Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-24 / 250. szám

1981. október 24. Kelet-Magyarország 3 ALAPOK NEM A MINDENÁRON VALÓ vizsgálódás, hanem a valóság jobb megismeré­se sarkallta a Kisvárdai Városi Tanács vezető szak­embereit, amikor a város nyolc nagyobb létszámot foglalkoztató üzemében, szövetkezetében megvizs­gáltatták: mire költik e munkahelyeken a kulturá­lis alapokat. Korábban, az elsők között Kisvárdán alakították meg a jobb szó híján kulturális társulás­nak nevezett egyesülést. Ismertek az ilyen társulá­sok céljai: összehangolni a művelődési programokat, a művelődésre fordítható pénzek felhasználását, ki­küszöbölni a párhuzamos rendezvényeket. A városban újszerű szín­házpótló törekvéssel is ta­lálkozhatunk ebben az év­ben, amikor is hat művész­ből álló „saját társulatot” alakítottak, melynek ered­ményeként több mint negyven színházi előadást láthattak az érdeklődők a várszínpadon. Alig-alig csörgedeznek viszont a forintok a kul­turális társulás kasszájába — állapították meg a mű­velődés vezetői. Vajon mi ennek az oka? A munka­helyek „otthon” költik el a kulturális alapokat, üze­mi, vállalati művelődésre, vagy hová teszik? A vizs­gálódás választ adott a kérdésekre. A nyolc mun­kahelyen a kulturális pén­zeket sorrendben a kö­vetkezőkre használják fel: kirándulás, színház­jegy-vásárlás, könyv-, fo­lyóirat-vásárlás, vetélke­dők rendezése. Nézzünk a pénzügyi rovatok mögé . . . A RUHÁZATI SZÖVET­KEZETNÉL szeptember 30-ig 170 ezer forintot használtak fel ilyen cí­men. Az összegből azonban 82 ezer forint külföldi tár­sasutazásra ment, 20 ezer forintot vitt el a nőnap, 16 ezret az ipari vásár meg­tekintése, melyet „kultu­rális kirándulásnak” ne­veztek. A BEAG a tervezett évi felhasználásnak alig több, mint a felét költötte el ed­dig: ezek közül se mind kulturális célú kiadás. A 17 380 forintból fizették ugyanis a strandfürdő ka­binbérletét, ebből „képez­ték” az ifjúsági alapot is. Még kevesebbet, a terve­zett éves összeg 35,5 szá­zalékát használta fel a Villamosszigetelő- és Mű­anyaggyár kisvárdai gyár­egysége. Igaz viszont, hogy a < gyermekintézmé­nyek fenntartására 400 ezer forintot adtak, és csaknem félmillió forin­tot költenek a szakmai, politikai képzésre, tovább­képzésre. AZ ÁFÉSZ A TERVE­ZETT pénzek több mint 85 százalékát használta fel szeptember végéig. A szö­vetkezet az ajaki tánc- együttes fenntartója és je­lentős a községeknek nyúj­tott kulturális célú támo­gatás. Még örülhetnénk is a szeszipari vállalat szép összegeinek — ugyanis 59 ezret terveztek és 98 ezret költöttek el — ha nem lenne egy szépséghibája a dolognak. Kirándulásra több mint 85 ezret fizet­tek ki. A Hunniacoop- nál az évi 150 ezer forint­nak az év első felében alig ötödét használták fel. Az­zal magyarázzák: a vizs­gálat időpontjáig „nem üzemelt be a vállalati mű­velődési ház”. Tapasztala­tokat szereztek még a nép­művelési szakemberek a vas- és gépipari szövetke­zetnél, az Egyesült Izzó gyáregységénél, az építő és szerelőipari szövetkezet­nél, az öntödei vállalatnál. EZEKBEN A NAPOK­BAN elemzik a vizsgálódás tapasztalatait. Az. már ed­dig is kimondható, több tíz ezer forint csordogál el nem éppen művelődési célra. Sokszor nem is a művelődés lebecsülése, vagy a hibás szemlélet okozza ezt, hanem a já­ratlanság. Tanulni kell, ta­nítani kell a kulturális alapok okos, célszerű felhasználását, amelynél gyakran magukra marad­nak a munkahelyek. Páll Géza EGYÜTTMŰKÖDÉS ÓFEHÉRTÓN Pénzt pótló javaslat Ófehértó egyáltalán nem áraszt ódon hangulatot. Új középületek, emeletes kertes házak, T rendszámú személygépkocsik hívják fel magukra a figyelmet. A helyi üzemek évek óta eredményesen segítik a tanács tevékenységét. Az összefogásnak, az önzetlen segítség­nek több helyen is láthatjuk a jelét. Az irigyek és a kétkedők mondhatják (és mondják is), hogy könnyű az ófehértóiak­nak, hiszen az ipari szövet­kezetben szinte valamennyi alapvető mesterség képvise­lője megtalálható, gépeknek sincs híján a szövetkezet és a tsz, meg az erdőgazdaság is segít a lehetőségeihez képest. A megállapodás Mindtez igaz, de mit sem csökkenti a kollektív szellem és a társadalmi munka érté­két. A jó ütemben fejlődő, külföldön is ismert Ófehértói Vegyesipari Szövetkezet meghatározó a 3400 lelkes községben. A szövetkezet pártalapszervezetének titká­ra fiatalember, Szegedi Jó­zsef asztalos, a ládaüzem csoportvezetője. — Egy-egy fontos társadal­mi munka megszervezésére, végrehajtására néha rendkí­vüli taggyűlést hívunk ösz- sze. Nem nehéz mozgósíta­nunk. Az óvodaépítés támo­gatásához KISZ-eseinket azért is volt könnyű agitálni, mert néhányuknak óvodás a gyermeke. Az agitálásnak több módját is alkalmazzuk. A politikai oktatásban a he­lyi ügyeket is tárgyaljuk. Csorna Tibor, -az ipari szö­vetkezet elnöke: — Bő egy éve együttműkö­dési megállapodást kötött a tanács, az ipari szövetkezet és a tsz. Segítettük az óvoda­építést, a járdaépítést, kapu­kat készítettünk. Felajánlot­tuk a tanácsnak, hogy a Li­gettanyához vezető bekötő út építéséhez billenős kocsink­kal kiszállítjuk a követ. A nemcsak papíron létező együttműködés túlnő á ta­nács hatáskörén. A tsz-nek gépjárműveket adtunk az almaszállításhoz. Amikor ne­künk volt nagyobb szüksé­günk fuvarra, a tsz adott gépkocsikat. A tsz-ben hi­ányzott a munkáskéz is, ezért SAKK­SZTORI hogy hülyézi, marházza, avagy ebek fattyának ne­vezi Mihalcsikot. Mihal- csik csak nevet: — Mondtam neked, hogy ne játszunk. A ga­tyád is elveszted. — Ne törődj te azzal. Nekem pénzem van, ne­ked meg eszed nincs. Halvány gőzöd sincs, mi­re megy itt a játék. Mihalcsik vidul. Min­den parti után előveszi a pénztárcáját és belete­szi az inkasszált ötöst. — Ezt se látod többé! Stohanek szitkozódik. Litániájába már a Mi­halcsik rokonságát is be­lekeveri. ötven forint vesztésnél már annyi becsmérlő átkot szór, hogy azért a bíróság be­csületsértési perben, gon­dolkodás nélkül két év szigorított börtönt és tíz év sakkozástól való el­tiltást szabna ki. A tizenhat sakkfigura mindezt türelemmel vi­seli. Nem úgy Stohanek kebelbarátja, Koczogó, a kibic. Bizalmas kettesben meg is mondja a véle­ményét Stohaneknak. — Meg vagy te huzat- va! Leülsz játszani ez­zel az unszimpatikus em­berrel és hagyod, hogy elnyerje a pénzed? Vedd már észre, hogy jobb sakkozó, mint te! A ko- nokságödat most is 50 forint bánja. — Te sem értesz sem­mit — válaszol csende­sen Stohanek. — Én azt a Mihalcsikot valóban hülyének, becsvágyó ba­romnak tartom. És ezt szeretem ki is mondani. Na már most, ha azt mondanám ennek a ne­gyedosztályú senkiházi­nak: adok egy ötvenest és hagy szidjalak, mit gondolsz, mi történne? Feljelentene, felpofozna, kikészítene. Nem, én nem kínálok fel neki egy fillért sem. Sakkozni hívom és amilyen hiú és anyagias, jön is. így az­tán ő azzal szórakozik, hogy nyer, én meg azzal, hogy lehordom minden­nek. A mi sakkozásunk­ban ez az igazi sport. E kkor következett az ajánlat: Ko­czogó megkérte Stohaneket, sakkozza­nak. Koczogó természe­tesen nem ért a sakkhoz. Seres Ernő a ládaüzemünkben dolgozó asszonyok elmentek almát szedni. Á kapocs gyan kapcsolódnak be a megállapodás aláírói? — A tanácson tartott úgy­nevezett vezetői megbeszélé­sekre meghívjuk a pártveze­tőség titkárát és az üzemek vezetőit is. Az utóbbi három évben két ABC-áruházat ka­pott a község. A meghívottak véleményét is figyelembe vettük, amikor eldöntöttük, hogy hová épüljön és miként épüljön a két kereskedelmi egység. Az egyik ilyen veze­tői megbeszélésre meghívtuk a Nyírbátori