Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-23 / 249. szám

^WB8BMW^I^nih HHFWWW^M—BB1— tXXXVIII. évfolyam, 249. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. október 23., péntek Partnerek mezőgazdasági üze- mek különböző tár­sadalmi, ipari, ok­tatási intézményekkel kö­tött együttműködési szer­ződéseiben a támogatás fe­jében a gazdaságok álta­lában valamilyen szolgál­tatást kérnek. Szerződés­ről lévén szó, úgy is mond­hatjuk, hogy kikötéseik vannak. Ez kiterjedhet a gépek gyors javítására, vagy éppen szakmunkások képzésére. Ezeket az „előjogokat” a gazdaságok tulajdonkép­pen megvásárolják, hiszen anyagilag hozzájárulnak a szerződő üzem, iskola fej­lesztéséhez, nemegyszer építéséhez. Ezért cserébe, a befektetett tőke arányá­ban számíthatnak a ga­rantált szolgáltatásokra. A hangsúly a garancián van, mert a szerződést kötő mezőgazdasági üzem ugyanúgy fizet — a példá­nál maradva — a gépjaví­tásért, vagy a szakmun­kásképzésért, mint bárki más. A „kívülállókkal” szemben mindössze annyi az előnye, hogy a szüksé­ges szolgáltatásokat hosz- szú távra biztosítja magá­nak. Legalábbis elméleti­leg! A nekibuzdulás idősza­kában ugyanis nincs külö­nösebb gond az együttmű­ködési szerződésekkel, de az idő múlásával, s a kö­rülmények változásával előfordul, hogy a partner- intézmények számára ter­hessé válnak a szerződés­ben kikötött „előjogok”. Ilyenkor — többnyire megfelelő indokkal alátá­masztva — rábeszélik a mezőgazdasági üzemeket a barátságos elválásra. Az ilyenkor kitörő fel­háborodást többnyire sike­rül lecsendesíteni, hiszen az együttműködés megszű­nését nem holmi szeszé­lyek, hanem „külső okok” váltják ki. Szándékos en­nek a kifejezésnek a hasz­nálata, mert azok a bizo­nyos külső okok koránt­sem végzetszerűek és el- háríthatatlanok. Egyszerű­en arról van szó, hogy a szerződést kötő intézmé­nyek sokszor a könnyebb megoldást, a mezőgazda- sági üzem cserbenhagyá- sát választják. Azok több­nyire megértőek, pedig nem mindig nekik kellene belátással lenni. Í gy gondolta a közös­ség pénzével lelkiis­meretesen gazdál­kodó egyik álföldi állami gazdaságunk is, s egysze­rűen visszakérte a hűtlen szakmunkásképzőtől be­fektetett pénzét — és an­nak kamatját. A meg- szüntethetetlen külső okok egyszeriben átalakultak kiküszöbölhetőkké, s a szakmunkásképző intézet nyomban hajlott arra, hogy szerződésben vállalt kötelezettségeknek eleget tegyen. Összeült az MSZMP Központi Bizottsága Csütörtökön összeült a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen — a Politikai Bi­zottság javaslatára — az idő­szerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, a 15 éves lakásépítési program meg­valósítását áttekintő jelentést, valamint a lakásgazdálkodá­si és elosztási rendszer to­vábbfejlesztésére vonatkozó előterjesztést vitatja meg a Központi Bizottság. Október 24. — november I.: Leszerelési hét Az Országos Béketanács október 24-én, az ENSZ nap­ján kezdődő leszerelési hét alkalmából akciósorozatot hirdetett. Ennek várható ese­ményeiről tájékoztatták pén­teken a sajtó munkatársait a HNF-ot budapesti székházá­ban. A Béke-világtanács felhí­vással fordult a népekhez — mondotta Tolnay László, az OBT leszerelési bizottságá­nak elnöke —, hogy az októ­ber 24—november 1-ig tartó hetet a különböző békemoz­galmak tegyék világszerte a leszerelésért, a nukleáris há­ború veszélye elleni küzde­lem egyik kiemelkedő jelen­tőségű eseménysorozatává. Napjainkban, a feszültebb nemzetközi helyzetben, ami­kor fokozódik a fegyverkezé­si hajsza, nő egy esetleges nukleáris háború veszélye — különös