Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-28 / 253. szám

1981. október 28 Kelet-Magyarorezág 3 Út a rekordhoz SZABADALMI VÉDETTSÉG ANGLIÁBAN A szalagon készül a natűrlébe való alma. Gyümölcs natúrlében HA NEM IS LÁTVÁNYO­SAN, DE évről évre biztosan fejlődik Szabolcs-Szatmárban a napraforgótermesztés. Iga­zolódott: hasznos volt négy évvel ezelőtt megalakítani az újfehértói Lenin Termelőszö­vetkezet gesztorságával a nap- raforgótermesztési társulást. Ennek idén már 44 gazdaság volt a tagja 6200 hektár ter­mőterülettel. Mielőtt az eredményekről szó esne, néhány mondat a társulásról. Egyetlen olyan termelésfejlesztési vállalko­zás, ahol a tagok nem fizet­nek jutalékot a kapott szak­tanácsokért, szolgáltatásokért. Ellenkezőleg, a társulás anya­gilag is támogatja az egyes résztechnológiák minél töké­letesebb végrehajtását. Ilyen például a betakarítás előtti kémiai lombtalanítás anyagi dotálása, de térítésmentesen végzik a szaktanácsadást, a szakemberképzést, rendeznek tapasztalatcseréket, tanul- mányutakat. A tanfolyamokon évente 30—40 szakembert ké­peznek és jártak tanulmány­úton a napraforgótermesztők Jugoszláviában, Csehszlová­kiában, számos hazai, me­gyei gazdaságban. Miből telik ez az ingyenes­ség? A magyarázat egysze­rű. A napraforgótermesztés sikerében három nagy válla­lat érdekelt; a növényolaj - ipar, a magtermeltető és a gabonaforgalmi. Mindhárom vállalat azt szeretné, hogy évről évre több olajos magot kapjon, hiszen a napraforgó feldolgozva, de natúrban ma- dáreleségként is fontos, jó piacú exportcikk. A három vállalat tehát úgy támogatja a többlettermés érdekében a társulást, hogy mázsánként meghatározott felárat fizet­nek. Ezzel a pénzösszeggel gazdálkodik a társulás. A TERMÉSFEJLESZTÉS­HEZ adott vagy kapott pénz természetesen csepp a ten­gerben, csak ezzel nem lehet­ne jó eredményeket elérni. A társulás nagy érdeme, hogy részese volt annak a szemlé­letváltozásnak, amely koráb­ban tizedrangúnak ítélte az egyik legfontosabb ipari nö­vényünket. A tizedrangúság abban nyilvánult meg, hogy a napraforgót csak a leg­rosszabb talajba vetették, ke­veset törődtek a talajerő­utánpótlással, nem fordítot­tak elég gondot a fajta meg­választására, a talaj-előkészí­tésre, a művelésre. Ez a szemlélet rossz örökségként abból az időből maradt ránk, amikor a kisparcellás gazdál­kodásban. a napraforgónak mint szegélynövénynek való­ban nem volt nagy jelentő­sége. Ma már minden szak­ember tudja: nem mindegy, hogy üzemenként három­négyszáz hektáron mennyi olajos mag terem, jövedel­mező-e avagy ráfizetéses a termelés. A napraforgó ez évi beta­karítása már megtörtént. Szokol József a társulás szak- tanácsadója pontos adatok­kal szolgált. Rekordnak szá­mít, hogy 6200 hektár átlagá­ban 1,1 tonnánál nagyobb volt a termés. Eddig a leg­jobb eredmény 0,9 tonna volt. Vannak üzemek, mint a ti- szavasvári Vasvári Pál Tsz, ahol 225 hektár területen az átlag, a megyei álomhatár felett tetőzött, hektáronként 2,6 tonna napraforgót csépel­tek. Ujfehértón — rossz ho­mokon — 15 mázsán felül volt a termés. Az időjárás kedvezett, fő­ként azért, mert a naprafor­gó legnagyobb ellensége a gombásodás, a szürke és fe­hér penész nem jelentkezett. Az időjárás kedvezősége mel­lett azonban döntő volt _ o termesztői munka javulása, minősége. Erre már a fajta- összetétel is utal. A 6200 hek­tárból 4500 hektáron vetettek az üzemek nagy olajtartalmú magokat. 