Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-28 / 253. szám
4 Kelet-Magyarország 1981. október 28. Magyar felszólalások az ENSZ-közgyíílésen 7. A filmkarrier kezdetei TELEX KETTŐS JUBILEUM Kettős jubileumról emlékeznek meg a héten a szovjet rakétatechnika, az űrkutatás képviselői: fél évszázaddal ezelőtt, 1931 októberében alakult meg a GIRD, a folyékony üzemanyagú rakétahajtóművekkel foglalkozó kutatócsoport és 70 évvel ezelőtt született a szovjet kozmikus rakéták egyik fő tervezője, Mihail Jangel akadémikus. A GIRD jubileuma alkalmából Moszkvában, Jangel születésének évfordulóján Kijevben rendeztek ünnepséget, s a lapok is méltatták a szovjet rakétaépítők sikereit. KÉMREPÜLÖGÉP KOREA LÉGTERÉBEN A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hírügynöksége jelentette, hogy október 26-án egy SR—71 „Blackbird” típusú amerikai kémrepülőgép >a Japán-tenger felől Koszong város térségében megsértette a KNDK légterét. Ugyanazon a napon egy másik amerikai repülőgép a Sárga-tengeren Kang- ryong-félsziget körzetében hatolt be az ország légterébe. A közlemény rámutat, hogy csupán ez év októberében az amerikai kémrepülö- gépek 12 alkalommal sértették meg a KNDK légterét. Árvíz Velencében Ismét árvíz lepte el az utóbbi napokban Velencét. A 140 centiméter magas víz elárasztotta a történelmi óváros több negyedét és hétfő estére a város 80 százaléka került víz alá. Velence nagy részének alacsony fekvése következtében a lagúnák városában — különösen a téli hónapokban nem.ritka az árvíz. ' AGCA ÉHSÉGSZTRÁJKJA A II. János Pál pápa elleni merénylet elkövetője, Mehmet al Agca éhségsztrájkot kezdett Ascoli Picenóban, ahol életfogytiglanig tartó börtönbüntetését tölti. A török állampolgárságú Agcat júliusban ítélte el egy olasz bíróság. Agca az éhség- sztrájkkal akarja kikényszeríteni kiadatását a vatikáni hatóságoknak: nem ismeri el az olasz igazságügy illetékességét ügyében. POKOLGÉPES MERÉNYLET Hét gyermeket megölt és harmincat megsebesített egy pokolgép robbanása a Fülöp- szigeti Taikiipan egyik iskolájában. A merénylet elkövetői egyelőre ismeretlenek. Három hónap alatt ez volt a második ilyen jellegű merénylet. Legutóbb augusztusban dobtak kézigránátot a Kabakan település, közelében levő iskolára: akkor 12 tanuló halt meg és huszonötén megsebesültek. PLÉBÁNOS A VÁDLOTTAK PADJÄN A Slavonska Pozega-i (Horvátország) körzeti ügyészség vádat emelt Joszip Dev- csics Sztrazsemani plébános, Antun Sztarcsevdcs zágrábi szobrászművész és Zlaitko Tomcsdcs zágrábi író ellen a közrend megsértése miatt. Devicsics a múlt hónapban hatósági engedély nélkül „templomszentelési meghívókat” küldött szét a hívőknek, Sztarcsevics a sztrazsemani templomban látható freskói egyikén Aljozi Szte- pinaoot, a II. világháború idején a fasisztákkal együttműködő zágrábi érseket ábrázolja, Tomcsics pedig ju- goszlávellenes tartalmú „szózatot” írt a sztrazsemani templom felszentelésére. Az ENSZ-közgyűlés 1. számú politikai bizottságában a leszerelési hét megkezdése alkalmából tartott hétfői ülésen a kelet-európai államok csoportja soros elnökeként felszólalt Rácz Pál nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője. Felhívta a figyelmet arra, hogy az emberiség ma évente több, mint 500 milliárd dollárt fordít fegyverkezésre. Bizonyos államok új tömeg- pusztító fegyverrendszereket fejlesztenek ki azzal a nem is titkolt céllal, hogy katonai fölényre tegyenek szert. Ennek egyik szakasza a neutronfegyver gyártásáról hozott döntés. A magyar nagykövet rámutatott az úgynevezett korlátozott nukleáris háború katonai doktrínája, az egész háborús pszichózis veszélyére. Rácz Pál mondott beszédet a kelet-európai államok csoportja nevében a világszerA Szovjetunió és a Jemeni Arab Köztársaság politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatait, a nemzetközi helyzet, s elsősorban a Közel-Kelet időszerű kérdéseit tekintette át a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet, valamint az