jelentősége van en­nek az akciónak. A leszerelési hét kiemelke­dő eseménye az a tudomá­nyos tanácskozás lesz, me­lyet október 26-án rendez az Országos Béketanács, az Eu­rópai Biztonság és Együttmű­ködés Magyar Nemzeti Bi­zottsága és a Magyar ENSZ Társaság a leszerelés aktuális kérdéseiről a TIT budapesti Kossuth klubjában. Ipari és mezőgazdasági üzemekben, Budapesten és vidéken egyaránt, üzemi nagygyűléseket tartanak a hét folyamán. Hivatalokban, intézményekben fórumokra kerül sor, folytatódik azok­nak az üzemi, iskolai, válla­lati röpgyűléseknek sora is, amelyeken már eddig is szá­mos állásfoglalás született a neutronbomba, a háborús fe­nyegetés ellen. Befejeződött a nemzetközi banktanácskozás A jegyzőkönyvek aláírásá­val csütörtökön Budapesten befejeződött a Nemzetközi Beruházási Bank és a Nem­zetközi Gazdasági Együttmű­ködési Bank tanácsának ülé­se. Az üléseken részt vettek a tagországok: a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Ku­bai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársa­ság, a Szovjetunió és a Viet­nami Szocialista Köztársaság delegációi. A tanácsülések a kölcsönös egyetértés és érdemi együtt­működés légkörében zajlot­tak le. Az NBB jóváhagyta a hite­lezendő új létesítmények kö­rét; a bank 1982. évi hitel­tervét, valamint határozatot hozott számos, a bank tevé­kenységét érintő kérdésben. A botpaládi Cj Barázda Termelőszövetke­zetben az idén 200 hektár búzát, 50 hektár őszi árpát és 70 hektár füvet vetettek. Fel­vételünkön: Simon Bálint és Erdődi Sándor a vetőgép tartályát tölti az utolsó hektá­rokon. Kukoricatenger a fehérgyarmati SERKÖV telepén. Naponta 500 tonna kukoricát szá­rítanak, melyet a környező termelőszövet­kezetek szállítanak be. (Jávor L. felv.) Megfelelő az ütem a betakarításnál Megyénk egyik legfonto­sabb mezőgazdasági termé­nyéből, az almából még mint­egy 25 ezer tonna szedetlen — hangzott el csütörtökön délelőtt Nyíregyházán, a me­gyei szervezési bizottság ülé­sén. Különösen a Nyírkert és a Szatmárkert taggazdaságai­ban van mit pótolni, hiszen a még fán levő gyümölcsnek több mint háromnegyede ezekben található. Például a máriapócsi és a csenged ter­melőszövetkezetben 2000— 2000 tonna, a vajai termelő- szövetkezetben 1400, a Nyír- madai Állami Gazdaságban pedig csaknem 1300 tonna várja a szedőket. Szabolcs-Szatmár almater­mésének egyébként napja­inkig mintegy 95 százalékát takarították be. Ez kedve­zőbb ugyan, mint a múlt esztendőkben, a forgalmazás és a szállítás viszont elma­radt a szedés mögött. Gondot okoz az is, hogy néhány gaz­daság már a hűtőtárolótoan raktározott almát értékesíti, holott igen nagy mennyiség­ben található még a szabad­ban is. A kerteket eddig el­kerülték még ugyan az őszi fagyok, de félő, ha nem igye­keznek a termelők, komoly károk keletkezhetnek. Jó hír viszont, hogy az őszi betakarítási munkák megfelelő ütemben haladnak, kihasználva a kedvező időt, az előző évekhez képest ko­raibb érést. A 78 ezer hek­tár szemesnek vetett kukori­cából például már csaknem a felével végeztek a gazdasá­gok. Jól fizetett a silókukori­ca is, a takarmányozáshoz szükséges mennyiséget a ter­Gyorsítani szükséges a búza vetését vezettnél kisebb területről si­került biztosítani, így mód nyílt arra, hogy a silónak ve­tett tengeri egy részét szemes terményként lehet majd be­takarítani. A gabonaforgalmi és ma­lomipari vállalat 100 ezer tonna kukorica felvásárlásá­ra kötött szerződést az idén a szabolcsi termelőszövetke­zetekkel, állami gazdaságok­kal. Eddig a tervezett meny- nyiségnek 40 százalékát vet­ték át, a termény