatos kérdés volt a nevelésben. Most a Családi kör több oldalról mutatta be, milyen helyte­len az, ha a gyerek egyet­len feladatának a tanulást tartja a szülő. Ez az egyol­dalúság oda vezet például, hogy a gyerek kívül marad a családi munkamegosztá­son. Ennek nemcsak az a hátrányos következménye, hogy fejlődése egysíkú lesz, sőt eltorzulhat a jelleme, egyénisége, hanem az is, hogy nem alakul ki benne a közösségért való felelős cselekvés kötelessége, ezen­kívül pedig ügyetlen lesz az élet gyakorlati kérdéseiben, dolgaiban. Nem tudom, miért HÁZ- tartás a címe a Családi ma­gazin alcímet viselő műsor­nak? Ugyanis nem csupán háztartási témákkal foglal­kozik, nagyon helyesen. Hozzá is teszem mindjárt, hogy igen érdekesen, jól. Akár az alcím is előlép­hetne főcímmé, jobban fed­né a tartalmat. Csak reménykedem, hogy A kamaszkor körül című sorozat adásait sokan nézik az érdekelt szülők közül. Ugyanis a télies sötét elle­nére a felnőtteknek, szü­lőknek — azt hiszem — ko­rai a délutáni öt óra. Az viszont szinte biztos, hogy a kamaszok nézik ezt a nagy figyelemmel készített, ala­pos lélektani ismereteket tartalmazó sorozatot. Ezt a saját fiamon mérhettem le, aki még egyetlen adását sem mulasztotta el. Nem is bánom, mert ez a műsor nemcsak a szülőknek hasz­nos. Segít benne, hogy job­ban megismerjük gyerme­künket, hanem a kamaszok­nak, sőt a pubertás kezdetén állóknak is segítséget ad­hat, hogy világosabban lás­sák önmagukat. Nagyon jó dolog, hogy ezzel az élet­korral, sajátosságaival egy egész sorozatban foglalkoz­nak, mert szinte kimeríthe­tetlen téma. Fiatalok körében, de más országban — Angliában — zajlik az a tévéjáték, me­lyet Stephen Poliakoff, fia­tal angol drámaíró művéből Bart István fordítása nyo­mán, Sándor Pál rendezett. A természet lágy ölén kü­lönös hangulatú, mondhat­nám azt is: idegesítő, inger­lő atmoszférájú tévéjáték. Nyilván nem csupán a szö­vegből ilyen, határozott és következetes rendezői kon­cepció érvényesül itt, amely a céltalan lődörgés rossz következményeit nemcsak általában akarja érzékeltet­ni, hanem megmutatni azt is, hogy az eszményteienség vagy az ebből eredő üres lázongás, az életcél hiánya miféle társadalomellenes torzulásokhoz vezethet. A darabban négy színészre épült a játék, Básti Juli, Kern András, Máté Gábor és Temessy Hédi alakítot­ták ki az előbb említett fojtott, alattomos légkört. Seregi István Jrádió MELLETT Lám, mit tesz egy jól megválasztott, „blickfangos” műsorcím! A múlt heti mű­sorlapot böngészgetve mind­járt megakadt a szemem Vajda Zsuzsa riportján, mely A szervezők megszer­vezése — avagy akasztják a hóhért?! címet viselte. Nos, a rendkívül érdekes és bi­zonyára sokak által hallga­tott gazdasági riportműsor­ra érdemes volt odafigyelni, — még az adott témában magamfajta laikusnak is. A számítógépes rendszer- szervezés alapformái (a ter­melésirányítás és a terme­lésprogramozás) egyre in­kább elterjedő alkalmazásá­nak pontosan mérhető nép- gazdasági hasznosságával ismerkedhettünk meg, konk­rét vállalati példákon, köz­érthető módon. A kitűnő műsor legfőbb erénye a szer­vezési tevékenység (és ösz- szeműködés!) kétoldalú, t. i. egy — vállalatként műkö­dő — rendszerszervezési tu­dományos intézet és az érin­tett vállalatok oldaláról tör­ténő bemutatása volt. Az én figyelmemet kevésbé ragad­ták meg a szervezési inté­zet anyagi ösztönzési prob­lémái (bár ezek sem voltak érdektelenek),^ sokkal in­kább az, hogy a legkülön­bözőbb szervezési felada­tokra esetenként kell mun­kacsoportokat létrehozni, (Innen az említett jó, rá­adásul a lényeget kifejező műsorcím.) A másik oldal­ról pedig az, amit egy nagy- vállalat igazgatója mon­dott a munka humanizáció- jának szükség« sségéről, az emberi ténye ők messze­menő érvém-ssítéséről — éppen a hatékonyabb ter­melés érdekében. Gondolom, Csák Gyulát nem kell bemutatnom ol­vasóinknak. Az ízig-vérig mai témák iránt fogékony népszerű írónk legújabb munkáját, Az őszülés vá­ratlan órája című, igencsak szókimondó rádiójátékot az Ifjúsági Rádiószínpad mu­tatta be csütörtökön este, kiváló előadásban. (Rendez­te: Gáspár János.) Az If­júsági Rádiószínpad némely produkciójáról többször vol­tak kritikai észrevételeim az irodalmi (hol gügyögős, hol didaktikusán szájbarágós) „alapanyagot” illetően. Most ilyesmiről szó sem lehet. Csák Gyula nagyon is valós társadalmi jelenséget dol­gozott fel, a protekcioniz­mus lélekmérgező és valódi teljesítményellenes hatását. A fordulatos, többször vá­ratlanul „megcsavart” tör­ténet egy értelmiségi házas­pár (a magas erkölcsiségű férj, a rezonőr Kállai Fe­renc és a prakticista . fele­ség, Béres Ilona) tagjainak merőben ellentétes maga­tartásformáit mutatta be, a rendkívül összetett, ellent­mondásos jellemű leányuk (Jani Ildikó játszotta, meg­győzően) egyetemi felvéte­lének elutasítása kapcsán. A lány lázadása a szülei vélt konzervativizmusa ellen a játék elején még erkölcsileg indokoltnak tűnik. Azonban a későbbiekben kiderült, hogy morális elveket han­goztatva lázadni — csak morális alapról lehet. Az erkölcsről nem elég prédi­kálni, erkölcsösen kell élni és cselekedni. A lány által ártatlanul megvádolt apa erkölcsisége, ha patetikus- nak hatott is időnként, le­hetett mégiscsak a felmuta­tott példa. Dicsérhetem még a rádiójáték időbeli sűrí- tettségét, dramaturgiai ösz- szefogottságát (Asperján György jegyezte drama­turgként), életteli, gördülé­keny dialógusait és szerep­lőinek kiváló teljesítményét is. Merkovszky Pál

Next

/
Thumbnails
Contents