Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-21 / 247. szám

2 Kelet-Magyarország 1981. október 21. Pillanatkép a gyógyszertárból Tusnády Mihályné gyógyszerész munka közben. Titkárság A z állampolgár aligha töp­reng azon, milyen sze­repet is tölt be a tanácsi munkában — és a lakosság ügyeinek, közérdekű bejelen­téseinek továbbításában — a tanács titkársága. Tevékeny­ségük nélkül szegényebb len­ne a választott testületek munkája. A városi tanács titkársága egyéb tennivalók között részt vesz a tanácsülések jó előké­szítésében, törekszik arra, hogy a tanácsülés elé kerülő előterjesztések tartalmilag, formailag színvonalasak le­gyenek, a határozati javasla­tok tükrözzék a feladatokat és azok megvalósításának módjait. Kiemelten segíti a titkárság a különböző tanácsi bizottsá­gok munkáját, így az ügyren­di, a jogi és igazgatási bi­zottság tevékenységét. Köz­reműködik a tanácstagok munkájának, a tanácstagi be­számolók szervezésében. Részben ennek is köszönhető, hogy a városi tanács tagjai beszámolási kötelezettsége­iknek száz százalékig eleget tettek. A tanácstagi interpel­lációkat is a titkárság tartja számon, hogy azok eljussa­nak az arra illetékesekhez, intézkedés céljából. Sokszínű, bár nem látvá­nyos ez a tevékenység. A tit­kárság kezdeményezően mű­ködik közre három nagy vá­rosi üzemben a szakszerveze­ti jogsegélyszolgálat tovább­fejlesztésében. ők tartják a kapcsolatot a lakó- és utca­bizottságokkal is, eljuttatják vezetőikhez a legfontosabb tanácsi rendeleteket. Természetesen sok újabb tennivalót is meghatározott számukra a végrehajtó bizott­ság, sőt felhívta a figyelmet a hiányosságok kiküszöbölésé­re. így várható, hogy a ta­nácsi munka e látványosság nélkül — háttérben — dol­gozó munkacsoportja, mely­nek a városban az adminiszt­rátorokkal együtt nyolc tagja van, — még jobban segíti a lakosság közérdekű ügyeinek intézését. Hl HOL épül? Megírízni a városmagot Részletesen is hírt adtunk arról, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága döntést fogadott el arról, hogy a vá­rosban a VI. ötéves tervben épülő lakások egy részét a Dimitrov, Mártírok és Tom­pos utcák folytatásaként meg­nyitandó út által határolt te­rületen valósítják meg. A me­gyei beruházási vállalat meg­bízásából az Észak-magyaror­szági Tervező Vállalat elké­szítette és leszállította az új városrész beépítési tervét. A programból kiderül, hogy a város további lakásépíté­seinek színhelye zömében a városközpont területe lesz. A beépítési terv figyelembe ve- szi a városmag megőrzésére vonatkozó javaslatot, amely szerint a Lenin utca, Mártí­rok úttól a Dimitrov útig tér- jedő szakaszát gyalogos főut­cává alakítják ki. Az üzletek feltöltését a Lenin utcával párhuzamosan, az épületek mögött tervezett kiszolgáló útról lehet megoldani. Erről a kiszolgáló útról tervezik a gépkocsiparkolót is megépí­teni. Tovább ismerkedve a prog­rammal, az is világossá vá­lik, hogy a szakmunkásképző intézettől és a Zsinagógától keletre eső területen újabb lakóépületek magasodnak a következő években. A lakó­épületek mellett kereskedel­mi és szolgáltatási létesítmé­nyek elhelyezésére is ad ja­vaslatot a beépítési terv. E területen 462 lakás épül, mely 1785 lakos befogadását teszi lehetővé. A .lakások ál­talános alapterülete 55,90 négyzetméteres. A legnagyobb lakások területe: 3 szobás la­kás : 73,09 négyzetméter, a legkisebb lakások területe, 1 szobás lakás: 35,27 négyzet- méter alapterületű lesz. Az úgynevezett Il-es beru­házási program 215 lakás épí­tését irányozza elő, a lakó­épületek három emeletesek. A tervezett 215 lakásból 139 cél- csoportos, tanácsi beruházás­ban, 76 lakás pedig a lakás­Jobb ellátás építő szövetkezet beruházása­ként valósul meg. A beépítés tervezett ütemé­ről is határoztak, mely sze­rint 1983-ban egy tömb taná­csi beruházásban, 1984-ben két tömb és négy tömb „E” jelű hőközpontos épülete szö­vetkezeti beruházásban, míg 1985-ben a három tömb és négy tömb „D” jelű épülete tanácsi beruházásban készül el. A lakásokhoz 640 méter ivóvíz-vezetéket, 1820 méter csatornát, 2800 méter elekt- romos vezetéket, 430 méter fűtési gerincvezetéket, 900 méter hírközlő vezetéket, 12 391 négyzetméter utat és 1741 négyzetméter járdát kell rriéfeépiteni. Hozzátartozik még a prog­ramhoz egy 13 240 négyzet- méteres parkosítandó terület és egy 2783 négyzetméteres nagyságú gépkocsi parkoló­hely megépítése is. A hatodik ötéves tervben megépülő 139 tanácsi lakás összköltségei — építés, kap­csolódó létesítmények, szaná­lás, tervezés stb. — megha­ladja a 152 millió forintot. Kisvárdán öt évvel ezelőtt 336 milliós, tavaly pedig már 518 milliós forgalmat bonyo­lított le a Hajdú-Szabolcs megyei Élelmiszer és Vegyi­áru Nagykereskedelmi Válla­lat 6. sz. kisvárdai fiókja. A boltok gyorsabb és szaksze­rűbb ellátást gépesítéssel is segítik. Az ötödik ptéves terv időszakában vásároltak két dízeltargoncát, 11 kézi hid­raulikus emelőt, melyek a ne­héz fizikai munka megköny- nyítését szolgálják. Az új te­lepen, ahová öt éve költöztek, elkészültek a szociális léte­sítmények, öltözők, mosdók, zuhanyozók, étterem, melegí­tőkonyha. Perben, haragban? Rég úgy tartották, a ma­gyar nem tud meglenni pe­reskedés nélkül. A per egyeseknél olyan, mint az élet sója. Napjainkban alig­ha lehet vagyonokat nyer­ni — vagy bukni — peres­kedéssel, mégis tovább él­nek még a barázdaperek. A városi tanács igazgatási osztálya a közelmúltban adott számot arról, hogyan intézik — és mik a jellem­zőek —, az államigazgatá­si jogkörbe utalt ügyeket. A tapasztalatok szerint a ta­nácsi igazgatási szakembe­rek zömében a birtokviták eldöntésében voltak kényte­lenek igazságot tenni. Há­rom éve nem csökken, sőt egy kicsit emelkedik az ilyen ügyek száma. Éves át­lagban 48 feljelentéssel kell foglalkozni a tanácsi szer­veknek. Az esetek többségében — akárcsak az ősi időkben — valóban mezsgyeviták vár­nak eldöntésre, vagy a szomszéd barázdájához, ke­rítéséhez közel ültetett, át- hajló fa ága okoz bonyo­dalmat. Néha talán, nevetsé­gesnek tűnnek ezek az apró­ságok, de valójában nagyon meg tudják keseríteni egy­más életét. A tanácsi szakemberek arra is felfigyeltek, hogy a birtokvitás ügyek „szezoná­lis” jellegűek, tavasszal és ősszel ugrásszerűen meg­szaporodik a számuk. Télen, nyáron elenyészően kevés ilyen jellegű panasz, beje­lentés érkezik a tanácshoz. Ügy, hogy a téli hónapok közeledtével talán több idő jut majd más ügyek intézé­sére, hisz az igazgatási osz­tályhoz tartoznak az élet- járadéki szerződések jó­váhagyása, ellenőrzése, a szerződő felek közötti békél­tetés is. Nyilvántartásukban jelenleg 20 szerződés szere­pel, míg a városkörnyéki községben, Kékesén hat ilyen szerződést