Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-17 / 244. szám

Színház I lleszd a cselekvényt a szóhoz,- a szót a cselekvényhez, kü­lönösen figyelve arra, hogy a természet sze­rénységét által ne hágd: mert minden olyas túl­zott dolog távol esik a színjáték céljától, amely­nek feladata most és eleitől fogva az volt és az marad, hogy tükröt tart­son mintegy a termé­szetnek; hogy felmutassa az erénynek önábrázatát, a gúnynak önnön képét, és maga az idő, a század testének tulajdon alakját és lenyomatát.” Hamlet, dán királyfi így oktatja a színészt, hogy megnyerné ügye igazolásához a művésze­tet, melytől segítséget re­mél eligazodni a bizony­talanban, támaszt a va­lóság értelmezéséhez, fo­gódzót az emberi viszo­nyok, kapcsolatok tisztá­zásához. A mímelt őrü­let perceiben a maszkos­jelmezes színészekben bí­zott csupán, kiknek lehe­tőségük adatott felkutat­ni a tükröt, hogy benne magunkat megmérhes­sük. Shakespeare világától évszázadok választanak el bennünket, ám a szín­ház — bár formai jegyei­ben a megújhodás szán­dékát, vagy a tagadást nyomon követhetjük — mit sem változott. Sőt, visszautalhatunk akár Thespisre is, aki az is­tenségeknek először in­tett nemet, mondván, hogy ő színész, aki sze­repet formál: téged, en­gem, minket. Mert micsoda a szín­ház? Belül valóságos po­kol, forrongó katlan, hol szenvedélyek lobbannak el és izzanak fel újra, de tükrös játék is, mert bár­mit válasszon a rendező, s bármit írjon elő a mű­sorterv, mindenütt és mindenkor a ma embe­réhez szól. Hozzánk. Kí­vülről pedig gondolat és közvetítés egyben, de a nyelv bölcsője is, mert ki óvná jobban nyelvün­ket, ha nem a színész? Üj színház születését ünnepeljük ma Szabolcs- Szatmárban — mert bár a társulati alakuló ülés­sel megkezdődött a szín­ház élete, a csoda, a szín­ház születése a mai napig váratott magára. A szín­ház akkor születik, ami­kor először találkozik a közönséggel — a Mó­ricz Zsigmond Színház esetében ez a történelmi pillanat az lesz, amikor ma este először csattan föl a taps. Mi a színház? — kér­deztük a gyermekeket az iskolában. — A darab, amit játszanak, aztán az előadás, amire a színé­szek készülnek és a kö­zönség. Mi a színház? — kérdeztük a mai darab rendezőjét. — Szellemi fészek, mely itt Nyíregy­házán azt jelenti, hogy ezt az országrészt bekap­csolja hazánk szellemi vérekringésébe. H add álljon itt, a mai kultúrtörténeti jelentőségű ese­mény előtt mégegyszer Shakespeare intelme mindazoknak, akiknek Nyíregyháza színházához valamiképp közük van, művésznek és közönség­nek : „Menjetek készülje­tek.” Baraksó Erzsébet Megnyílt az ipari szövetkezetek Vili. kongresszusa n párt és kormány üdvözletét Havasi Ferenc tolmácsolta XXXVIII. évfolyam, 244. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. október 17., szombat Csaknem 300 ezer szövet­kezeti dolgozó képviseleté­ben, 471 küldött részvételé­vel pénteken az Építők szék­házában megkezdte munká­ját az ipari szövetkezetek VIII. kongresszusa, amely ér­tékeli, megvitatja az előző kongresszus óta végzett munkát, és kijelöli az új, megváltozott követelmé­nyekhez igazodó feladatokat. A tanácskozás elnökségé­ben helyet foglalt Havasi Ferenc, az MSZMP KB titká­ra, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, a Politikai Bi­zottság tagjai, Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. Jelen voltak a mi­nisztériumok, a társadalmi szervezetek és a társszövet­kezeti ágazatok képviselői. Az ipari szövetkezetek or­szágos tanácsának korábban kiküldött írásos beszámoló­jához Rév Lajos, az OKISZ elnöke fűzött szóbeli kiegé­szítést. Mindenekelőtt el­mondotta, hogy az ipari szö­vetkezetek sikerrel teljesí­Budapesten, az Építők Szék­hazában megkezdte munkáját az ipari szövetkezetek 8. kongresszusa. (Kelet-Magyar- ország telefotó) tették tízéves fejlesztési programjukat. A jelenleg működő 867 ipari szövetke­zet, 16 szövetkezeti vállalat és közös vállalat által létre­hozott termelési érték az V. ötéves tervidőszak végére csaknem 70 milliárd forint volt. A szövetkezetek az or­szág ipari termelésének 6—7 százalékát adják. A hazai la­kosság ellátásában a szövet­kezeti ipari cikkeinek rész­aránya megközelíti a 20 szá­zalékot. Az ipari szövetkezetek ter­melése az elmúlt időszakban gyorsabb ütemben nőtt, mint az állami iparé. Ez jórészt a piaci igényekhez való rugal­mas alkalmazkodásnak és a szövetkezetek sajátos, ki­sebb eszközigényű termelésé­nek eredménye. Megmutat­kozik ez az export növekedé­sében is. A beszámolót széles körű vita követte, amelyen felszó­lalt Havasi Ferenc is. Havasi Ferenc tolmácsolta a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya üdvözletét, az ipa­ri szövetkezetek VIII. kong­resszusának. Elismeréssel szólt arról a munkáról, ame­lyet a szövetkezetek a két kongresszus közötti időszak­ban végeztek. Tevékenysé­gük — mondotta — a nép- gazdasági és a szövetkezeti érdekeknek is a legjobban megfelelt. Kiemelte, hogy mind a külső egyensúly javí­tására, mind az életszínvonal védelmére a szövetkezetek­ben is egyre erőteljesebb, ak­tívabb és hatékonyabb mun­ka bontakozott ki. Eredmé­nyes volt a szövetkezetek társadalompolitikai tevé­kenysége is. A jövőben ez még eredményesebb lehet, ha következetesen érvénye­iül a szövetkezetpolitika, az önkéntesség, a fokozatosság, az érdekeltség és a demokra­tizmus — ezen belül az ön- kormányzat — elve és gya­korlata. (Folytatás a 4. oldalon) A HAFE nyíregyházi gyárában konvejorokat gyártanak több típusban. A lánckerékházakat Nagy Géza készíti: na­ponta 15—16 darabot hegeszt. (Jávor L. felv.) Elvetették a rozsot Betakarító gépsor kölcsönbe Mi lehet most fontosabb a mezőgazdaságban, mint a kukorica, a burgonya és a cukorrépa betakarítása, va­lamint a búza vetése. Mind a betakarítási, mind pedig a vetési munkát jó ütemben végzik a gazdaságokban. Ha­bár az elmúlt napokban me- gyeszerte esett az eső, ami zavarta a gépek folyamatos munkáját. Ezért sok helyen meg is álltak a kukorica­kombájnok. Száraz időben Kádár János külföldi vendégei A magyar pártvezető találkozása Kurt Hagerttel és a laoszi külügyminiszterrel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken a KB székhá­zában fogadta Kurt Hagert, a Német Szocialista Egység­párt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen részt vett Óvári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Jelen volt Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete. A nap folyamán Kádár Já­nos a KB székházában fogad­ta a hivatalos, baráti látoga­táson hazánkban tartózkodó Phoune Sipraseuth-ot, a Lao­szi Forradalmi Néppárt Poli­tikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök­helyettesét, külügyminisztert. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón részt vett Púja Frigyes külügyminiszter és Zegnál János, hazánk vienti- anei nagykövete. Jelen vojt S. Souban, a Laoszi Külügymi­nisztérium főtitkára. Bulgária nagykövete megyénkben A bolgár államiság 1300 éves évfordulója kapcsán me­gyénkben is megemlékeznek a baráti országról. Ebből az alkalomból a megyébe láto­gatott Boncso Mitev, a Bol­gár Népköztársaság budapesti nagykövete, akit a megyeT pártszékházban fogadott Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. A vendég Nyír­egyházán városnézésen vett részt, a Hazafias Népfront megyei bizottságán tájékoz­tatták a megye életéről. Ezt követően Vaján az almaszü­rettel és feldolgozással, vala­mint a múzeummal ismerked­tek. Vásárosnaményban Illés Elemér, a városi-járási párt­hérgyarmatra utaznak, majd ezt követően Vásárosnamény­ban folytatódik a látogatás. A román fiatalok vasárnapa KISZ Sóstón lévő iskolájával ismerkednek, ezután a 107-es számú Szakmunkásképző In­tézetet keresik fel és tájéko­zódnak az itt folyó munká­ról. Elutaztak küldöttjeink az MSZBT VII. országos ártekezletére Szombaton rendezik Budapesten az MSZBT VII. országos értekezle­tét. Az értekezleten me­gyénket húsz küldött és négy meghívott képvise­li. Pénteken különbusz- szal elutazott a főváros­ba Bartók Antalné, Biha­ri Mária, Bíró Károly, Begyes Magdolna, Bujáki Lajos, Csermely Tibor, Ermi László, , Ekler György, Gaál Tiborné, Juhász Magdolna, Ko­vács Istvánná, Murvai Mihály, Nagy István, Nagy Sándor, Jakab Gyula, Jaross Kálmán né, Pethő Gyüla, Pan- csira Lászlóné, Révész Ferenc, Szepesi Józsefné, Szemerszki Miklós, Szi­lágyi Dezső, Ugrai Edit Ildikó és Végh Béla. A KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága meghívá­sára háromtagú ifjúsági dele­gáció érkezett pénteken me­gyénkbe a romániai Szatmár megyéből. A delegációt Bura Nikolae, az UTC Szatmár me­gyei bizottságának agitációs és propaganda titkára vezeti. A román fiatalok október 16 és 18 között tájékozódnak megyénk fiatalságának életé­ről, a KISZ előtt álló felada­tokról az ifjúsági szövetség X. kongresszusa határozatai­nak megvalósítása során. Pénteken Nagy László, a KISZ MB első titkára tartott tájékoztatót a vendégeknek, akik ezt követően Nyíregyhá­za nevezetességeivel ismer­kedtek. Ma, szombaton Fe­bizottság első titkára adott tájékoztatást a terület életé­ről. Délután a művelődési központban Az 1300 éves bol­gár állam címmel kiállítás nyílt, melyet Ivan Pejkovszki, a Bolgár Kulturális és Tájé­koztatási Központ igazgatója nyitott meg. Este magyar—bolgár barát­sági gyűlést rendeztek a vá- sárosnaményi művelődési ház­ban. A nagygyűlés szónoka Boncso Mitev nagykövet volt. Az ünnepi beszéd után a he­lyi énekkar, a csarodai általá­nos iskola tanulói és a pusz­tadobosi pávakör adott kul­túrműsort. viszont mindenütt nyújtott műszakban haladnak az ara­tó-cséplő gépek. A csapadék növeli a siem nedvességtar­talmát is, s ez azt jelenti, hogy a nedvesen tárolt ter­ményen kívül szárítani kell a kukoricát. Október közepétől gyor­sabb ütemű lett a cukorrépa betakarítása, mert a cukor­gyár többet vesz át az eddi­giektől. A burgonya felsze­dését is nagyobb intenzitás­sal végzik a mezőgazdasági nagyüzemekben, hiszen egyes helyeken már talaj menti fagyot jelzett a meteorológia. Várhatóan a hónap végére be is fejezik a nagyüzemek a még földben lévő burgo­nya betakarítását. Befejezték a rozs vetését a gazdaságokban, összesen 25 ezer ötszáz hektáron került földbe a mag. A tervezett 67 ezer ötszáz hektár búzaterü­letnek a hatvan százalékán juttatták már földbe a vető­magot. Így az őszi kalászos­terület várhatóan — az ár­pával együtt — százezer hek­tár fölé emelkedik. A nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezetben már előrébb állnak a megyei át­lagnál. Olyannyira, hogy péntek estére befejezték az 1100 hektár búza vetését. Hat vetőgép végezte ezt a munkát, s az elsőként földbe került magvak már kicsíráz­tak, zöldellnek. Nyolcszáz hektáron volt kukorica a szö­vetkezetben, aminek a har­madát már levágta a két Claas-Dominátor kombájn. A szem nedvességtartalma 26— 28 százalék közötti. így a gazdaság saját szárítóiban szárítja, s részben a gabona­forgalmi vállalat telepére szállítják a terményt. A jö­vő héten kezdik meg hatszáz tonna kukorica nedves táro­lását, s előreláthatólag no­vember 10-ig végeznek a kombáj nolással. Jelentős — 270 hektár — területű cukorrépával is rendelkeztek Nagy cserke­szen. Ebből a növényből kö­zel száz hektárt takarítottak be eddig, s a hónap közepé­től már két géppel folytat­ják a munkát. Ugyanis egy betakarító gépsort kölcsön­adtak a csengeri Lenin Ter­melőszövetkezetnek, a cukor­gyár pedig október közepé­től veszi át nagyobb ütem­ben a répát. (sb) Román ifjúsági delegáció Szabolcsban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents