Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-21 / 247. szám
■ ■ Ütemesen H ovatovább közhelyéé lesz, mert any- nyit mondjuk, hogy kéthetes előnye van a mezőgazdaságnak az őszi feladatok teljesítésében. Ne mondjuk hát, de igaz: az elmúlt tíz évre visszatekintve még egyszer sem volt ennyire kedvező a szántás és vetés, a betakarítás üteme. Októberből még szűk két hát van hátra, de a kalászosok vetésének sokhelyütt már a vége felé járnak. Növeli a végzett munka értékét, hogy idén — jól' megfontolt szándékkal — nem csak gondosabban, de nagyobb területen is vetik a kenyérnekvalót. Ilyen jól még nem haladt a kukorica betakarítása sem. Ami ritkán fordul elő: szinte porzik a szár, amikor a kombájn halad benne. Természetesen nem csak az érési fok, a bő termés is kedvünkre való. Ezért is, másért is gondunk is akad. Kevés például a tárolótér. A gabonaforgalmi a meglevő 176 tárolójához 14 szükségtárolót épített, így is kevés a raktártér. Ebben segíthetnek az üzemek azzal, hogy amit lehet, helyben betárolják. Tárolás, szárítás tehát ne akadályozza a kombájnok ütemes munkáját. Mert az is gond, hogy a szárítóüzemek helyenként csak „félgőzzel” dolgoznak. A termelőszövetkezetek egy részében a szárítókat éjjel-nappali munka helyett, nyújtott műszakban üzemeltetik. Van ebben takarékossági megfontolás, de ha emiatt elhúzódik a kukorica kombájnolása, a megtakarításból könnyen veszteség lehet. A z idő szép, az enyhe és száraz ősz nekünk dolgozik, Ez, valamint a mezőgazdasági dolgozók lendületes munkája most a termés gyors begyűjtésében milliókat ér. Ne akadályozza tehát semmi a mezei szorgalmatoskodást. Ha nem törik meg a lendület, ha megszüntetjük a gondokat, akkor elmondhatjuk: jól vetettünk, jól arattunk. A viszonylagos jó terméssel, a termés veszteségmentes betakarításával most az elkövetkező négy év termelésfejlesztését alapozzuk. A felelősség tehát nagy és ezen csak ütemes, hatékony cselekedetekkel lehet könnyíteni. Seres Ernő XXXVIII. évfolyam, 247. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. október 21. szerda Napirenden a szállítás Záhonyban tárgyalt az országgyűlés építési, és közlekedési bizottsága Az elmúlt időszakban a közlekedés a népgazdaság szállítási igényeit kielégítette, ezért elismerés illeti meg a szállításban résztvevőket. Záhony térsége pedig jól látta el a rá háruló feladatokat — állapította meg az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága, amely kedden a záhonyi átrakókörzet munkájával ismerkedett, valamint meghallgatta és megvitatta Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter tájékoztatóját az áruszállítási folyamatok összehangolt fejlesztésének főbb feladatairól a VI. ötéves tervben. A bizottság elnöke, Sas Kálmán köszöntötte a megjelent képviselőket, Hosszú Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát, valamint a közlekedési ágazat több irányítóját. Az üzemlátogatás során Rigó Zoltán üzemigazgató adott részletes tájékoztatást a Záhonyban és az átrakókörzet többi részén folyó munkáról. A közlekedés és a termelő vállalatok járművei 1980-ban Kitüntetések a szovjet nagykövetségen Kedden kitüntetési ünnepséget tartottak a Szovjetunió budapesti nagykövetségén. Filipp Jermás, az SZKP KB póttagja, az SZMBT elnöke, a Szovjetunió állami filmbizottságának elnöke a Magyar— Szovjet Baráti Társaság VII. országos értekezlete alkalmából öt személynek átnyújtotta a szovjet baráti társaságok szövetsége ügyvezető elnöksége által adományozott kitüntető jelvényt. Ugyancsak a magyar—szovjet barátság elmélyítése terén kifejtett példamutató tevékenységük elismeréséül tíz MSZBT-tagcso- portnak az SZBTSZ oklevelét adományozták. Az ünnepségen Filipp Jermás meleg szavakkal emlékeztetett az MSZBT VII. országos értekezletének eseményeire, amelyekben széles körűen kifejeződött, hogy az élet minden területén tovább erősödnek, mélyülnek az országaink, népeink közötti kapcsolatok. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az MSZBT székházában hétfőn aláírt öt évre szóló együttműködési egyezmény testvérbarátí társaságok közötti együttműködés fejlesztésének feladatait rögzíti. Meggyőződésünk, hogy az abban foglalt tervek maradéktalanul valóra válnak, és kapcsolataink dinamikusan tovább fejlődnek, gazdagodnak — mondotta. Az eseményen részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Biró Gyula, az MSZBT főtitkára, továbbá a baráti társaság ügyvezető elnökségének számos tagja. Az ünnepséget követően Vlagyimir Jakovle- vics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete fogadást adott az ünnepség résztvevőinek tiszteletére. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter tájékoztatást ad a tanácskozás résztvevőinek. (Gaál Béla felv.) közel 750 millió tonna árut szállítottak el. A VI- ötéves tervben a feladatok tovább növekednek, várhatóan 11—13 százalékkal magasabb teljesítményre van szükség. A terv végrehajtása felveti a nép- gazdaságilag tervezett és szervezett áruszállítást. Részben az iparszerkezet változását, részben a településszerkezet alakulását is figyelembe kell venni a közlekedési igények megállapításánál. Nem megnyugtató, hogy hazánkban 20—30 százalékkal többet fordítanak szállításra, mint a hozzánk hasonló fejlettségű országokban. Ennek egyik oka, hogy a szállítási költségek nem a valóságnak megfelelően jelentkeznek. A továbbfejlesztés egyik fontos vonása, hogy nem csak a közlekedés kereteiben, hanem a termelő, forgalmazó és felhasználó szervezetek között összehangoltan szervezi meg az áruszállítást. Továbbra is fontos az egyes közlekedési ágazatok közötti helyes munkamegosztás kialakítása. Vannak jó példák a korszerű szállítási módokban, így a Volán a gázpalackok szállítását számítógépes programozással oldotta meg. A közlekedésben műszaki, gazdasági, szervezési feltételek korszerűsítését, valamint a jogi szabályozások továbbfejlesztését szorgalmazzák a tervidőszakban. Mgevizsgálják azokat a feltételeket, amelyekkel a feladóktól az árut fogadókig javítani lehet a szállítás folyamatát. Az átrakókörzetről a miniszter elmondta, hogy az évi közel 20 millió tonnás szállítás nem pusztán a szovjet— magyar határátmenetet jelenti, hanem nagyon fontos tranzit átrakóhely is. Az itteni feladatokat népgazdasági méretekben szükséges szemlélni. A képviselők a vitában kifejtették, hogy tapasztalataik* szerint is alapvető fejlődés következett be a korszerű szállításban, sokat javult a munkások hozzáállása, öntudata. Fegyelmezett vezetést és végrehajtást találtak, s ennek tudható be, hogy az átrakókörzetben teljesítik a feladatokat. (Ib) Portugál szakszervezeti küldöttség Szabolcsban A Szakszervezetek Sza- bolcs-Szatmár megyei Tanácsának meghívására, testvérmegyei kapcsolat kialakítására a portugáliai Quarda megyéből kétfős szakszervezeti delegáció érkezett október 20-án Nyíregyházára. Antonio Viera szervezési titkár és Jósé Anio szociális ügyekkel foglalkozó titkár péntekig megyénk szakszervezeti munkájával ismerkedik és ipari, mezőgazdasági üzemekbe is ellátogatnak. Október 20-án, kedden ülést tartott a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács. Az ülésen részt vett Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, Tar Imre a megyei pártbizottság első titkára, Budzsák- lia Mátyás, a Központi Bizottság osztályvezető helyettese. A testület elé került egyebek között a megye VK.pt- éves-terület- és településhálózat fejlesztési terve. A végrehajtó bizottság által javasolt írásos előterjesztés többek között megállapítja: az elmúlt öt év alatt a megye lakosságának életkörülménye és infrastrukturális ellátottsága számottevő mértékben javult, közelebb került az országos színvonalhoz. A fejlődés ellenére azonban továbbra is jelentős feszültségek vannak: részben a megye és az ország, másrészt a városok és községek ellátása közötti színvonalkülönbségekből adódóan. A megye párt- és társadalmi szervei a VI. ötéves terv- javaslatokat előzetesen megtárgyalták. A tanácsülés elé került javaslatban hangsúlyozzák: gazdasági munkánk legfőbb feladata a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. A gazdaság fejlesztése során az intenzív- és ex- tenzív fejlesztés — a foglalkoztatási igénnyel összhangban álló — arányát kell kialakítani. A termelésnövekedés várhatóan mérséklődő üteme mellett szükséges érvényesíteni a gazdálkodás minőségi követelményeit. Ezzel Belviz, művelődés A mátészalkai és a nyírbátori tanács vb~k megtárgyalták Mit tettek Mátészalkán a belvízveszély csökkentéséért, s melyek a további feladatok? — ezt vitatta meg többek között keddi ülésén a tanács végrehajtó bizottsága. Megállapították: átfogó vízrendezési tervet csak 1971-ben készítettek a városban. A terv alapján a város különböző részein 12 kilométer zárt és 14 kilométer nyitott csatorna épült, ez azonban nem képes a város egész területéről elvezetni a belvizet. Míg nincs végleges megoldás, a műszaki osztály a legjobban veszélyeztetett területekről nagy teljesítményű elektromos szivattyúkkal vezetteti el a csapadékvizet. A tanács ebben az évben négy és fél milliót költött belvízvédekezésre, ebből a pénzből újították fel a 49-es út melletti, valamint a Dobó, a Szamos, a Lakatosba Kozma és a Balassi úti árkokat, folyamatban van a Kállai Éva és a Kalamár utcában a zárt csatorna építése. A veszélyek csökkentése érdekében a végrehajtó bizottság felhívta a Kraszna menti Tsz-t, a Szamos menti Állami Tangazdaságot, valamint az Ecse- di láp Vízrendező Társulatot, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a kezelésükben lévő csatornarendszerek fenntartására, a műszaki osztály pedig utasította, hogy a köz- tisztaságról szóló tanácsrendelet előírásait — amely a lakások előtti árkok és átereszek tisztítását is előírja — juttassa érvényre és tegye folyamatossá az ellenőrzést. Az ismeretterjesztés helyzetét értékelte kedden Nyírbátorban a városi tanács végrehajtó bizottsága. A beszámolóban elhangzott, hogy a városi-járási művelődési központ, a könyvtár, a múzeum, az MTESZ és a TIT előadások szervezésével, szakkörök működtetésével, az irodalmi ismeretek terjesztésével, íróolvasó találkozók szervezésével, tárlatok, kiállítások rendezésével, a történelmi múlt és a hagyományok megismertetésével, az ismeretek felújításának megszervezésével, közhasznú, valamint nyelv- tanfolyamok szervezésével veszi ki részét az ismeretterjesztésből. Megállapították, hogy az ismeretterjesztésért dolgozó szervezetek törekvései pozitívak, de hiányos a művelő- dód központ szervező, koordináló tevékenysége. A vb. éppen ezért az ismeretterjesztést szervező intézmények hatékonyabb együttműködését szorgalmazta, felhívta a figyelmet a módszerek korszerűsítésére, a szemléltetés fontosságára, s arra is, hogy anyagi lehetőségeikhez mérten törekedjenek a tudományokban, a kutatásokban járatos szakemberek bevonására, kisebb-nagyobb rétegeket érintő témákból előadások, ismeretterjesztő akadémiák megtartására. együtt — a differenciált fejlődés elvének megfelelően — a megye fejlődését a VI. ötéves tervben is gyorsabbá kívánják tenni az országos átlagnál. A tervjavaslat részletesen megfogalmazza az ipari, a mezőgazdasági termelés, a lakásgazdálkodás, a vízellátás, a kulturális és egészségügyi ágazat fejlesztésének feladatait. _ Az elmúlt tíz*v alatt jelentős változás történt megyénk településfejlesztésében. A települések száma hárommal csökkent, jelenleg 226 településünk van, ezek közül 47-nek a népessége növekedett. A felsőfokú központként kijelölt Nyíregyháza, az ország legdinamikusabban fejlődő városa. Jelentősen növekedett az egész megyére kiterjedő ellátási szerepköre. Közintézmény ellátottsága nem fejlődött az igényeknek megfelelően, belterületi úthálózatának kiépítettsége kedvezőtlen. A középfokú központok — Mátészalka, Kisvárda, Nyírbátor — ipari súlya növekedett, ellátási szintjük javult, saját körzetüket ellátják. Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Tiszavasvári, Záhony jelentős fejlődéssel zárkóztak fel, mint részleges középfokú központok, közülük az első kettő városi rangot ért el. Előreléptek az alsó fokú központok is. Ugyanakkor az alapfokú települések fejlődése az országos viszonyoknak megfelelően alakult. A településfejlesztésben a változó körülmények és feltételek alapján általánossá kell tenni a körzetekben, településcsoportokban való gondolkodásmódot. összehangoltabb munkára van szükség a város és környéke fejlesztésében. A helyi adottságok fokozottabb figyelembe vételével segíteni keli az öntevékenység, a helyi kezdeményezések kibontakoztatását. Az írásos előterjesztéshez Pénzes János tanácselnök fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta: az elmúlt tíz évben nagy fejlődés tanúi, részesei voltunk. Megyénk népességének 53,8 százaléka munkás, 26,7 százaléka szövetkezeti parasztság, 16,1 százaléka szellemi foglalkozású, 3,4 százalék az egyéb foglalkozású kisárutermelő, kiskereskedő. Elismeréssel említette, hogy megyénk lakossága önzetlen társadalmi munkájával járult a települések fejlődéséhez. A VI. ötéves terv időszakában is számítunk a munkahelyi kollektívák, lakóhelyi közösségek társadalmi munkájára. A településhálózat- és a területfejlesztés nem választható el egymástól. A két tervben meghatározott feladatok eredményes végrehajtása a tanácsok színvonalasabb munkáját, a tanácstagok aktív közreműködését igényli. A pártszervek irányító tevékenységével, a társadalmi szervekkel való együttes cselekvéssel a tervek megvalósíthatók, s egyben biztosítják a megye további lendületes fejlődését — fejezte be kiegészítőjét a megyei tanács elnöke. (Folytatás a 4. oldalon) Együttműködési szerződés az ungvári egyetemmel Négy évre szóló együttműködési megállapodást írt • alá kedden a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola és az Ungvári Állami Egyetem. Vlagyimir Ivanovics Lengyel rektor és Vaszilij Jurjevics Galla pártbizottsági titkár nyíregyházi tartózkodásuk során elégedetten nyilatkoztak a magyar testvérintézményükkel kialakított kapcsolataikról. Az együttműködést a jövőben a tudományos munká, az előadócsere, a hallgatók cseréje és a kulturális kapcsolatok számos területére terjesztik ki. Az ungvári egyetem vezetőivel itt-tartózkodásuk során Ekler György, a megyei pártbizottság titkára is megbeszélést folytatott. Ülést tartott a megyei tanács Fejlődnek megyénk községei, városai
