Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-22 / 248. szám
2 Kelet-Magyarország 1981. október 22. Felelősség a gyermekért A VESZÉLYEZTETETT családi környezetben élő gyermekekről szólt a lapunkban nemrég közölt sorozat. Ebben igyekeztünk az olykor háttérben maradó okokra, a megyei gondokra is felhívni a figyelmet, hiszen azok külön- külon és együttesen is felelősek a gyermeki sorsok alakulásáért. E fontos társadalmi kérdéssel foglalkozott a közelmúltban a megyei pártbizottság ifjúsági bizottsága is. A veszélyeztetett környezetben élő gyermekekkel és fiatalkorúakkal való foglalkozás megyei tapasztalatait összegező jelentés és vita azon túl, hogy felhívja a figyelmet a tennivalókra, számos ajánlást tartalmaz a tanácsi, állami szerveknek, nem kevésbé az ifjúsági szervezeteknek. A bizottság abból indult ki, hogy megyénk gyorsléptü gazdasági, társadalmi fejlődése megváltoztatta a családok életét. Növekedett a munkába állók száma, felgyorsult a városiasodás. Az életmódváltozás egyik negatív jelensége, hogy a szülők egy része nem, vagy hiányosan teljesíti a gyermek nevelésével járó kötelezettségeit. Sorolhatnánk a szubjektív, a családban gyökerező okokat. Érthető, hogy a szülői gondoskodást, nevelést nem helyettesítheti, de az sem titok, hogy a gyermek személyiségének alakításában, a pozitív jellemvonások erősítésében nagy szerepe van az iskolának, a pedagógusnak. Sajnos általános iskoláink egy része zsúfolt és a napközi hálózat is nehézségekkel küzd. Megyénkben az alsótagozatos gyermekek 54,6, a felsőtagozatosok 20,3 százaléka jár csupán napközibe. A fél napig felügyelet nélkül maradó gyermekek közül sokan csavargással, „bandázással” töltik el idejüket. Ez különösen kritikus a pubertáskorban lévőknél, akiknek normális körülmények között is belső konfliktusokat okoznak az életkori sajátosságok . . . £vente 100 ezer köbméter agyagét termelnek ki a téglagyár* táshoz a fehérgyarmati téglagyárban. (Gaál Béla felvétele) Út az összkomfortba Lakáshoz jutni — lépcsőzetesen A legtöbb család hosszú évekig szorong szülőknél, albérletben, míg végre saját vagy bérlakáshoz jut. Nem ritka eset, hogy az addig komfort nélküli lakásban élők hirtelen nem is tudják „belakni” az összkomfortosat. Ugyanakkor nem kevés azoknak a családoknak a száma, akik ugyancsak éveken keresztül várják az áhított nagyobb lakást. A legutóbbi pártkongresszuson is reális igényként fogalmazták meg: társadalmi méretekben is szorgalmazzuk a lakásgazdálkodást, mert van, aki a nagyot, van, aki a kicsit szeretné fenntartani. A belvíz „áldása" — Nálunk eddig a lakás- gazdálkodásról azért lehetett viszonylag keveset beszélni, mert alig néhány lakást adtunk át évente — hallottuk Polgár Árpád igazgatási osztályvezetőtől a Kisvárdai Városi Tanácson. — Az idén,' a belvíz miatt megemelt bérlakáskeretet kaptunk, így 124 tanácsi bérlakást utaltunk ki a jogosultaknak, köztük tíz új, egyenként negyven négyzetméteres komfort nélküli lakás is van. Átlagosan 35— 40 bérlakáshoz juthatnak nálunk a jogos igénylők évente. re. Az idén három család kért tanácsi bérlakása helyett kisebbet. Aki július 1-e után adta vissza állami lakását, mintegy 67 ezer forint összegű használatbavételi díjra tarthatott igényt. „Csak radiátoros kell!" — Nemegyszer azonban alig győzzük rábeszélni az ügyfeleket a lakásra — szól az osztályvezető. — Van, aki köti az ebet a karóhoz, hogy neki csak „radiátoros” lakás kell, ő nem cipeli fel az olajat az emeletre. Inkább várnak még 2—3 évet, de csak központi fűtéses lakást fogadnak el az olajtüzelésű, két és fél szobás helyett. Mások pedig- szíves- örömest mennének még a kevésbé komfortosba is. A lépcsőzetesség betartása már csak azért is fontos szempont, mert gyarapszik a család létszáma, nőnek a gyerekek, ugyanakkor a válások miatt egyre többen lesznek egyedülállóak, s az idősek közt is sok magára maradt öreg szeretné legalább egy garzonnal megoldani a lakásgondját. S ahogy a tenyérnyi helyen szorongó népes famíliának nem jó, okozhat problémát a nagy lakás fenntartása is. így a tanács és közvetve az állampolgárok is jobban járnak, ha a reális igényük szerinti lakást kérik. T. R. Ipar a tsz-ben A botpaládi Üj Barázda Termelőszövetkezet kooperációs kábelüzemében közel hatszáz kábelformát készítenek a BHG megrendelésére a crossbar telefonközpontok jelfogó sávjaihoz. A képen: Orgoványi Izabella egy kábelforma szálait építi fel. (Jávor L. felv.) A visszaeső tolvaj — Jelenleg 762 lakásigénylőt tartunk nyilván — lapozza az adatokat Horváth Ferenc lakásügyi előadó. — Közülük 244-en bér-, 159-en tanácsi értékesítésű, és 359-en OTP-beruházású lakásra várnak. Lakáscserével hatvanegyen akarnak, rendszerint nagyobb lakáshoz jutni. A műit évben negyven OTP-s lakás vevőjét jelölte ki a tanács. A minigarzonokból 13 család — amelyekben legalább egy gyerek volt — költözhetett két-, illetve 1-j2-es lakásba. Az egy szobában lakó családok közül kettőt juttattak nagyobb otthonhoz. Az így megüresedő minigarzonokat az egyedülálló idősek és a gyereküket egyedül nevelő szülők vehették birtokba. Minőségi cserével Kisvárdán a belvíz miatt 35 család maradt hajlék nélkül. Általában szerényebb anyagi körülmények közt élők, akiknek óriási terhet jelentett volna az OTP-s lakás beugró összege és a magas havi törlesztés fizetése. Hamarjában raktárakból alakított ki a tanács 35 szükség- lakást. Közülük néhányan saját erőből építettek vagy vásároltak, egy részüknek pedig véglegesen utalt ki a tanács bérlakást. Az idén rendelkezésre álló 124 — különböző méretű és komfortfokozatú — lakással már lépcsőzetes kiutalást valósíthattak meg. Tizenkét család kapott — ahol már három vagy több gyermek született — minőségi cserével nagyobb lakást. Ugyancsak 12 család pedig először jutott új otthonhoz. Az idén megépülő 44 OTP-s lakás közül négy darab háromszobás lesz, amelyet a nagycsaládosoknak adnak, minőségi csereként. Egy nyolc-, és három háromgyerekes család költözhet nagyobb otthonba. A lakásgazdálkodás alap- feltétele, hogy minél nagyobb lakásalap álljon rendelkezésCSŐ Perjési József 27 éves nyírbátori lakos a helybeli építő és szakipari szövetkezet vízvezetékszerelője volt. A nyáron Nyírbátorban a Váci Mihály utcai építkezésről két 6 méter hosszú horganyzott csövet lopott, néhány nap múlva pedig három, egyenként ugyancsak 6 méter hosz- szú csővel állított haza. Amikór az építkezésen felfedezték a lopást, kiderült, hogy tavaly és az idén Perjési rendszeresen megkárosította a szövetkezetét: összesen 44 darab szögbelövő patront is ellopott. A kár megtérült, s tekintettel Perjési büntetlen előéletére, a Nyírbátori Járásbíróság 1 évre próbára bocsátotta. HUBERTUSZ A Borsodi sörözőben ivott szeptember 14-én este Hollik György 32 éves és Pokro- venszki Tamás 26 éves nyíregyházi lakos. A két büntetett előéletű tolvaj éjfél körül taxiba ült és kiment Sóstóra, hogy a Krúdy-szálló bárjában folytatja a szórakozást. Pechükre a bár zárva volt, s ekkor elhatározták, hogy betörnek a Nyírtourist presszójába. A parkolóban egy tehergépkocsin fél méter hosszúságú vasat találtak, feltörték vele az autó szerszámosládáját és az ott talált feszítővassal sikerült behatolniuk a presszóba. Itt 5712 forint értékű árut loptak el, amiben volt egy demizson Hubertusz, 10 liter kommersz rum, de cigaretta, konyhakés és zsebrádió is. Mielőtt hazaindultak volna, megittak a presz- szóban két kétdecis pálinkát, megosztoztak a lopott holmin és a Tölgyes csárda körül elköszöntek egymástól. Hollik útközben többször meghúzta a demizsont és amikor a belső körútra ért, olyan fáradtnak érezte magát, hogy egy füves, bokros részen lefeküdt és elaludt. Reggel arra ébredt fel, hogy fázik, újból húzott egyet a de- mizsonból, de alig indult el, a rendőrség elfogta. A bíróság Hollik Györgyöt, mint többszörös visszaesőt másfél évre, Pokrovenszki Tamást — szintén mint többszörös visz- szaesőt — egy év három hónap