Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-23 / 249. szám
2 Kelet-Magyarország 1981. október 23. Meleg másfél ezer lakásban Milyen lesz a távfűtés Mátészalkán? Nyugtalanságot okoztak az első hidegebb őszi napok Mátészalka másfél ezer lakásában. Október 12-én, 13-án és 14-én a napi középhőmérséklet szerint már fűteni kellett volna. Sokan azt hitték, hogy az első hivatalos fűtési napon. Ám a fűtőtestek ekkor-is hidegek maradtak. Roham indult elektromos hősugárzókért, számos helyen háztartási gázpalackokra szerelt tűzhelyekkel fűtöttek. Mi történt? A hűvös idő nem lehetett váratlan, korábban is ajándék volt a meleg ősz. Többen aggódva kérdezték: mi lesz a távfűtéses lakásokban élőkkel télen? Információt kértünk Fábián Imrétől, a városi tanács elnökhelyettesétől. Elmondta: a távfűtéssel kapcsolatos gondoknak már egy kilónyi ügyirata van. Vitatkozik a tervező, a beruházó, a kivitelező, és természetesen az üzemeltető. Szakértői vélemények csatáznak, pontot tenni e bonyolultnak tűnő ügy végére még nem lehet. Az üzemeltető (a tanács) számára egy a fontos: meleg legyen a lakásokban. Ezért már korábban szakértők segítségével olyan műszaki megoldást kerestek, amelyekkel ha néhány nap késéssel ugyan, de megkezdődhet a fűtés. Kiemelt gondként kezelik, eddig is és a továbbiakban is anyagi áldozatokat vállalnak (érte. Október 16-án melegedni kezdtek a fűtőtestek. A felelősségen vitatkozók, minden vitát mellőzve dolgoztak érte, hogy 16-án fűtés legyen. Ennek az írásnak nem dolga, hogy patikamérlegen lemérje a kilónyi akta igazságait. Farkas Sándor, a távhőszolgáltató üzem vezetője mondta el: ők 16- án reggel 24 órás szolgálatot fejeztek be, már aki befejezhette. Embert dicsér, hogy ezen a kinek huszonnégy, kinek „csak” tizenhat órás hosszú műszakon mindenki ott volt, aki segíthetett, hogy az üzem öt kazánja közül négy működőképes legyen. Csövek sokaságán, a keringtető szivattyúk segítségével jut a lakásokhoz a víz és a hő a mátészalkai fűtőműből. (Elek Emil felv.) Mit igér a tél? A várost nyugtalanító kérdésre az üzemvezető adott választ: nem hiszem, hogy az olvasókat a műszaki részletek érdekelnék. Tény, hogy nagyon sok gondunk volt már tavaly is, akkor kezdődtek el a viták. A tanács, mi a tanács költségvetési üzemének része vagyunk, megmondta, hogy megoldást kell találni mindenáron. Tudjuk, hogy a lakosság minket, üzemeltetőket szid, még akkor is, ha ebben a néhány napos késedelemben vétlenek vagyunk. Megmondom: én, mint üzemvezető, valamikor a fűtési idény végén leszek egészen nyugodt, de ettől függetlenül, a lakosság nyugodt lehet. Az a bizonyos ötödik, most nem működő kazánunk év végéig elkészül és akkor már tartalékunk is lesz. Ehhez minden segítséget, az anyagit is megkaptuk. A tavalyi év tapasztalatai alapján kértük, hogy a kazánokhoz legyen egy tartalék égőnk. Megkapjuk, így tehát ha az év végéig valamelyik égő meghibásodik, egy félóra alatt, úgy hogy a kazán ki sem hül, kicserélhetjük. Záró kérdésünkre, hogy az egyenletes, megbízhatóan jó ellátást ígér-e idén, a szakember válaszát idézzük: „Külső hőmérséklettől, esetleges még most is rejtett hibáktól függően változhat az ellátás szintje, de ez minden távfűtő üzemnél így van. Az alapellátást viszont mindenképpen biztosítani fogjuk, ez ugyanis nem egyszerűen a munkánk, ez alapvető kötelességünk is.” Kommentárként a múlt heti mátészalkai nyugtalansághoz, ' jóérzéssel írjuk: köszönjük a helytállást, amiről azért írni kellett, hogy mind az 1500 lakásban bízzanak az ígéretekben. (b) Bakancsos túra a hegyekbe Hobbyból vezetik az idegent A különautóbusz ablakából már látni lehet Debrecen első házait. Nagy Jutka kezébe veszi a mikrofont. Kigyult arccal, lelkes lendülettel meséli a történeteket a városról, a civis múltról, a régi, szép épületekről. Vigyázat, számla! Jutka végzős főiskolás, tanítónő lesz. Hobbiból kirándulócsoportokat kalauzol az ország szép tájaira. — Két éve végeztem el a TIT és az IBUSZ országjárásvezetői tanfolyamát. Feladatom egyrészt az ismeret- terjesztés, másrészt a csoport elhelyezésével, étkeztetésével kapcsolatos ügyintézés. Nagyon vigyázni kell, mert a számlákkal könnyen becsaphatják az embert. A múltkor 11 adaggal többet akartak számlázni egy vacsoránál. Szerencsére idejében észrevettem a hibát, de keményen meg kellett harcolnom az igazamért. Jutka közel harminc napot volt úton az idén. Még kezdőnek számít, hiszen az előző években nem foglalkozott országjárás-vezetéssel. Kezdetben zempléni túrákat vezetett. Később eljutott a Dunakanyarba, Észak-Magyaror- szág környékére, sőt a Dunántúlra is. Már hagyomány, hogy minden év őszén megszervezik a nyolchónapos országjárásvezetői tanfolyamot. Ezen a TIT művészettörténeti, földrajzi, történelmi ismereteket nyújt a résztvevőknek. Vizsga után az IBUSZ és a többi utazási iroda gondoskodik foglalkoztatásukról. Az igazolványok tulajdonosai — szabad idejük terhére! — hazánk bármelyik területére kalauzolhatják a kirándulókat. Napidíjat — és a csoport tagjait is megillető ellátást — kapnak munkájukért. A feladatok elosztásánál figyelembe veszik, hogy ki mi iránt érdeklődik a legjobban. Nem szólva a sok szép élményről. — Legszívesebben kisiskolásokkal utazom — folytatja a fiatalember. — Roppant kíváncsiak, vállalkozó kedvűek. Képesek lennének reggeltől estig hegyet mászni. A felnőttek lustábbak. Ök lazább programokat igényelnek és szívesen lemondanak a gyaloglásról. Legkedvesebb emlékeim egy orosz csoporthoz fűződnek. Zömében főiskolások Az elmúlt nyolc-tíz év alatt 329-en végezték el a TIT és az IBUSZ által szervezett tanfolyamot. Rendszeresen csak 50—60-an dolgoznak megyénkben. Hogy mi ennek az oka, arra Hargitai János, a TIT főmunkatársa adott választ: — Zömében főiskolások jelentkeznek a képzésre. Nagy ambícióval járnak az órákra. Aztán mire dolgozhatnának rendszerint közbeszól az államvizsga. Utána sokan elköltöznek, családot alapítanak, s már nem vállalnak csoportvezetést. Ezért utánpótlásra van szükség. Idén ősszel újra megszervezik a tanfolyamot Nyíregyházán. Amint összegyűlik legalább 25 jelentkező, megkezdik a leendő országjárás-vezetők felkészítését. (házi) Roppant kíváncsiak TAGSZERVEZÉS A KONGRESSZUS TISZTELETÉRE Kétszáz űj szövetkezeti tag szervezésére fog össze a Nagy- kállói Áfész. Erről a Szövetkezet c. hetilap október 7-i számában olvashatunk. Ebben a munkában élen járnak a szocialista brigádok, s a szakcsoportok tagjai. A tag- és utánpótlás érdekében sikerült kontaktust találniuk az általános iskolákkal és a gimnáziumokkal. A területen működő összes általános iskola VIII. osztályában tartanak osztályfőnöki órát a mozgalom történetéről, eredményeiről és további feladatairól. Október 31-ig iskolaszövetkezetét alapítanak a nagy- kállói Korányi Gimnáziumban és az érpataki általános