Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-13 / 240. szám
1981. október 13. Kelet-Magyarország 3 Napirenden: az újítás Becsülni a gondolkodást teljesítményű transzformátorokat csak ezen tudjuk mérni. Hogy menynyit kaptunk érte? ötszáz forintot. Keveselltük, mert a gondolkodás lebecsülését láttuk benne.” Hók János tmk-laka- tos: „Szerintem az is bosszantó, hogy hosszúra nyúlik egy-egy újítás elbírálása, öt hónapig kellett várnom a hordozható olajszivattyú elfogadására is. Pedig ezzel időt lehet megtakarítani, tűzbiztos az üzemelése, korábban is szolgálhatta volna a termelést. Elég keveset adtak érte: csak 400 forintot. Némi javulás most tapasztalható. Az üvegcsővágó készüléket már gyorsabban elbírálták. Ez az újítás az üzemi balesetet teljesen kizárja, ami korábban sok volt. A MAGYAR VILLAMOSMÜVEK TRÖSZTJE (MVMT) 1981—82-re meghirdette a munkavédelmi évet. Némi fellendülést ez adhat az újítómozgalomnak Nyíregyházán is. Csatlakoztak hozzá. A gazdasági és a szakszervezeti vezetés érthetően elsősorban most a munkavédelemmel kapcsolatos újításokra ösztönzi a szocialista brigádokat, a dolgozókat.'Ez, ’'s ennyi azonban még kevés. Ahhoz, hogy a mozgalom itt is túljusson a holtponton, az újítók még nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésére van szükség. Farkas Kálmán SZEDIK A BURGONYÁT LEVELEKEN A leveleki Dózsa Termelőszövetkezetben nyolcvan hektáros táblán háromsoros burgo- nyakombájnnal szedik a burgonyát. (Jávor L. felv.) ELFÜSTÖLT MILLIÓK Ha túlpörög a motor Törekvések Nagyecseden az üzemanyag-megtakarításra Ősz van. Ez szerencsére nem látszik meg az Időjáráson, viszont a földeken dolgozó burgonya-, cukorrépa-, kukorica-betakarító gépek, meg a búzavetőgépek jelzik az idő múlását. S ilyenkor minden hadra fogható kombájnt és erőgépet bevetnek a gazdaságok a gyors, veszteségmentes betakarítás érdekében. Ám nem mindegy milyen áron történik ez. Mert történhet ez olcsón, de nagyon drágán is. 550 ezer liter gázolaj Délelőtt van, szinte kihaltnak tűnik a nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezet gépudvara. Csak egy-két masina található, de azokat is hamar kijavítják, s irány a kukoricatábla. Traktort, vagy kombájnt napközben csak a határban látni. — Teljes a nagyüzem, javában tart az őszi betakarítás — magyarázza Tóth Sándor gépműhelyvezető. Valóban. Sehol sem látni lézengő, üres pótkocsival közlekedő szerelvényt. Ilyenkor jócskán megnövekszik az üzemanyag-felhasználás. — Nem panaszkodhatunk — így Szántó Gusztáv üzemanyag-raktáros —, éves szinten 550 ezer liter gázolaj fogy el a szövetkezetben a gépek üzemelésére.A múlt hónapban nyolcvanezer liter volt a felhasználás, s október sem marad el szeptember mögött. Több mint félmillió liter gázolaj. Tekintélyes mennyiség. Vajon mit tesznek a termelőszövetkezetben az üzem^ óbb, ha könnyít I az ember a lelkiismeretén. Iga- zabbak úgy a szavak. Amikor legutóbb Váci Mihály költő édesanyjával találkoztam és arról faggattam, hogyan bírja elviselni a túlélőnek, az anyának kiszabott fájdalmat, az emlékek súlyát, Váci néni a saját életéről is elkezdett beszélni. Megrendítő epizódokat mondott a gyermekkoráról. Végül elém tett egy kéziratcsomót. Azt mondta: megírta az életét... Ügy éreztem bizalmába fogadott, ezért