Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-16 / 243. szám

2 Kelet-Magyarország 1981. október 16. Menuhin a libikókán T elevíziónk szerencsés kézzel választotta ki kanadai kollégáik ismeretterjesztő filmjét a muzsikáról. Igaz, a forga- tókönyvíró s egyben a nar­rátor Yehudi Menuhin ele­ve jó ajánló volt. A nagy hegedűművész végig aktív szereplő, nemcsak hang­szerével, de lebilincselő, kedves és okos szövegével. Még attól sem riadt vissza, hogy egy faházban felül­jön a libikókára, amely különböző tárgyakat hoz mozgásba, s közben tanul­mányozni engedi a hang keletkezését, jellegét. A libikókázás annyira megtetszett a művésznek, hogy láthatóan spontán módon mégegyszer felké- reszkedett a játékra, s bil­legés közben mondta a hasznos és megszívlelendő ismereteket. Nevetett, tisz­ta szívvel, jó kedve volt, s közben igazságokat, tu­dományos érveket sorolt, olyan természetességgel, hogy meg kellett hallgatni. Hogy mindezt miért írom? Mert újra egy példa arra, miként lehet oldottan, él­vezetesen, mégis igen ma­gas színvonalon ismeretet terjeszteni. Bernstein után most Me­nuhin mutatta meg, hogy a nagyság nem föltétlenül fenségesség, a művészi rang nem arisztokratiz­must jelez, a nagy tudás és ismeret nem mítoszok összessége. Szinte hihetet­len, hogy nálunk nem ( akad rendező, forgató­könyvíró, narrátor és stáb, amely képes lenne hasonló szellemben dolgozni. Csak | egyszer eljuthatnánk oda, hogy az ismeretterjesztést kiemeljük mesterséges gátjai közül! Ha végignézzük az utób­bi évek tudományos és is- j meretterjesztő könyveit, találhatunk példákat arra, hogy akad tudós, aki elju- j tott idáig. Ürögdi György, Unger Mátyás, Niederhau- ser Emil — hogy csupán ( néhány történészt említ­sek — könyveikben meg­mutatták, hogy az érdekes nem tudománytalan, az ol- I dottság nem pongyolaság, a közvetlenség nem le­kezelés. (bürget) Harisnyanadrág dobozban Ősi halászszerszám. Tapogatóval a Holt-Tiszán. (E. E. felv. Uj kiadványok, író-olvasó találkozók őszi megyei könyvhetek Az Őszi megyei könyvhete­ket, a szövetkezeti könyvter­jesztés már hagyományos, évenként megrendezendő ese­ményét a jelesebb könyvnép­szerűsítő akciók között tart­juk számon, abban a sorban, ahová az ünnepi könyvhét, vagy a költészet napja tarto­zik. Nagy figyelmet fordítot­tak erre a programra az utóbbi években a fogyasztási szövetkezetek, a szövetkezeti könyvesboltok, együttműköd­ve a könyvtárakkal, a műve­lődési házakkal és a könyv­barát bizottságokkal, körök­kel. Igyekeztek minél köze­lebb vinni a könyvet az olva­sókhoz a kisebb települése­ken is. Megyénkben a szövetkezeti könyvterjesztő hálózat látja el könyvvel a települések többségét. A legutóbbi nagy akció, az ünnepi könyvhét al­kalmával szépen szerepeltek a szabolcs-szatmári könyv- terjesztők az országos ver­senyben: a megyei szövetke­zeti könyvforgalom az előző évihez képest húsz százalék­kal nőtt — az országos átlag tizenkét százalék volt. Hasz­nosan tevékenykedtek a bi­zományosok is: több, 900 ezer forint értékű könyvet juttattak el az olvasókhoz — s ezzel a megyék között az első helyek egyikét szerezték meg. Idén október 16-tól no­vember 6-ig tart az Őszi me­gyei könyvhetek programja. Az országos megnyitó színhe­lye ezúttal Heves község lesz. Péntektől Szabolcs-Szatmár szövetkezeti könyvesboltjai is sok helyen rendeznek kiállí­tást és vásárt, a könyvesbol­tokban, a könyvtárakban és a művelődési házakban író­olvasó találkozókat és egyéb kulturális rendezvényeket tartanak. A könyvünnep célja első­sorban az olvasás népszerű­sítése, új olvasók és könyv­vásárlók toborzása. A mosta­ni őszi megyei könyvhetek alkalmával arra is nagy fi­gyelmet fordítanak, hogy megismertessék az olvasók­kal a kortárs magyar iroda­lom színvonalas alkotásait. Két könyvakció is segíti e célok megvalósítását. Az egyik a múlt héten megkez­dődött műszaki és közgazda- sági könyvnapok rendezvény- sorozata, melyre több, mint