1500 hektáron ter­mesztették a korszerű, bő­termő hibrideket; a francia és jugoszláv fajtát. (Itt kell megjegyezni a hibrid vetőmag ára mázsánként 20 ezer fo­rint is lehet, tehát kockázat is van a termelés költségeit illetően, de megéri.) Javult a termesztés technológiai fe­gyelme is. A tápanyag-vissza­pótlás, a vegyszerezés, avagy a szükségszerű mechanikai művelés messzemenően, jobb volt mint a korábbi években. Tehát nemcsak az időjárás volt döntő az idei eredmé­nyekben. EZÚTTAL BIZONYOSO­DOTT, hogy a napraforgó jö­vedelmező ága lehet a nö­vénytermesztésnek. Szakem­berek tudják, 10 mázsán fe­lül minden egyes kilogramm többlet már nyereség. És amit egyszer már eredmény­ben sikerült elérni, az nem csak megismételhető, de fo­kozható is. Az 1982. évi feladat ilyen vonatkozásban, hogy növeljék az üzemek a bőter­mő hibridek arányát és ezen az őszön — ehhez is kedvez az idő — úgy készítsék elő a talajt, hogy abban ne talál­hasson senki kifogást. Seres Ernő Buglyó Tibor, Földvári István és Lantos Lajos mér­nökök kétéves kitartó és ku­darcokkal is szolgáló kísérle­tezését végül siker koronázta. Ha csak morzsányival is, ez az alkotó hármas hozzájárult a hazai korszerű táplálkozás­mód térhódításához. Saját sűrítményükből készülő na­túrlében gyártja most példá­ul az almabefőttet a Nyír­egyházi Konzervgyár a hazai és a külhoni piacokra. Csak nyíregyházán gyártják A feltalálók közül Buglyó Tibor termelési főmérnök lett a gyárban, Földvári István ugyanitt a termelési osztály vezetője. Egyedül Lantos La­jos távozott el. így ketten most is a további sikerek ko­vácsai, a korszerű ételfélék­nek nemcsak szószólói, de si­keres kísérletezői is. Földvári István fiatal osz­tályvezető mondja: — Magyarországon jelenleg csak a Nyíregyházi Konzerv­gyárban készül natúr levében gyümölcskonzerv. Ez szolgá­lati találmány, vagyis a fel­találói mi hárman vagyunk, de a gyár tulajdonát képezi. Szabadalmunknak Angliá­ban védettsége van. Részük­re, valamint a hazai piacokon kívül a Szovjetuniónak és az NDK-nak gyártunk natúr gyümölcskonzerveket. — Mi adta az ötletet ilyen konzervek kísérletezéséhez? — Tulajdonképpen a hazai, hagyományos és eléggé egészségtelen táplálkozás. Ez foglalkoztatott bennünket. Különböző egészségügyi vizs­gálatok bizonyítják, milyen sok az elhízott, s emiatt kü­lönböző betegségekkel bajló­dó ember. Ezek oka részben az egészségtelen táplálkozás­ban keresendő. Régi hagyo­mányainkat ápolva a gyü­mölcsbefőttek többsége még ma is erősen cukrozottan ké­szül. Bennünket kettős cél vezetett: olyan kalóriaszegény gyümölcsbefőtteket produ­kálni, amelyek lényegesen nem térnek el a hagyomá­nyosaktól, de ugyanakkor megfelelnek a korszerű táp­lálkozás követelményeinek is. És legalább annyira lényeges: mindezt saját levében bizto­sítjuk, hogy megőrizze a gyü­mölcs a rá jellemző ízét, aro­máját. Nem hizlalnak Ezek nem hizlalnak, s egy­aránt fogyaszthatják egészsé­gesek és diabetesek. Hétéves múltja van a korszerű étke­zést szolgáló találmánynak. Ennyi ideje gyártja üzemsze­rűen a konzervgyár Nyíregy­házán. Ez idő alatt elindult a siker útján, s a szigetvilág­ban különösen közkedvelt az így készített natúrgyümölcs. Kemény valutában fizetnek érte. Természetes, hogy a fel­találók sem járnak rosszul. Díjazásuk most is a termék forgalmazásától függ. Attól, mennyit