iskolában. A szövetkezés történetét ismerteti meg a fiatalokkal és a felnőtt generációval a kongresszussi vetélkedő sorozata. Hasonló célt szolgálnak a kongresszusi hetek rendezvényei is. FEHÉRGYARMATI VÁLTOZÁSOK Szerényen, a kisvárosi léptéket és hangulatot őrizve, de gyarapszik Fehérgyarmat — olvastuk a Népszabadság október 4-i számában. Az urbá— Engem elsősorban a túrázás vonz — mondja Czom- ba Zoltán, a nyíregyházi 110- es szakmunkásképző iskola dolgozója. — Többnyire bakancsos túrákat vezetek az Északi-Középhegység gyönyörű vidékeire. Nekem sokat jelent ez a munka, hiszen ha nem lennék országjárás-vezető, akkor is ezzel tölteném a szabad időmet. Így még fizetnek is érte. Az ismeretlen tájak felfedezése már önmagában is öröm. Négyféle méretben az év végéig 60 ezer darab bőröndöt gyártanak holland megrendelésre a Gávavencsellői Vegyesipari Szövetkezetben. lövőre ólomkristály Üveghuta Naményban Tavaly márciusban kezdték Vásárosnaményban az üveggyár kialakítását és május elején már megindult a termelés a csiszolóüzemben, október elején pedig felfűtötték az üvegolvasztó kemencét. Az első időszak a betanulásé volt, hiszen a beregi részen nincs hagyománya az üvegműves- ségnek, viszont rövid idő alatt kialakult egy új szakma. Az 1981-es év programját a gyár ikresítése, -vagyis egy újabb csiszoló- és üvegolvasztó hutaüzem építése jellemezte. Ez a beruházás összesen tizenötmillió forintot emésztett fel, s szeptember elsején már üzembe helyezték a második csiszolóműhelyt, október 15-én pedig — egy évvel az első beüzemelését követően — az új hutaüzemet is átadták. Ez egyben azt is jelenti, hogy növelni kell a gyár létszámát. A múlt év őszéig társgyárakban képezték a vá- sárosnaményiaknak a munkásokat, azonban a beregi városban már ebben az esztendőben ötven üvegfúvót képeztek, s az új üzem beindulásával még további negyvenet oktatnak. Az új csiszolóüzemben jelenleg negyven nő képzése folyik. Persze az építés a csiszoló- és hutaüzem átadásával nem fejeződött be. Jelenleg még tart a nyugatnémet gyártmányú polírozógép építése és szerelése — amely tizenhatmillió forintba kerül —, s várhatóan az év végére elkészül. Márciustól már ezen fényesíthetik a Vásárosnaményban készített különböző üvegtere mékeket. Újdonságnak számít az is az üveggyárban, hogy október tizedikétől olaj helyett az olcsóbb földgázzal fűtik az olvasztókemencéket a hutaüzemben. Vásárosnaményban elsősorban asztali poharakat, kely- heket, hamutartókat, vázákat gyártanak. A napi termelésük háromezer darab, s az ez évi termelési értékük közel har mincötmillió forint lesz. Egyelőre a belkereskedelemnek — Amforának, vasedénynek, áfészeknek — szállítanak, jövőre már exportra is küldenek. 1982-ben — a tervek szerint — az új sorok üzembe állításával már másfél millió darab lesz az éves termelésük. Üj termékként márciusban kezdik az ólomkristály gyártását. Értékesítését belföldre tervezik, s várhatóan 1983-ban kerül exportra a vásárosnaményi üveggyárból ólomkristály tér mék. (sípos) nus feltételeket normákba foglaló követelményeket nem kis erőfeszítéssel már megteremtették, ennél azonban többet kívánnak elérni: megtartani, sőt növelni a lakosságot, vonzóvá tenni ezt a kisvárost. Az 1950 és 1970 közötti időszakban ugyanis tizenkétezren vándoroltak el a járásból. A népességcsökkenés 1965 óta lassult, amikor a térségben az első ipari üzemek letelepedtek. Fehérgyarmat