Áfész elnökét is, aki beszélgetésünk után intézkedett, hogy javuljon a napi cikkek ellátása. A meg­állapodásban részt vevők nemcsak a végrehajtásnál, a döntésnél is jelen vannak. Az írásos megállapodás megkötésekor nem kerestek nagy szavakat, de a megfo­galmazásokból így is kiderül: azért fogtak össze, mert tud­ják, hogy céljaik valahol ta­lálkoznak. Miklós István, a tanács végrehajtó bizottságá­nak titkára konkrét példák felsorakoztatásával kapcsoló­dik a beszélgetésbe. A tűzoltószertár is a meg­állapodás szellemében ké­szült. Most épül két fedett buszváró, már természetes, hogy nagyobbrészt társadal­mi munkában. A terv szerint 1983-ban épül nálunk a víz­mű. E nagy munkánál is hasznát vesszük majd a tsz- nek és főleg az ipari szövet­kezetnek. A tanácsnak és a tanács végrehajtó bizottságá­nak több tagja az ipari szö­vetkezetben dolgozik. Van­nak köztük szakmunkások és középvezetők. Nagyobbrészt ők jelentik az összekötő kap­csot. A tanácsnak előnyére válik az ipari szövetkezet ve­gyes profilja, sokoldalúsága. A szövetkezetben dolgozó társadalmi aktivisták is előnyt jelentenek. De nem viszünk semmit túlzásba, nem élünk vissza ezekkel az előnyökkel. — Az elvi döntésekre ho­A döntés így helyes, hiszen részben saját döntésüket hajtják vég­re. A döntések előkészítésé­ben nagy szerepe van a köz­ségi pártvezetőségnek. Skalszki Ede, az iskola igaz­gatóhelyettese, a pártvezető­ség titkára: — Minden érdekelt tud minden döntésről. Részben a beosztások kapcsolása miatt. A pártvezetőségünk szervező titkára a tanácselnök. A ta­nácselnök helyettese én va­gyok. A pártvezetőségi tagok és a tanácstagok közül töb­ben valamennyi hivatalos fó­rumon részt vesznek, jól in­formáltak és ennek hasznát vesszük a gyakorlati politi­kai munka során. Az éves és a középtávú községfejlesztési tervet először mindig a párt­vezetőségi ülésen tárgyaljuk meg, az ipari szövetkezeti el­nök és a tsz-elnök jelenlété­ben. A helyi politika alakítá­sát mindenki szívügyének te­kinti. A vezetők és a közép­vezetők nem keresik a határ­vonalakat. Példa erre, hogy katonák, egyetemisták szed­ték az almát a tsz-ben, de az ipari szövetkezet szállásolta el a fiatalokat, mégpedig el­lenszolgáltatás' nélkül. Nábrádi Lajos Francia technológiával NDK-beii szerszámokkal Szerelés áram alatt Egyszer majdan az áram­szünet szinte ismeretlen lesz. E kissé távoli jövő előhírnöke a TITÁSZ nyíregyházi kiren­deltségének az a 6 szerelője, akik kisfeszültségű elektro­mos vezetékeken, berendezé­seken dolgozhatnak, javíthat­nak, szerelhetnek anélkül, hogy előzőleg áramtalaníta- nák a hálózatot. Szó sincs ak­robatikus mutatványról, vagy a munkavédelmi szabályok megsértéséről. Ellenkezőleg. Mivel a fogyasztók egyre több, s a villamos energia állandó, zavartalan továbbí­tását követelik, ezért a TI­TÁSZ mindinkább a feszült­ség alatti szerelést, karban­tartást szorgalmazza. A vállalat több szakembe­re speciális tanfolyamon el­sajátítja a feszültség alatti villamos berendezések — francia technológia szerinti — biztonságos szerelését. Be­szerezték az ahhoz szükséges NDK gyártmányú különleges, műanyagba ágyazott szerszá­mokat és egyéni védőeszkö­zöket; műszálmentes munka­ruhákat, gumi-, valamint bőr­kesztyűket, ultraibolya sugár­zás elleni védőszemüvegeket, gumitalpú bakancsokat... A munkavégzés lényege: a veze­tékek, s egyéb egységek egyes részeit (amelyekhez nem kell nyúlni) fóliával, gumilepellel, illetve külön erre a célra való gumitömlővel szigetelik, a ja- vítandón pedig a speciális szerszámokkal dolgoznak. A rendkívül szigorú mun­kafegyelmet igénylő technoló­giát jelenleg kísérletképpen alkalmazzák. Például Nyír­egyházán a Rákóczi utcai pék­üzem villamosenergia-ellátó vezetékeit e módszerrel sze­relték. Belátható