értékesít belőle a gyár. — Durván számolva, az ár­bevételnek fél százaléka illet meg bennünket, illetve 50 va­gon ilyen termék értékesíté­séig 1 százalék — tájékoztat Földvári István. Valamennyi FÜSZÉRT vál­lalatnak szállít a Nyíregyházi Konzervgyár natúr gyü­mölcsbefőttet. A fővárosi pél­dául az összes almabefőtt­igényét natúrkészítmény­ben kéri a gyártól. — Milyen natúr gyümölcs­befőttek gyártására alkalmas a találmányuk? — Sokfélére. Korábban gyártottunk málnát, megy- gyet is. Most főleg almát ké­szítünk ilyen eljárással. Ugyanis egyedül most csak a natúr almabefőtt fogyasztói ára olyan, amely iránt meg­felelő a kereslet a hazai pia­con. Természetes, ilyen eljá­rással lehet készíteni kajszi-, őszibarack, illetve körte, szil­va és más natúrbefőtteket is. Jelenleg évente külföldre 4 M it csinál a mozdonyveze­tő, a kalauz, a rako­dásnál, tehermozga­tásnál dolgozó vasutas mun­kaidő után? Hogyan hasz­nálják ki szabad idejüket? Találnak-e elegendő változa­tos programot a kikapcsoló­dáshoz? A záhonyi művelődési ház népművelői tudják, csak ak­kor remélhetnek sikereket a helyi közművelődésben, ha részesei a munkahelyek agi- tációs-nevelő munkájának, a szocialista munkaversenynek, a brigádmozgalomnak. Ha az önműveléshez számos, sokak ízlésének, igényének megfe­lelő kulturális rendezvénye­ket, formákat teremtenek. A korszerű szocialista életmód­ra nevelés, a világnézet for­málása, az erkölcsi és művé­szeti nevelés nehezen kép­zelhető el agyonkoptatott ke­retek között. Nehézséget okoz, hogy a záhonyi üzemigazgatóság nem zárt üzem, ezért bonyo­lult a dolgozókat egy-egy kulturális eseményről értesí­teni. A közművelődési szín­vonal emelésében még na­gyobb hangsúlyt kap a mű­velődési intézményben dol­gozók lelkiismeretes munká­ja, és az üzemi, társadalmi szervek, aktívák együttműkö­dése. Az utóbbiak kapocs­ként foghatják össze az egyes munkaterületeken dolgozókat, a közművelődés záhonyi ott­honával. Közvetítik az igé­nyeket, elképzeléseket, és ez záloga lehet az igényekhez 'igazított művelődési progra­moknak. Az üzemi közművelődési ezer, belföldre pedig mintegy 500 tonna mennyiségű natúr almabefőttet szállítunk. Tovább kísérleteznek Ilyen tényezők is befolyá­solhatják a korszerű étkezés elterjedését. Bár a feltaláló trió felbomlott, a kísérletek tovább folynak. Ez év júliu­sában megalakult a gyárt­mányfejlesztési csoport, amelynek feladata új gyü­mölcsnektárok továbbfej­lesztése. E csoport egyik fő­nöke Földvári István, a má­sik Buglyó Tibor, akik mun­katársaikkal azon dolgoznak, hogy már a közeli jövőben olyan rostos gyümölcsleveket kísérletezzenek ki, amelyek biológiai értéke magasabb, mint a jelenleg forgalmazott szénsavas üdítő italoké. — Mikor várható ennek eredménye? — Jövőre mindenképpen. 1982-ben többféle új, üdítő italt készít a Nyíregyházi Konzervgyár. Olyan gyü­mölcslevest is, amelyet csak tálalni kell. Biztos sikere lesz a gyerekek körében. formák között évek óta fon­tos a szocialista brigádok kulturális vállalásainak tá­mogatása. Mióta ebben egy­másra találtak a népművelők és a brigádtagok, azóta lé­nyegesen könnyebb a válla­lások megvalósítása. Az ered­ményességnek két előfeltéte­le van: egyrészt a művelődé­si házban több a brigádok érdeklődésére számot tartó rendezvény, másrészt sike­rült olyan folyamatos műve­lődési formát kialakítani, amelybe ötvenkét brigád kapcsolódott