Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-17 / 244. szám

2 Kelet-Magyarország 1981. október 17. műnvmá'Ms OQQOQQ Technika életközeiben Két nyíregyházi kiállításról Csemegét ígér a közönség­nek az a két nyíregyházi ki­állítás, amely a hét elején ugyanazon a napon nyílt. A fizikai jelenségbemutató, kor­határ nélküli: gyermekekhez, felnőttekhez közérthetően szól a természet törvényeiről, titkairól, amik észrevétlenül körülvesznek bennünket nap mint nap. A rádióamatőrök és modelle­zők kiállításának egy részlete. (G. B. felv.) A gőz- és belsőégésű moto­rok működő modelljei mel­lett szemügyre vehető többek között a szikrainduktor, a fénytelefon. (Az utóbbinál ká­bel helyett a beszédhangnak megfelelően ingadozó lámpa fénye közvetíti a mondaniva­lót) A száloptika-rendszer gyógyászati alkalmazásáról egyre több szó esik. Vékony üvegszálak nyalábjából áll. A fény a szál faláról visszave­rődik, így a szálban marad. A bemutatón látható szálop­tika segítségével érzékelhető, hogyan lehet vele a fényt terelni, vezetni. Ipari televí­ziólánc is működik a kiállítá­son. Mikroszkópra csatlakoz­tatva parányi élőlények, sej­tek, kristályok válnak látha­tóvá a képernyőn. Ezt az esz­közt az oktatásban is haszon­nal lehetne alkalmazni, hi­szen általa egy-egy jelenséget egy időben akár több osztály is megfigyelhet. A megyei könyvtár más­kor csendes olvasótermében rádióamatőrök hívójelei^-bg'- szélgetéseit hallhatja a láto­gató. Az^adóvevők, antenna- rendszerek között megtalálha­tó a rádióiránymérők, népsze­rűén „rókavadászok”, nélkü­lözhetetlen' vevőberendezése is. Az MHS2 rádióamatőrei­nek és modellezőinek tevé­kenységét szemléltető kiállí­tás második része vitorlázó és távirányítású repülőgépek modelljeiből áll. Néhány nap alatt is sokan keresték fel az említett bemu­tatókat. Ez az érdeklődés bi­zonyára ösztönzi majd a szer­vezőket, hogy gyakrabban rendezzenek a természettudo­mányos műveltséget gyarapí­tó, élményt adó kiállításokat. Filmesek, textile­sek, zenészek Bemutatkozik a tuzséri tábori Nagyközönség elé ke­rül a tuzséri képzőművé- , szeti alkotótábor munká­ja. A már hagyományos nyári táborban legutóbb szobrászok, keramikusok., textilesek, grafikusok, festők, fotósok, filmesek és zenészek dolgoztak, több száz amatőr alkotó vett részt továbbképzé­sen. Táborzáráskor Tu- zséron már rendeztek bemutatót az idei anyag­ból, ez kerül most a kis- várdai művelődési köz- , pont kiállítóhelyiségébe. A kiállítás október 19- én fél ötkor nyílik és november 9-ig látogat­ható. Az amatőr alkotók között hatvan általános és húsz közép iskolás di­ák szerepel, valamint megismerkedhetünk a megyében működő alko­tóműhelyek tagjainak munkáival is. Második: Tiszalök Könyvterjesztők sikere ■ Eredményesen szerepeltek a KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett Könyv és ifjúság akeióban a szabolcs- szatmári könyvterjesztők. Az összesített versenyben a tatai Eötvös Gimnázium KISZ- szervezete mögött második helyen végzett a Tiszalöki ÁFÉSZ KISZ-alapszervezete. A harmadikon pedig a néphadsereg egyik me­gyei KISZ-alapszervezete. A Versenyt egyéni pályázók számára is kiírták. Szövetke­zeti területen két mátészal­kai pályázó — Takács Zsu­zsa és Varga Károly munká­ja volt a legértékesebb, me­lyet könyvutalvánnyal jutal­maztak. A díjnyertes alap­szervezetek 4—4 ezer forint értékű könyvutalványt kap­tak. Mikrofilmek a fehérgyarmati könyvtárban Helyismereti gyűjteményé- Magyar Nép és a Szabolcs- nek kiegészítéseként a fehér- Szatmári Néplap példányait gyarmati városi-járási könyv- olvashatják a honismeret tár elkészíttette az Országos iránt érdeklődök. Széchenyi Könyvtárban Sza- bolcs-Szatmár és Bereg me­gyék egykori napilapjainak mikrofilmmásolatait. A har­minckilenc tekercsen a ma már joggal kuriózumnak szá­mító Szatmár és Vidéke 1884-es számait, a Szatmár Vármegye, a Szatmár és Be­reg, a Nyírség, a Nyírségi Megyénk több településén szervez ezekben a hetekben kulturális műsort a cigányla­kosságnak a megyei és váro­si művelődési központ. Ké­pűnkön : a cigányok értékes, archaikus táncát bemutató botoló — Nyírmadán. (Lász­ló Gyula felvétele) A műszaki-gazdasági értelmiség munkáját segítik MIESZíhMbí bizottság alakul Kisvártál Kisvárdán tartott az MTESZ megyei végrehajtó bizottága pénteken ülést, amelyen részt vettek a kis- várdai párt- és tanácsi veze­tők, a városban működő egyesületi csoportok képvise­lői. A kisvárdai városi intéző bizottság megalakítása volt a fő téma; ehhez kapcsolódtak a napirendek is. Mintegy ta­pasztalatcsereként, a lehető­ségeket bemutatva adott tá­jékoztatást a mátészalkai és a nyírbátori intéző bizottság, a kisvárdai egyesületi csoportok beszámolói pedig a helyi eredményeket érzékeltették. Mátészalkán több mint tíz éves már az MTESZ intéző bizottság, s az alakító három tudományos egyesületen kí­vül azóta újabb öt alakult, s tevékenykedik egyre több látható eredménnyel. A szak­emberek számos tanulmányt készítettek már társadalmi munkában a városnak, a já­rásnak, többek között az Ecsedi láp meliorációs mun­káiról, a repülőgépes növény- védelem kiterjesztéséről, a korszerű gyepgazdálkodásról, az üzemfenntartásról, a vil- lamosenergia-ellátás kérdé­seiről. Nyírbátorban öt tagegyesü­A melléktermékek takar­mányként való hasznosítása gyakorta szóba kerül a szak­emberek körében. Jó pár éve kísérletek, kutatások, gya­korlati próbák sora jelzi: a kezdeti bizonytalankodásnak, kétkedésnek lassan vége. Ezt mutatja az is, hogy megyénk­ben most az almatörkölynek takarmányként való felhasz­nálása került előtérbe, ami indokolt e melléktermék nagy tömege miatt is. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Takarmányozási és Ál­_______.1 , H dúl é. jtf let működik, az intéző bi­zottság 1972-ben alakult meg. A tudományos egyesületek munkájában több, mint há­romszáz szakember vesz részt. A tudományos egyesületek olyan nagyüzemekre épülnek, mint a Csepel gyára, a nö­vényolajgyár, a cipőgyár. Az intéző bizottság célul tűzte: a műszaki értelmiség adjon segítséget a gyártott termékek műszaki színvona­lának fejlesztéséhez is. Éven­ként 20—25 rendgzvényt szerveznek az egyesületek a korszerű tudományos ismere­tek megszerzése érdekében. Kisvárdán még nem műkö­dik intéző bizottság, de több tudományos egyesületnek van üzemi szervezete. Az MTESZ februári megyei tisztújító küldöttgyűlésén javasolták, hogy a munka színvonalának javítása érdekében szervez­zék meg a városi intéző bi­zottságot. A végrehajtó bizottság elis­meréssel szólt az eddig vég­zett tudományos egyesületi munkáról, s elhatározta, hogy annak továbbfejlesztése érde­kében támogatja a városi in­téző bizottság létrehozását. A vb. intézkedéseket tett a vá­rosi küldöttértekezlet előké­szítésére. lattenyésztési Felügyelőség, mint a kérdés legjobb isme­rője egy sor társszervvel együtt Baktalórántházán ren­dez e témából előadásokat, s itt lesz a bemutató is. Októ­ber J22-én a Dózsa Termelő- szövetkezet e téren szerzett tapasztalatait láthatják a szakemberek, s előadásokat is hallhatnak a kérdés legjobb ismerőinek tolmácsolásában. A tanácskozás helye a bak- tai pártbizottság nagyterme lesz, október 22-én, 11 órai kezdettel. . Tanácskozás és bemutató Almatörköly, mint takarmány Kölcsönzés a traktortól a fejőgépig A hobbi- és háztáji kiskertekben végzett munkát az Agroker kis­gépek kölcsönadásával igyekszik megkönnyíteni. A kölcsönző részleg kli­enseinek többsége most kóstolgatja a kiskertek nyújtotta örömöket, gon­dokat, akik még nem akarnak, vagy nem is „nyújtózkodhatnak” ad­dig, hogy saját motoros­kapával, permetezővel, szőlőpréssel, kukorica- morzsoló-géppel, daráló­val, fejőgéppel vágjanak neki terveik valóra vál­tásához. A köicsonöziíető gépek“' összértéke 550 ezer fo­rint (körülbelül 60 gép). Az idén eddig csaknem hétszázan vették igénybe e szolgáltatást, de azt jó­val többen igényelték. Ugyanis a kiskerttulaj­donosok hozzá nem érté­se, s egy két ember ha­nyagsága, kisebb gyakor­lata miatt sok gépet idő előtt selejtezni kellett. Egy kíméletesen használt motoros kapa tíz évig üzemképes, míg az Agro­ker kölcsönzőinél mind­össze 3 év az élettarta­ma. Az Agroker a jövőben a gépkölcsönző-szolgál- tatását szeretné decent­ralizálni. Az Áfész-ek közreműködésével egy kölcsönzőhálózatot kiala­kítani, s ezáltal az eszkö­zöket könnyebben hozzá­férhetővé tenni, a köz­ségekhez, emberekhez, telkekhez közelebb vin­ni. Másik elképzelésük: az értékesebb gépeket, mint például a T—4k traktort és annak tarto­zékait, gépeit az igénylő földjén az Agroker szak­embere üemeltesse. (cselényi) A tárgyalóteremből Fegyház a gyűrűk szerelmesének Több mint egy évtizede is­meri K. László Görög Kál­mán 26 éves nyíregyházi la­kost. Tavaly november 18- án délelőtt a buszon talál­kozott vele és egy másik fér­fivel. Görög meghívta őket a Kelet Áruház bisztrójába, hogy igyanak sört. K. László szabadkozott, de végül a nagy kapacitálásra ráállt, s a biszt­róban még ő kért öt üveg sört. Görög meglátta a K. László ujján a tízezer forint értékű aranygyűrűjét. Kérte, hogy adja neki oda a pecsétgyűrűt, egy ismerősének szeretné megmutatni, s két perc múl­va visszaadja. K. László kér­dezte Görögöt, hogy miért akarja ezt a gyűrűt megmu­tatni, s bár nem kapott rá választ, lehúzta az ujjúról és odaadta a régi ismerősnek. A régi ismerős pedig eltá­vozott. K. László több mint egy órát várt rá, de Görög csak nem jött. K. László ezután a rendőr­ségre ment, s ott megtudta, hol lakik Görög. A megadott címen azonban a szülei lak­tak csupán, akik közölték, hogy a fiúkkal évek óta nem beszéltek. K. László följelen­tést tett. Görög Kálmán pedig ez­alatt eladta a drága pecsét­gyűrűt a Kossuth téren 1200- ért egy ismeretlennek. Mert nem azért szerezte ő azt meg, hogy bárkinek csak úgy meg­mutassa ... Bizonyíték rá elő­ző élete is. Csaknem négy évet töltött addig börtön­ben, többnyire lopások mi­att, de akadt büntetései kö­zött hatósági megbízatás színlelésével elkövetett csa­lás is. Az aranygyűrűket különö­sen szerette. Utóbbi* szaba­dulása után, még 1979-ben együtt járt szórakozni K. Ju­dittal. Egyszer elkérte a lány aranygyűrűjét azzal, hogy majd visszaadja. Hitegette, hogy itt van a gyűrű, ott van a gyűrű, most a Balatonon, most a munkahelyére viszi, — de az 1600 forint értékű gyűrűt a mai napig sem ad­ta vissza. És gyűrűhöz kapcsolódik Görög esete a balkányi Gy. Istvánnal is. Régebben isme­rik egymást, s Görög úgy kért Gy.-től ezer forintot egy pár napra januárban, hogy átadott zálogba egy arany­gyűrűt, s megegyeztek, hogy másnap találkoznak Nyíregy­házán a Halászcsárda előtt, s ott visszaadja a pénzt. Más­nap Görög sehol sem volt, Gy. István gyanította, hogy becsapták, s a közeli ékszer­boltban megvizsgáltatta a gyűrűt: természetesen nem volt arany, hanem értéktelen bizsu. Görög az órát sem vetette meg. Segített egy ismerősé­nek órást keresni, hogy kvarcórájába elemet tegyen. Két nap múlva hamis meg­hatalmazással Görög kivál­totta az órát, és gyorsan el­adta fél áron. Megtörtént, hogy Görög a Halászcsárdában ellopta ittas asztaltársa ruhatári je­gyét a hamutartó alól, kivál­totta bőrkabátját és szőrme­sapkáját, s az asztaltárs hiá­ba rohant már utána: nem látta többé sem a kabátot, sem a sapkát. De Görög az apróbb „élve­zeteket” sem vetette meg. Távozott fizetés nélkül a Sza­bolcs bárjából, angolosan a Béke-szállóból, a Krúdy- szállóból, a nyírturai Túra vendéglőből, — és az egészet csak utólagosan fizette ki: 1407 forint volt a cehh. A csalások miatt Görögöt a Nyíregyházi Megyei Bíró­ság két év és tíz hónap fegy- házra büntette, három évre eltiltotta a közügyektől, s kötelezte, hogy az általa oko­zott károkat térítse meg. Az ítélet jogerős. (k)

Next

/
Thumbnails
Contents