Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-04 / 233. szám
4 KELET-MAG YARORSZÁ G 1981. október 4. A bét eseményei képekben Elnökválasztást tartottak Iránban. Képünkön: a kampány során a jelöltek arcképével díszített kis jelvényeket is osztogattak a teheráni utcákon. Francois Mitterrand Szaúd-Arábiába látogatott. Képünkön: a francia köztársasági elnök tárgyalásainak középpontjában a közel-keleti helyzet állt, Lázas tevékenység színhelye volt a héten a tőkés világ több pénzügyi központja. Képünkön: a nemzetközi élet fejleményeire érzékenyen reagált a felbolydult New York-i tőzsde is. (Kelet-Magyarország telefotó) (Folytatás az I. oldalról) Pontos, hogy az eddigi erőfeszítések ne menjenek veszendőbe. Éppen ezért üdvözöljük és támogatjuk a Szovjetunió leszerelési javaslatait — .beleértve a világűr teljes fegyvermentesí- tésére előterjesztett legújabb napirendi indítványt is —, amelyek józan mérlegelésen, a realitások figyelembevételén alapulnak, következetes békeakaratot tükröznek és amelyek éppen ezért egybeesnek a magyar nép érdekeivel és törekvéseivel. Az egész emberiség biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok folytassa a tárgyalásokat a hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökentésé- ról. A második SALT-szerző- dés ratifikálásának elmaradása, a különböző leszerelési tárgyalások amerikai részről történő lelassítása vagy megszüntetése és a közép-hatótávolságú de stratégiai rendeltetésű amerikai nukleáris rakéták egyes nyugat-európai országokba történő telepítéséről hozott NATO-döntés megvalósítása — amely közvetlenül fenyegeti hazánk biztonságát is — növeli a nemzetközi feszültséget, felborítja a kialakult erőegyensúlyt és a fegyverkezés további eszkalációjához vezet. Örömmel üdvözöljük a Szovjetunió küldöttsége által a közgyűlésnek beterjesztett deklaráció-tervezetet, amely a nukleáris fegyver elsőként való alkalmazását az emberiség elleni bűntettnek nyilvánítja. Ügy véljük, hogy a köz- gyűlésnek el keltene fogadnia egy ilyen, a nukleáris katasztrófa elkerülését célzó deklarációi. A magyar kormány teljes támogatásáról biztosítja a nukleáris fegyverektől mentes övezetek kialakítására vo- na tkozó különböző javaslatokat. Helyeseljük, hogy nukleáris fegyverektől mentes övezetté váljon Észak-Európa, a Balkán és a Földközi-tenger. Tovább megyek ennél: iái azt reméljük, hogy Európa más területei is ilyen övezetté válnak máj d. A Magyar Népköztársaság továbbra is megkülönböztetett figyelmet szentel az enyhülés előmozdításának. Álláspontunk szerint az enyhülésnek továbbra is meghatározó szerepet kell kapnia a béke védelmében és a biztonság erősítésében, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megszilárdításában és kölcsönösen előnyös együttműködésének bővítésében. Ami az európai biztonság és együttműködés ügyét illeti, a magyar kormány következetesen arra törekszik, hogy a helsinki záróokmány szellemében fejlessze nemzetközi együttműködését. A magyar diplomácia aktívan tevékenykedik a helsinki záróokmányt aláíró államok képviselőinek madridi találkozóján, következetesen törekszik a ikon- frontációs irányzatok, visszaszorítására, az eszmecsere tárgyszerű keretek között tartására. A Varsói Szerződés tagállamai számos más országgal együtt a konstruktív párbeszéd és kölcsönösen elfogadható megállapodások kialakításán munkálkodnak a helsinki elvek alapján. Őszintén reméljük, hogy a madridi találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentummal fejezi be munkáját, amelyet áthat a népek sorsa iránti felelősségérzet. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy döntés szülessen az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseiyel foglalkozó konferencia összehívásáról. Ezt követően Púja Frigyes a közel-keleti feszültséggel. Izrael agresszív magatartásával foglalkozott. Rámutatott: a Magyar Népköztársaság kormánya a közel-keleti válság átfogó és igazságos rendezését, a tartós béke megteremtését szorgalmazza. Kormányomnak az a véleménye, hogy a közgyűlés mostani ülésszakának elő kell segítenie egy olyan nemzetközi konferencia összehívását, amelyen részt vehet minden érdekelt fél — beleértve a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet is — és alkalmas arra, hogy rendezze az akut közel-keleti válságot. Az imperialista körök veszélyes helyzetet teremtettek a Perzsa-öböl térségében, és tágabb értelemben az Indiaióceán egész medencéjében is. Az Indiai-óceánnak békeövezetté kell válnia. Szeretném ezen a fórumon Is kijelenteni, hogy kormányom támogatja a népek harcát a társadalmi haladásért, nemzeti függetlenségért, az önrendelkezésért, a gyarmati elnyomás, az újgyarma- tosítási törekvések ellen. Ennek szellemében elítéljük a dél-afrikai kormány agresz- sziós cselekményeit a szomszédos országok ellen, ezek veszélyeztetik a nemzetközi békét és biztonságot; A Magyar Népköztársaság továbbra is rendkívül érdekelt a nemzetközi gazdasági együttműködés zavartalan fejlődésében. Kormányom arra törekszik, hogy elősegítse a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését, támogatja és bátorítja a fejlődő országok jogos gazdasági követeléseit. Hisszük, hogy a jelenlegi feszült helyzet átmeneti jellegű és a nemzetek közössége újra visszatérhet a mindenki számára gyümölcsöző kapcsolatokhoz és a nemzetközi együttműködéshez. Országom kész egyesíteni erőfeszítéseit a többi józan politikát folytató országgal e cél érdekében. A magyar küldöttség ennek szellemében kész tevékeny és kezdeményező szerepet vállalni a napirenden lévő problémák építő megvitatásában, új és új megoldások keresésében. flrkagyij Sztrugackij Borisz Sztrugaekii: — Kitakarítottam a szobáidat. Szörnyű rendetlenség van nálad. Találtam egy könyvet, Gur atya műve: Arról szól, hogy egy herceg beleszeret egy szépséges, de barbár lányba. Ö azt gondolta, hogy a herceg isten, mégis nagyon szerette. Azután szétválasztották őket, s a lány belehalt a bánatába. — Nagyszerű könyv — jegyezte meg Rumata. — Még sírtam is rajta. Ügy éreztem kettőnkről szól. — Igen, kettőnkről szól. Meg általában mindazokról, akik szeretik egymást. Csakhogy bennünket nem választanak szét. Legbiztonságosabb volna a Földön, gondolta Rumata. De mit kezdenél ott nélkülem? És mihez kezdek én itt egyedül? Nem, együtt repülünk a Földre. Magam vezetem a gépet, te pedig mellettem fogsz ülni. s én mindent elmagyarázok neked. Hogy semmitől se félj. Hogy mindjárt megszeresd a földet. Hogy sohase sajnáld szörnyűséges hazádat. Mert ez nem a te hazád. Mert a te hazád kitaszított téged. Mert az olyanok, mint te, még csak nem is harcosok. Hogy harcos legyen valaki, ehhez