Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-25 / 251. szám

2 Kelet-Magyarország 1981. október 25. LEVÉL A LAKÓKNAK Tavasszal kezdik építeni Ha leadja a bérlakást... Mennyit ad a tanács? — Hol épít hető családi ház? — Kedvezmé­nyek — Kölcsön kis kamatra Amikor 1960-ban az első tizenöt éves lakásprogram elkészült, merész elképzeíés- nek tűnt 40 ezer lakás fel­építésének megcélzása, Sza- bolcs-Szatmárban s olyan re­ményeink is kialakulhattak, hogy a hosszú távú tervidő­szak végére minden lakás­igényt kielégíthetünk. Nem így történt. Olyannyira nem, hogy hiába épült fel 40 ezer helyett 58 ezer lakás, 1976 elején több lakásigénylést tartottak nyilván a tanácsok, mint 1960-ban. Az új hosszú távú terv — 1990-ig tart — újabb 60 ezer lakás építését tűzte ki célul, amelyből az V. ötéves terv­ben 23 512 épült fel, a VI. ötéves terv során, tehát 1985- ig 21 500 látszik reális elkép­zelésnek. Csak Nyíregyházán 6500 lakás felépítése a fel­adat, alig valamivel több, mint amennyien most lakás­ra várnak. Azt jelentené ez, hogy az igénylők valameny- nyien lakáshoz jutnak? I Aligha. Nemcsak azért, mert a tervidőszak végéig újabb igénylők adják majd be ké­relmüket, s nem is azért, mert a 6500 lakás felépítése csak úgy lehetséges, ha kö­zel 900 régit lebontunk, ha­nem azért sem, mert az igé­nyek eltérnek a lehetőségek­től. Hogyan? Úgy, hogy tanácsi bérlakásért ma 1282-en, ta­nácsi értékesítésű szövetke­zeti lakásért 1919-en állnak sorba,-s.mindössze 1550 lakás „épülhet állami pénzből, Ahr hő?: "tehát, ' hög'y az igények közelebb kerüljenek a lehe­tőségekhez, több anyagi ál­dozatot kell vállalni a lakás­ra váróknak is. Ezt szolgálta a lakásgazdálkodásról szóló új rendelet, amely egyrészt nagyobb terhet ró a tanácsi lakásba költözőkre, hogy csökkenjenek az államra há­ruló terhek, másrészt minden korábbinál nagyobb kedvez­ményekhez juttatja azokat, akik lemondanak tanácsi la­kásukról és saját maguknak építenek. Nyíregyházán már vannak kedvező ' tapasztalatok. Hogy még több legyen, a városi tanács levélben keresi meg ezekben a napokban az álla­mi lakásban élőket, s rész­letes tájékoztatást nyújt azokról a kedvezményekről, amelyeket megkaphatnak, akik építésre vállalkoznak. Melyek ezek a kedvezmé­nyek? Talán egyik legfonto­sabb, hogy ameddig az épít­kezés tart, addig nem kell kiköltözni a tanácsi lakásból, a lakáshasználatba vételi díjnak pedig háromszorosát fizetik vissza. Ez egy egy­szobás összkomfortos lakás esetében 90, kétszobás eseté­ben 144, háromszobás eseté­ben pedig 198 ezer forintot, minden további szoba után újabb 54 ezer forintot je­lent. A komfortos lakások esetében sem kevés a vissza­fizetendő összeg: egyszobá­sért 72, kétszobásért 114, há­romszobásért 156 ezer forin­tot kap, aki lemond lakásá­ról, a további szobák után egyenként 42 ezer forint jár. Ez a pénz természetesen nem elegendő sem egy hagyo­mányos családi ház, sem egy többszintes lakás felépítésé­hez, ám az OTP a korábbi­aktól nagyobb összeggel segí­ti az építkezést. Egy egyedi többszintes és csoportos kor­szerű lakóház-építkezéshez a beruházási költség 70 száza­lékát — 230—270 ezer forin­tot — adja évi 3 százalékos kamat mellett 30 évre az OTP. Ha az építtető munkál­tatója a beruházási költség 10 százalékát kitevő támoga­tást ad, abban az esetben az OTP-hitel 320 ezer forint is lehet. Hagyományos családi ház építése esetén a kölcsön