Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-11 / 239. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET Csodálattal hallgattam elbeszélését. Jólesett, hogy bizalmába fogadott, feltárta egyéniségének rejtett titkait. Véleményét, érzéseit nem rejtette véka alá. Elmondta: jól képzett szakember, érti a dolgát, szigorú önmagával és másokkal szemben is. Az önszigor különösképpen érdekelt. Csupán a legfontosabbakat: amíg tanult, mindig osztályelső akart lenni. Mit számított az, hogy néhány gyerek strébernek tartotta! Magolt és magolt, mert ezt várták el a szülei, a tanárai, erre buzdította minden és mindenki. Már ekkor is szigorú volt önmagához. Ha rosz- szul felelt valamiből, nem várta meg, hogy mások korholják érte. Saját magát büntette. Aznap nem vett fagylaltot. Nem játszott, nem nézett tévét. Az elhatározását közölte szüleivel és jólesett, hogy megdicsérték. Felnőtt, dolgozni kezdett. A munka önmegvalósulását szolgálta. Megtervezte fizetéseit, előrehaladását a ranglétrán. Harmincéves koráig maximum osztály- vezető akart lenni. Igen, akarta és semmit sem bízott a véletlenre. Először is: a kapott feladatokat tökéletesen végrehajtotta. Naprakészen. Ha valami nemiért a nyolcórás munkaidőbe, a munkát hazavitte. Ilyenkor önelemzéssel rájött, nem a feladatok nagyok, hanem a saját teljesítőképessége elégtelen. Tehát fejleszteni szükséges munkamódszerét. Mint várta, felfigyeltek önre. Példaként emlegették, csoportvezető lett. A csoport tagjaitól semmivel sem követelt többet, mint amennyit maga tett. Néhányan kiléptek a vállalattól, de ez nem számított, önt kinevezték osztályvezető-helyettesnek, érintkezésbe lépett a „felsőbbséggel” és adminisztrálta magát. Ha csak tehette, hangoztatta véleményét, miszerint: „a példamutatás a legfőbb ösztönző ahhoz, hogy a beosztottak dolgozzanak.” Ezzel az osztályvezető nem értett egyet, de nem sokáig. Az osztályvezetőt leváltották, ön lépett a helyébe. Űj beosztásában szabad kezet kapott a szelektálásra, az osztály dolgozóinak egyéni elbírálására. Páran kéretlenkelletlen megváltak öntől, illetve az osztálytól. Mehettek, nem bírták a tempót. Még inkább nem a szemrehányást, amit ön a fejükre olvasott. Így: „Kartárs önnek két lába van és mégis megbotlott, ez a kimutatás rossz. Ez már a negyedik fekete pont és tudja, mit jelent az öt pont? Nincs prémium, a fizetésemelésen is erősen gondolkodom.” Volt rá példa, hogy ön is bement a főosztályvezetőhöz és azt mondta: „Nem érdemiem meg a jutalmat, az osztályom még nem teljesíti a maximumot és ennek én vagyok az oka.” Kedélyesen hátba veregették, megnyugtatták, megjutalmazták. ön most beteg. Egy kis idegesség, egy kis szívelégtelenség, de bizonyosan nem tart sokáig. Mert ön minta-beteg. Pontosan teljesíti az orvosi utasításokat. Tabletta minden kétórában, félórás séták, mozdulatlan pihenések. A betegszobában rend van. ön megköveteli, hogy a kórterem minden „lakója” pontosan szedje a tablettákat, diétázzanak és azt tegyék, amit a doktor úr, vagy a kedvesnővér mond. önt a doktorok, nővérek kedvelik, a betegek utálják. Ezen most van ideje gondolkodni. Mindig szeretetre vágyott. Ezért is törekedett a rendkívüli teljesítményekre. Ügy gondolta, ha a bizonyítványa tiszta ötös, akkor szeretni fogják a szülei, tanárai, a pajtásai. Ez vezérelte a munkahelyén is, remélve, hogyha sokat, rendkívül sokat dolgozik, szeretni fogják munkatársai, beosztottai, főnökei. Félt hibázni, félt bizonytalannak, gyengének lenni és leginkább attól félt, hogy nem tud mindent, hogy nem ön a legtökéletesebb. Egyszóval szigorú volt és félt. Csak ez a félelem volt emberi, más semmi. Miért nem szerették? Mert gyerekként nem tudott játszani. Gyerekként már felnőttesdit mímelt. Felnőttként viszont tagadott mindent, ami emberi. Mindent megtanult, amit tankönyvben kinyomtattak és nem tanult semmit abból, amire azt mondják: élet. ön nem tudott — és másokat sem engedett — felszabadultan, örömmel dolgozni. Azt meg pláne nem tűrte el, hogy valaki hibázzon, vagy ha fáradt, lazítson. Ezekről a dolgokról hosszan és sokféleképpen lehetne még beszélni. De nem izgatom. ön most beteg, ideges, fáradt. Nyugalomra ❖an szüksége. Oroszvári Istvánnal a megyei földhivatal osztályvezetőjével a termőföld védelméről A A mezőgazdaság sikeres termelésétől elválaszthatatlan a termőföld védelme és hasznosítása — hangsúlyozták a pénteken véget ért országgyűlésen. A földhivatalokat e tevékenység irányítására, ellenőrzésére több párt és állami határozat kötelezi. Milyen intézkedéseket tett a megyei földhivatal, hogy a termő földnek az eddiginél nagyobb becsülete legyen, az jobban hasznosuljon? — A párt- és állami szervek útmutatásával, segítségével elsősorban tudatosítottuk a termelő üzemek, vállalatok, az egyéni földhasználók feladatait. Ismertettük például azokat a kedvezményeket, amelyek a nagyüzemeket illetik, ha parlagföldet vesznek művelésbe. A tanácsokkal együtt részt vettünk a határozatok megvalósításának ellenőrzésében, különösen nagy súlyt fektettünk a határszemlék megtartására, az ott tett észrevételek végrehajtására. Ha lehet így mondani; szigorúbbak, következetesebbek lettünk a nem termelési célú földigénybevételek engedélyezésénél. A A munka általános javítása hogyan tük- w röződik a konkrét tevékenységben? Például miként alakul a mezőgazdasági rendeltetésű földek más célra való igénybevétele? — A tendencia csökkenést mutat. Amíg más célra 1975-ben összesen 359 hektárt vettek igénybe megyénkben, ez a terület 1980-ban már 171 hektár volt. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ez a csökkenés ne álljon meg, csak az igazán szükséges esetekben engedjünk át termőföldet más célra. Hadd jegyezzem meg, az említett területekben az erdőtelepítés nincs benne, az ésszerű földhasználat megvalósítása során az erdősített terület növekedett, öt évvel ezelőtt az éves telepítés nem érte el az ezer hektárt, á múlt évben megyénkben 1584 hektár erdőt telepítettek. Törekvésünk az erdőtelepítésnél is, ez csak olyan területeken történhessen, amely más kultúrával gazdaságosan nem hasznosítható. Milyen visszásságok fordultak elő a közelmúltban a termőföld igénybevételénél? — Az általános javulás mellett hiányosság a gyümölcstelepítések körüli földpazarlás. Például nem egy helyen — mint a vajai tsz- ben is — a közúttól 10—15 méterre ültették az első fasorokat. Mi a kerítéseket kihozattuk az út közelébe és az így nyert sávokat művelésbe vetettük. Nagyon indokolt esetben engedélyezzük a korábban széltében- hosszában elterjedt útmenti szélvédő fasorok, erdősávok ültetését. A 15—20 méter szélesre ültetett fasorok az ültetéstől eltelt néhány évtized alatt — különösen ahol a gondozására nem ügyeltek —, sarjadzással már