lakóinak száma 1970 óta, ha szerényen is, de nő, a járás községeiben viszont egyre kevesebben maradnak. A legfőbb gond: a foglalkoztatás. Pedig Fehérgyarmaton készen állnak a települő vagy alakuló iparvállalatok fogadására. Előkészítették a vasúttól délre fekvő félszáz hektáros területet, amelynek közúti-vasúti kapcsolatát, vízvezetékét, szennyvízhálózatát is kiépítették. Akár tíz középüzem is otthonra találhatna itt. Vállalkozók híján a város vezetői azonban egyelőre csak reménykednek és tárgyalnak. SZESZESITALFOGYASZTÁS MÁTÉSZALKÁN A „Népi Ellenőrzés” című folyóirat szeptemberi számában cikk jelent meg az alkoholizmus elleni küzdelem mátészalkai tapasztalatairól. A vizsgálat megállapította, hogy az általános iskolásoknál elfogadhatóan foglalkoznak a tanulók ilyen irányú nevelésével. A kisegítő iskolában azonban több esetben gyerekeket is rajta fogtak az alkoholfogyasztáson. A boltok megtartják a korlátozó intézkedéseket. A tanácsi rendelet hatására csökkent a közterületen és a boltok előtti ital- fogyasztás, de a boltok mellől elhúzódva jelenleg is folyik italozás. A munkahelyeknél általános gyakorlat, hogy a notórius italozóktól megszabadulnak, így nevelésük, esetenkénti kezelésük nem biztosított. A város területén az egy lakosra jutó szeszes ital áruforgalma 2863 forint és ez egyharmadával több mint öt esztendővel korábban! Mit írnak rólunk? Verekedők a vádlottak padlán s kölcsönös sértegetések után Pásztor ököllel torkon ütötte J. Ferencet. A sértett az ütéstől a betonoszlopnak esett, azután mikor el akart menekülni, Pásztor még kétszer megütötte. Mivel a gégeporc sérülése 8 napon túl gyógyult, Pásztort súlyos testi sértés miatt 10 százalékos bércsökkentés mellett 8 hónapi javitó-nevelő munkára ítélték. Rézműves László 26 éves kállósemjéni lakos is 8 hónapot kapott, de neki börtönben kell letölteni a büntetést. Rézműves a kállósemjéni Zöldfa étteremben szórakozott, egy ismerősével szóváltásba került, aztán megütötte, majd birkózás közben ellenfele arcába harapott. A sértett a körzeti megbízotthoz ment, ám amikor innen hazafelé indult, Rézműves két társával megvárta, s úgy megütötte, hogy ellenfelének eltört az arc- csontja és agyrázkódást is szenvedett. A Kovács Józsefre kiszabott büntetés nem jogerős, mert a magánvádló súlyosbítás miatt fellebbezett, a többi ítélet azonban a kihirdetéskor jogerőssé vált. A verekedes mindig bűn, a büntetés mértéke azonban a sérülés súlyosságától függ. Há pedig alig marad valami nyoma az ütéseknek, akkor attól, hogy a sértett feljelenti-e támadóját. Lamos Sándor 30 éves nyírvasvári lakost feljelentették. Lamos augusztus 2-án megverte S. Máriát, aki — Lamos szerencséje’«* — könnyű sérüléseket szenvedett. A magánvád alapján a bíróság Lantos Sándort háromezer forint pénzbüntetésre ítélte. Ugyancsak könnyű testi sértés vétségéért büntették meg Kovács József 34 éves szakolyi lakost. Kovács augusztus 17-én este 9 óra tájban lovas kocsival ment a buszmegálló környékén, amikor találkozott egy munkahelyére igyekvő asszonnyal. Kovács megállította a lovakat, leszállt a szekérről, odament Ö. Miklosnéhoz, s minden ok nélKÜl háromszor megütötte. A bíróság Kovács Józsefet 3600 forintra büntette. Nagyobbat ütött, s súlyosabb sérülést is okozott a gávavencsellői 21 éves Pásztor Ferenc. Ö a Fenyves étterem előtt keveredett szóváltásba egy ittas ismerősével, Bőrönd holland megrendelésre