tartanak nyilván. Örvendetes, hogy az utóbbi három évben nem fordult elő, hogy a benyúj­tott szerződések jóváhagyá­sát megtagadták volna a szakigazgatási szervek. A szerződések teljesítését rendszeresen ellenőrzi, me­lyek tapasztalatairól fel­jegyzést készítenek. A ta­pasztalatok szerint a szerző­dések jól betöltik hivatásu­kat, a tartásra jogosultak és a kötelezettek között jó az emberi kapcsolat, eleget tesznek vállalt kötelezettsé­geiknek. Békéltetésre na­gyon ritkán kerül sor, elvét­ve, a szerződés bírsági fel­bontására pedig évek óta nem volt példa. Lám, a város polgárai tudnak jól együtt is élni, ha a kölcsönösen jól felfogott érdek úgy kívánja. Olykor pedig majdnem azon is haj- bakapnak, kinek is szól a rigó, a fán . .. A nagykereskedelmi fiók az élelmiszer- és vegyiáru- nagy­kereskedelemben az ellátási körzetében élő mintegy 140 ezer ember folyamatos, ki­egyensúlyozott ellátásához já­rul hozzá. A „nagyker” fiók­hoz különféle áru szinte az ország minden területéről és külföldről is érkezik vasúton, gépkocsin, konténerekben, da­rabáruként, több mint 500 szállítótól, amelyekkel a vál­lalat szerződéses kapcsolatban áll. A „nagyker” fiók a város­ban 6042 négyzetméteres te­rületen dolgozik, ahol a rak­tárakban a kiszállítandó ve­gyi, háztartási, festék, koz­metikai cikkeket, édességet, fűszereket, konzerveket, gön­gyöleget, déligyümölcsöt tá­rolják. A továbbiakban a még jobb árukiszerelés és szállítás ér­dekében —és a .fizikai., mun­ka további könnyítésére — görgőpályáf alkalmaznak. A meglévő anyagmozgató gé­peik biztonságos üzemeltetése érdekében javítóbázis létre­hozását tervezik. A munkakörülmények javí­tását szolgálta a fűtés és vilá­gítás korszerűsítése is. Mind­ez, ha közvetett módon is, hozzájárul a boltokba kiszál­lítandó áruk gyorsaságának, sértetlenségének növeléséhez is. MIT MUTAT A MUNKAERÖMÉRLEG? Kilépőn ne jelentkezzék! Milyen münkalehetőségek várnak a közeljövőben szak­mát szerző fiatalokra? Ho- gyan fejlődik a város ipara? Ezekre a kérdésekre adtak választ a közelmúltban a vá­ros munkaerőhelyzetével fog­lalkozó szakemberek. Munka­erőmérlegükből kitűnik, hogy a város lakónépessége 1976 óta 2732-vel növekedett. A városi életformát választók egy része a környező közsé­gekből beköltöző, aki elsősor­ban a jobb kenyérkereset és a város által nyújtott ellátá­si és egyéb lehetőségek miatt cserélte fel régi lakóhelyét az újjal. . . Új életformával ismerkednek )v' Nem csalódtak számításaik­ban a város új lakói, akik jószerével még ezekben a hó­napokban, években ismer- kednek az új életformával. Tíz év alatt 6814-ről 11 894-re emelkedett a városban fog­lalkoztatottak száma. így is sok azonban a naponta bejá­ró, ingázó munkás, csaknem ötezerre tehető. A városban létesült munkahelyekre az Űj üzemcsarnokot épít a SZAÉV a NYÍRTERV tervei alapján Kisvárdán, a vasöntödében. Az új csarnokkal bővül az „öntöde—1.” üzemrész, ahol korszerű formá­zósor, kézi formázó, öntvénytisztító és kikészítő, ho­mokformázó és homokszállító-rendszer kap majd he­lyet. Jelentős mértékben javulnak majd a munkakö­rülmények is, hiszen az új öntödében nagymértékben csökken a zaj- és porártalom. (GB) volt a jellemző, hogy főként női munkára vettek fel új embereket, akik a Hunnia- coop-nál, az Egyesült Izzó, a ruházati szövetkezet üzemei­ben és az egészségügyi intéz­ményeknél helyezkedtek el. Jelenleg a munkaképes korú nők 71,4 százaléka aktív ke­reső. A városban a foglalkozta­tottak szakképzettség szerin- ti megoszlása is figyelemre méltó változásokat tükröz. A fizikai foglalkozásúak 39,9 százaléka szakmunkás, 46,9 százaléka betanított munkás és 13,2 százaléka segédmun­kás. S mivel a nők később kaptak lehetőséget a munká­ba állásra, a szakképzettség megszerzésére, érthető, hogy ők rosszabbul állnak. A fi- zikai dolgozó nők 21,9 száza­léka szakmunkás, 65,4 száza­léka betanított munkás, míg 12,7 százalékuk segédmunkás. Munkaközvetítés Hogyan tovább? A kisvár­dai üzemekre is érvényes a korszerűsítési törekvés, amely feltételezi a már meglévő lét­számmal történő célszerű, okos „gazdálkodást”. Annak az elvnek a gyakorlattá vá­lását, hogy mindenki a kép­zettségének, tudásának meg­felelő munkát végezze. Első­sorban jobb munkaszervezés­sel, a dolgozók hatékonyabb foglalkoztatásával kívánják megoldani termelési felada­taikat. Mindezek mellett a ta­nácsi munkaügyi szervek to­vábbra is figyelemmel kísé­rik a vállalatok, intézmények, szövetkezetek által létesített új munkahelyek sorsát. Nyil­vántartásba veszik azokat és felvilágosítással szolgálnak az elhelyezkedők számára. Sőt, a munkaközvetítést is lebo­nyolítják, ha a feltételek köl­csönösen megfelelnek — a munkahelynek és az állást keresőnek egyaránt. 1980-ban 95) betöltetlen munkakört tarcottak nyilván, s a munkaügyi osztályon 620 dolgozó jelentkezett munká­ra, azonban 369-en helyez­kedtek el. Nyilvánvalóan, olyanok is jelentkeztek, akik a meglévő üres munkakörük betöltéséhez nem rendelkez­nek kellő szaktudással, kép­zettséggel, vagy a kereseti le­hetőségek, egyéb okok kész­tették őket más megoldás ke­resésére. Feltárni a lehetőségeket Ezzel szemben — fogalmaz­ták meg tapasztalataikat a városi tanács munkaügyi osz­tályának vezetői — az el­helyezkedni akarók többsége nyolc általánost, vagy ennél kevesebbet végzett és egy éven belül közülük többször változtattak munkahelyet. Ilyenkor természetesen a munkahelyek zárkóztak el az alkalmaztatásuktól, hisz nem ritka az álláshirdetések­nél az ilyen megjegyzés: „Ki­lépett munkakönyvi bejegy­zéssel és egy éven belül több­ször munkahelyet változtatók ne jelentkezzenek . . Ilyen okokkal magyarázha­tó, hogy az 1981. év első felé­ben 426 betöltetlen állást tar­tottak nyilván a tanácsnál, 197-en jelentkeztek munkára, s közülük 160-an helyezkedtek el a város különböző üzemei­ben, szövetkezeteinél és in­tézményeinél. A következő években az eddiginél jóval kevesebb munkalehetőség vár az újon­nan elhelyezkedőkre. Különö­sen a középfokú végzettségű fiatalok elhelyezkedése okoz gondot a képző intézmények, illetve a munkaerő-közvetí­téssel is foglalkozó tanácsi szerveknek. Egy bizonyos, minden lehe­tőséget igyekeznek feltárni és kihasználni, hogy minél töb­ben végezzenek hasznos mun­kát. De az is figyelemre mél­tó : nagyobb megbecsülést kapnak napjainkban a hűsé­ges, jól dolgozó, fegyelme­zett emberek, akik naponta bizonyítják munkahelyükön, hogy tudásuk javát igyekez­nek adni... A „vándormada­rak”, alibi dolgozók csak akkor tudnak elhelyezkedni, ha képesek megváltozni és hasonulni a jól dolgozókhoz. Ehhez persze bizonyítaniuk kell... Az oldalt összeálította- PÁLL, GÉZA aIüSkisvArdAn Élelmiszerből és vegyi áruból

Next

/
Thumbnails
Contents