Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-17 / 269. szám

Gazdálkodni a tudással S okáig általában azzal a gonddal küszköd­tek a munkaadók, hogy nem találtak megfe­lelő képzettségű embert, s ezért nagyon sok állást ma olyanok töltenek be, akik­nek hiányzik a megfelelő végzettségük. A vállala­tok a jól ellenőrizhető ok­levelekben bíznak, csak­hogy az oktatásügy évti­zedeken át nem tudott kel­lő mennyiségű, jól képzett szakembert kibocsátani, ezért jobb-rosszabb kény­szermegoldásokra kény­szerültek a munkaadók. Van, ahol egyszerűen elte­kintettek a szükséges bizo­nyítványtól, másutt a már dolgozó középvezetőket ül­tették be az iskolapadba. Az ilyen, s a hasonló erőfeszítések csak ideigle­nesen oldhatták meg a vállalatok gondjait. A kiút természetesen a foglalkoz­tatottsági igényekhez har- monikusabban illeszkedő iskolarendszerben kere­sendő, amelynek kialakítá­sa — az oktatásügy erőfe­szítései nyomán — már folyamatban van. A szakmunkásképző in­tézetekben végzett fiata­lok ma már találnak kép­zettségüknek megfelelő ál­lást. A gimnáziumban ke­vésbé megnyugtató a kép. Általában elmondhatjuk, hogy minden második gimnazista tanulhat to­vább, de közülük csak na­gyon kevesen ott és akkor, amikor és ahol szerettek volna. Nagyobbik részük nem egyetemet, hanem fő­iskolát végez, és nem nap­pali, Hanem esti tagozaton. Már ez is törés. Nagyobb törést kell azoknak a nem továbbtanuló fiataloknak elszenvedniük, amikor ki­derül, hogy érettségi bizo­nyítványuk a gyakorlat­ban a segédmunkási ké­pesítéssel egyenlő. A leg­nehezebb helyzetben a szakközépiskolások van­nak. Sem szaktudásuk, sem általános műveltsé­gük nem elég mély ahhoz, hogy a gimnazistáknak vagy a szakmunkásképző­ben végzetteknek esélyes versenytársai lehessenek. Képesítésük pedig hiába szól középvezetői munkára is: ez csak elvi lehetőség, amelynek gyakorlati be­váltása sokszor kivihetet­len. Igen sok igyekvő, szor­galmas, tehetséges, kitartó fiatal évek munkájával, küzdelmeivel eléri, hogy tudásához illő feladatot kapjon. Ha csak rajtuk múlna ez, a folyamatot természetesnek és hasznos­nak tarthatnánk. A foglal­koztatottsági szerkezet bel­ső egyenetlenségét azon­ban nem tudják a fiatalok saját erejükből megvál­toztatni. Ezért is célszerű — jóval a döntés pillana­ta előtt — felkeresniük a pályaválasztási tanácsadó intézeteket, ahol nemcsak a továbbtanulási, hanem az elhelyezkedési lehető­ségekről is tájékozódhat­nak. Ü z egész társadalom előbbrejutása függ — Széchenyi István szavait idézve — a kimű­velt emberfők sokaságá­tól. Aktuális feladatunk, hogy a termelés további racionalizálásával össz­hangban megteremtsük a tudással, a szakképzett emberekkel való, a mainál is hatékonyabb gazdálko­dást. Véget ért a SZÖVOSZ IX. kongresszusa A fogyasztási szövetkeze­tek IX. kongresszusa vasár­nap az építők Rózsa Ferenc székházálban folytatta mun­káját. A tanácskozáson meg­jelent Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se és Sághy Vilmos belkeres­kedelmi miniszter. A kongresszus résztvevői három szekcióban vitatták meg az áfészek, a lakásépí­tő szövetkezetek, valamint a takarékszövetkezetek műkö­désének tapasztalatait, és a fejlesztés lehetőségeit. E té­makörben szólalt fel Diczkó József, a Nyíregyházi LAK- SZÖV elnöke is. A küldöttek kérték, hogy a felvásárlás és a forgalmazás segítse még jobban a szak­csoportok érvényesülését. Több segítséget várnak a kisgépgyártóktól és forgal­mazóktól, javasolva, bővítsék ki a kisgépkölcsönzői szolgá­latot. Javítani kellene a kis­gépek esetenként akadozó al­katrészellátásán. A vitában felvetették, hogy túlságosan nagyok a mezőgazdasági ter­mények szállítási költségei. A küldöttek ' rámutattak: élénkülőben van a szövetke­zetek vállalkozó kedve, bát­rabban vállalkoznak a ter­melési szerkezet módosításá­ra, igaz, még mindig fenn­tartanak gazdaságtalan ága­zatokat, pedig kapun belül is lenne lehetőség a termelés átcsoportosítására; eseten­ként kisebb egységekbe, szak­csoportokba. A kongresszusi vitát Szla- menicky István, a SZÖVOSZ elnöke foglalta össze. A kongresszus elfogadta a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok továbbfeljeszté- sére és a SZÖVOSZ alapsza­bályának módosítására vo­natkozó javaslatokat. A küldöttek megválasztot­ták a fogyasztási szövetkeze­tek 133 tagú országos taná­csát. Ezután került sor a SZÖVOSZ tisztségviselőinek megválasztására. Az országos tanács meg­választotta az elnökséget és annak vezetőit. A SZÖVOSZ elnöke: Szlamenicky István; elnökhelyettesei: Imre Ist­ván, Kovács Sándor és Szil vasán Pál lett. Budapesti pártküldöttség Berlinben Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a budapesti párt- bizottság első titkárának ve­zetésével, a berlini pártbi­zottság meghívására hétfőn budapesti pártküldöttség uta­zott az NDK fővárosába. A küldöttség búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete. Havasi Ferenc az NSZK-ba utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, a Német Szociáldemok­rata Párt (SPD) parlamenti frakciójának meghívására né­hány napos látogatásra hét­főn az NSZK-ha utazott. Kí­séretében van Szikszay Béla, a K3 gazdaságpolitikai osz­tályának helyettes vezetője. Kórházi fiatalok parlamentje Jó program, évekre A nyíregyházi Jósa András Kórház és Rendelőintézet fi­ataljai vasárnap, november 15-én délelőtt rendezték meg az ifjúsági parlamentet. A ta­nácskozáson részt vettek és felszólaltak: Szűcs Imre, az MSZMP megyei bizottságá­nak osztályvezetője, Gyúró Imre, a megyei tanács elnök- helyettese, Kövessy Ervin, az Egészségügyi Szakszervezet központi elnökségének tagja; valamint a megye, és Nyír­egyháza város párt- és szak- szervezeti tisztségviselői, az ifjúsági szervezet képviselői, az egészségügy irányítói, a kórházi főorvosok. Dr. Vágvölgyi János fő­igazgató számolt be az ifjú­sági parlament részvevőinek az elmúlt években tett intéz­kedésekről, a következő idők feladatairól. Hangsúlyozta: nagy fontosságot tulajdoní­tanak annak, hogy a kórház­rendelőintézet egységében a dolgozók 55 százaléka fiatal, 35 éven aluli. Ez magában rejti azt a szükségszerűséget, hogy figyeljenek erre a kor­osztályra, mely lendületével, felelősségével a jobb betegel­látás letéteményese. Megha­tározza az idősebbek felada­tát is, akiknek azon kell fá- radozniok, hogy a ma fiatal­ja alkalmas és képes legyen a jövő nagyobb feladatainak vállalására is. A tanácskozáson több, mint húsz küldött szólalt fel. A többség olyan közös gondok­ról beszélt, melyek ma még nehezítik a munkát, befolyá­solják a munkahelyi