Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-09 / 237. szám

2 KELET-MA6YARORSZÁ® 1981. október 9. Híd a Szamos fölött N agy a sürgés-forgás ezekben a napok­ban Tunyogmatolcs környékén; ahol az új Szamos-híd épül. A beruházás leglényegesebb állomásához érkeztek a híd­építők. A 155 méter hosszúságú mederhíd- test elemeinek összeszerelésével végeztek és hozzáláttak a szerkezet víz fölé történő be­húzásához. A 250 tonnás monstrum az ártéri szerkezeten pihent, aztán a két, egyenként öttonnás elektromos csőrlőrendszer műkö­désbe lépett és nagy óvatossággal, a szak­emberek állandó mérése és megfigyelése mel­lett megkezdődött az akció. Ha a test a víz fölé kerül, még 2,7 méter­rel lejjebb kell ereszteniük, hogy szintbe ke­rüljön a tartóelemekkel. S csak utána vehe­tik majd át a terepet a Közúti Építő Válla­lat dolgozói, akik nekilátnak a leendő úttest kialakításához; betonoznak, majd aszfalt- szőnyeggel borítják a Szamos leendő legif­jabb közúti átkelőhelyét. Ha az időjárás is kegyes lesz a kivitelezői kollektívához, a jö­vő esztendő közepén újabb hidat avathatunk a Szamoson. Képeink a nagy munkáról ké­szültek. (Elek Emil felvételei) tató színekkel, töprengő, megoldásokat kereső, bizako­dó indulatokkal. Mindezekkel együtt tekinthetjük Bényi Ár­pádnak a festészetét elkötele­zettnek, a realizmus expresz- szív ágához tartozónak. Alkotó munkájához, művé­szi-emberi magatartásához szorosan tapad a tanítás vá­gya. Személyiségének, művé­szi fejlődésének egyik meg­határozója, az, hogy sok, mi­nél több embert neveljen a valóság teljesebb befogadásá­ra a vizuális élmények által. Ablakot nyit egyszerre a má­sok és a maga számára is! Nem csökkenti, sőt gazdagít­ja, felfokozza ez az alkotó­munka tárgyát, élményanya­gát és tapasztalatai lehetősé­geit. Már lezárt, befejezett életművek, alkotók példája bizonyítja, hogy az' alkotás és a tanítás összeegyeztethető és lehetővé teszi az emberi világ gazdag tartalom és élmény­anyagában való elmélyülést. Bényi Árpád néha elbi­zonytalanodva, de tudatosan kereste szilárd pontját, a biz­tonságot, amelynek talaján felmutathatja emberi-művé­szi képességeit. Lelkesen cso­dálkozik rá az életre, fest, mindig fest, mert festőnek született. Munkájának becsü­letes szándékai képekké vál­nak és embert formálnak egy­szerre. Tárlata Nyíregyházán, az MVMK Lenin téri kiállító- termében október 11-ig lát­ható. Gazda László Figaróverseny az Arany Bikában Fodrászolló csattog, hajszá­rító zúg ezúttal szokatlan kör­nyezetben : a debreceni Arany Bika-szálló Bartók-termében. Október 4-én vasárnap itt rendezték meg négy megye: Heves, Hajdú, Borsod és Sza­bolcs ifjú férfi, női fodrásza­inak és kozmetikusainak ha­gyományos versenyét. — Fontos a frizura formája, az elkészítés szakszerűsége, s az is, mennyire illik a haj­forma az archoz, viselője egyéniségéhez. Mindezt Toldi Ildikótól tudtuk meg — útban a ver­senyhelyszínre — aki Nyír­egyházán, a Mártírok terén működő szalonban fésüli a hölgyeket. Két modellje kö­zül az egyik a fodrásznő ré­gi vendége, a másikat szokat­lan körülmények között is­merte meg: — A Centrum Áruház el­adója vagyok, ott fedezett fel Ildi — veszi át a szót He­gyes Katalin. — Bejött vá­sárolni, s feltűnően figyelni kezdte a fejemet. Már