beszélt a saját életéről is. De az idő sürgetett, gyakran kellett félbeszakítanom. Csendes szóval — inkább udvariasságból — biztattam, hogy folytassa életének megírását. Valójában, mire gondoltam? Kevés hittel gondoltam arra, hogy az idős, írni-olvasni későn megtanult asszonyban, akinek mindig csak a munka és a szenvedés jutott, áki már rég túlvan élete delén, beteges, van annyi kifejező erő, tehetség, akarat, hogy megajándékozzon bennünket egy szép, tiszta könyvvel. S íme meeie- lent a nyolcvanéves Váci néni könyve a Tények és tanúk sorozatban, a Magvető Könyvkiadónál, „Legyen munkátokon áldás” címmel... Ha meg akarjuk fejteni Váci néni titkát, azt hiszem, könyvének kulcsmondatához kell segítségért folyamodni. Ezt írja a gyermekkori megpróbáltatások, szenvedések, testi és lelki VÁCI NÉNI ÉLETE „Legyen munkátokon áldás“ gyötrelmek poklát járva : „Akkor gyermekfejjel megfogadtam, ott a betegágyamon, hogy én ennek a földnek a sarából kiemelkedem, ha kell az életem árán is, ha kell, éjjel-nappal fogok dolgozni, de így nem élek... „Vitószki Zsuzsi” — ahogy hívták — azaz a későbbi Váci Mihályné, hű maradt az elhatározásához. ^ A sok szenvedés annyi erőt halmozott fel a mindig másokért gürcölő asszonyban, hogy soha nem alkudott meg a sorssal. Ez hajtotta, amikor fiatal gyermeklány korában nem nyugodott, amíg a sok hányattatás, cselédsors, négypitvaros, majd árendás ház után, saját tető nem került a nehéz sorsú család feje fölé. Az anyjával is perbe szállt és éjt nappallá téve dolgozott a mezőn, a kertben, lakást festett, kézimunkázott, gazdagabb rokonoknak „törlesztett” verejtékkel. Ugyanez a tiszta szándékú elhatározás irányította, amikor a módosabb férjjelölt helyett a szegényebbet választotta. Szembeszállva a szüleivel, mert tudta, ha a szegény lány módosabb gazdához megy feleségül, bizony nehéz életet vállal magára. S mi más adott volna erőt neki, mint igazának, emberi méltóságának tudata, amikor a természet kegyetlen törvényeivel is perbe szállt. Visszaperelte a fiát, Váci Mihályt, a már addig is sok betegségen átvergődött fiút az életnek. Grammonként szedte össze az életmentő penicillint Miskolcról, Egerből, Debrecenből, szabolcsi községekből. Közvetlenül a háború utáni időszakban, amikor a fiatal tanító a Bá- lint-bokorban rosszul lett. A debreceni klinikára vitték, zöld mandula nagyságú köveket találtak mind a két veséjében. Váci néni napokig ostromolta a professzorokat, hogy műt- sék meg a fiát, de a kockázat nagy volt. Löszl professzor azt mondta, nem akarok a gyermeke gyilkosa lenni... Váci néni addig kö- nyörgött, hogy a professzor mégis vállalta a műtétet. Ekkor hozták vissza először az életbe Váci Mihályt... Azután még többször. Az infúzió után eltályogosodott a két lába, amputálni akarták, Váci néni nem engedte. Amikor az orvosok már lemondtak róla, Debrecenből télen, szalmával kibélelt parasztszekéren hazahozta a fiát. Nagy hideg volt... Itthon se orvos, se patika. Váci néni hitte, hogy meggyógyul „Miska”, de ehez kellett „Názár” is, egy szovjet katonaorvos, aki kötözte, ápolta, gyógyította ... Váci Mihály talpraállt, újra tanított, a Manda bokorban, majd ismét beteg lett. A másik veséből is el kellett távolítani a köveket... Nehéz gyermek- és ifjúkor, talán még nehezebb anyasors