Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-24 / 250. szám
8 Kelet-Magyarorezág 1981. október 24,- Áutólesen a Körút sarkán Az oldalt körbefogó képek nem öncélúak, nem, s nem is csupán a látványosság miatt kerültek ide. Az ok: durva szabályszegés látható valamennyin, még akkor is ha — több színű nyomás hiánya miatt — nem mind szembeötlő. Mit láthatunk a képeken? A két oldalon látható kis képek, de lent a két nagyobb méretű is arról árulkodik, hogy sok járművezető, de a gyalogosok egy része is figyelmen kívül hagyja: mit mutat a lámpa, s nemcsak akkor vágtat keresztül a kereszteződésen, ha zöld jelzést kap, vagy ha éppen bevillan a sárga, hanem a piroson is. Két hete, hogy egy kocsiból megfigyeltünk néhány lámpával ellátott kereszteződést, s amit a Körút és a Rákóczi út kereszteződéséhen láttunk, az egyenesen elképesztő volt. A sorompó felől érkező és a Körútra balra ráforduló kocsik ingerelték kattintásra leginkább a fényképezőgépet, mert nemcsak az a jármű ment keresztül szabálytalanul, aki előtt a lámpa sárgára váltott, hanem a pirosba is belehajtott még a második, olykor a harmadik kocsi is. A képek egy részén a rendszám is látható, így reméljük felismeri magát a szabálytalankodó. És mentsége még az sem lehet, hogy ott és akkor nem történt baleset... Az alkohol a vádlottak padján Lelkiismeret és felelősségérzet: baleset' mentes közlekedés Ha mégis megtörtént a baleset Riportokban, ankétokon és értekezleteken sok szó esik a balesetek okairól, de jóval kevesebb azok megszüntetésének lehetőségeiről. Több ezer közlekedési baleset büntető tárgyalásán, az ott szerzett tapasztalatok birtokában módomban volt alaposabban vizsgálódni e téren, és a megfelelő következtetések levonása után a választ is keresni a kérdésre. Nem mondok újat, amikor a balesetek melegágyaként az alkoholt ültetem a vádlottak padjára, s talán nem ajánlok csodaszert, amikor az eltúlzott alkoholfogyasztás elleni könyörtelen küzdelmet jelölöm meg a legelső és legfontosabb tennivalóként. Az italboltok bezárása, vagy az alkoholfogyasztás minimálisra való csökkentése sajnos csak vágyálom. Ha ez úgy egyik napról a másikra bekövetkeznék, akkor nem csak a balesetek, de minden egyéb bűntett jelentőségében és számában megfeleződnék. A tennivalókat e kérdésben nem a fehér asztal, hanem a zöld asztal mellett kell eldönteni, mert csak ott lehet a mámortól terhes engedékenységet leküzdeni. Az ittas járművezetőkkel szemben napról napra szigorodó ítélkezés pótolni igyekszik a jó szó kudarcait. Az alkohol mértékletes és alkalmankénti mérsékelt fogyasztása ködös, rózsaszínű révület helyett a tiszta és egészséges valóság részesévé tenné a gépjárművezetőt, s az őt ellenőrzőt, az embert, minden embert, aki nem romlásra, hanem termelésre, teremtésre és alkotásra hivatott. A közlekedési balesetek többségét nem a KRESZ- szabályok nem ismerése, hanem azoknak be nem tartása ' okozza. Ez pedig óriási kü- | lönbség az előidéző okokat j illetően. A KRESZ és a vo- j natkozó törvények szövegének megtanulásához megfele- ■ lő szellemi adottság szüksé- | ges, de azok betartásához lelkiismeret és felelősségérzet | kell. Sajnos ebből van néhol a. ’ szükségesnél kevesebb. Az ebből hiányzó részt kell mindenáron pótolni, éspedig sürgősen. A közlekedésre vonatkozó szabályok — várható kiegészítésekkel — minden tenni- és tudnivalót magukban foglalnak ahh,oz, hogy azok betartása esetében a balesetek a minimumra zsugorodjanak. Tapasztalatom, de szilárd meggyőződésem is, hogy e jogszabályok egyma- gukban csak merev, zord szavak, azok szellemének ismerete és tudata nélkül. Egy kitűnően vizsgázott gépjárművezető, mind közle- kedésrendészetileg, mind műszakilag ugyan kifogástalan ismeretekkel rendelkezik, s ismeri azt az egy-két paragrafust is, mely tiltja az alkoholfogyasztást, s mely a felelősségről szól, de nem ismeri ami a szöveg mögött van: sok halálra gázolt gyermeket és felnőttet, vagy az egész életre nyomorékká vált embert, s nem utolsósorban a közösséget ért miliárdos károkat. Véleményem szerint a gépkocsivezetők képzésénél, de továbbképzésénél is az eddigieknél jóval nagyobb gondot kell fordítani a gépjárművezetéssel járó, illetőleg ahhoz tartozó felelősség- tudat kifejlesztésére oly mértékben és módszerekkel, melyek alkalmasak arra, hogy lekiismeretüket és felelősségérzésüket