éppen kérdezni akartam, hogy miért néz, mikor megszólított, s kért, legyek a modellje. Rácz Bertalan, a nyíregy­házi csapat egyik férfi fodrá­sza akár le is mondhatta vol­na a részvételt, ha nem talál­kozik Dezső Imrével. — A régi modellem nem vállalta a szereplést, ezért újat kellett keresnem. Imre — „civilben” szobafestő — ré­gi vendégünk. Neki már gya­korlata van a versenyzésben: ott volt a Balatonfüreden megtartott országos versenyen is. — A modellnek együtt kell dolgoznia velem a győzele­mért — magyarázza Melich Katalin kozmetikus. — Segí­tenie kell a smink készítését saját ötleteivel, a szeme, ha­ja színéhez illő ruha kiválasz­tásával. Még 1—2 pillanat és harsogó slágerzenére — mely sokkal inkább felborzolta, mint meg­nyugtatta a lámpalázas ide­geket — elkezdődött a ver­seny. A férfi fodrászok egy divat- és egy sport-, a női fodrászok egy nappali és egy alkalmi frizurát, a kozmetiku­sok nappali és színházi smin­ket készítettek. Nem is annyi­ra verseny volt ez, hanem in­kább tapasztalatcsere. A ve­télkedés barátságos jellegét igazolta, hogy a zsűri me-' gyénként értékelte a teljesít­ményt. Így a három kategó­riában négy-négy első díjat adtak ki. A szabolcsiak kö­zött Tóth Ildikó női fodrász, Rácz Bertalan férfi fodrász és Bodó Sándorné kozmetikus bizonyult a legjobbnak. A versengés végén gazdát cserélt a vándorserleg, melyet egy évig a tavalyi házigazda: a Nyíregyházi Fodrász Szö­vetkezet őrzött. Végül szín­pompás frizurafesztivál zár­ta a szakmai programot. Nemcsak divatos hajviselete­ket, de bohókás ruhákat is láthattak az érdeklődők. Az új módi szerint férfiaknak a popper és — a Hungária együttes ihlette — limbó, a hölgyeknek a sasson és a Charlie-frizura változatait ajánlják a figarók. Sminkben estére is a szolid arcfestést javasolják a kozmetikusok. (házi) Bényi Árpád tárlata A debreceni művésztele­pen élő Bényi Árpád ígéretes pályakezdés, egyszerre kedve­ző és nehéz út végigjárásá­val vált az ezen a tájon élő képzőművészek középgenerá­ciójának figyelemre méltó és jelentős alakjává. A hatvanas évek közepétől kezdve szám­talan kiállítás résztvevője. A közönséggel való találko­zása jelentős, érdeklődését, választásait gazdagító állo­mások. A közösségkeresés és a közösségre találás nagysze­rű élményei. Bényi Árpád festészetével hitet tesz táj- és emberszeretete mellett. A lát­ható valóságot, a kifejezhető gondolatokat festőileg teljes és ugyanakkor sajátos módon vetíti elénk. Első látásra is szembetűnő ennek a sajátos festői világ­nak néhány jellemzője. Ké­peinek rendkívül erős érzel­mi, indulati telítettsége, át­ható ereje van. Csupa szen­vedély, belső izzás, lángolás és a halkabb líraibb, színek­ben is visszafogottabb képi vallomások tükrözik a művé­szi-emberi szándékokat. Él­ményeihez, megélt valóságá­hoz olyan kifejezési formákat keresett, amelyek lehetővé te­szik állandó jelenlévő közlé­si igényeinek, szándékainak művészi megfogalmazását. Emberi és társadalmi jelen­ségekre egyaránt érzékeny festőt mutatnak itt az erőtel­jes ecsetvonások, a nagy fol­tok, az eleven, szikrázó szí­nek, a szilárd szerkezet, a festőileg sokszor körüljárt lé- nyegretörő megfogalmazás. Képein megjelennek vilá­gunk változásának gondjai is. A tovatűnő tanyavilág táji