jutott Váci néninek. Hisz a szorítás, az aggódás akkor sem szünetelt, amikor Miska egészséges volt, költővé, közéleti emberré érett. Váci néni jól tudta, hogy a fia azt az utat választotta, amely a legtisztességesebb, de tele van buktatókkal. Üjra beteg lett Miska, most a tüdejével, hónapokig feküdt szanatóriumban. Sokat utazott külföldre is, amelyek nagyon nehézzé tették az édesanya életét. „Én sok küzdelemmel ezért a három emberért éltem: férjemért és két fiamért, Mihályért és Andrásért”. Volt ereje megkapaszkodni, túlélni, amikor a szomorú hír megérkezett, fia a távoli Vietnamban meghalt. Mihály fia halála után kétszer volt infarktusa, de hosszas lábadozás után, erős akarattal összeszedte magát. Később meghalt a férje is. András fia, festőművész és a fővárosban él — gyakran hívja magához, de Váci néni marad. Üjra ő győzött a sors felett... M egírta küzdelmes életét nekünk, hogy jobban értsük, tudjuk az életet. Merítsünk erőt szavaiból, tetteiből. Páll Géza anyag-takarékosság érdekében? — Még a nyáron kidolgoztunk egy normát az üzemanyag-fogyasztásra — felel Vágó László, gépesítési főága- zatvezető. Meghatároztuk az egyes munkafolyamatok elvégzéséhez szükséges mennyiséget, amit számonkérünk a traktorosoktól. A felvett gázolaj és a munkalap alapján számoljuk a fogyasztást. Azt hiszem ezt eddig nem vettük elég szigorúan. Ösztönzés nélkül Persze az optimáüs fogyasztás eléréséhez jól karbantartott és beállított gépekre-van szükség. — Ezzel nincs is probléma — mondja a gépműhelyvezető. — Időben felkészítünk minden gépet, beállítjuk az üzemanyag-adagolót, jók az akkumulátorok és az önindítók. Megfelelő szakembereink vannak a javításra, beállításra. Fagyai Sándor gépszerelő a műhelyben éppen egy dízeladagoló beállításán dolgozik. Tizenhárom éve végzi ezt a szakmát a fiatalember, minden csínját-bínját megtanulta már. — Minden motor adagolóját külön-külön beállítom — mondja miközben lehalkítja a próbapadot. — Ez is legtöbbször szervizeléskor történik, de közben is bejönnek a traktorosok, hogy állítsak az adagolón. Kapacitás van, ezért a környék több termelő- szövetkezetéből hozzák ide a dízel-adagolókat javíttatni. Ha mégis túlfogyasztás van, az leginkább az egyenlőtlen talaj számlájára írható, de abból is adódhat a többletfogyasztás, hogy a traktorosok túlpörgetik a motort. A feleslegesen elégetett gázolaj pedig kidobott pénz. Nemegyszer látni az utak mentén, a földeken, vagy éppen a gépműhelyben álló traktorokat járó motorral. Ez sajnos nem egyedi eset, minden mezőgazdasági nagyüzemben előfordul. S mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy nem ösztönzik a vezetőket a takarékosságra. Szántó Sándor traktoros így beszél erről: — Az elvégzett munka arányában számoljuk el az üzemanyagot. Viszont nem vagyunk minden esetben tisztában, mennyit is kell fogyasztani a gépnek. Mert nem homogén a talajunk, ha esik, máris megnő a fogyasztás. Az én traktorom jól hasznosítja az üzemanyagot, de prémiumot még nem kaptam. Ha lenne valamilyen ösztönző, bizonyára mindenki jobban vigyázna az üzemanyagra. Új norma S máris eljutottunk egy sarkalatos kérdéshez, az ösztönzéshez. Ha lenne valamilyen impulzus, mondja a traktoros, mindenki vigyázna. így viszont könnyen túlpörög a motor, ha nincs munka