be. A fél évig tartó Brigádvetélkedő ’81 művészeti, kül- és belpoliti­kai, helytörténeti kérdésekre és a szakszervezeti mozga­lommal kapcsolatos tudniva­lókra a résztvevők levélben válaszoltak. A legjobbak a záhonyi és a kisvárdai műve­lődési intézmények szervezé­sében kétnapos kiránduláson vettek részt. A vasutas művelődési ház két bejáróklubot működtet. Az ajakiban rendszeres a klubélet, azonban a mándo- ki klubban a mostohább fel­tételek miatt nem így van. Felmerült a tiszaszentmárto- ni bejárók klubja gondolata is, de alkalmas vezető hiá­nyában ez még csupán terv. Az ismeretterjesztő munka olykor foghíjas. Az üzemi TIT-szervezet előadásaira, előadássorozataira, a műve­lődési ház megelőlegezte a pénzt. De eddig egyetlen meg­■ Rumcnsin­programril Rakamazm Több hús, kevesebb takarmánnyal Űj, a gazdaságosabb ter­melést elősegítő takar­mánykiegészítővel, a Ru- mensinnel kísérletez­nek Európa-szerte. A Ru- mensin az amerikai kon­tinensen már hatodik éve ismert, Kanadában példá­ul a szarvasmarhák 80—85 százaléka Rumensin tar­talmú takarmányt fo­gyaszt. Az európai kísérle­ti felhasználásban Ma­gyarország is részt vesz. 1 A Gabona Tröszt és a BOSCOOP olyan marha- hizlaló koncentrátumot ál­lított elő és forgalmaz, amellyel a napi súlygyara­podás 5 százalékkal nő, a takarmányadag viszont 8 százalékkal csökken. A Rumensin energia- és költségcsökkentő és fon­tos szerepe lehet a megye állattenyésztés-fejleszté­sében. Erről egész napos tanácskozáson kapnak részletes, tudományos in­formációt a szakemberek. A Rumensin beszélgeté­sekre, előadásokra és film­vetítésre a rakamazi Győ­zelem Termelőszövetke­zetben október 28-án ke­rül sor. Külföldi szakte­kintély is tart előadást. Dr. Jürgen Strauss az Eloncó Állattegészségügyi és Műszaki Szolgálat igaz­gatója a Rumensin hatá­sát, elterjedését, haszná­latát ismerteti. Szó lesz a Rumensin-program ma­gyarországi technológiájá­ról, gazdasági előnyeiről is. tartott előadásról sem érke­zett visszajelzés. Néma az üzemi rádió is. Minden technikai feltétel adott, pusztán riporterek „kerestetnek”. Nagyobb tá­mogatásra lenne szükség ezen a téren az üzemi párt­ós gazdasági vezetés részé­ről! A műsoros rendezvé­nyeknél gondot jelent, hogy sok a bejáró dolgozó. Ennek következménye a szomorú mérleg: tavaly hét előzete­sen megszervezett program­ból mind a hét elmaradt. Vannak azért biztató jelek is. Az idén először sikerült színházbérletes előadássoro­zatot összeállítani. Év végén pedig a záhonyi színházte­remben a Móricz Zsigmond Színház önálló társulatának is tapsolhat a közönség. Félezer beiratkozott olva­sója van a művelődési ház könyvtárának. A több mint húszezer kötettel, a számos újsággal, folyóirat­tal mélyíthető az olvasási kultúra, a szakmai művelt­ség. A könyvek kölcsönzését az üzem területén kilenc le­téti könyvtár könnyíti. Mind­ezeket a közelmúltban érté­kelte az üzemi szakszerveze­ti bizottság. Megállapították, hogy a továbblépéshez fon­tos a dolgozók igényeinek időszakonkénti felmérése és a közönségszervezők érdekeltté tétele a színvonalasabb köz- művelődésben. R. G. ■■ Üzemi étkezde Kétszáz adagos, melegítő konyhás üzemi étkezdét épít a já­rási építőipari szövetkezet a METRIPOND fehérgyarmati gyárában. A hárommilliós költséggel épülő új létesítményt november 7-én adják át. Farkas Kálmán Vasutasok házikabátban

Next

/
Thumbnails
Contents