ötven méter szélességre kiterjedtek. Mindezt a kárt súlyosbítja az árnyékolás. Jól megfigyelhetjük például a nyíregyháza— vásárosnaményi út mentén a magas nyárfák árnyékoló kártételét. Ezért hófogó sávokat csak ott engedünk ültetni, ahol az tényleg szükséges. Megemlíthetem például a KPM esetét, a főút menti parkolók kialakításánál. Hogy kevesebb munkával kiépíthessék a parkolókat, oda tervezték, ahol a talaj egy szintben van az úttal. Mi köteleztük őket, ne a legjobb termőföldet vegyék igénybe, hanem töltsenek fel olyan vizes területeket, amelynek semmi haszna. ^ Ahol megsértik a jogszabályokat, nem a legtakarékosabban veszik igénybe más célra a termőföldet, ott élnek-e szankcionálási jogukkal? — Igen. A földek kivonásának ütemében beállott csökkenés a szankció következetes alkalmazásának is köszönhető. Az engedély nélküli kivonások esetén ugyanis a beruházónak az egyébként fizetendő térítés háromszorosát kell befizetnie. Ilyen esetek miatt a földhivatalok eddig több mint 11 millió forint bírságot szabtak ki. Célunk nem a büntetés, hanem a megelőzés. Ha idejében megismerjük az üzemek, szövetkezetek termőföld-igénybevételi terveit, akkor közbe tudunk szólni. Célunk a legkisebb szükséges terület kiadása. Másrészt, ha lehetséges a létesítményt a legrosszabb termőképességű területekre irányítjuk. Figyelemmel kísérjük a föld feletti és alatti vezetékek létesítését, utak építését. Amennyiben megoldható, ezeket a táblák szélére tereljük. A Van-e előrehaladás a korábban mező- gazdasági termelésből kivont területek eredeti állapotba történő visszaállításában? — Kedvezően ítélhető meg a víz- és útügyi szervek magatartása. A korábban kezelésükben volt, de időközben szükségtelenné vált területeket hasznosításra átadják a kapcsolódó mezőgazdasági nagyüzemeknek. Ez a tevékenység munkánk egyik fontos részét jelenti. A földhasznosítás ellenőrzésének egyik legcélravezetőbb módszere a rendszeres határszemlék megtartása. Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek e munka során? — A racionális földhasználat gyakorlati megvalósítását a földhivatalok a tanácsi szervekkel és társszervekkel együtt az évenként megtartott határszemléken ellenőrzik. A rendszeres ellenőrző munka és a szankció következetes alkalmazásának eredményeként évről évre kevesebb az a terület, amely az üzemeknek felróható okból maradt parlagon. Ez év tavaszán a belvizek miatt igen nagy terület volt vetetten a májusi határszemléken. A termelőszövetkezeteknél talált mintegy nyolcezer hektár műveletlen terület 95 százaléka a víz miatt nem volt hasznosítható. Ahol úgy láttuk, hogy helyi tevékenységgel: árkok húzásával, a meglévő levezető csatornák tisztításával siettetni lehet a víztelenítést, ott a szemlék után a feladat tokát előírtuk a gazdaságoknak. Természetesen azt is megszabtuk, hogy a legalkalmasabb veteménnyel hasznosítsák a visszanyert területet. Ezeket az előírásokat, javaslatokat a második határszemlén ellenőriztük. Ahol vezetési, szervezési okok miatt nem hasznosították a területet, szankciókat is alkalmaztunk. így például bírságolást szabtunk ki a hodászi, vásárosnaményi, papi tsz-ekre. A Történt-e változás a zárt kertek műve- w lésében? — Igen, történt. E területen legtöbb gondunk Nyírbátor és Nyíregyháza körzetében volt. Ahol kilátástalan volt a zárt kertek hasznosítása, azokat -megszüntettük. így