Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

2 Kelet-Magyarország 1981. november 1. Nyilvános fülke vagy lakástelefon Posta a faluban HÁNYSZOR BOSSZANKODUNK, HA FEL­EMELJÜK A TELEFONKAGYLÓT ÉS NINCS VO­NAL, VAGY A TÁVHÍVÁSNÁL NEHÉZ A 06 UTÁN SZABAD JELZÉST KAPNI. APRÓBB FALVAK­BAN ANNAK IS ÖRÜLNÉNEK, HA EGYÄLTLAN LENNE POSTAÉPÜLET, AHOL LEVELET FELAD­NI VAGY TELEFONÁLNI IS TUDNA A LAKOS­SÁG. A DEBRECENI POSTAIGAZGATOSAGON KISS MÁTYÁS BERUHÁZÁSI CSOPORTVEZETŐ A MEGYE VI. ÖTÉVES TERVI FEJLESZTÉSÉRŐL MONDOTT ÉRDEKES ADATOKAT. Évi 100 millió fejlesztésre Elöljáróban le kell szögez­ni, nem számít „mostohagye­reknek” a debreceni igazga­tóság az országos hálózatban. Három, megye, Szabolcs, Haj­dú és Szolnok fejlesztését na­gyon korlátozza a pénzhiány. Nyíregyházán 1974-ben, Deb­recenben 1978-ban adták át a főközpontot, Szolnokon még nem biztos, hogy ebben az öt­éves tervben megvalósulhat. Kitekintésnek nem árt meg­jegyezni, hogy olyan megye- székhelyeknek, mint Kecske­mét, Salgótarján, Kaposvár, aztán Sopron, még olyan ré­gi telefonközpontja van, mint az 1974 előtti nyíregyházi volt. A viszonylagos sikerek ellenére Szabolcs-Szatmárban évente 80—100 millió forintot fordíthatunk fejlesztésre és ugyanennyit fenntartásra. A hirtelen 110 ezresre duz­zadt Nyíregyháza már kinőt­te ezt az új telefonközpontot is. A postaigazgatóság azt tervezi, hogy 80 millió forin­tos beruházással újabb 4800 vonallal növelhetnék a ka­pacitást. Az viszont, hogy eb­ben az ötéves tervben sor kerül-e erre, az ország pénz­ügyi helyzetétől függ. Hí épül a Lujza utcán? Ami viszont Nyíregyházán már biztos, az ÉPSZER nagy ütemben építi a Lujza utcán a posta központi forgalmi te­lephelyét. A 30 millió forin­tos beruházást várhatóan 1982 végén adják át az épí­tők és ettől kezdve itt tárol­ják a helyközi és a távolsá­gi járatokon közlekedő pos­táskocsikat. Itt javítóműhely és fedett garázs őrzi majd az autókat. Mivel a postai telefónköz- központok kialakítása igen költséges, azon fáradoznak, hogy Szabolcs-Szatmár min­den városában több nyilvá­nos telefonfülkét szereljenek fel. Néhányból interurbán beszélgetést is lehet majd folytatni. Egy-egy fülke te­lepítése 80—100 ezer forint. A soknak tűnő összeg magya­rázata, hogy a készülék ára 40 ezer, a fülkéé 20 ezer, az­tán az elektromos és postai kábelek lefektetése, valamint a helyszíni szerelés újabb 20 ezer forintba kerül. S az 58 forintos telefonkönyveket — az értelmetlen rongálások mi­att — hetente kell cserélni... Új hivatalok Mátészalkán nemrég feje­ződött be a másfél milliós költséggel megépült kisköz­pont. 280 új telefontulajdonos kapott készüléket, de még mindig 220 jogos igénylőt tartanak nyilván. Ugyancsak itt tervezik, hogy a MÁV-pá- lyaudvarral közösen megépí­szervezett A közelmúltban megjelent új lakásügyi jogszabályok lé­nyegesen kedvezőbbé tették a magánerős lakásépítkezést. A kedvezőbb hitellehetőségek mellett a rendelet a tanácsi bérlakásban lakók építési kedvének felkeltésére is ked­vezően hatott. A múlt vasár­napi lapunkban mór előzetes tájékoztatást adtunk a taná­csi bérlakásban lakók építési lehetőségeiről. A városi ta­nács a magánlakás-építés szervezett formában történő megoldására, illetve támoga­tására vonatkozó intézkedés­sorozat részét képezte az is, hogy a végrehajtó bizottság a héten megtárgyalta és elfo­gadta a Korányi Frigyes ut­ca keleti oldalán felépülő új lakónegyed rendezési tervét. Az elfogadott rendezési terv a Korányi Frigyes utcán lévő fémipari szakközépis­kolától északra eső terület beépítését foglalja magában, amely — az intézményeknek fenntartott, s csak a későb­biekben beépítésre kerülő te­rület mögött — közel öt hek­tenék a 2-es postahivatalt a következő ötéves tervben. A megyében szinte minden évben avatnak valahol új postaépületet. Ópályiban ép­pen most adták át, Nyírtéten már épül és 1982-ben üzemel a hivatal. Tiszanagyfaluban, Piricsén, Kálmánházán ha­sonló a helyzet, valamennyi 1 millió forint feletti összeget igényel. Nyírbélteken azért 2,2 milliós a beruházás, mert a távlatokban ott nagyobb telefonközpontot akarnak fel­szerelni az épületben. Ahol nincs pénz új épület­re, a helyi tanács ajánl fel a postának valamilyen állami bérleményt. 