ábrázolása. De ebben a mű­vészi megközelítésben nem tűnik emiatt alámerülőnek az egész. Egyre gyakrabban lát­juk az átalakuló, formálódó tájat és életformát, derűs, bíz­Naponta észlelhető gond a veszélyeztetettség a megye- székhely iskoláiban, ahol az új lakótelepeken a nagy zsú­foltság hátráltatja a tanulók megismerését, az egyéniséghez igazodó foglalkozást. A városi tanács művelődési osztályának adatai szerint Nyíregyházán 305 veszélyez­tetett kiskorút tartottak nyil­ván. Egy év alatt csaknem félezer védő-, óvó intézke­dést tettek. Ebben igen nagy a változatosság — a szülői házban lévő feltételek javítá­sától a pártfogó kijelöléséig, vagy a szülő alkoholelvonó kezelésére küldésének kezde­ményezéséig. Ám nem kor­látlanok az iskola lehetősé­gei. Olykor egy-egy családlá­togatásnál a garázda, italos, viszálykodó szülők akár tett- legességgel is útját akarják állni a pedagógusnak. Minden nagyobb létszámú munkahelyen van ifjúságvé­delmi megbízott, aki elsősor­ban az ott dolgozó fiatalok, vagy ipari tanulók munká­ját, beilleszkedését hivatott segíteni. Jó módszernek ígér­kezik, hogy a megyeszékhe­lyen a problémás gyermekek szüleit az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi megbízott és a szülői munkaközösség egyik tagja együttesen látogatja meg és igyekeznek megelőzni a veszélyforrások felerősödé­sét... Szót kell ejteni arról is, hogy némely iskola inkább szabadulni akar a sok bajt okozó, az iskola hírnevét, statisztikáját rontó gyermek­től. Nem az okok feltárásán, megelőzésén munkálkodik, hanem az eltanácsolást, az áthelyezést, olykor az álla­mi gondozásba vételt igyek­szik elérni. Vannak esetek, amikor nincs más kiút, de ez az utolsó állomás, amikor már mindent megkíséreltek... Ma még óhajnak is merész az a.kívánság: bárcsak úgy nyitnának be a szülők százai, ezrei a nevelési tanácsadó in­tézethez, mint amikor vala­milyen testi panasszal orvos­hoz viszik a gyermeket. Gyer­mekek százait lehetne meg­menteni a személyiségtorzu­lástól, megelőzni közösség- és emberellenes magatartásuk kifejlődését, a bűn elköveté­sét. Megyénkben az utóbbi egy évben több mint 1400 esetet jegyeztek fel a nevelési ta­nácsadó munkatársai. Ebből 621 volt a konkrét személyi­ségvizsgálat. Elsősorban az iskolák által ide irányított gyermekeket vizsgálta meg az orvos, pedagógus, pszicho­lógus, hogy képet alkosson a személyiségtorzulás okairól, amelynek gyökerei legtöbb­ször a családhoz vezetnek. Ilyenkor minden esetben a szülőket is behívatják, lega­lább olyan fontos a velük való tapintatos „foglalkozás”, mint a gyermekkel. „Az iskolákban ezek a gye­rekek a visszahúzó erők sze­repét játsszák. Nem bírnak velük sem a szülők, sem a nevelők. Némelyik közülük már-már a bűnözésig is el­jutott. Néha a gyengén haladó gyermekről azt gondolják: szellemi fogyatékos. Sokszor tapasztaljuk, hogy a család és az iskola rossz kapcsolata is közrejátszott abban, hogy a gyermek idáig jutott. Né­Szolnokiné Székely Ilona gyógypedagógus és dr. Lengyel Zoltán igazgató vizsgálatot végez. (Elek Emil felv.) mely pedagógus kevés türe­lemmel bánik ezekkel a két­ségtelenül nehezen nevelhető gyermekekkel” — mondja dr. Lengyel Zoltán, a tanács­adó igazgatója. Mit tehet az intézet? (amelynek nagyobb szerepet