Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-17 / 244. szám
1 1981. október 17. Kelet-Magyarország 3 Baráti szövetségben rVevők vagyunk1 Gyártók kopognak.. A Magyar-Szovjet Baráti Társaság rendszeresen, öt évenként tart országos értekezletet, az MSZBT Országos Elnöksége ezúttal a hetedik alkalommal hívta össze a tagcsoportok küldötteit. Az MSZBT tevékenysége szervesen illeszkedik abba a sokoldalú kapcsolatrendszerbe, amely hazánkat a Szovjetunióhoz fűzi. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a magyar-szovjet barátság ápolása, elmélyítése hazánkban nem pusztán egy baráti társaság feladata, hanem a párt és a kormány politikájának alapvető eleme, az egész társadalom ügye. Mégis, vagy éppen ezért tölt be fontos szerepet a Magyar-Szovjet Baráti Társaság, amely alakulása óta azon munkálkodik, hogy a Szovjetunióval való barátságot nemzeti érdekünkként tudatosítsa a társadalom minden rétegében, hogy így erősítse a magyar és a szovjet népben a testvériség érzését, a két ország szoros szövetségét, s egyben hozzájáruljon ahhoz, hogy a ha- zafiság és a szocializmus fogalma népünkben elválaszthatatlanul forrjon össze, s hogy ezt a szocialista haza- fiságot a proletár nemzetköziség eszméje és mindennapi gyakorlata hassa át. Történelmi tapasztalatunk, hogy a proletár internacionalizmust a magyar társadalom fejlődése, társadalmi vívmányaink megőrzése sem nélkülözheti ; tehát a Szovjetunióval való barátság ápolása, erősítése, elmélyítése, az új nemzedékekben való megújítása népünk nemzeti érdeke. A nemzeti érdek és a barátság összetartozásának tudatosítása azonban szervezett tevékenységet is igényel, ezért nevezi a Magyar-Szovjet Baráti Társaság önmagát mozgalomnak, hiszen a mozgalom szó lényegében társadalmi méretű szervezett tevékenységet jelent, s ma már valóban nem túlzás azt állítani, hogy a Magyar-Szovjet Baráti Társaság a legutóbbi negyedszázadban az egész társadalmat átfogó politikai tömegmozgalommá érett. A társaság helyzetét és mai feladatait hivatott meghatározni az országos értekezlet. Nem érdektelen tudni, hogy az MSZBT aktivistái ma 809 ipari, 316 mezőgazda- sági, 373 tanintézményi, valamint 166 egyéb intézményi tagcsoportban fejtik ki tevékenységüket. 1973-ban megalakult az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetségének (MARP- JAL) Magyar Szekciója, amely az MSZBT Országos Elnöksége mellett működve ma kétezernél több magyar- országi orosz szakos tanárt tömörít. Ez a szekció koordinálja az iskolai és iskolán kívüli orosz nyelvoktatást, amelyek minőségi fejlesztése — ahogyan az az országos értekezletet megelőző megyei és kerületi értekezleteken is megfogalmazódott — fontos része az MSZBT tevékenységének. De legalább ilyen fontos része ennek például a propagandamunka, egyebek között a jeles évfordulókról való méltó megemlékezések. A Magyar-Szovjet Baráti Társaság hetedik országos értekezletének a végzett munka értékelésén kívül a további feladatok meghatározásához természetesen figyelembe kell vennie a megváltozott nemzetközi körülményeket, és a társadalomban bekövetkezett fejlődés új igényeivel is számolva kell törekednie tevékenységének tartalmi, módszerbeli megújítására. Éppen a barátság további elmélyítéséért lehet célja a társaságnak, hogy fokozottabban népszerűsítse pártjainak, kormányainak és népeinek a béke, a nemzetközi biztonság, a társadalmi haladás érdekében tett együttes erőfeszítéseit, hogy az építőmunka nehezebbé vált külső és belső feltételeivel összefüggésben mutassa be a Szovjetunió törekvéseit és eredményeit nálunk, illetve a mi törekvéseinket és eredményeinket segítse ismertetni a Szovjetunióban. E tevékenység révén ahhoz is hozzájárulhat, hogy a magyar és a szovjet nép kölcsönösen hasznosítsa egymás tapasztalatait. A Magyar-Szovjet Baráti Társaság október 17-i orszá- gos értekezlete is ezt a közös érdeken nyugvó barátságot hivatott tovább erősíteni. Mindnyájan vevők vagyunk. Am most mégsem erről szólnék, hanem arról az erőfeszítésről, amelyet a kereskedelem tesz azért, hogy minél kevesebbszer kelljen a boltokban a vevőnek azt mondani: sajnos hiánycikk, s még ígérni sem tudunk, mert nem gyártják. Termeltetők Tanácsa Hat éve, 1975-ben a VAS- VILL Kereskedelmi Vállalat egy hiánycikk-kiállításnak nevezett rendezvénysorozatot kezdeményezett. A cél az volt, hogy megmutassák az ipari vállalatoknak és szövetkezeteknek: mi az, ami a boltokból hiányzik, mi az, amire gyártót keresnének. Azóta a Belkereskedelmi Minisztérium felkarolta a mozgalmat, s iránymutatásával és hasznos segítségével a rendezvények az egész országra kiterjedtek. Hasznuk és eredményük azóta egyértelművé vált. Az első időkben összefogó hét vas-műszaki szakmai vállalathoz további hat vállalat csatlakozott és számításaikat ők is megtalálták. A belkereskedelmi tárca kezdeményezésére megalakult a Termeltetők Tanácsa, amelyben a VASÉRT, a MOBIL, a RAVILL, a VASVILL, a TITÁN, a FERROVILL, a VIDIA, a Fővárosi Vas- és Edénybolt, a KERAVILL, az AMFÖRA-ÜVÉRT, az Öra- és Ékszer, a FIÉRT, valamint a TRIAL Vállalat képviselteti magát. Mit tesznek megalakulásuk óta? Folyamatosan kutatják a szabad kapacitásokat, de rendszeresen kopogtatnak ajtajukon a gyártók, a kisüzemek, az üzemrészek, hogy kapacitásukat új cikkek termelésére ajánlják fel. Ez év első felében Budapesten már rendeztek egy „vevők vagyunk” kiállítást, Miskolcon pedig a Kisipari Termeltető Vállalat közreműködésével szerveztek kisipari termeltető napokat. Ezen a héten Debrecen adott otthont a hiánycikkeket bemutató kiállításnak, s a szerkeméten is beakarják mutatni mire vevők ők, hogy mi vásárlók is vevők lehessünk. Hiányzott a pultokról Néhány éve csupán a vasműszaki szakmában — ahol mintegy 23 ezerre tehető az árucikkek száma — 1300 féle termék hiányzott a pultokról, de a gyártók felkutatásával a hiánycikkek száma ötszázzal kevesebb lett. Az idei első fél év során a hiányzó termékek köréből több mint 110 millió forint értékű árualap termeltetésére jött létre szerződés. Vállalták levesszűrők, alumínium tölcsérek, kenyérdobozok, mérőkanalak, tálcák, mintegy huszonöt féle szerszám, ételhordó, mák- és zsemleőrlő, talicska, gépkocsitartozékok gyártását, de a készáruk mellett olyan alkatrészekre is találtak vállalkozót, mint az autóadapter, a magnetofonszíj, a mosógép gumilábai, az ékszíjtárcsák, vagy a dugaty- tyúgyűrűk gyártása. A debreceni kiállításon külön mutatták be a vasárukból, a járművek alkatrészeiből, a műszaki árukból, vagy a kultúrcikkek közül hiányzó termékeket, azokat is, amelyeket külföldről kell behozni, hogy a boltokban kaphatók legyenek. Pedig a Belkereskedelmi Minisztérium közbenjárására a Nemzeti Bank a termelés fejlesztését szolgáló hitelt is ad — adott nemrég közel százmilliót —, s a beruházások megvalósító- sa után mintegy 350 millió forint értékű áruval számolhat a kereskedelem. Itthon is gyártható A Termeltetők Tanácsához tartozó 13 vállalat a héten Debrecenben mutatta be: mire is keres gyártókapacitást. Bemutattak többek között a mozgássérültek életmódját elősegítő olyan termékeket, melyeket most csak importból szerezhetünk be, de amelyek itthon is gyárthatók lennének, s hozzájárulnának a mozgássérültek évének eredményeihez. A vevők vagyunk kiállítás két napja véget ért, s hogy milyen eredménnyel, azt még nem tudjuk. De azt igen, hogy az érdeklődés nagy volt, hogy üzemek, ipari szövetkezetek, tsz-melléküzem- ágak képviselői és kisiparosok nézték: mi az, amit a sok száz termékből ők is gyárthatnának. Hogy néhány hónap múlva újból csökkenjen a pultról hiányzó árucikkek száma, Balogh József Irodalmi és politikai hetilapunk, az Élet és Irodalom szerkesztőségi fórumát szervezi meg a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Szabolcs- Szatmár megyei Szervezete, az SZMT Központi Könyvtára, a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár, valamint a megyei és városi művelődési központ. Belpolitikai életünk/ Megjelent a Propagandista Sok hasznosítható írással megjelent a Propagandista legújabb, 4. száma. Ezek közül felhívjuk a figyelmet Szabó József, az MSZMP politikai főiskolájának rektora Értelmiségpolitikánk mai feladatai címmel írt tanulmányára, amely a szövetségi politika sokoldalúbb, mélyebb értelmezéséhez ad útmutatást. Történelmi tudat nélkül a társadalmi haladást, a múltat, a jelent és a jövőt dialektikusán látni, értelmezni lehetetlen. E témát fejtegeti a lenini sokoldalúság elve alapján Kéri Elemér írása. Propagandistáknak különösen, de a világ- gazdaság kérdései iránt érdeklődőknek is érdekes olvasmány Veress Péter miniszter írása, mely A kelet— nyugati gazdasági kapcsolatok és Magyarország címmel jelent meg a folyóiratban. Döme János írása a Szovjetunió gazdasági helyzetét és a további fejlődés fő irányait vázolja fel írásában. Benke József a cionizmusról elmélkedik, s ad segítséget a propagandistáknak, jobb megértéséhez, Farkas Endre „Mindent az emberért, az ember nevében” címmel írt tanulmányt, aki a személyiség kérdéseivel foglalkozik, az mélyebb ismereteket szerezhet Gutter József tanulmányából. <fk.) (A) vezők még év végéig Kecs— Ha szépet akar látni, felülről nézze meg a falunkat — tessékel fel a meredek vaslétrán Kovács Pál, Ajak tanácselnöke, láthatóan igen büszkén. Valóban páratlan látvány bontakozik ki a szemünk «lőtt. Fent járunk az új iskola tetején, ajaki háztetők felett, épp a falu közepén. Körben a lombok közt seregnyi új háztető piroslik a még erős őszi fényben, messzebb pedig a templomtornyok tövében százéves apró épületek húzódnak meg: a régi iskolák. —Különös, de vidám térkép a falu változó arculatáról, vagy talán magáról a tettenért változásról. Az ezerháromszáz ház több mint fele tiszta új, vagy felújított — az utóbbi tíz év eredménye. De nem is látni embert napközben az utcán. Szívósak, szorgosak, nehéz napszámmal keresik meg a szép házra valót. — Ez a kép egyik oldala — magyarázza néhány perc múlva, már odalent a szép, tágas aulában, Dienes Emil az iskola igazgatója. — Ez a szebbik oldal. A másik pedig, ami innen az iskolából látszik: rengeteg az eljáró dolgozó, a négy és félezer lelkes faluból vagy kétezer. Sokan szabad idejükre is munkát vállalnak. A gyerekek felügyelet nélkül maradnak, leckéjüket a szülők nem ellenőrzik, a nevelésre is kevés idő jut. így a pedagógus a szülőktől kevés segítséget kap a közös feladatok megoldásához. Ha tehát megkérdezik, vajon a korszerű, egészséges, napfényes iskolaépületnek vagy a napközinek örülnek-e jobban, feltétlenül az utóbbira szavaznak Ajakon. Az iskola egyébként funkcionálisan és esztétikai megjelenésében is megfelel a követelménynek, körülbelül annyit „tud”, mint amennyibe került, bár a 35 milliós költség elég nagynak tűnik. Végigsétálunk az épületben. A nyolc tantermen, a két műhelytermen, a tornatermen kívül könyvtár, úttörőszoba is helyet kapott itt. Korszerű a természettudományos előadó, aztán a száz személyes ebédlő és a négyszáz adagos konyha. S az új épülettel egy időben - megkapták az engedélyt 8 napközis csoport indítására is. Ez már valóságos szenzáció volt a községben, hiszen — bár hihetetlenül hangzik — soha nem működött még itt iskolai napközi. Hogy a szülők mennyire igényelték már, azt az is mutatja; sokkal többen jelentkeztek, mint amennyi hely a csoportokban elméletileg volna. ’ De vajon milyen terveket, célokat valósíthatnak meg a pedagógusok a nevelőmunkának ezzel az új lehetőségével? — Nem választanám ketté az oktató, illetve a nevelő munkát — fejtegeti az iskolaigazgató. — Hiszen tanórán nevelünk is, s a napköziben tanulunk is. Mégis, új feladatok várnak a napközis pedagógusokra, hiszem, hogy ezekre felkészültünk. Sok a hátrányos helyzetű vagy a veszélyeztetett gyermek. Velük sokat kell törődni, a köszönés megtanításától kezdve. Vagy egy másik terület: a tehetséges gyermekekkel is többet kell törődnünk, nehogy véletlenül a hátrányos helyzetűek miatt rájuk már ne jusson idő. És így tovább, szóval új szakköröket indítunk, kulturális foglalkozásokat tartunk. Egyáltalán, arra szeretnénk a napközit felhasználni, hogy az értelmes élet megtanulásához a gyerekeket hozzásegítsük. Míg az iskolában a pedagógus egyetlen tanév terveit veszi sorra, addig a tanácson Buda István vb. titkár gondolatai valahol már a következő esztendőkben kalandoznak. ő már szinte „látja” a jövendő falut. — Az iskolaudvar helyén sportpark készül majd. Az óvodai elhelyezés gondjait a tervidőszak végére megoldjuk. Ami pedig az iskolát illeti, azt még sokat fogjuk emlegetni. Ügy készült ugyanis a fűtési, víz- és szennyvíz- hálózata, hogy rá tudjuk kapcsolni a faluközpont intézményeinek vezetékeit. Két év múlva készen lesz a községi vízmű. Egyelőre a központ fejlődik, aztán az egész falu ... Képünkön: Az új iskola előtt. (J. L.) Baraksó Erzsébet LENDVAI JÁNOSNÉ, a háziipari és népi iparművészeti szövetkezet műszaki vezetője A bedolgozók munkájáról — Szövetkezetünknek 1100 bedolgozója van. Ez tekintélyes szám, különösen ha azt vesszük, hogy a megye szinte minden részében vannak bedolgozóink. A szövetkezetnek mindenképpen hasznos a bedolgozók munkája, s ugyanígy ez fordítva is igaz. — Külön egységeink vannak a vidéki városokban, községekben, ahol a részleg- vezetők adják ki a munkát, s veszik át a már elkészült darabokat. Közvetlen kapcsolatban ők' vannak a termelőkkel. A bedolgozók fele a tájjellegű keresztszemest varrja, főként a beregi községekben. Jelentős a textilkonfekció egységekben dolgozók munkája, akik a gyermekruháktól a női ruhákig sok mindent készítenék. A piaci igények nagyobbak, mint amennyit termelünk, ebben az ágazatban sokkal több bedolgozót is tudnánk foglalkoztatni. Sőt, a nagyon igényes tőkés — nyugatnémet, osztrák — bérmunkát is végzik ezek az asszonyok, közmegelégedésre. — Kelendőek a horgolóegységek által készített csecsemőáruk, a népművészeti konfekcióegységekben pedig hímeznek, riselnek és szmo- kolnak a nők. Az ötödik bedolgozó részlegünkben a tájjellegű paszabi szőttesek készülnek. S hogy mennyire jelentős a bedolgozók munkája, azt egy számmal nagyon jól lehet érzékeltetni: a szövetkezet termelési értékének negyven százalékát állítják elő. — Az elmondottakból már következik, hogy elégedettek vagyunk a bedolgozók munkájával. Jónak találjuk ezt a formát több okból is. Ilyen nagy létszámú kollektívát nem tudnánk foglalkoztatni hely hiányában. A bedolgozóink pedig otthon kényelmesen elvégezhetik a vállalt munkájukat. Az ő szempont- . jukból is jó ez. Mert például a fiatal nők nyugodtan nevelhetik a gyermekeiket, nem kell nap, mint nap bejárni a munkahelyükre, hosszú időt utazással tölteni. Ugyanakkor, ha ledolgozzák a szükséges időt, nyugdíjra, szabadságra jogosultak. S ami ugyancsak nem megvetendő, mindezek mellett még a háztáji gazdaságot is elláthatják. A fizetésüket meghatározza a végzett munkájuk. — Szívesen dolgoznak velünk ezek a lányok, asszonyok, mi is számítunk rájuk. Pontos, határidőre kész munkát végeznek. S ha a piac igénye úgy kívánja, szinte napok alatt átállnak más termékek készítésére. Sipos Béla „ÉS" fórum kel, a hazai irodalommal kapcsolatos kérdésekre a meghívott vendégek: Faragó Vilmos kritikus, főszerkesztő-helyettes, Mezei András költő és Száraz György író válaszolnak. A rendezvény október 20-án, kedden 10 órakor kezdődik a KPVDSZ Művelődési Házban. Ajaki' háztetők fölött