21 községünkben alakítanak így ki postahiva­talt. A berendezésre és a hír­közlési eszközökre mintegy 10—15 millió forintot fordít a postaigazgatóság. A régi induktoros vagy te- kerős telefonokat, az úgyne­vezett LB-központokat fo­lyamatosan a korszerűbb CB- központokra alakítják át. Er­ről is Csak akkor lehet szó, ha az anyagi fedezetet megkap­ják a posta-vezérigazgatóság- tól. formában tár nagyságú, a most több­nyire családi házakkal be­épített területet és a homok­bánya környékét foglalja ma­gában. A rendezési terv szerint 120—150 lakás elhelyezésére alkalmas ez a terület, s a megvalósításhoz mindössze húsz lakást kell elbontani. A végrehajtó bizottság dön­tése alapján a lakótelep be­építését a nyíregyházi lakás- szövetkezet bonyolítja majd, erre a városi tanács és a LAKSZÖV a későbbiekben gazdasági megállapodást köt. A városi tanács elsősorban a tanácsi bérlakásban lakók telekigényének kielégítését kívánja biztosítani ezen a te­rületen. A lakótelep építése várhatóan 1982-ben kezdő­dik és 85-re fejeződik be. A terv szerint társasházak, eme­letes sorházak, láncházak, át­riumházak és ikerházak épülnek az új lakótelepen. Intézményeket nem tervez­nek erre a területre, mert Jósaváros közelsége szükség­telenné teszi ezt. Ivóvízhálózatot kap Tiszabercel és Paszab Vezetékes vizet kap ebben a tervidőszakban Tiszabercel és társközsége: Paszab. A két településen jelenleg mélyfú­rású kutakról hordja a lakos­ság az ivóvizet, ezért égető szükség van már a hálózatra. A terv már készül a SZAVI- CSAV-nál, amely vállalta a kivitelezést is. Terv szerint a regionális vízműről kapja majd a két község lakossága a vizet. Er­re az ad lehetőséget, hogy a vízmű Paszab határában ha­lad el. Így nem lesz szükség kutak fúrására, gépészeti be­rendezésekre, épületekre. A gerincvezetékre nyomáscsök­kentővel kapcsolják a háló­zatot, a rendszer végén pedig hidrofort szerelnek fel a nyo­más kiegyenlítésére. Mintegy 20—22 millió fo­rint áll rendelkezésre az épí­téshez. Várhatóan 1983 végé­re fejeződik be a munka. A műszaki átadás után — re­mélhetőleg 1984-től — lehe­tőség lesz rá, hogy a lakások­ba is bevezessék az egészsé­ges, friss ivóvizet. T. K. Lehetőség a tanácsi bérlakásról lemondóknak Magánlakás, Késsel támadt gyermekére Mentővel vitték a kisvardai kórházba 1981. október 19-én La­katos Ágnes kétéves mándoki kislányt, Kalocsai Irén 21 éves Mándok, Táncsics út 55. szám alatti napszámos gyermekét. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a gyereknek eltört a bal könyöke, a hátán pedig késtől származó sérülések vannak. A kórházban azt is megállapítot­ták, hogy a gyerek testén sok korábbi verésből származó sérü­lés is van. O Kalocsai Irén október 15- én este öt óra körül ért haza. Otthon először két­éves Ágnes nevű gyermeke ke­rült a szeme elé. A kislány pe­lenkája felől érződő szag feldü­hítette, felkapott egy fadarabot, elverte vele a gyerek karját, az­tán a konyhaszekrényből egy kést szedett elő, és háromszor beleszúrt a gyerek hátába. A kislány sírt, egész éjjel szenve­dett, másnap reggelre fel sem bírta emelni megdagadt karját. Az anyát egyáltalán nem érde­kelte, mi lesz a gyermekkel, hi­ába figyelmeztette anyósa, hogy forduljon orvoshoz, csak 19-én, hétfőn vitte el a gyermeket a rendelésre. O Lakatos Istvánná, Kalo­csai