minősége igen jó. A vállalat szárítói a betakarítás idején éjjel-nap­pal üzemelnek, az átvételnél nincs fennakadás. Megyénk­ben is elterjedőben vannak az új, energiatakarékos tá­rolási módszerek. Nem ennyire kedvező már viszont a helyzet Szabolcs másik fontos növényénél, a burgonyánál. A 9600 hektáros területnek ugyan 90 százalé­káról már fedél alá került a termés, de vannak olyan üze­mek, ahol még 50—60 hektár várja a szedő gépsorokat. Cukorrépából 4500 hektár a vetésterület, itt a tervezett ütem szerint folyik a mun­ka, a megtermett mennyiség­nek több mint a felét vették át eddig a cukorgyárak. A betakarítással párhuza­mosan halad az időszak má­sik fontos munkája, az őszi­ek vetése. Huszonöt-, illetve hétezer hektáron már földben a rozs és az őszi árpa magja. A búza vetésénél viszont van némi elmaradás, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az optimális vetés ideje ok­tóber 25-ig tart. Eddig a ter­vezett 67 400 hektárnak mint­egy kétharmadával végeztek a gazdaságok, a munka na­gyobb részét elsősorban a kö­tött, mély talajú szatmár-be- regi tájon kell elvégezni. B. G. A TITÄSZ nyíregyházi kirendeltségét műhelyekkel, raktárral bővítik, 17 millióért. és szociális létesítményekkel Kevesebb sóval, nagyobb hatásfokkal készül a KPM Lehet-e kevesebb sóval na­gyobb útfelületet megtisztíta­ni a téli, szilárd csapadéktól? A válasz: igen, csak meg kell hozzá teremteni a szükséges feltételeket. Elsősorban jól előkészíteni a tárolásra kerü­lő sót, másodszor olyan gé­peket alkalmazni, amelyek finomabban terítik ki az anyagot. A KPM Közúti Igaz­gatósága Szabolcs-Szatmár megyében is nagy figyelmet fordít mindkettőre, hiszen évente mintegy hatezer ton­na só fogy el a téli utak kar­bantartásánál. Márpedig ez pénzben, de környezet- és út- védelmi, sőt jármű állagmeg­óvási szempontból sem kö­zömbös. Nem véletlen, hogy a régi típusú „sópocsékoló­kat” már nem gyártják, sőt a Tornádókat is modern vál­tozatban készítik. Ezek már hatékonyabban dolgoznak, az­az finomabban szórnak. Még érzékenyebb a Csepel alváz­ra szerelt Weiser, amelyből már három van a nyíregyhá­ziaknak. A sót már beszerez­ték, depózták, s hogy össze ne álljon, sárga vérlúgsóval kezelték. Két hét múlva meg­kezdik a fűrészpor keverését sóval. Homokból mintegy tíz­ezer tonna lesz a felhaszná­lás. Elvégezték a nyolc hómaró javítását, már csak a gép­szemle előtt „mutatkoznak” majd be egy kis üzemre. Rendben várnak bevetésre, illetve vizsgára az adapterek — hóekék, hóeketartozékok, felfüggesztő szerkezetek — a sószórók is. Nagy hóekéből például 28 darab van. össze­sen 110 gép jelenti a téli gép­park teljes létszámát. Ide tartozik még 39 hóekés gép­kocsi, 15 könnyű, tereprende­ző traktor is. Hamarosan megkezdik és még ebben a hónapban befe­jezik a hórácsok kihelyezé­sét. összesen 50 kilométer hosszan, 25 ezret helyeznek ki a széljárta útszakaszokon. Mivel kedvező az időjárás a mezőgazdasági munkákhoz, a kihelyezést előreláthatóan nem akadályozza az idén a betakarítatlan termés. A ké­sei kihelyezés azért sem ered­ményes, mert a fagyott föld­be már nem lehet leásni a rá­csok lábait, így a szél — mint az az elmúlt télen is megtör­tént — sorba kidöntötte a hó­fogókat. Egy közepesen havas tél a megyében mintegy 15 millió forintba kerül a népgazda­ságnak. Jó előkészítéssel, a gépek, berendezések, anyagok ésszerű felhasználásával ez a költség természetesen jelen­tősen csökkenthető. Ezért ké­szül a novemberben esedékes szemlére is tervszerűen a KPM Közúti Igazgatóság nyíregyházi gépüzeme. T. Ä.

Next

/
Thumbnails
Contents