börtönre ítélte, s két-két évre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától. A bíróság kötelezte Hollikékat az általuk okozott kár megtérítésére. BÁRÁNY Tavaly ítélték el lopás miatt Gargya Miklós 20 éves újfehértói lakost, de most szeptemberben ismét bíróság elé állították, mert nem tudta megállni, hogy újból ne lopjon. Gargya szeptember 13-án reggel Üjfehértón a sóstói legelőn egy birkanyájat fedezett fel, és azt is észrevette, hogy a nyájra nem vigyáz senki. Megfogott egy bárányt, a nyakába vette, hazavitte, másnap pedig egy ismerősének 800 forintért eladta. Amikor a vevő megtudta, hogy a bárány nem Gargyáé v olt, hanem lopta, visszaadta azt tulajdonosának. A bíróság a visszaeső tolvajt hat hónap börtönre ítélte és egy évre eltiltotta a közügyektől. Valamennyi ítélet jogerős. visszl!H!M Még egyszer; „Érdekek" A Kelet-Magyarország f. évi október 1-i számában megjelent „Érdekek” című cikkből sajnálattal állapítottam meg, hogy téves információt kaptak a postai előkészületekről. Szíves tájékoztatásként közlöm, hogy a KPM és a posta irányelveinek megfelelően a Debreceni Postaigazgatóság is elkészítette áttérési programját. Ennek figyelembe vételével a megye kereskedelmi szervezeteinek részvételével a postai programot ismertető és egyeztető megbeszélést kezdeményeztem. A megjelenteket — többek között — arról tájékoztattam,, hogy tervünk szerint — mely véglegesnek tekinthető — szombaton a megyeszékhelyen egy postahivatal 8—14 óráig, a járási székhelyeken és városokban egy-egy posta- hivatal 8—12 óráig tart nyitva. Nem járási székhelyi településeken (községekben) szombati napokon a postahivatalok zárva tartanak. Arról is tájékoztattam a kereskedelmi szervezetek képviselőit, hogy mivel a községekben működő egyes kereskedelmi (bolti) egységek az ötnapos munkahét bevezetése után szombati napokon is nyitva lesznek, bevételeik biztonságos elhelyezése érdekében — az előírt feltételek megléte esetén — a boltok befizetési lehetőségeit a távolsági postai gépkocsijáratok útján 1982. január 1. után is biztosítani kívánom. A községekben a bolti befizetések begyűjtése a posta részéről lényegében új szolgáltatás, így viszont újabb költségeket jelent. Kérem, hogy az olvasókat a fentiekről is szíveskedjenek tájékoztatni. Dr. Szabó Gyula postaforgalmi igazgatóhelyettes SOK JOGOS BÍRÁLAT is éri a napközit. Nem mindenütt sikerül jól, színesen megszervezni a gyermekek tanulását, kikapcsolódását. Mégis, azt mondhatjuk, a legrosszabb napközi is jobb a gazdátlanságnál, az utca sok veszélyt tartogató „nevelésénél”. Mint az ifjúsági bizottság megállapította: a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök sokat fáradoznak a „problémás” gyermekek ügyében. De még nem mindenütt rendszeresek a családlátogatások, olykor megkésve értesülnek a gondokról. Sürgető feladat az is, hogy a felderítésben, a megelőzésben, az utógondozásban érvényesüljön a társadalmi munkamegosztás. A közreműködő állami, társadalmi szervek tevékenysége ma még nem eléggé összehangolt a veszélyeztetettség okainak feltárásában, megszüntetésében, a fiatalokkal való foglalkozásban, az utógondozásban. Sok tennivaló vár a megyei szervekre, hogy kevesebb buktatóval jussanak el a volt állami gondozottak a saját, kiegyensúlyozott életúthoz. Ennek egyik érzékeny pontja a munkába állás, amelyre a megyében kevés a lehetőség. Ezért a megyei ifjúsági bizottság azt ajánlotta a megyei tanácsnak: a VII. ötéves terv előkészítése során vizsgálja meg a 14—16 éves fiatalok munkába állításának, ifjúsági otthon létrehozásának feltételeit. ' FELELŐSSÉGÜNK A GYERMEKEKÉRT, a felnövekvő nemzedék neveléséért közös. De nem hárítható el ezért az egyéni felelősség sem. Olyan lelkületű, gondolkodású és viselkedésű utódokkal kell szembenéznünk, amilyeneket a ma felnőttjei — a család, az iskola, az ifjúsági szövetség, a munkahely — nevelünk., Ha nem teszünk meg mindent értük, nincs jogunk méltatlankodni! Páll Géza