Irén anyósa: — Ami­kor reggel megláttam a gyereket, tudtam, hogy baj van, de hiába mondtam, hogy vigye orvoshoz, csak akkor vitte el, amikor a fiam hazajött Pestről, és ráparancsolt. De az orvos már nem rendelt. Mit mondjak még? Hat éve él a fiammal Ka­locsai Irén, és négy gyermekük született. Úgy látom, a másik három gyerekkel jobban törődik, de Ágival egyáltalán nem. A fi­am tudta nélkül négyhónapos korában állami gondozásba adta, és körülbelül tíz hónapja hozta haza. Azóta se törődik vele. Máskor is üti, kínozza. Nyár elején — május 27-e volt — is úgy megverte, hogy én vittem el az orvoshoz, mert arra sem volt hajlandó. Aztán egy darabig bé­kén hagyta, mert felhívatták a tanácsra is. © Veress Sándorné, a Mán­doki Községi Tanács gyámügyi előadója: — Trehány ember Kalocsai Irén. A gyerekekkel nem sokat törődik, az anyósa neveli őket. Amikor májusban az orvostól megtud­tam, hogy kíméletlenül megver­te, megkínozta a gyereket, fel­hivattam a tanácsra, s órákat beszéltem neki, de még két szót sem szólt. Csak a végén mond­ta, hogy nem fogja bántani Ág­nest sem. Ezzel a gyerekkel másképp bápt, mint a többiek­kel. Amikor megszülte, beteg lett, aztán a kórházban hagyta, így került Ágnes csecsemő ko­rában gyermekotthonba. Tavaly azt mondta: most már tud róla gondoskodni, ezért megszüntet­tük az állami gondozást. Azt hi­szem, nem az anyai szeretet vit­te haza a gyereket, inkább fizet­ni nem akart érte. Hát való az ilyen anyának gyerek? O Hojer Szeveriánné, kör­zeti védőnő: — Októ­ber tizenhatodikán meg­látogattam a gyereket. A nagy­anyja mondta el, hogy az anyja nagyon megverte. Láttam, hogy a karját furcsán tartja, s ami­kor jobban megnéztem a gyere­ket, a hátán a szúrásokat is észrevettem. Mondtam, vigyék orvoshoz, én pedig a tanács gyámügyi előadójának jelentet­tem a történteket. O Kalocsai Irén: — Négy gyermekem van, Ágnes a harmadik. Négyhónapos korában intézetbe vitték, mert nem tudtam róla gondoskodni. Tavaly hoztam haza. Csütörtö­kön — október 15-ről van szó — a tsz krumpliföldjén voltam. Ott egy fiú miatt összevesztünk Fo­dor Julival, de az asszonyok nem engedték, hogy megver­jem. Mivel nagyon ideges vol­tam, azt gondoltam, törleszteni kell valakin. Ekkor jutott eszem­be, hogy megölöm Ágit. — öt óra körül értem haza, és láttam, hogy Ágnes bekakált. A tűzhely alól felkaptam egy fa­darabot, s azzal kezdtem ütni. Amikor sírni kezdett, még ide­gesebb lettem, a szekrény fiók­jából kirántottam a kést. Há­romszor a hátába szúrtam. Kérdés kérdést követ, Kalocsai Irén gondolkodik a válaszon, némelyik mégis ellentmondásos­nak tűnik. — Nem szeretem, mert intézet­ben volt, — mondja, aztán azt is hozzáteszi —: az intézetbe én adtam be. Méregbe gurul, úgy folytatja: „amikor felkaptam a kést, azért szúrtam, hogy megölöm és meg­szabadulok tőle. Nem tudom mi­ért, de nem tudom elviselni Ágit. Miért nem vittem orvos­hoz? Mert nem volt időm. Dol­gozni jártam, nem volt nekem időm a gyerekekkel törődni. Má­jusban miért vertem meg? Akkor is ideges voltam. Orvoshoz ak­kor sem vittem, csak amikor a tanácson felszólítottak. Akkor is azért vertem meg, hogy hátha meghal az ütésektől. ★ A kétéves Lakatos Ágnest sú­lyos betegen vitték kórházba: a bal karja szilánkos törést szen­vedett, s csupán a kés tompasá­gán múlt, hogy nem okozott ha­lálos sebet. Amikor az eset kiderült, Kalo­csai Irént a rendőrség őrizetbe vette, Lakatos Ágnest pedig azonnal állami gondozásba vet­ték. Elmeorvosi szakvélemény: Ka­locsai Irén nem szenved elmebe­tegségben, tudatzavarban, szelle­mi leépülésbem nem. gyengeel­méjű, de személyiségzavarok megállapíthatók. Balogh József Szundi és Hundi A legkisebb emberek Találkozás a nagy világ hírei vei... Szundi és Mundi. Magyaror­szág két legkisebb embere. A