nagyobb zártkerti területet adtunk át Nyír- mihálydi, Omboly, Piricse és Öfehértó községek területén a tsz-eknek. Máshol, ahol igény van rá, új zárt kerteket is létesítünk. Például Nyíregyháza határában Nagyszállás és Gerhárt-bokor területén alakítottunk ki új zárt kerteket. A Szabolcsban nagy a tanyavilág, ebből következik, hogy elég sok az elhagyott, romos tanya. Sikerült-e előrelépni e tanyák felszámolásában? — A fejlődést jelentősnek tartom. Míg 1978-ban a feltárt 372 romos tanyából 124-et számoltak fel, addig 1980-ban a nyilvántartott 335 tanya több mint kétharmadát elbontották, a helyét művelésre alkalmassá tették. Ezek a tanyák nemcsak azzal csökkentik a termést, hogy a helyük műveletlen marad, hanem azzal is jelentős kárt okoznak, hogy az itt tenyészett gyommagvak fertőzik a környező területet, másrészt mindenféle kártevőknek a melegágya az ilyen elhanyagolt terület. A Tudomásunk szerint az eddig belterü- w létként nyilvántartott földekből visszaminősítenek külterületté földeket? Van-e e munkának eredménye? — Egy 1980-ban kiadott utasítás szerint felülvizsgáljuk a belterületek határvonalát, és elrendeljük az öt hektárnál nagyobb művelhető földek külterületre történő tagolását. Az elmúlt évben 900 hektár került így külterületbe. Ezzel összefüggő feladat, hogy külterületi földek belterületbe vonására a jóváhagyott rendezési tervek figyelembevételével csak a legszükségesebb esetekben kerülhet sor. A belterületek megfelelő hasznosítása a tanácsok, az építésügyi hatóságok feladata. Csak megjegyzem, több községben találhatók félholdasnál nagyobb porták is. Az új építkezési engedélyek, telkek kiadásánál már takarékosabban bánnak a földdel az illetékes hatóságok. Majdcsak minden község szélén ott éktelenkednek a volt vályoggödrök, sok helyen a putrik helyei. Máshol szemét- lerakással vesznek igénybe a kelleténél nagyobb területet. Mit tesz e téren a földhivatal? — Munkánkban fontos helyet foglal el a rekultiváció, az újrahasznosítás. Ahol lehet termőterületté parkokká, vagy házhelyekké alakíttatjuk ezeket 'a roncsolt területeket. Ilyen tekintetben legnagyobb előrelépés a mátészalkai járásban történt. önök részt vesznek a művelési ágak változásának engedélyezésében, a gyümölcsös ültetvények selejtezésének ellenőrzésében. Milyen tapasztalatokat szereztek e téren? — Az üzemek e munkákat egyre tervszerűbben, gondosabban végzik. Mindezek ellenére az ültetvényselejtezés nem probléma- mentes. Különösen gond van azokban az üzemekben, ahol olyan nagyságú a selejtezés, hogy az ott kitermelt fák elszállításához nem rendelkeznek elég szállítóeszközzel. 1981. október 11. Q Ezekben a gazdaságokban néha fél évig, egy évig is ott hevernek a kitépett fák. Ezekre mi odafigyelünk, mert az ilyen terület parlagnak számít, másrészt góca, terjesztője a különböző betegségeknek. Ilyen ügyben kellett eljárnunk például a Nyíregyházi Főiskolai Tangazdasággal szemben is. Olyan esetekre is oda kell figyelnünk, amikor a selejtezési engedélyt előre több évre megkapja az üzem. Több gazdaság már az első évben gondozatlanul hagyja az egész ültetvényt, azt is amit csak egy-két év múlva fog kitermelni. A A korábbi években az állami vállalatok, — közút, vasút, vízügy — nem mindig viselték gondját a birtokukban lévő létesítmény körüli területeknek. Mi a helyzet e téren? — Megállapításunk, hogy a mezőgazdasági termeléssel feladatszerűen nem foglalkozó egyéb szervek egyre eredményesebben gondoskodnak ezeknek a területeknek a hasznosításáról, gyomtalanításáról. A beruházásaik megvalósítása után az általuk nem hasznosított területet visszaállítják. A fehér- gyarmati járásban a gátak építésénél köteleztük az építőket, hogy a termőföldet, (a felső talajréteget! mentsék meg, depózzák, vagy más területeken terítsék el, esetleg a rekultivált munkahelyeken újra hasznosítsák. A A városok, a szakosított állattartó telepek szennyvízderítése nagy gondot okoz, jelentős termő területet foglalnak el. — Az előrelépés ezen a területen — mondhatnánk — a legnehezebb. A városok, a szakosított telepek helyhez kötöttek. így nem mindig áll módunkban, hogy a szennyvizet a legrosszabb területekre vezessük. Törekvésünk, hogy ilyen célra a kevésbé értékes földeket vegyék igénybe és a derítést, a legkisebb területen végezzék. Hasznos lenne, ha az állattartó telepek szennyvizét talajerő-visszapótlásra a gyűjtőkből elszállítanák. Legnagyobb problémánk Nyíregyháza új szemétlerakó és szennyvízszikkasztó telepének kialakításából adódik. Sajnos mintegy háromszáz hektár területet kell erre a célra a mezőgazdasági művelésből kivonnunk. A A melioráció, de az egyszerű belvízelvezető csatornák megépítése is jelentős beavatkozás a termőterületeken. Van-e e munkába beleszólása a földhivatalnak? — Kötelességünk, hogy már a tervezés idején bekapcsolódjunk a melioráció előkészítésébe. A meliorációt végeztető gazdaságok kötelesek terveiket véleményezésre benyújtani. Sajnos előfordul, hogy akkor kapjuk meg a terveket, amikor már annak megvalósításához hozzáfognak. Például a jánk- majtisi Dózsa Tsz akkor küldte be hozzánk a tervéi, amikor a vízelvezető csatornát a vasút mentén már megépítette. Mivel a MÁV a vasúttöltéstől nyolc méterre határozta meg a vízelvezető csatorna építését, a tsz ezt a határozatot figyelembe véve így építette meg a csatornát. Mi a MÁV által megszabott nyolcméteres távolságot nagynak tartjuk, igen sok terület marad ki a nagytáblás hasznosításból. Ez az eljárás nem vág össze az ésszerű földhasznosítással. A A termelőszövetkezetek élnek-e a parlagföldek hasznosításával járó kedvezményekkel? — Igen, például 1981. évre több mint 5 millió forint kerül kiosztásra, ha a termelő- szövetkezetek művelésbe veszik a felaján-* lőtt területet. A A földhasznosításnak egyik módja a w nagyüzemileg nem művelhető területek kiadása. — Mi ezt a lehetőséget ismertettük, végrehajtását szorgalmazzuk. A nagyüzemek tagjaiknak, alkalmazottaiknak az ilyen területeket tartós használatba, illetve a kívülállóknak haszonbérbe adhatják. Röviden miben határozná tosabb feladataikat? meg legfon— Érvényt szerezni annak a jogszabálynak, hogy csak a legszükségesebb esetben és mértékben kerüljön kivonásra mezőgazda- sági ingatlan. Hatékonyabban kell gondoskodnunk minden művelhető terület művelésbe vonásáról. A racionális földhasználat miatt szükséges elősegíteni a földcseréket. Művelődésiág-változást csak ott engedélyezzünk, ahol az gazdaságosabb hasznosulást eredményez, ösztönözzük a hasznosítást haszonbérbe adással is. Minden területen maradéktalanul érvényt kell szerezni a földvédelmi törvénynek, figyelembe véve a most véget ért országgyűlés megállapításait is. Köszönöm az interjút. Csikós Balázs ^Vasárnapi | i INTERJÚ Á KM