időn belül, ahol lehet, mindenütt alkal­mazzák. (cselényi) A fehérgyarmati Zöldért NSZK-exportra szállít almát. Két naponként kilenc hűtőkocsit raknak meg a tunyogmatolcs állomáson. (Jávor L. felv.) Mi a véleménye? Grajczárik György, a vállaji Rákóczi Tsz elnöke. nz őszí munkákról — Soha jobb őszt! Csak­nem húsz esztendeje dolgo­zom már a mezőgazdaságban, ez idő alatt alig-alig volt hasonlóra példa. Mint az or­szágban majd mindenütt, ná­lunk is két-három héttel ko­rábban ért be a termés, el­mondhatjuk, jól állunk az időszerű munkákkal is. — Igaz, nem. tartozunk a megye legnagyobb mezőgaz­dasági nagyüzemei közé, mindössze 2060 hektáron gaz­dálkodunk, de a munkát itt is meg kell szervezni, s lehe­tőleg úgy, hogy minél keve­sebb legyen a veszteség, s minél jobb a minőség. A ko­raősz legfontosabb munká­ja nálunk is az almaszedés. 110 hektár a termő almá­sunk, de van még-12 hektár körténk is. A korábbi évek­hez képest hamarabb, októ­ber első felében sikerült le­szedni az almát, kétharmadát exportáltuk. Sajnos a termés elmaradt a tervezettnél. — Határunk nagyságához képest jelentős a kukorica ve­tésterülete, csaknem 600 hek­táron termesztjük e fontos nö­vényt, ez a szántóterületünk­nek több mint felét teszi ki. A KITE-n belül termeszt­jük, s elégedettek lehetünk a termésátlaggal: az' eddig be­takarított tengeri hozama hektáronként eléri a 60 má­zsát. Maradjunk még a kuko­ricánál, hiszen mint mondot­tam a legfontosabb növé­nyeink közé tartozik. Koráb­ban a hagyományos úton, gé­pekkel szárítottuk, most át­tértünk egy sokkal kifizető­dőbb eljárásra, a fóliás táro­lásra. Nemrég ötven-hatvan forintba került mázsánként a szárítása, most nem haladja meg a tiz forintot. — Igen jelentős az állatte­nyésztési ágazatunk, s öröm­mel mondhatom, sikerült a megfelelő takarmánymennyi­séget előállítani. A megter­melt szemesterménynek egyébként 65—70 százalékát magunk használjuk fel, a többit a gabonaforgalmi vál­lalatnak adjuk el. — A betakarítás mellett szólnunk kell az ősziek veté­séről is. Földjeink aranyko­rona-értéke 14,2, tehát né­hány tizeden múlt, hogy nem soroltak bennünket a kedve­zőtlen adottságú szövetkeze­tek közé. Most az új rende­let szerint már mi is kaphat­juk az ártámogatást a külön­féle növényekre, természete­sen igyekszünk is majd ki­használni a lehetőséget. A népgazdasági elvárások meg persze a viszonylag nagy ál­latállományunk is indokolják a döntést, miszerint az idén növeljük az ősziek vetésterü­letét. Az idén aratott kalá­szosok területe alig haladta meg a 200 hektárt, most vi­szont eléri a négyszázötve­net. Száztizenöt hektáron op­timális időben földbe került a rozs magja, s a 330 hektár­ra tervezett búzának is vé­geztünk már a háromnegye­dével. Balogh Géza ■■■■■■■■■■■■MM S tohanek szenvedé­lyes sakkozó. Mi­ng halcsik viszont azt tartja, Stohanek sakk­analfabéta. Különben I megértik egymást, főként 1 a frocliban. Azt mondja | Mihalcsik: — Mi a fenének ját- | szik az olyan, aki nem 1 tud. Na, idefigyelj, most ■ kombinálok. I Stohanek nem figyel oda és mattot kap. Per­sze Mihalcsik nem kom­binál, mert olyan mint a magas FAO számú hib­ridkukorica, későn érő. Későn érik be nála min­den gondolat. Stohanek ezt közli is. Finoman: — Te nem az eszeddel nyersz, mert az neked nincs. Téged csak azért vettek fel az egyetemre, hogy ki legyen a létszám. Mihalcsik azt mondja: — Nem érdekelsz. Fi­zess! Van pénzed, vagy nincs pénzed? — Menj a fenébe! Vi­lágéletedben zsugori voltál. Mindebből kitűnik, ” hogy Stohanek és Mihal- i esik pénzre játszik. Egy | játszma öt forint. Aki | veszít, az fizet. Legin- | kább Stohanek fizet, ff Minden kiadott öt forin- •• tot válogatott goromba- - Ságokkal kísér. Ilyen a | természete. Van úgy.

Next

/
Thumbnails
Contents