üresjáratban jár, és így tovább. — Az tény: az üzemanyag óriási pénzébe kerül a szövetkezetnek — fejtegeti Vágó László —, mert egy év alatt közel négymillió forintot füstölnek el a gépeink. Persze közrejátszik az is, hogy a gépek negyven százaléka tíz éven felüli, s ez természetszerűleg többletfogyasztást eredményez. Ettől függetlenül a közeljövőben kidolgozunk egy új üzemanyagnormát ösztönzésképpen. Külön premizálást vezetünk be a legtakarékosabb vezetők jutalmazására, amely eddig is volt, de nagyon elenyésző mértékben. A túlfogyasztást pedig kivizsgáljuk és indokolt esetben büntetjük. A fő hangsúly természetesen nem a büntetésen, hanem az adott gép normális működésén van. Nem is a takarékosság az elsődleges cél, sokkal inkább az üzemanyagpor- niäk ésszerű *, kidolgozása es annak alkalmazása a fő feladat. Olyan nagy gazdaságban, mint a nagyecsedi is, ahol hét kombájn meg negyven-ötven traktor üzemel rendszeresen, a sok kicsi már sokra megy. Sipos Béla Megjelent a Pártélet októberi száma Megjelent a Pártélet októberi száma. Eszméink meggyőző hirdetése címmel közli Óvári Miklós írását a marxizmus—leninizmus tanításának időszerű kérdéseiről. „Alapos tudás, eszméink igazának meggyőző hirdetése, politikai és elvi bátorság, emberi tartás és példamutatás; ezek oktatói tevékenységünk alapvető vonásai a most kezdődött oktatási évben is” — írja többek között a szerző. — November 15. és december 15. között tartják a pártalapszerveze- tek beszámoló taggyűléseit. Az előkészületekkel foglalkozik a folyóirat egy másik cikke. — „A politikai önképzés minden párttag kötelessége” — foglalja össze írásának központi mondanivalóját Rákos Imre, aki a párttagok politikai-elméleti képzettségével, marxista—leninista műveltségével foglalkozik. Szabó Bálint a szocialista átalakulás történelmi útjáról, annak néhány tapasztalatáról ír. Svéd Pál a színház és a kultúrpolitika összefüggéseit elemzi az új színházi évad kezdetén. Megyei tapasztalatok alapján írnak a termelőszövetkezeti vezetés színvonaláról, aktuális kérdéseiről. A SZOT ELNÖKSÉGE megállapította: nyugtalanító jelenség, hogy az utóbbi években csökkent az újítások száma. A dolgozók és a közreműködő műszakiak nem eléggé érdekeltek az újítások kidolgozásában, hasznosításában. Vonatkozik-e ez a megállapítás a TITÁSZ Nyíregyházi Ü zemigazgatóságára ? Ha igen, mi akadályozza itt az újítómozgalom fejlődését? Erről váltottunk szót újítókkal és az újítási előadóval. Kezdjük statisztikával. Eszerint 1981 első fél évében a benyújtott újítások száma tizenöt volt, melyből elfogadtak ötöt, bevezettek ugyanennyit, szakvéleményezésre kiadtak nyolcat, kettőt pedig elutasítottak. Nagy József újítási előadó: „Tavaly az első fél évben ugyancsak 15 újításunk volt. Tapasztalataink azonban egyértelműen bizonyítják: nem csupán stagnálásról van szó, megtorpanás van az újítások minőségében is. mi az újítók véleménye? Hajdú Sándor fiatal üzemviteli csoportvezető. Tíz éve dolgozik a vállalatnál. Legalább tíz újítása volt. „Három éve foglalkozom .rendszeresen újítással. Jelentős sikernek tartották üzemünkben is, amikor Kozák Mihállyal, a villamos próbaterem veze- "* tőjével sikerült üzembe helyeznünk a külső gerjesztésű generátort. Fontos eszköz, mert a 400 kilovolt amperen felüli