észak-jemeni küldöttség élén Ali Abdullah Szalemmel, az elnöki tanács elnökével. Leonyid Brezsnyev és Ali Abdullah Szalem elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy a két ország kapcsolatai — ,az 1964. _évi barátsági szerződés alapján — sikeresen fejlődnek, s mindketten síkra- szálltak a kapcsolatok további, mindkét nép javát szolgáló elmélyítése és bővítése mellett. Nemzetközi kérdéseket áttekintve a szovjet és az észak-jemeni államfő egyaránt aggodalmát fejezte ki a feszültség növekedése miatt, s hangsúlyozta: a világ valamennyi békeszerető erőinek aktívan kell cselekednie a fegyverkezési verseny megfékezése, a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a béke biztosítása érdekében. A megbeszélés résztvevői különleges figyelmet szenteltek a közel-keleti helyzetnek. Megállapították, hogy a fe(Folytatás az 1. oldalról) Itljicsov külügyminiszter- helyettes, a szovjet delegáció vezetője a spanyol fővárosba való visszatérésekor nem hagyott kétséget küldöttsége szándékait illetően: „A tanácskozás sikere elengedhetetlen!” — mondotta. Kiáltó kontraszként »hat Kampelmani', amerikai delegációvezető nyilatkozata, aki egyszerűen megismételte a szovjetellenes rágalmakat, ezzel mintegy megadva további magatartása aiaphangUrho Kaleva Kekkonen államfő, egészségi állapotára való tekintettel, nyugállományba vonul — jelentette be kedden a finn kormány. A 81 éves Kekkonen, aki 1956 óta töltötte be az elnöki tisztet, augusztus végén betegedett meg, s agyi vérkeringési zavarok miatt kórházi kezelés alatt áll. A közlemény szerint állapota any- nyira súlyosbodott, hogy nem vezet Namíbia-tanácsának hétfői ülésén is, amelyet a namíbiai néppel vállalt szolidaritás napja alkalmából rendeztek. Rámutatott, hogy Dél-Afrika, semmibe véve az ENSZ határozatait, továbbra is megszállva tartja Namíbiát. Eközben odahaza folytatja a faji megkülönböztetés politikáját, szomszédai ellen pedig katonai akciókat hajt végre. A magyar ENSZ-kép- viselő emlékeztetett rá, hogy a Biztonsági Tanács azért nem ítélhette el Dél-Afrikát legutóbbi Angola elleni támadása miatt, mivel az Egyesült Államok ezt vétójával megakadályozta. Ezzel Washington további támogatást, bátorítást nyújtott a pretoriai rezsimnek. A közgyűlés 1. számú politikai bizottságának hétfő esti ülésén a leszerelési kérdések általános vitájában felszólalt dr. Kőmives Imre nagykövet, a magyar küldöttség tagja. szültség további éleződése a térségben következik Izrael és a felette gyámkodó imperialista erők agresszív politikájából. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a mielőbbi átfogó közel-keleti rendezés szükségességét. E rendezéshez vezető reális út nemzetközi értekezlet megtartása valamennyi érdekelt fél részvételével, beleértve a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet, amely a palesztin nép egyetlen törvényes képviselője. A felek határozottan elítélték • a- különalkut, amely gyökeresen ellentmond az arab népek és államok érdekeinek. Kifejezésre juttatták azt az eltökélt szándékukat, hogy kimunkálják a tartós és igazságos békét a Közel-Keleten, amelynek alapja az izraeli csapatok teljes kivonása az 1967-ben megszállt valamennyi arab területről, s a palesztin népet megillető törvényes jogok elismerése, egyebek között önálló független állam alapításának jogát. A tárgyalásokon több más szovjet és észak-jemeni személyiség is részt vett. A tárgyalásokról közös közleményt adnak ki. ját. Ez a hozzáállás azonban változhat. Nem egy madridi megfigyelő úgy látja: a nyugat-európai nagy békemozgalmak, a „korlátozott” atomháborúval kapcsolatos Rea- gan-nyilatskozat visszhangja talán megérteti a Fehér Házzal azt az egyszerű tényt, hogy a saját szempontjából sem tartható fenn a végtelenségig a hidegháborút idéző politika. Némi egyszerűsítéssel: ez az amerikai felismerés a madridi siker döntő feltétele. tudja ellátni az államfői teendőket, ezért visszavonul a közélettől. Helsinkiben bejelentették, hogy az új elnök megválasztására hivatott elektorok választására 1982. január 17 —18-án kerül sor. A 301 tagú elektori tanács január 26- án szavaz az új államfőről. Addig Mauno Koivisto miniszterelnök a megbízott .elnök. (Folytatás az 1. oldalról) teletadás után a két kormányfő megkezdte tanácskozását. Lázár György és Helmut Schmidt eszmecseréjén a kancellári hivatalban részt vett Hans-Dietrich Genscher alkancellár, külügyminiszter és Nagy János külügy- minisztériumi államtitkár. A megbeszélés rövidesen szélesebb körben folytatódott, amelybe bekapcsolódott Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Kővári Péter, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete, valamint Berndt von Staden külügyi államtitkár, Otto von der Gablentz, a kancellári hivatal osztályvezetője és Norman Dencker, az NSZK budapesti nagykövete. A tárgyalások napirendjén először országaink kétoldalú kapcsolatai szerepeltek. Elismeréssel állapították meg, hogy figyelemre méltó eredményeket értünk el, de mindkét fél kifejtette véleményét, hogy lehetőségeink még távolról sincsenek kimerítve. Az eszmecsere során kifejezésre jutott az a közös törekvés, hogy kapcsolataink elért szintjét ne csak megőrizzük, hanem tovább is fejlesszük. s hogy erre a gazdaság, a politika, a kultúra és a tudomány területén egyaránt megvannak a feltételek. A gazdasági együttműködést illetően külön hangsúlyt kaptak az ipari kooperációk és a kapcsolatok más, korszerű, hosszú távú formái. A tárgyaló felek ezután áttekintették a legfőbb nemzetközi kérdéseket, mindenekelőtt az Európa biztonságával és a fegyverzetcsökkentésssl összefüggő témákat. Hangot adtak annak a közös reményüknek, hogy a november végén Genfben kezdődő szovjet—amerikai tárgyalások az európai közép-hatótávolságú rakétákról eredményre vezetnek. Ugyancsak egyöntetűen hangsúlyozták: várakozással tekintenek a madridi találkozó folytatása elé, és maguk részéről hozzá kívánnak járulni annak eredményes befejezéséhez. A Magyar Távirati Iroda tudósítóinak értesülése szerint Lázár György és Helmut Schmidt keddi megbeszéléseit az egymás álláspontjának jobb megismerésére, megértésére irányuló őszinte törekvés jellemezte, még az olyan nemzetközi kérdésekben is, amelyekben a két fél álláspontja eltér egymástól. Este Lázár György tiszteletére Helmut Schmidt díszvacsorát adott. Miki eddigre egyensúlyával együtt visszanyerte tudatát is, csak azt érezte, hogy mese nincs, itt most szót kell fogadni, vigyázva minden mozdulatra, pillantásra, mert a köpcös testes titkár nem tréfál. ■— No így már jó — düny- nyögte az. Visszaült a székre. — Most akkor beszélgetünk. Érted? S mert, hogy Miki zavartan hallgatott, folytatta: — Mondd, hogy érted. — Értem — mondta Miki. — Hát kik a barátaid, kikkel szoktál beszélgetni? — Itt senki. Csak Űjhe- lyen... — Ki szoktál járni? — Ki. Néha ki. — S ha nem? — Akkor csak nézelődök itt a városban. — No hiszen! Szóval csavarogsz.” „Erre lépett be Franciska, aki ezt az utolsó mondatot meghallhatta. Franciskának félelmetes szeme volt, s olyan szituációérzéke, hogy egy pilElkezdtem megfogadni Pet- ter tanácsait, és bár nagyon, elfoglalt volt; hétvégeken rendszeresen találkoztunk, elutaztunk vidékre, ahol nagyokat sétáltunk vagy síeltünk. Azt hiszem, Petter soha nem gondolta volna, hogy egy színésznőbe fog beleszeretni. Nagyon érdekelte a színház — a barátai között sok színész volt —, együtt mentünk színházba és moziba. De azt hiszem, nem tudta, mi vár rá, ha színésznőt vesz feleségül. Eljött a nyár. Az iskolát három hónapra bezárták. Az volt az elképzelésem, hogy statisztaként fogok dolgozni a filmnél. Ismertem egy fiiszínésznőt, aki kieszközölt nekem egy próbafelvételt Gustaf Molandernél, egy ismert svéd filmrendezőnél. Amikor megláttam az eredményt, nagyon csalódott voltam. Ügyetlennek, gyűlöletesnek találtam magam, és biztos voltam benne, hogy senki nem kíváncsi rám a filmvásznon. De Gustaf Molander más véleményen volt: „A próbafelvételed nagyon jó. Ragyogóan