tudni kell gyűlölni, ti pedig éppen ezt nem tudjátok. Éppúgy, mint mi most... Rumata megint elszúny- nyadt, s nyomban azt látta, hogy Wira a Szovjet épületének lapos tetején áll, derekán a degravitációs berendezéssel, és Anka türelmetlenül a másfél kilométeres szakadék szélére tuszkolja. — Rumata — szólt Kira. — Félek. — Mitől, kicsikém? — Te folyton hallgatsz. Rettegek... A férfi magához vonta. — Jól van — mondta. — Most én fogok beszélni, te pedig figyelmesen hallgass. Messze, a vadonon túl. ggy félelmet«, bevehetetlen vár. Benne lakik a vidám, jóságos és mulatságos Pampa báró. Van felesége, szép és kedves asszony... Rumata elhallgatott, fülelt. Temérdek pata csattogását hallotta az utcán, sok-sók ember és ló lélegzését. „Itt ugye?” — kérdezte egy durva hang az ablak alatt. „Á-állj!” A tornác lépcsőfokain léptek dobogtak, egyszerre több ököl Verte az ajtót. Kira megremegett, Rumatához simult.-*■ Várj, kicsikém — mondta a férfi, és felhajtotta a takarót. — Értem jönnek :— suttogta Kira. — Tudtam én! Rumata lefejtette Kira karját, és az ablakhoz szaladt. — „Az Ür nevében! — ordították odalent. — Nyisd ki az ajtót, mert betörjük!” Rumata félrerántotta a függönyt, s a szobába beözönlött a fáklyafény. Odalent temérdek lovas topogott, zord, fekete emberek, csúcsos csuik- lyában. Rumata szemügyre vette az ablakkeretet; szokás szerint a keretet beépítették Sz ablaktokba. Az ajtó recsegett, valamilyen súlyos tárgy- gyal döngették. Rumata kitapogatta a kardját, s markolatával betörte az üveget. — Hé, ti! — rivallt. — Mi az, talán meguntátok az életeteket? Abbahagyták az ajtó dön- getését. — Mindig mindent össze- kavarnaik — mondta valaki halkan odalent. — Lám, a gazda idehaza van ... — Mit számít nekünk? — Számít, mert kardban 5 a legelső a világon. — Agyonverlek benneteket — dörögte Rumata félelmetes hangon. Kira hátulról hozzásimult. A férfi érezte, hogy vadul dobog a szíve. Odalent csikorgó hangon vezényelt vaMunkatársaink külföldön A rijekai piac E3 Ódon hangulatot áraszt Krk városka, a sziget névadó települése. ijeka városkapuján látható — régi elnevezés szerint — Fiume címere, alatta a jelmondat: „Indeficienter”. Vagyis: lankadatlanul. A Korzo Narod- ne (Népsétány) tömeg valóban lassan, de lankadatlanul halad előre. Az óvárosban mindenkinek akad látnivaló. A város tengeri kikötője nem kevesebb mint 13 kilométer hosszú. A rijekai piac keleti tarkasága sokáig az emlékezetünkben marad. Különösen mert a piacon a zöldség, a gyümölcs és a többi élelmiszer olcsóbb mint a többi tengerparti városban. A halpiacon több tucat fajta halat kínálnak. Mily furcsa, hogy 30 dinárért is lehet venni egy kiló tengeri halat, persze olyan fajta is van, amelynek kilója 250—300 dinár. Délután egy óra körül hirtelen elcsendesedik a jókora területen fekvő piac, a kereskedők gyors mozdulatokkal összecsomagolták portékájukat. Meglepetés: a nem friss, vagy a kicsit is hibás zöldsé- get-gyümölcsöt' otthagyták a betonon. Bárki ingyen vihette az ehető zöldséget, gyümölcsöt, amely immár elveszítette árujellegét. Rijekát elhagyva egy szépséges sziget felé haladunk. A szatmári tájszóláshoz szokott magyarnak szinte kibicsaklik a nyelve, ha a sziget nevét kimondja. Krk szigetéről van szó. A sziget bejáratának közelében egy magas kéményszerű cső fölött