légkört. A legtöbb szó a lakáshelyzet­ről, a munkakörülményekről, a gyógyítást segítő és javító lehetőségekről esett. Helye­selték az intézkedési tervet, mely a következő évekre jó programot ad a fiataloknak. A kórház-rendelőintézet if­júsági parlamentje a megyei parlament küldötteinek meg­választásával ért véget. Műszakonként 350 mázsa dohányt dolgoznak fel a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat kocsányozó gépsorán. A szabolcsbákai Búzakalász Termelőszövetkezet műanyag- feldolgozó üzemében a fóliahúzó gépsoron műszakonként 600 kilogramm csomagolásra alkalmas zsákanyagot készíte­nek. (Elek Emil felvétele) Mérleg Kállósemjénből, Gávavencsellőből Munkaerő és szolgáltatás Kállósemjénben a tele­pülés munkaerő-ellátott­ságának alakulása és a foglalkoztatottság színvo­nala, Gávavencsellőn pe­dig a VI. ötéves szolgálta­tásfejlesztési terv került a napokban a tanács végre­hajtó bizottságánakaszta- lára. Kállósemjénben a 2769 munkaképes korú lakos­ból 811 dolgozik helyben, a többiek, 1162-en pedig ingázók, többnyire napon- i kénti eljárók. A helyben maradók munkakörönkénti meg­oszlását tekintve: négy­száztizenegy a mezőgazda­ságban és négyszáz az iparban, kereskedelem­ben, szállításban, hírköz­lésben és az egyéb, nem termelőnek minősített munkahelyeken dolgozók száma. A korábbi esztendők gazdasági változásai — a szakszövetkezetek egye­sülése — sem emelték megfelelően az ipari mun­kások számát, továbbra is az a jellemző, hogy a fér­fiak többsége az utazga­tással járó következmé­nyeket vállalva, másutt keres munkaalkalmat. A feladat tehát adott: a helyi munkalehetőségeket kell bővíteni, elsősorban a melléküzemági tevékeny­ség további fokozásával. Az utóbbi időben, ezen a téren javulás mutatkozik, mert a termelőszövetkezet három melléküzemágat alakított ki, s ezekben 1980-ban 62-en, 1981-ben pedig már 120-an vállal­tak munkát. Ugyancsak a javulást segítette, hogy az ELEKTERFÉM is 25-tel több munkást alkalmazott helyi üzemében, mint ko­rábban. Végül: míg ko­rábban komoly gondot je­lentett a helyi alkalma­zásnál, hogy sokaknak hi­ányzott az általános isko­lai végzettség, ami nélkül szakmásító tanfolyamok­ra, s egyéb továbbtanu­lásra jelentkezni nem le­hetett, addig a dolgozók is­kolájának beindítása so­kak számára nyitott utat a kvalifikáltabb munka­körök felé. Gávavencsellőrf érzé­kelhetően bővült a szol­gáltatások köre, és javult a színvonala. Jól felsze­relt autójavítót létesített a vegyesipari szövetkezet, működik a GELKA-kiren- deltség, s figyelmet érde­mel az építőipar munkája is, hiszen Gávavencsel­lőn 110, a társult Balsán pedig 18 új családi házat, valamint 11 „C”-lakást hoztak tető alá az előző tervidőszakban. Érezhető a változás a cipők javításában, a fod­rászatban és a teherszál­lításban is. Az ellátást pe­dig az új tej-, pékáruüz­let, a három új zöldség­gyümölcs kereskedő job­bítja. A jövőt illetően tovább bővítik a gépkocsijavító részleget, háztartási gép­szerelőt is alkalmaznak a GELKA-szervizben, s job­bítják a lakáskarbantar­tást. Elhatározott szándék, hogy megoldják Balsa zöldség-gyümölcs ellátását is. I XXXVIII. évfolyam, 269. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. november 17., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents