Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-24 / 250. szám
1981. október 24. Kelet-Magyarország 7 Mit kell tenni, ha... Az Állami Biztosító tájékoztatója A gépjárműtulajdonosok, ha gépjárművüket kár éri, nem mindig tudják, hogy ilyenkor mi a teendőjük. Az alábbi tájékoztatásunkban ezzel kapcsolatban akarunk segítséget adni. Biztosítási szempontból alapvetően kétfajta káresemény különböztethető meg. Egyik esetben a biztosított helyett az Állami Biztosító a másnak okozott kár anyagi felelősségét vállalja át (kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, vadásztársaságok felelősségbiztosítása, lakásbiztosításnál a lakás használója minőségében okozott kár stb), másik esetben a biztosított gépjármű vezetőjének, illetve üzemeltetőjének felelősségére való tekintet nélkül a saját gépjárművében biztosítási esemény során keletkezett károkra nyújt a biztosító fedezetet (casco biztosítás). 48 órán belül Rendelet szabályozza, hogy aki gépjárművével kárt okoz, 48 órán belül köteles a károkozás tényét az Állami Biztosítóhoz bejelenteni, és minden, a kár rendezéséhez szükséges információt megadni. Ennek a legegyszerűbb módja, hogy a kárt okozó gépjármű vezetője a helyszínen betétlapot állít ki, azt aláírja, és a károsultnak átadja. A betétlapnak tartalmaznia kell a káreseményben résztvevők neveit és adatait, a járművek adatait, a kár létrejöttének leírását, a kár helyét és időpontját. A felelősségre vonatkozóan is nyilatkozni kell. A károkozó gépjárművezető a betétlap kiállításával általában bejelentési kötelezettségének is eleget tesz. Természetesen bonyolultabb, vagy nagyobb károk esetén az Állami Biztosító további információt kér. Ugyancsak fontos tudni, hogy személyi sérüléssel járó baleset, vagy 15 000 forint feletti kár esetében a káreseményt a rendőrségnek is be kell jelenteni. A károkozónak csak akkor kell felkeresni a gépjármű-kárrendezési fiókot, ha erre külön felhívást kap. (Szükségessé válhat a kárkörülmények vizsgálata során a károkozó gépjármű megszemlélése is.) Természetesen ha a kárárt felelős gépjárművezető gépjárművére cascobiztosí- tással rendelkezik, és a bekövetkezett kár valószínűleg önrész feletti, casco kártérítés igénybevétele céljából is bejelentést kell tennie, ami külön erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (kárjelentő lapon) történik. Kérjen betétlapot! A kárt szenvedett gépjármű vezetője tehát feltétlenül kérjen a károkozótól pontosan kitöltött és aláírt betétlapot. Ezzel a betétlappal jelenjen meg a gép jármű-kárrendezési fióknál (Nyíregyháza, Lujza u. 3. sz.), vagy a fiók mátészalkai kirendeltségén (Mátészalka, autószerviz, ha pedig gépkocsiját az AFIT- nál vagy a TEMPÓ-nál kívánja javíttatni, hétfőn és csütörtökön a délelőtti órákban ezeknél a javítóknál. Szükséges a gépjármű forgalmi engedélye, a vezetői jogosítvány, a cascobiztosítási kötvény és az utolsó befizetést igazoló csekkszelvény, valamint a személyi igazolvány. Ha a gépjármű üzem- képtelen és rövidesen nem kerül a javítóhoz, szakértőink azt annak tárolási helyén szemlézik meg. A káresemény résztvevői a helyszínen gyakran nem tudnak megegyezni abban, hogy ki a felelős. Ilyenkor szükséges lehet a rendőrség értesítése is. Az esetleges szemtanúk nevét, lakcímét fel kell jegyezni. Az Állami Biztosító mindkét résztvevőtől ilyenkor részletes leírást kér, hogy azokat áttanulmányozva, a rendőrség intézkedésének eredményét szem előtt tartva, a tanúkat is meghallgatva tárgyilagosan dönthessen arról, hogy melyik károsultnak milyen mértékben térítsen. Adatok, nyilatkozat Ha a gépjárműben keletkezett kárt nem másik gépjármű, hanem kerékpáros, gyalogos stb okozta, akkor a károkozó személyi adatait kell megkérdezni, illetve tőle nyilakozatot kérni. Vad által okozott károk esetén a káreseményt közvetlen követően a vadásztársaságot kell megkeresni. Ha a gépjárműben keletkezett kárért valamely állattartó (például kutyatulajdonos) tehető felelőssé, szintén be kell jelenteni a kárt az állattartó adatait is közölve, mert ha az megfelelő biztosítással rendelkezik, helyette a biztosító a gépjárműben keletkezett kárt megtéríti. Ennyi tehát röviden összefoglalva, amit minden gép- járművezetőnek tudnia kell saját érdekében egy esetleges gépjárműkár bekövetkezténél. Mivel a gépjárműkárok gyors, ügyfeleink megelégedésére történő rendezéséhez elegendő adatra, információra van szükségünk, ami főleg a kárbejelentés során jut birtokunkba, ezért kérjük a gépjárműtulajdonosokat, hogy az itt leírtak szerint járjanak el. Ha olyan problémájuk adódna, melyre itt nem tudtunk kitérni, kérjük, hívják fel fi-'- ókunkat a 11-450 telefonszámon, vagy személyesen keressenek fel bennünket. Drégelyi Tamás az ÁB gépjármű-kárrendezési fiókjának igazgatója Ami a legtöbb gondot okozza a szakértőnek Fék, vagy gumiabroncs Rossz volt a fék __ A közúti forgalom növekedésével sajnálatos módon növekszik a balesetek száma is. A balesetek előfordulásának és súlyosságának csökkentése csak úgy lehetséges, ha ismerjük a balesetek lefolyását. A megelőzésben ilyen módon a balesetvizsgálatnak igen nagy a szerepe. A balesetvizsgálat során igen nagy problémát okoz, hogy a közúti balesetek a viszonylag nagy sebessség miatt legtöbbször igen rövid idő alatt zajlanak le, és sokszor a szemtanúk sem tudják elmondani az előzményeket. A tanúvallomások is lehetnek tévesek, a baleset résztvevői gyakran önmagukat védve valótlan dolgokat állítanak. Ilyenkor a felmerülő nehézségek ellenére a baleset lefolyását világos, ellentmondásmentes fizikai, technikai formában kell kidolgozni, olykor a legtökéletesebb eszközök (számítógép, kísérleti eredmények) igénybevételével. A balesetet előidéző okok között a műszaki hiba okozta balesetek viszonylag kis számban (3—5 százalék) szerepelnek. Ugyanakkor az előidéző okok nagyabb részt meg- szüntethetőek, ennek hatásaként csökken a baleseteknél mellékokként jelentkező műszaki meghibásodások száma is, ezért a megelőzéssel összefüggő valamennyi tevékenységre nagy súlyt kell helyezni. A műszaki hiba okozta balesetek között viszonylag nagy számmal szerepel a fék és a gumiabroncs hibája, mely csaknem mindig a gépjármű- vezető karbantartási, ápolási és ellenőrzési mulasztására vezethető vissza. Az abroncshibákkal való közlekedés is inkább gondatlan magatartás, mint műszaki hiba. A megfelelő köpenymintázat nélküli gumiabroncs akkor hat kedvezőtlenül (farolás, megcsúszás), ha az út vizes, síkos. A fékhibák gyakran mellékokként kerülnek be a baleseti statisztikába. A balesetvizsgálatok során nyert tapasztalatok szerint több „figyelmetlen előzés” fogalma alá sorolt balesetet el lehetett, volna kerülni, ha kifogástalan a fékberendezés. Számos esetben ugyanis a jobb és a bal kereken egyenlőtlen a fékhatás. Ez a hiba elősegíti fékezéskor a gépjármű megcsúszását. Egy jellemző balesettel szemléltetve: pótkocsis tehergépkocsit előző személygépkocsi vezetője előzés közben észleli a szembejövő forgalmat, emiatt enyhén fékez, hogy visszasorolhasson a pótkocsi mögé. Az egyenlőtlen fékhatás miatt a csúszós útburkolaton a személygépkocsi megfarol, nekiütődik a pótkocsi bal első gumiabroncsának, majd irányt változtatva elüti az út menetirány szerinti baloldali padkáján közlekedő gyalogosokat. A kerék tőcsavarok fellazulása, lengéscsillapítók hibája következtében előálló balesetek aránylag nem nagy számban fordulnak elő, és szinte kivétel nélkül ellenőrzési mulasztások következményei. Légfékes gépkocsiknál a légsűrítő által beszívott levegőnek az időjárástól és az évszakoktól függően több, vagy kevesebb a páratartalma, mely a fékberendezésben lecsapódik. A nagy hidegben lecsapódó pára ráfagy az egyes szerelvények szelepeire, összegyűlik csővezetékben, légtartályokban, ahol megfagy, és ilyen módon a fék- berendezés működésében zavart okoz. Esetenként a fék teljesen hatástalanná válhat. Egyenetlen útfelületen, hibás lengéscsillapítókkal közlekedő gépjármű lengésbe jöhet, melynek következménye a jármű stabilitásának, fékhatásának csökkenése, kor- mányozhatatlanná válása, mivel a kerekek nem tapadnak megfelelően az útfelülethez. E néhány gyakoribb műszaki meghibásodás alapján jól érzékelhető annak a sokirányú tevékenységnek a jelentősége, amelynek célja, hogy a közúti forgalomban olyan gépjármű vegyen részt, amely egyrészt csökkenti a baleset előfordulásának valószínűségét, segíti a vezetőt a kritikus helyzetek megoldásában, másrészt az előforduló balesetek során nem okoz súlyos személyi sérülést. Szabó József Csak egy kis nyugtató ? A gyógyszerszedés ártalmai vezetés közben A világszerte felgyorsuló életritmus, az ugrásszerű technikai fejlődés jelentősen fokozza az idegrendszeri megterhelést: mindez megnyilvánul a gyógyszerek fogyasztásának növekedésében is. Erkölcsileg és jogilag Közismert, hogy a gyógyszereknek gyógyító hatásukon kívül nem ritkán mellékhatásai is lehetnek. Pl.: az idegrendszerünkre ható, oly gyakran alkalmazott nyugtatok, altatók — még kis meny- nyiségben is — csökkentik az érzékszervek működését, kritikai készségünket, rontják reflexeinket, így pl. a közlekedésben késleltetik a véde- kező-elhárító cselekedeteinket, a gyors elhatározást, a veszély kikerülését. Vonatkozik ez gyalogosra és gépjárművezetőre egyaránt! Amíg a gyalogos általában csak saját testi épségét veszélyezteti, a gépjárművezető ilyen állapotban elsősorban mások, esetleg nagyobb számú vétlen ember sérülését, halálát okozhatja és pusztít el anyagi javakat is. Ha az orvos gépjárművezető számára olyan gyógyszert rendel, amelynek hatása alatt vezetni tilos, erre figyelmezteti. Túl ezen a figyelmet károsan befolyásoló legfontosabb gyógyszerek csomagolásán megtaláljuk a figyelfnez- tető szöveget; ennek be nem tartásáért a gyógyszert szedő etikailag is, jogilag is felelős! Több napig eltarthat... Vegyük fontolóra: egyéni érzékenység miatt egyes gyógyszerek az átlagosnál sokszorta nagyobb mellékhatást is okozhatnak! Több gyógyszer együttesen alkalmazva nemcsak összegeződő, hanem minőségében is komolyabb mellékhatást válthat ki! Az alkohol önmagában is veszedelmes, hatását gyorsan fejti ki a központi idegrendszerre. Az agybeli gátlások csökkentésével már kisebb mennyiségben is — elsősorban a magasabb szellemi funkciókat (figyelem, logikus, gyors elhatározás) gátolja. Számos gyógyszerrel együtt fogyasztott minimális alkohol rendkívül erősen felfokozza a két anyag — külön-külön talán nem is jeléntős mértékű — káros hatásait! A gyógyszerek kiürülése a szervezetből nagyon eltérő ideig tart; egyes nyugtatok, altatók esetében ez több nap is lehet. Este bevett altató másnap reggel még erősen gátolhatja a figyelmünket. A kávé nem csodaszer Ilyen hatás alatt gépkocsit vezetni tilos! Téves feltételezni, hogy a koffein, a feketekávé megszünteti az alkoholnak, a nyugtatónak a gépkocsivezetőkre gyakorolt káros hatását! Terhes és szoptatós anyáknak az orvos csak nagyon indokolt esetben rendel gyógyszert. Komolyan mérlegeli, hogy a gyógyszer a magzatra, illetve a tejjel a csecsemőbe jutva, nem káro- sítjta-e annak szervezetét. Terhes és szoptatós anya csak kifejezett orvosi utasításra vegyen be bármilyen gyógyszert! Terhesség alatt lehetőleg ne vezessünk gépjárművet! Mi a teendő gyógyszerszedés esetén? Ha olyan gyógyszert szedünk, amely csökkentheti kritikai készségünket, gépjárművet nem vezethetünk, a közlekedésben gyalogosan is a munkában is annak tudatában vegyünk részt, hogy pillanatnyilag nem vagyunk „teljes értékű emberek”. Gyermekekre, terhesekre és öregekre fokozottan ügyeljünk! Ha az orvos bármilyen gyógyszert rendel, kérdezzük meg tőle, hogy a gyógyszer mellékhatásai nem zavarják-e figyelmünket, részt vehetünk-e a közlekedésben. Levegő, fürdő Jó szándékú ajánlásra, vagy saját elhatározásból ne szedjünk gyógyszert! Végzetes bajt okozhatunk! Gyógyszert csak valóban indokolt esetben vegyünk be. Ennek megállapítását bízzuk orvosra. A felgyorsult életritmusban is keresnünk kell a kiegyensúlyozottságot, a harmóniát, de semmi esetre sem a nyugtatok és izgatok, frissítő hatású gyógyszerek jelenthetnek megoldást. Naponta gondjainkból kikapcsolódva sétáljunk friss levegőn. Munkahelyünk, közlekedésünk izgalmait ne vigyük be otthonunkba, családunkba! A lefekvés előtti torna, zuhanyozás jobb nyugtató, mint a gyógyszer! Idejében térjünk nyugovóra, hogy frissen, kipihenten kezdhessük a másnapot. Az egészséges életmód a betegségek legjobb megelőzője! A járművezetők őszi ellensége: a köd. A téli üzem és a biztonság Téli üzemeltetési viszonyok között nagyobb a valószínűsége a jármű megcsúszásának, egyes — nagyobb igény- bevételnek kitett — alkatrészek meghibásodásának, ezért még a tél beállta előtt át kell vizsgálni a futómű-, a fék-, kormányberendezések állapotát. A téli útviszonyok között előnyös a nagy mintázatú gumiabroncsok használata. Szem előtt kell tartani, hogy a gumik állapota és a gumikban lévő nyomás befolyásolja a gépkocsi menettulajdonságait. A lapós gumi megnehezíti a kormányzást, megnöveli a gépkocsi gördülési ellenállását, megváltoztatja a mozgásviszonyát, rontja a gépkocsi stabilitását és káros kopást idéz elő. A túlnyomásos gumiknál a káros kopás mellett az útfelülettel való érintkezési felület kisebb és romlik a stabilitás. Az ablakmosó tartályt időben fel kell tölteni fagyálló folyadékkal. Ellenőrizni kell az ablaktörlő lapátok állapotát, és ha már megkoptak, vagy megkeményedtek, nem fekszenek fel a szélvédő üvegre és azt nem törlik tisztára, akkor a gumibetéteket ki kell cserélni. A befagyási veszély elhárítására légfékes gépkocsiknál a fagymentesítő szivattyú tartályát fagyveszélyes időszakban fagyálló folyadékkal kell feltölteni, és fagyveszély esetén működő motornál naponta több alkalommal folyadékbefecskendezést kell végrehajtani. A fagymentesítő szivattyú működtetése után a fékpedál egymás utáni többszöri erőteljes benyomásával lehet biztosítani, hogy a fa- gyásgátló folyadék az összes szelepet, fékhengert átnedvesítse. A téli üzemre tehát felkeli készülni. A felkészülés hűtőfolyadékkal, akkumulátorral, kenőolajjal, a gépkocsi egyes tartozékaival kapcsolatos teendőket is tartalmaz, továbbá a gépkocsi legszükségesebb eszközökkel történő felszerelését is magába foglalja.