meggyőződéssé formálja. E cél érdekében jó nevelési eszközként kínálkozna a tanfolyamok során egy-egy jelentősebb közlekedési bűn- cselekmény bírósági tárgyalásán való részvétel, ezen kívül, vagy emellett a bűnüldözésben és ítélkezésben részt vevő szakember bevonása a lélekformálásba, aki gazdag tapasztalata és ismerete hozzáadásával komoly figyelmeztetést is jelentene, s a merev szabályok szellemét életre hívná. Minél inkább meggyőződésévé válik a gépjárművezetőknek a közlekedési szabályok szelleme, annál jobban csökken a balesetek áldozatainak számla is. Dr. Demeter Ferenc közlekedési bíró Gyakran előfordul, hogy mások, vagy saját figyelmetlenségünk folytán, esetleg az útpálya, illetőleg a jármű műszaki hibájából eredő konfliktushelyzet jön létre a közutakon és a baleset elkerülhetetlenül bekövetkezik. A veszélyhelyzet nagysága, a személyi sérülések súlyossága, vagy a javakban bekövetkezett károsodás mértéke személyenként más-más reagálást eredményez. Tapasztalati tény, hogy a balesetben érdekeltek — legtöbbször az okozó személy — további teendőkkel kapcsolatos ismerete sok esetben hiányos, vagy magatartása esetenként inkorrekt. Elég csak arra utalni, hogy a parkolóban megrongált gépkocsik tulajdonosai többször is hiába keresik a kárt okozó gépjárművet, annak vezetőjét, vagy az általa hátrahagyott adatokat tartalmazó betétlapot. Sajnos az sem ritka, amikor ennél súlyosabb, személyi sérülé- ses baleset okozóját kell felkutatni és felelősségre vonásáról gondoskodni, mert az alapvető — a törvényben is előírt — emberi kötelességének nem tett eleget, a sérültnek nem nyújtott segítséget, de még értesítés adásáról sem gondoskodott. Az ilyen magatartás természetesen nemcsak következetesebb felelősségre vonást, hanem elkerülhetetlen bonyodalmakat is eredményez. Az ilyen problémák megelőzése végett is indokolt a legfontosabb teendőkről beszélni. Sérüléses balesetek alkalmával legfontosabb a sérült, vagy a sérültek biztonságba helyezése, a sérülés további és közvetlen veszélyének elhárítása, s ezután kell a megfelelő orvosi ellátásról intézkedni. Ez még akkor is indokolt, amikor a sérüit „csak egy kicsit” megütötte magát, vagy megszédült, és ő maga is tiltakozik az orvosi vizsgálat ellen. Ugyanilyen fontos, hogy a balesetben érintett valamennyi jármű vezetője haladéktalanul megtegyen mindent az esetleges további balesetek elkerüléséért. Az elakadást jelző háromszöget megfelelő távolságra helyezzék ki, a vészjelző lámpákat kapcsolják be, illetve a körülményektől függően, a további veszély elhárítására a legmegfelelőbb intézkedést tegyék meg. Személyi sérüléses baleseteknél mindig értesíteni kell a rendőrséget. A lehetőségekhez képest gondoskodni kell a nyomok, a baleset helyszínének eredeti állapotában való megőrzéséről és a folyamatos forgalom megindításáról. A balesetben érdekeltek — az orvoshoz, illetve kórházba szállítás eseteit kivéve — csak az intézkedő rendőr engedélyével távozhatnak a helyszínről. Fontos tudnivaló, hogy — az intézkedés és eljárás szempontjából — akár a vétlen, akár az okozó személy kisebb jelentőségű zúzódásos, vagy hám- horzsolásos sérülése is személyi sérülésnek minősül! A rendőr intézkedésétől függetlenül a balesetben részt vevők érdeke és feladata, hogy a járműveik és más javaik károsodását az Állami Biztosító illetékes szervéhez bejelentsék. Súlyos sérülés, vagy kórházi kezelés esetén ezt hozzátartozó útján, vagy írásban egyéb módon lehet megtenni. Fontos még, hogy a megsérült, meghalt, vagy kórházba került személyek javait megfelelő védelemben részesítsék, a kigyulladt jármű oltását megkíséreljék, illetve a nagyobb kár elhárítására megfelelően törekedjenek. Más a helyzet, ha személyi sérülés nem történt és az anyagi kár nyilvánvalóan nem haladja meg a 15 ezer forintot. Ilyenkor lehetőség van arra, hogy — rendőri intézkedés nélkül — a felek egymás között, vagy az Állami Biztosító útján rendezzék kárigényüket a felelősség mértékének megfelelően. Ha a felelősség kérdésében nem tudnak megállapodni, valamelyik érdekelt rendőri intézkedést kíván a baleset ügyében, — és ennek megfelelően intézkedik is a rendőrség — úgy a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk. Ezzel is jelentős mértékben lehet hozzájárulni az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézéshez.