hatvan új kiadvány jelent meg, a másik pedig a novem­ber elején kezdődő politikai könyvnapok programja lesz — erre szintén számos újdon­ság várható. BE Pénz a szekrényből Tetten ért tolvaj Novembertől új, dobozos csomagolásban kapható a Nagybátonyi Harisnyagyár két közkedvelt terméke, a Favorit és a Mimi harisnya- nadrág. A békéscsabai Kner Nyomdában készülő színes nyomású dobozokban napon­ta huszonkilencezer haris­nyanadrág kerül le a gyár új, nagy termelékenységű csomagoló gépéről. Ugyan­csak dobozba csomagolják a gyár újdonságát, a Favorit és a Mimi továbbfejlesztett változatát, a Viktória haris­nyanadrágot. NÉZŐPONT Stílusok találkozása. (Jávor L. felv.) Fiatalon elkezdte a bíróságok látogatását a 22 éves nyíregyházi Balogh János foglalkozás nélkü­li. Előbb lopás miatt bocsátották próbára, aztán rablás miatt ren­delték el javítóintézeti nevelését, majd újabb lopások miatt össze­sen három év és nyolc hónap szabadságvesztést kellett letölte­nie. Május 11-én Is úgy történt, mint a legtöbb más napon, csak­hogy ezúttal Balogh nem egye­dül italozott, hanem régi ismerő­sével, Orgován Zoltán 25 éves nyíregyházi lakossal. A délelőtti órákban csavarogtak, és mikor a Derkovits u. 104. számú ház elé értek, Balogh megkérte Orgo- vánt, hogy maradjon kinn az ut­cán és figyeljen, amíg ő a házba bemegy. Balogh a nyitott ajtókon köny- nyüszerrel jutott a lakásba, s a szekrényből, továbbá az ágyne- mütartóból elvette Vad Ferenc 1200 forintját. Ennek harmadát átadta az utcán Orgovánnak, a többiből meg tovább italoztak. Később tovább haladtak, s az Alpári Gyula utca 12. számú ház­nál észrevették, hogy az udva­ron egy idős asszony alszik a nyugágyban. Itt is ugyanúgy történt, mint előbb: Orgován fi­gyelt, Balogh bement, de nem a kapun, hanem a kerítésen ke­resztül. Jakab Jánosné lakásában a szekrényekben összesen 21 100 forintot'kutatott fel, s ezt az ösz- szegét magához is vette. Egy közelben lakó asszony ész­revette a történteket, s elmond­ta az arra haladó K. István nyír­egyházi lakosnak. K. István előbb a kanálisnál figyelő Orgovánhoz fordult, kérdezvén, hogy hol van a társa. Orgován úgy tett, mint aki nem tudja. K. István ezután bement a ház udvarára, s éppen akkor jött ki a lakás ajtaján Balogh. K. Ist­ván felszólította, hogy pakoljon ki mindent a zsebéből. Balogh ezt megtagadta, futásnak eredt, de K. István nem hagyta, még az udvaron elgáncsolta, és mindket­ten a földre huppantak. Feláll­va dulakodni kezdtek, s ennek során Balogh erőteljesen bele­harapott K. István kezébe. (A sérülés nyolc napon belül gyó­gyult.) Balogh kiabált. Orgován pedig egy kerítésen át a szomszédos ház udvarába mászott, végül mindketten elszaladtak. Menekülés közben Balogh át­adott Orgovánnak 500 forintot. A kiértesített rendőrjárőr hamaro­san „begyűjtötte” őket, de az el­lopott pénzből már csak 8492 fo­rintot találtak meg, a többi el­tűnt. Ügyüket a Nyíregyházi Járás- bíróság dr. Vathy Ákos tanácsa tárgyalta, s Baloghot rablás — mivel az ellopott dolog megtar­tása érdekében erőszakot alkal­mazott — és lopás miatt három év és tíz hónap fegyházra bün­tette, négy évre eltiltotta a köz­ügyektől, s alkoholizmusa miatt elrendelte kényszergyógyítását. A bíróság Orgovánt — aki a szakértők szerint a súlyosabb de- bilitás fokán álló elmegyenge­ségben szenved, s ez korlátozta cselekménye követkeményeinek fölismerésében, — a lopások mi­att tíz hónap börtönre büntette és egy évre eltiltotta a közügyek­től. A bíróság kötelezte a két vádlottat, hogy a meg nem térült kárt fizessék meg. Az ítélet nem jogerős. (k) Ifjúsági napok Tornyospálcán Még javában tart az őszi betakarítási munka, mely­ből nemcsak a tsz-tagok, hanem a Magyar Néphad­sereg katonái is aktívan ki­veszik részüket — írja Agárdy Sándor tanár, KISZ-bizottsági titkár. — A feszített munkatempó nemcsak ' feltételezi, de megköveteli azt is, hogy a kulturált szórakozásnak és aktív pihenésnek is helyt adjunk. Ennek érdekében a tornyospálcai Területi Tsz KISZ-bizottság és a községben dolgozó Kossuth Lajos Katonai Főiskola ha­tárőr hallgatói Virág László hadnagy parancsnoksága alatt első ízben megrendez­ték a tornyospálcai ifjúsági napok rendezvénysoroza­tát. A rendkívül színes és sokrétű programban szere­pet kapott vidám kultúr­műsor, politikai vetélkedő, barátságos futballmérkőzés, valamint nagy közönségsi­kert aratott diszkóműsor. Különösen említésre méltó az általános iskola tanulói­nak szervezett úttörőgárda harci túra. Ezenkívül sza­bad idejükben társadalmi munkát végeztek mind a honvéd, mind a községi KISZ-fiatalok az óvoda ré­szére, valamint idős rászo­ruló embereknek nyújtot­tak hathatós segítséget. A társközségek is színterei voltak a programok meg­valósulásának, melyhez messzemenő támogatást nyújtott a „Rákóczi” Mgtsz párt- és gazdasági vezető­sége. Az ifjúsági napok programja október 25-én szüreti bállal zárul, melyre nagy számú fiatalság meg­jelenését várja a rendező KISZ-bizottság. Felújított szárazmalom Befejeződött egyik jeles ipari műemlékünk, a tarpai szárazmalom felújítása. Az 1855-ben épült malom a 20 as években még működött. Malomköveit, fából készült fogaskerekek közbeiktatásá­val, a keringősátorban kör- be-körbe járó ökrök vagy lovak hajtották. A századunk második évtizedében elter­jedt gőzmalmokkal e kis tel­jesítményű örlőberendezések nem bírták a versenyt. Az ország többi szárazmalmához hasonlóan a tarpai is leállt. Az idegenforgalmi látvá­nyosságul szolgáló, felújított szárazmalom újra működő­képes. u MTW MMUOO MACrmrutN wrom KomtóA»« la» XXXV. rvt«r»m. II mp<?7Aü KÜTTELEVlZIÓ Szolnokon a Fővárosi Víz­művek szakemberei a gyakor­latban bemutatták az ipari televízióval történő kútvizs- gálatot. Az NSZK-ból vásá­rolt berendezés felvevőegysé­ge, a víz alatti kamera ,400 méteres mélységig a kutak valamennyi szerkezeti elemét aprólékosan felderíti és képet továbbít a műszer monitor­jára. A monitoron látottak képmagnón rögzíthetők és színes diafelvételeket készít­hetnek. Így a szakemberek a legeldugottabb kútrészek hibá­it is pontosan meghatároz­hatják. Az új eljárás nagyban megkönnyíti a javítási és felújítási munkát. (Szolnok megyei Néplap) REGGELI A KILINCSEN A Mecsektej Szövetkezeti Vállalat a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatásként házhoz ■ szállítja a reggelit Pécsett. Eddig — kísérletképpen — a Mecsek oldalában lévő lakó­telep családjai jutottak pék­süteményhez. A kezdeménye­zés bevált, ezért tovább széle­sítik az akciót elsősorban olyan helyeken, ahol a közel­ben nincs tejbolt vagy élel­miszerüzlet. Lvov-kertváros egyik körzetében — a nép­frontbizottság kezdeményezé­sére — szeptember elsején százötven család számára kezdődött meg a reggeli ház­hoz szállítása s már szervezik az új városnegyed másik kör­zetében is az akciót. A Me­csektej tíznapos előrendelés alapján szállít. Reggel hat órakor a fogyasztó ajtajának kilincsére akasztják a tejet és a péksüteményt tartalmazó reklámszatyrot. A családok­nak mindez néhány fillérrel kerül csak többe, mintha a boltban vásárolnák meg. (Du­nántúli Napló) BÜKKI FASZÉN EXPORTRA A megnövekedett külorszá- gi kereslet új életre keltette a csaknem kétszáz éves „ős­mesterséget”, a faszénizzitást a bükki erdőségekben. A Bor­sodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Répáshután, Parasz­nyán és Lillafüreden,, égeti a faszenet, amiből az idén már huszonhat vagonnal szállítot­tak többek között az NSZK- ba, Svájcba és Svédországba. Az év végéig további tizen­négy vagonnal indítanak útba a külföldi megrendelőknek. (Észak-Magyarország) DIÄKJÄRÖRÖK Salgótarján város vala­mennyi iskolája csatlakozott a megyei szervek által meg­hirdetett „Társadalmi munka­hónap” akcióhoz. Az általános és középfokú oktatási intéz­mények elsősorban saját há­zuk táján söpörnek, illetve az iskolák környékének rendben tartását vállalták. A külső munkák elvégzéséhez szüksé- ' gélt szerszámokat a városi ta­nács városgazdálkodási üzeme biztosítja és ezeket az isko­lákban tárolják. A tanulók szeptember 15. és október 15. között járőrszolgálatot teljesí­tenek az iskolák környékén és a város néhány pontján. A városgazdálkodási üzemnek tesznek jelentéseket azokról a helyekről ahonnét a szemetet és a gazt nem takarították el. (Nógrádi) LAKOSSÁGI kölcsön Óvodaépítésre Lábodon elhatározták, hogy az itt lévő gazdasági egysé­gekre és a lakoság összefogá­sára támaszkodva új óvodát építenek. Egy másutt már eredménnyel alkalmazott ter­vet is átvettek és hozzáláttak a szükséges 6,5 millió forint előteremtéséhez. A tanácsta­gok, a népfrontaktívák, a fia­tal házasok járják Lábod és Rinyabesnyő házait, arra kérve a lakosságot, hogy aki­nek van megtakarított pénze, adja kölcsön óvodaépítésre. Ha ugyanis a takarékban el tudnak helyezni bizonyos összegyűjtött összeget, akkor a tanács építkezési hitelt ve­het fel és támogatást kaphat a megyei tanácstól is. Alig több mint egy hónapja kezd­ték a munkát és máris szép eredményekkel dicsekedhet­nek. A lakosság eddig több mint félmillió forintot aján­lott fel. A felajánlott pénzt — hatszázalékos kamattal — öt év múlva mindenki vissza­kapja. (Somogyi Néplap) BOLDOGSÁGKERESÖ TÜNDÉRJÁTÉK Bemutató előtt: a Csongor és Tíinie Éppen százötven éves a Csongor és Tünde, mely­nek bemutató előadásával holnap kezdődik a színhá­zi évad Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Színház­ban. Klasszikus magyar művet tűzött elsőként műsorára a színház, Vörösmarty boldog­ságkereső tündérjátékát —, ami annak idején kötelező tananyag volt az iskolában, de talán nem árt bemutató előtt a rég hallottakat egy kissé feleleveníteni. Vörösmarty egyidős a XIX. századdal, 1800-ban született, Nyéken, szegényebb nemesi családban — apja Nádasdy gróf gazdatisztje, később bérlője volt. A Csongor és Tünde előtt már kísérletezett hasonló tündértörténetekkel, ilyen például a Tündérvölgy, vagy a Délsziget, de elkészült már a Zalán futása is, mellyel célja a Zrínyi óta lehanyat­lott magyar epika felébresz­tése volt. Hősi témájú epikai műveinek hangvétele általá­ban komor, tragikus. A re­ménytelen szerelem alakjait, — Árbocz és Etelka Omár és Ida — a hősi epika reális világába helyezi, tehát hihe­tővé válnak. A beteljesülő szerelem képviselői, mint például Csongor és Tünde viszont csak a földöntúli, az elképzelhetetlen világban le­hetnek egymáséi, a mesék bi­rodalmában. Vörösmarty az ismert Ár- girus-mondát dolgozza fel tündérmesének, de egyes alakjaiban Shakespeare Szentivánéji álom-beli figu­rái is felbukkannak: a ko­boldok itt ördögfiak, Mirigy á túlvilággal társalog stb. Je­len van azonban ennek az álomvilágnak a korrekciója is, Balga személyében, aki Csongor ellenpontjaként a valóságos világ realitásait képviseli, ugyanakkor alá is támasztja amazok légiessé­gét. Ám vaskos humorával, a nép úgynevezett egyszerű fiaként magát az illúziót is megkérdő j elezi. A történet tulajdonképp egyetlen mondatban össze­foglalható: Csongor keresi a boldogságot. De nemcsak a sajátját, hanem az embere­két, mindnyájunkét. Mert mind szeretnénk boldogok lenni, mind keressük a ma­gunk tündérországát. Segíte­nek bennünket a Balgák és a Böskék, s gáncsot vetnek az ördögfiak. Találkozunk mi is, miként Csongor: a Kalmár­ral — ma pénznek monda­nánk —, aztán a hatalmat megtestesítő Fejedelemmel, és az emberi lét értelmét kutató Tudóssal. Néha csüg­gedünk és úgy érezzük, erőt­lenek vagyunk a feladathoz, aztán mégis megyünk to­vább ... A művet először a költő születésnapján 1879. decem­ber 1-én mutatták be a Nem­zeti Színházban Paulay Ede rendezésében Egressy Béni színinövendékei. Mirigyet Jászai Mari alakította. A kritika egyértelműen ünnepi eseménynek minősítette a bemutatót. Kíváncsian vár­juk: a mienk milyen lesz? Baraksó Erzsébet Mi újság az országban?

Next

/
Thumbnails
Contents