kellene szánni a megelőzés­ben ,a terápiában, a család- gondozásban!) Jelenlegi ne­héz személyi helyzete és si­ralmasan szűk elhelyezése csak a legsürgősebb munkák végzését teszi lehetővé. „Nincs lehetőségünk arra, hogy megoldjuk a veszélyez­tetett családi környezetben élő gyermekek és felnőttek családgondozását. Megfelelő végzettségű és számú szak­ember alkalmazásával ez is lehetővé válna. Egyes me­gyékben már vannak hivatá­sos családgondozók, akik valósággal^ együtt élnek a családokkal, s olyan táma­szuk, tanácsadójuk a szülők­nek, mint a jó orvos.” Megyénkben ilyen szakem­berek alkalmazása nem szere­pel a közeli évek programjá­ban. A megyei nevelési ta­nácsadó számos esetben így is intézkedéseket kezdemé­nyez. Javaslatot tesz állandó, vagy rendkívüli segélyezésre, a szülők lakásgondjainak megoldására, napközis, kol­légiumi elhelyezésre , vagy negatív családi milliőből való „kiemelésre”, állami gondo-' zásba vételre. „Szeretnénk tovább bátorí­tani az iskolákat, a sokat em­legetett differenciált iskoláz­tatásra — mondják a tanács­adó munkatársai. — Mi el­sősorban ezzel segíthetjük a veszélyeztetettség megelőzé­sét. A gyermek olyan iskolá­ba, osztályba kerüljön, ahol nem éri már az első hóna­pokban kudarc, nem hason­lóit meg, nem sérül meg a személyisége, amely aztán sokféleképpen jut kifejezésre. Életidegenség, embergyűlö­let, agresszivitás, csavargás, bűn . ..” Merre vezessen viszont azoknak az útja, akiknek úgyszólván megváltás az ál­lami gondozásba vétel? Páll Géza VESZÉLYEZTETETT GYERMEKEK (2.) Segít a nevelési tanácsadó SZIKRÁZÓ SZÍNEK. SZILÁRD SZERKEZET Férfiaknak: popper és limbó A tárgyalóteremből Cserbenhagyta áldozatát Németh László 46 éves tiszate- leki rakodómunkás június 5-én a nagyhalászi Petőfi Tsz erőgé­pével — amely villával volt föl­szerelve — kazlat rakni indult. Hamarosan esni kezdett az eső, ezért az egyébként jogosítvány nélkül vezető Németh visszafor­dult a traktorral, s egy útba eső fűszerbolt előtt megállva — meg­ivott egy deci pálinkát. Később a Kossuth utcán haladt a traktorral. Ugyanitt közlekedett szabályosan Pusztai Sándorné ti- szateleki lakos kerékpárján. Németh — az ittasságából ere­dő figyelmetlenség, valamint a túl széles emelővilla miatt — a traktorra szerelt villával elso­dorta a kerékpárost. Pusztainé fölborult, Németh pedig nem állt meg a helyszínen, hanem tovább­hajtott anélkül, hogy a sérültnek a tőle elvárható segítséget nyúj­totta volna. Németh a tsz telephelyén meg­állt — ez 4—500 méternyire volt a baleset színhelyétől —, majd csak ezután tért vissza a hely­színre. Pusz^ainé agyrázkódást, a fe­jén repesztett sebet, továbbá a gerinczúzódásos sérülését szen­vedte el, sérülései összességében nyolc napon túl gyógyulóak. Né­methtői vért vettek, s a vizsgálat kimutatta, hogy a cselekmény időpontjában vérében 2,05 ezrelék alkohol lehetett, ami közepes fo­kú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Némethet súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés és se­gítségnyújtás elmulasztása (a ve­szélyhelyzetet előidéző által elkö­vetett) bűntettében mondta ki bű­nösnek, ezért őt nyolc hónap bör­tönre büntette és három évre el­tiltotta a járművezetéstől. Az ítélet jogerős. <k)

Next

/
Thumbnails
Contents