őrláng- lobogott. Az öböl másik oldalán a magasból figyeltük az olaj- finomító előtt nyüzsgő hajókat. A jugoszlávok itt fogadják és finomítják az arab olajat. laki: — Betömi, testvérek! Az Ür nevében! — Rumata hátrafordult, s Kira arcába nézett. — No, mi az, kicsikém — kérdezte nyájasan Rumata. — Megijedtél ettől a csőcseléktől? Menj, öltözz fel. Itt már nincs mit keresnünk... Mindjárt elzavarom őket, és elmegyünk Pampához. Kira az ablaknál állt, és lenézett. Arcán vörös fényfoltok táncoltak. Rumatának elszorult a szíve. Mggkerge- tem őket, mint az ebeket, gondolta. Lehajolt, a második kardját kereste. Amikor újra felegyenesedett, Kira már nem állt az ablaknál; a függönybe kapaszkodva, lassan leroskadt a padlóra. — Kira! — kiáltotta Rumata. Az egyik nyílvessző Kira nyakát ütötte át, a másik a melléből állt ki. A férfi a karjára emelte, s az ágyra fektette. A lány nyöszörgött, aztán elcsendesedett. — Kira. (Folytatjuk) A szigetet pár év óta már nem komphajóval kell megközelíteni. Felépült a világ egyik legnagyobb hídja, Tito nevét viseli. Sok, bonyolult műszaki megoldás kellett az építéséhez és persze sok pénz is. A hídhoz csatlakozó autóút építéséhez sziklasoron kellett „teknőt” vájni. Feltehető, hogy a híd ára pár év alatt megtérül a jugoszlávok- nak, hiszen valamennyi autós 40 dinár hídpénzt fizet a szigetre érkezéskor. (Máig furcsa rejtély számunkra, hogy távozáskor miért kell ismét fizetni, mégpedig 60 dinárt.) Az már érthető, hogy a sziget lakói az idegenforgalomból élnek és az állattenyésztés is hoz némi pénzt a konyhájukra. A sziget 38 kilométer hosszú, 20 kilométer széles, de több városka és falucska megfér rajta. Kopár hegyein, dombjain fű is alig terem. A tengerpart közvetlen közelében azonban buján tenyész többféle fa, vadvirág és bokor. Krk városka (a sziget névadója) autóskempingjében vertük le sátorkarónkat. (A sziklás talajon ez nem is volt könnyű feladat.) A városkát is megcsapta a történelem vihara. Horvátok, szlovének, olaszok és törökök építkeztek a keskeny utcák két oldalán. A képünkön is látható műemlék templom kőből épült, csakúgy, mint a legtöbb ház. Érthető, hiszen kőért nem kellett messzire menni. Mindenki azt árul, amije van. A krk-i piacon a gyümölcsök mellett juh- és kecskeszőrmék kínálkoztak eladásra. A kecske- és juhsajt vérpiros paradicsommal fenséges eledel. A városkában talán egyetlen ipari üzem található, a hajójavító. Szinte kizárólag halászbárkákat javítanak. A viszonylag csendes üzemhez közel a tengerbe nyúló sziklatömbök között monokinis hölgyek nyújtottak látványt a férfiszemnek. Hazafelé tartva Postojná- ban nem mulasztottuk el megnézni a barlangot. Joggal mondják, hogy ez a világ hetedik csodája. A barlangban 10—15 percig repített bennünket a kisvasút, aztán csaknem órányi sétát tehettünk a megadott útvonalon. Felnőttek és gyerekek gyönyörködtek a látványban, a természet furcsa alkotásaiban. Ezek az „alkotások” a fegfantáziadúsabb szobrászokat is felülmúlják. Aggtelek, Jósvafő mintájára emberhez, medvéhez, templomi oltárhoz, mozdonyhoz . hasonló cseppkövek ejtettek bennünket ámulatba. Megcsodáltuk még a Celje környéki lankás dombokat és jóleső érzéssel nyugtáztuk, hogy a Dráva völgyében a táj síksággá szelídül. Mint a Nyírség! Már majdnem otthon vagyunk.., Nábrádi Lajos 0 Nehéz istennek lenni