nézel ki, van személyiséged, kisugárzásod, tehát a legjobb feltételek ahhoz, hogy filmkarriert csinálj.” „Éppen most kezdődtek meg a -Möchbrücke grófja« felvételei” — gondolkozott Molander. „A filmben fellép egy cselédlány. Kicsi, de fontos szerep.” Ezután elkezdtem új filmem forgatását.., Hároméves szerződésre kaptam ajánlatot, ezenkívül a magas színészmesterség tanulásának feladatát. Minden jelmezt megtarthatok, amit a különböző szerepekben viselnék. Hogy lehetne egy ilyen ajánlatot elutasítani? lanat alatt tudta, mi történik itt. Arról, hogy Miki zavartan állt egyik lábáról a másikra, hogy jobb orcája, füle vérvörösen zsibongott. Kerített magának egy széket, szinte nem is köszönt, csak rájuk mosolygott, ismerték egymást jól, s leült 5 is érdeklődőn nézve a tébláboló fiút Miki először megörült Franciska érkezésének, mert tudat alatt biztos szövetségest remélt benne, de most az egyszer csalódott. Franciska teLjes mellbedobással az ellenfél oldalán foglalt helyet. — No végre — adta ennek hangos tanújelét —, itt az ideje, hogy valaki móresre tanítsa ezt a betyárt. — Na de, Franciska!... — nézett rá Miki és szinte kibuggyant a könnye is, mert az, hogy Franciska elárulta, az szinte jobban fájt neki, mint az előbbi pofon. — Semmi no de —, mondta Készéi — csavargó vagy és punktum! Már pedig ezt most a munkásosztály nem engedheti meg magának. Hallod? Tudod te, mi a munkásosztály? 1935 januárjában volt a „Mönchbrücke gróf”-jának a bemutatója. A kritikusok ezt írták: „Ingrid Bergmann nem gyakorolt mély benyomást.” És: „Szép, formás lány.” Tehát, bukás. Egyik filmet a másik után. forgattam. A harmadiknál megváltozott a kritika. A „Svenska Dagbladet” így nyilatkozott: „A svéd film évek óta először most érte el nemcsak a nemzetközi, hanem a magas nemzetközi átlagot.” Ha most visszagondolok, egész életemben egyetlen év volt, mely egyedül az enyém volt, melyben szabad voltam. A magánéletemben mindig hagytam, hogy a férfiak döntsenek helyettem. Huszonegy éves voltam akkor, filmszínészi karrier kezdetén álltam. Nem kerestem rosz- szul, megengedhettem magamnak egy lakást Stockholm belvárosában. Nagyon büszke voltam az otthonomra. És kimondhatatlanul szerelmes voltam Petterbe. Pontosan emlékszem arra az ajándékra, amit a huszonegyedik születésnapomra adott. Egy gyönyörű ezüstróka volt, a vállamra terítettem, el voltam ragadtatva. Egy ezüstróka a legelegánsabb valami volt, amit a harmincas években el lehetett képzelni. A telefonhoz rohantam, hogy megköszönjem, megbotlottam és eltörtem a bokámat. A telefonhoz másztam, felhívtam Pettert, és sírtam a fájdalomtól. Azonnal odajött, és elvitt a kórházba. Következik: 8. Az ezüstróka. — Hát maguk — morogta Miki, s ekkor kapta a másik pofont. Ezt csak úgy ülve adta Készéi és jobról, nem is volt olyan erős, mint az előző, nem is talált úgy, de rémisztőnek elég volt. — Igazad van, a csavargó az nem tagja a munkásosztálynak! De a te anyád, apád tisztességes munkásember volt mindig, már ha a bur- zsoák adtak munkát az apádnak. Igaz, nem igen adtak. Apa szóbakerülésére Franciska köhintett egyet, s felbámult a plafonra, mert neki teljességgel külön véleménye volt Apa tisztességes munkásember voltáról. — Na dehát én munkásember akarok lenni! — mondta a fiú. — Éppen hogy azt akarok. Elmenni dolgozni. — Erről van szó. Hogy mostan neked nem az a feladatod, hogy kölyök fejjel itten dolgozzál, hanem hogy tanuljál! Azaz, hogy a te munkád az, hogy jól tanuljál, mert a pártnak most olyan munkásokra van szüksége, akik mindazt megtanulják, amit a polgárok tudtak, és helyettesíteni tudják a polgárokat. Most munkás ügyvédekre, -orvosokra, munkásmérnökökre van szükség. — De én munkás-munkás szeretnék lenni! — Te... — mordult Készéi, de Miki már résen volt és hátralépett, így a készülő mozdulat megrekedt az indulásnál. Szovjet—észak-jemeni tárgyalások Moszkvában Folytatódik a madridi találkozó Kekkonen nyugállományba vonul Szalontay Mihály: 18. (Folytatjuk)