véletlen hozott velük össze. Mindenekelőtt megállapod­tunk abban, hogy riportké­szítés alatt nem másznak a zsebembe, nem bújnak el kérdéseim elől, nem la­pulnak meg asztalfiókban, padlóvázában vagy az ágy alatt... Beszéltünk tehát, mint fel­nőtt a felnőttel. Tudom, ez a kifejezés kissé furcsán hang­zik. Mi mégis csevegtünk. Az újságíró és a két riportalany: a tizenkilenc éves Tóth Ist­ván, valamint két esztendővel idősebb nővére Tóth Judit. Találkozásunk apropója: a fiatalember háromnegyed méterre magasodik a földtől, nővére viszont valamivel több, az ő magassága hetven­hét centiméter. A körülményekhez igazod­va kezdődött beszélgetésünk. — Jártak már Szabolcs­ban? — Nem, még nem jártunk itt. Most vagyunk először. Nekünk tetszik a város, a környék. — Meddig maradnak Nyír­egyházán? — Néhány nap múlva Fe­jér megyébe utazunk, ahol turnénk folytatódik. Judit és Pisti öt esztendő­vel ezelőtt választották az artista szakmát, pontosab­ban: hivatást. A sztori hét­köznapi : a fiú különböző sze­reken ügyeskedik, kézen áll, ezalatt testvére segít, aszisz- tál körülötte. Nem kérdeztük, ők árulták el a titkot: édes­anyjuk egy magas asszony, a papa . . . igen az apu a „bű­nös”. ö az, aki az átlagosnál jóval kicsinyebb. Esténként nagy tapsot kap­nak. Hogyan csinálják? ' — Mi sokat dolgozunk, ed­zés-gyakorlás az életünk, hogy a színpadon később stimmeljen minden. S hogy sportolunk-e? Igen uram, mi rendszeresen készülünk, s amint láthatja, emiatt nem is tudunk magasabbra nőni. — Melyik sportágat ked­velik? — A cselgáncsot és a bu­nyót — dicsekedett a kis ember, és nem is tagadta, pályafutása során gyakran húzott boxkesztyűt kezére. — És a foci? — Nem szeretem. Nagyon kényelmesek a játékosok. Az­tán sok a bunda is. Nem akartuk sokáig feltar­tani őket. A végén azonban már ők biztattak bennünket. Kérdezzenek csak. — Mennyit esznek? — vág­tam hát magánéletük közepé­be. — Pisti olykor egy kisada- got is elfogyaszt — árulko­dott a nővér — én ennek kö­rülbelül csak a felét, tőle jó­val kesebbet eszem. — Kedvenc ételeik? — öcsém a brassói apró­pecsenyét kedveli,.én inkább a rántott gombát szeretem. — Hogyan kezelik önöket az emberek? — Legtöbben gyermek­számba vesznek, tegeznek. Még a kisebb srácok is azt mondják: „Mi van, öcsi?” Külföldre is járnak, három­négy hónapra leszerződnek. Pisti a napokban szerzett kismotor-jogosítványt, mini Hondájával akar a jövőben közlekedni. Megsúgták, hogy testsúlyuk 23 kiló, 27-es ci­pőt viselnek, sokat alszanak, németül is tanulnak, de készruhát csak babaáruház­ban tudnak vásárolni. Pa­naszkodtak: a nagy személyi igazolvány sehogyan sem fér a zsebükben. Kovács György Pályázat katonai főiskola repülőgép- és helikopter­vezető szakára A Honvédelmi Minisztéri­um jelentkezésre hívja fel azokat a fiatalokat, akik a Magyar Néphadsereg hivatá­sos tisztjeként repülőgép-, vagy helikoptervezetők sze­retnének lenni. A jelentkezés feltételei: feddhetetlen előélet, egészsé­gi alkalmasság, érettségi bi­zonyítvány, vagy annak a folyó tanévben történő meg­szerzése, nőtlen családi álla­pot, 23 évnél nem idősebb életkor. A katonai főiskolán a ta­nulmányi idő 4 év. Ez idő alatt a hallgatók teljes és in­gyenes ellátásban, valamint ösztöndíjban részesülnek. A főiskola befejezése után hi­vatásos állományba kerülnek, tiszti rendfokozatot érnek el és ezzel egyidejűleg általános iskolai tanári diplomát kap­nak. A pályázók a katonai fő­iskolára jelentkezéssel egy­idejűleg más felsőoktatási in­tézményekbe is jelentkezhet­nek. Jelentkezni lehet tanu­lók esetében a középiskolák igazgatóinál, akik a ko- » rábbi években érettségiztek a megyei hadkiegészítési és te­rületvédelmi parancsnoksá­gon. Jelentkezési határidő: 1981. november 15. ŐSZ

Next

/
Thumbnails
Contents