fel­ső határa 300 ezer forint le­het, a visszafizetés ideje 3,5 százalékos kamat mellett 25 év. A három vagy többgyer­mekes családok számára 2 százalékos kamat mellett ad kölcsönt a takarékpénztár harminc évi visszafizetésre. A szociálpolitikái kedvez­mény mértéke gyermeken­ként 30 ezer forint, nagyko­rú eltartottak esetében 20 ezer forint. Az építéshez természetesen nemcsak pénz és építőanyag, hanem telek is kell. A csalá­di házakhoz 150—200 négy­szögöl használati jogát lehet tartós használatba vétel út­ján megszerezni. A nyíregy­háziak számára Sóstóhegyen, Borbányán, a Ságvári-tele- pen, Nyírszőlősön és Oroson nyílik lehetőség családi ház építésre, korszerű csoportos lakásépítésre a Korányi Fri­gyes utcán, a Ságvári-tele- pen, a Kórház utcán és Oro­son, egyedi többszintes la­kásépítésre pedig a Sóstói úton, a Ságvári-telepen, a Szarvas utca térségében és a Korányi Frigyes úton van mód. Mostani számítások szerint a már említett helye­ken a családi ház négyzet- méterenként 5—6 ezer, az egyedi többszintes lakóház 6—7 ezer, a korszerű cso­portos lakóház pedig 7—8 ezer forintból építhető fel. Balogh József Színészház a Nyírségben Nemcsak Nyíregyházán, ha­nem az egész megyében egy új technológia bevezetésére készül a SZÁÉV: az épülő színészház íuTTTelezését tér­rácsszerkezet felhasználásával tervezi a Nyírterv kollektívá­ja. Az új építéstechnológia lényege: négy ponton felál­lítják az acélcsőpilléreket, mindjárt a végleges hat eme­let magasságban, majd a hid­raulikával működő — szak­nyelven szólva — térrács-zsa- luzattartó szerkezet tartja a fentről lefelé haladva, fris­sen készült betonfalakat. A technológia előnye, hogy gyorsan és főként kis terüle­ten is lehet vele többszintes épületet felhúzni, ráadásul to­ronydaru nélkül. így lehet az, hogy a Bessenyei téren mind­össze a kis fűszerboltot és a gumijavítót szanálják a 36 la­kásos színészház felépítésé­hez. A színészház hatemeletes épületében 30 egyszoba össz­komfortos és hat nagyobb alapterületű lakást alakítanak ki. A főbejárat a Bethlen Gábor utca felől nyílik. A földszinten elhelyezett mű­vészpresszóba, valamint a lakásokba a Bessenyei tér fe­lől lehet majd bejutni. A tanulmányterv elkészült, a végleges kiviteli tervet az idei év végén vagy január elején kapja meg a SZÁÉV a Nyírterv-től. Tavaszig meg­történik az alapozás, mivel tavasztól mindössze szeptem­berig adja át a KIPSZER a saját tulajdonában levő tér­rácsszerkezetet. Ettől kezdve pedig mintegy nyolc hónap alatt teszik beköltözhetővé a színészházat. JER '82, Nyíregyháxán Ifjú eszperantisták találkozója A közelmúltban ala­kult meg az 1982. évi esz­perantó ifjúsági találko­zó (JER 82’) szervező bizottsága, mely az 1982 április 4—10 közötti nemzetközi eseményso­rozat előkészületeit irá­nyítja. A jelentős ese­mény fővédnöke Czakó István, a városi tanács elnökhelyettese. Az események között szerepel egy intenzív eszperantó nyelvtanfo­lyam, melyen mintegy 200-an vehetnek részt, és akik nem kímélik a fá­radtságot, néhány nap után nyelvvizsgát tehet­nek és bizonyítványt is kapnak. A tanfolyam hallgatóinak felsó korha­tára harminc esztendő, színhelye pedig a 107-es szakmunkásképző kollé­giuma. A nemzetközi esemé­nyen mintegy háromszáz külföldi és hatszáz ma­gyar fiatal eszperantista részvételére számítanak. Az összejövetel, mely kiválóan alkalmas lesz a megye és az ország megismerésére, mai éle­tünk bemutatására, sok­színű kulturális és sport- rendezvényekkel, nem­zetközi bállal és tudo­mányos ülésekkel gon­doskodik a Nyíregyhá­zára látogató külföldi és hazai fiatalok szóra­koztatásáról, ismeretei­nek elmélyítéséről. Elsikkasztott 32 ezer forintot Az „önkiszolgáló“ postás Húsz embert károsított meg különböző összeggel a múlt év végétől ez év április vé­géig Hován Istvánná, szüle­tett Ragányi Katalin 40 éves nyírteleki lakos. Hovánné 78 március közepétől volt a nyír­teleki postahivatal kézbesítő­je, ahol 2220 forint fizetést, 1340 forint családi pótlékot, havi 5—600 forint jutalékot és 1300 forint tartásdíjat is kapott havonta, de ettől több­re vágyott. Mint egyesített postai kézbesítőnek többek között az is feladata volt, hogy a területére érkezett postautalványokat a nála lé­vő készpénzellátmány össze­géből kifizesse. Ö gyűjtötte össze az újságok előfizetési díjait is, amikor úgy látta, hogy teljes a bizalom mun­kája iránt, hozzákezdett egy közel fél évig tartó sikkasz­tássorozathoz. Karácsony előtt N. József nyírteleki lakos részére érke­zett 320 forint, amit úgy gon­dolt: megtart magának. A címzett nevét nem merte az utalványon aláhamisítani, ha­nem egy szomszédja nevét ír­ta alá. Másfél hónap telt el az első sikkasztás után, s mivel a dologra nem derült fény, Hovánné bátrabbá vált. Feb­ruár 4-én már három család pénzét sikkasztotta el, aztán néhány nap múlva ettől is nagyobb összegek következ­tek. Az 500 forintokat kitevő küldeményt 850, aztán 1700, március 6-án pedig már 7920 forint elsikkasztása követte, s mire felfedezték, hogy vala­mi nincs rendben a küldemé­nyek kézbesítésében, Hován­né húsz nyírteleki családot csapott be, s közel 30 ezer forintot sikkasztott el. Április 4-én a hivatalveze­tő ellenőrizte Hovánnét: ho­gyan gazdálkodik az újságo­kért beszedett előfizetési dí­jakkal. Ekkor 338 forint hi­ányt állapított meg, a hónap végén tartott ellenőrzéskor viszont már 2472 forint volt Hovánné hiánya. A posta fe­gyelmit indított Hovánné el­len, mielőtt azonban a vizs­gálat megindult volna, há­rom nyírteleki család követel­te pénzét — összesen több mint 10 ezfer forintot a pos­tától. Hovánné ekkor rájött, hogy vesztett, a három káro­sultat ki is fizette, később még 7 ezer forintot befize­tett, de a büntető eljárást az összes elsikkasztott pénzre, tehát 32 ezer forintra terjesz­tették ki. v A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégely vári Imre taná­csa Hován Istvánnét üzlet­szerűen, nagyobb értékre el­követett sikkasztásért és foly­tatólagosan elkövetett ma- gánokrirat-hamisításért hal­mazati büntetésül 10 hónapi börtönben letöltendő szabad­ságvesztésre ítélte és kötelez­te a Debreceni Postaigazgató­ságnak okozott kár megtérí­tésére. Az ítélet jogerős. HÉT KÉRDÉS AFRIKÁRÓL Szalmapiac és három feleség Afrika számunkra ma is egzotikus földrész, annak el­lenére, hogy sokkal többet tudunk róla, mint a hajdani „nagy utazók” idejében. Szo­rosabbak a kapcsolatok is. Demeter György például dol­gozni volt Líbiában, a SZÁ­ÉV kiküldetésében; öt hónap után most érkezett haza, s arról beszélgettünk, mit lá­tott? Három körül fuvallat — Különleges érzés volt első alkalommal Afrika föld­jére lépni, de nagyon hamar ízelítőt kaptunk abból, hogy alapvetően más körülmények között élünk a kiküldetés idején, mint addig — mond­ja a fiatal szakember. — Itt­hon alighanem furcsán néz­nének arra a dolgozóra, aki déli 12-kor hazasétálna, s négyig az otthon hűs szobá­jában pihenne. Nálunk pedig ez volt a munkarend, csak­hogy 4-től 7-ig újra szaporán dolgozott a brigád. Délben ugyanis nem volf ritka az 55 fokos meleg, így aztán gyor­san átvettük a helyi szokáso­kat. Tudtuk: három körül a tenger felől jön a kellemes fuvallat, s folytatódik az élet. Észak-Afrika és a sivatag — mindig is együtt él az eu­rópai ember gondolatában. A nyíregyházi fiatalember is látott homoktengereket. Meg­lepő? — Egyszer látni érdekes, de állandóan nem hiányzik. Laza, könnyű a homok, s szinte kis porfelhők jelzik az ember lépteit, ha benne ha­lad. Ritka esemény az eső — én, amíg ott voltam, egyszer sem áztam meg. Mindezek persze nem leküzdhetetlen akadályok azoknak sem, akik nem szokták meg az időjárás szélsőségeit: gyakori, és nem luxus a légkondicionálás, másként öltöznek, másként osztják be a napot, s ha ter­mővé nem is lehet tenni az egész sivatagot, sokfélekép­pen küzdenek a homok ellen. Fehér csadorban Tripoli főváros, milyennek találta nyíregyházi szemmel? — Széles útjain szellős a beépítés, néhány szép terét pálmák övezik, de nem túl magasak épületei, a néhány nyolc—tíz szintes mellett ál­talában négy—öt emeletesek. A forgalom nagy: nem szíve­sen vezetnék ott autót, na­gyon frissnek és találékony­nak kell lenni, hogy az euró­pai KRESZ-hez szokott veze­tő boldoguljon. Gyalogosként? — Más az utca képe, mint nálunk. Kevés leányt, asz- szonyt lehet látni, legfeljebb az áruházak, kórházak kör­nyékén, fehér lepelszerű öl­tözetben. A férfiak hosszú, kívül hordott többnyire vilá­gos vászoninget viselnek, nadrágjuk alakja leginkább a nálunk ritkán látható csiz­manadrágéra emlékeztet, de anyaga az inggel azonos; a zárt cipő ritka, szinte csak szandálban járókat láttunk. Sok a gyermek. Bár líbiai családdal nem kerültünk kö­zelebbi kapcsolatba, de azt megtudtuk, hogy a tíz apró­ság nem ritkaság, mint ahogy a három feleség sem... (Az engedélyezett négyet azonban már — anyagiak híján — ke­vesen engedhetik meg ma­guknak...) Megkóstolta a népi étele­ket? — Csak néhányat. Vendég­lőben szívesen készítik a csí­pős, rizses kecskehúst, mi is megpróbáltuk, mert ízlett. De az ottani dolgokból in­kább a sehi nevű rendkívül erős teafőzetet vettük át, amely a forróságban cukor nélkül nagyon fanyar ugyan, de jó frissítő? Megmártózni a tengerben Milyen Tripoliban a piac? — Hatalmas kavalkád. Van tevepiac (régi feladatát csak neve őrzi), az egy- és kétpú- púak munkájának nagy ré­szét átvették a gépek, autók. De van szalmapiac, s a szo­kásos élelmiszeres vásárcsar­nok, ahol sárgarépától a kecskéig mindent lehet kap­ni, legtöbbet persze fügéből, banánból. A hal a tenger kö­zelsége ellenére drága, bár mindenből lehet, sőt kell is alkudni. Mi is a dinár, piasz- ter szavakat, s a számokat sajátítottuk el leggyorsabban. Megmártóztak-e a nyíregy­házi munkások Afrika part­jainál a tengerben? — Péntek az iszlám mun­kaszüneti nap, mi is ehhez alkalmazkodtunk, s ilyenkor kellemes úticél volt a zanzu- ri tengerpart. Itt aki nem tud úszni, 10—15 méternyit haladhat a sziklás tengerpart vízében, ami aztán gyorsan mélyül. Előbb haragoszöld­nek látszik, a mélyebb he­lyeken gyönyörű világoskék, húsz méter mélységig még látni lehet a víz életét. M. S. A játszótéren. (Császár Csaba felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents