Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)

1981-09-09 / 211. szám

1981. szeptember 9. KELET-MAGYARORSZÁG 7 BE 05 ÜLDÖZIK? P. J.-né személyesen mondta el munkahelyi sé­relmét. Amikor elgyötört arccal belépett szerkesztő­ségi szobánkba, igazságér­zetünk fellázadt: ugyan miért bántják ezt az asz- szonyt lépten-nyomon? . Igazat adtunk szavainak és elindultunk megkeresni az igazságot, természete­sen az ő igazságát szeret­tük volna megtalálni. Az elénk tárt papírok azonban már az elején megingattak bennünket, éreztük, hogy az elmon­dottak nagyon egyoldalú­ak. Ugyanis egyetlen mun­kahelyi jogorvoslati fóru­mon nem adtak igazat P. J.-nének. -A jegyzőköny­vekben rögzített vélemé­nyek is arra utaltak: va­lószínű, hogy ő sem tptt meg mindent azért, hogy elfogadják és az intriká­kat elkerülje. Persze ez elég sokba került panaszo­sunknak, hiszen a közel­múltban elfoglalt új be­osztásában kevesebbet ke­res, és hiába reklamált az új munkakört el kellett fo­gadnia, nem volt más vá­lasztás. Az igazság feltárása ér­dekében véleményt kér­tünk mindazoktól, akik P. J.-nét ismerték, együtt dolgoztak vele korábban, de elsősorban a művezető­jétől érdeklődtünk. Mindenki elmondta vé­leményét: a kétszínűség a legnagyob hibája panaszo­sunknak. Említették, az volt a módszere, hogy szemben mindenkivel ked­ves volt, főnökeiről min­dig csak szépen nyilatko­zott, de amikor azok nem voltak jelen, a legocsmá- nyabb megjegyzésektől sem riadt vissza. Volt, aki állította: P. J.- né idegbeteg. Idegei fel­mondták a szolgálatot, oly­kor érthetetlenül kiabál. Összeférhetetlennek minő­sítették. Ö pedig csak '■azt hajtogatta továbbra is, hogy összesküdtek ellene, ki akarják közösíteni.- A kollégák véleménye alapján gyanúnk támadt: P. J.-né súlyos hibái, ma­gatartása nem ok nélkül ingerelték a kollégákat és a főnököket. P. J.-né pedig továbbra is állította és mintegy rögeszméjévé vált, hogy őt üldözik, mindenkiben ellenséget látott. Érezte, hogy környezete meg akar tőle szabadulni, mi taga­dás, már ő is ettől a nyo­masztó légkörtől. Az ügy nem fejeződött be, annak ellenére, hogy a fegyelmi tárgyalások soro­zata befejeződött, a mun­kaügyi döntőbizottság is meghozta az elmarasztaló határozatot, de panaszo­sunk nem nyugszik. Nem ártana pedig egy kis önvizsgálódás, ezzel megelőzhetné' az ügy to­vábbi elmérgesedését. Saj­nos, emberi tulajdonság, hogy szókimondásunkat nem mindig a bátorság, hanem a kötekedő ' szán­dék táplálja. Ilyen eset­ben pedig helyes, ha nem hordjuk sérelmünkéi kü­lönböző fórumok elé. Pró­báljunk meg előbb ma­gunk igazában kételkedni, mert nem vagyunk téved­hetetlenek. Ennyi önkriti­ka kell! Soltész Ágnes AKADÁLYOZZA A KÖZLEKEDÉST Nyíregyházán az / Északi kőrútról a Városmajor utcára lefordulva a gyalogosok útját állja az elburjánzott íama- riska. A járdán csak egy nyomvonalon lehet közleked­ni, itt lelépni a járdáról, bi­zony balesetveszélyes, tehát nem tanácsos. Jó lenne, ha az illetékesek „kordában” tarta­nák ezt az egyébként szép és kezelhető növényt. P. J.-né nyíregyházi lakos „JÓ TÁPTALAJ” Nyíregyházán a Szarvas ut­ca 59. számú ház előtti sze­méttároló-konténer teteje le­esett. Immár jó ideje vízzel tele áll és bűzlik, hemzsegnek a legyek benne és körülötte. Közben a tárolóban gyűlő sze­mét is rontja a környék le­vegőjét. Jó néhány lakó szen­ved emiatt az egészségtelen körülmény miatt, melyre ez­úton is szeretnénk az illeté­kesek figyelmét felhívni és intézkedésüket kérni. J. Z. Nyíregyháza, Szarvas utca 59. szám alatti lakos ÁRVA GÓLYA Körülbelül három hete va­laki brutális módon meglőtte, vagy megütötte az általam most ápolt gólyát. Tört szárnya, sajnos, nem gyó­gyul és a közeli időben sincs erre remény. A többi gólya már elment, ő sajnos maradt. Itt az ősz, a hideg, hűvös idő, és én sem tudom vállalni a gó­lya további tartását. Azt sem tudom mivel etethetném té­len ? Hamarosan lakóhelyét változtatunk, új helyünkre nem vihetem magammal a gólyát. Sajnálom pedig, ezért szeretném ha jó helyre kerülne, esetleg a vadaskert­be, vagy gyógyulásáig az ál­latkórházba. Molnárné, Bagdi Ibolya Tiszatelek, Petőfi út 9. szám BESZAKADT ÚTTEST Nyíregyházán a Városma­jor és a Kórház utcát össze­kötő útszakasz egyik oldalán az úttest beszakadt több he­lyen. A SZAVICSAV óvintéz­kedése megtörtént: a hibás részeket körülkerítették — de azóta sem javítanak. A kerí­téshez használt oszlopokkal azonban a gyerekek játszot­tak, volt rá eset, hogy lezár­ták vele a teljes útszakaszt, s ezzel a forgalom elől elzár­ták. Meddig kell még várni, hogy szabadon lehessen köz­lekedni az utca mindkét Olda­lán? '- A" Hímesben lakók ELAVULT JÄRDA Régóta sürgetjük a Kígyó utca járdájának rendbetéte­lét. Sokszor elmondtuk már, hogy olyan itt a közlekedés — különösen esős, csúszós időben — mintha akadálypá­lyán kellene ezt az utat meg­tennünk. Gyerekkocsit nem is lehet rajta tolni, viszont az úttest nagyon veszélyes, mert forgalmas. Rendezetlen és el­hanyagolt a víztorony mö­götti ABC környéke. Leg-' újabb bosszúságunk pedig 'az, hogy a Dimitrov utcai szemét- tárolót elvitték, a legköze­lebbi az ABC előtt van, ahol eddig is rendetlenség volt, de mi lesz ezután? Szatmári Lászlón“ Nyíregyháza, Kígyó utca 6. szám alatti lakos NINCS TÁP — Elszállítjuk mi is a tápot.. .!!! (Kiss Ernő rajzai Nyíregyháza külterületén a Kisteleki szőlőben lakunk, s többnyire állattartók va­gyunk. Mostanában sok szó esik arról, hogy milyen fon­tos a háztáji állattartás. Eh­hez takarmány kell, s ezt a nyíregyházi Béke Tsz takar - mányboltjából szerezzük be. Nagyon jó, hogy van ez a le­hetőség,' de az utóbbi időben az üzlet ellátása rossz. Hol baromfi-, hol hízónak való táp nincs. Többször is el kel), menni, várni a szállítmányt, hogy az ember megkapja azt, ■amire szüksége van. Tudomá­sunk szerint van táp, csak a termelőszövetkezet nem ad szállítási eszközt, amivel a tá­pot elhozhatnák. Emiatt akadozik az üzlet ellátása, s ez nem jó, hiszen a tsz-nek is érdeke volna, hogy tagjai rövid úton, —j akkor amikor arra szükség van —, hozzá­jussanak táphoz, hiszen a leg­több állattartó a környéken tsz-tag is. Többek nevében: Sugzía Györgyné Nyíregyháza Tövis út 6. szám alatti lakos Szerkesztői üzenetei Veres Lajosné győrtele- ki, Vincze Jánosné roho- di, és Nagy Mihályné sós­tóhegyi olvasóinknak le­vélben válaszoltunk. Horváth Miklós tiszará- di, Krizsanovszlti Béla nyíregyházi, Molnár János napkori, özv. Szegő József- né nyíregyházi, Jaczkovics Csaba nyíregyházi, Kónya Ferencné kisvárdai, Csiz­más Antalné máriapőcsi, Németh Bertalan tíszaka- nyári, Kovács Jánosné nyíregyházi, Dutka Mihály nyíregyházi, Kulcsár Gyu­lám ibrányi, Szoboszlai Imréné újdombrádi, Bá­lint Mihályné nyíregyházi, ifj. Csernyik Pál nyíregy­házi, Erdei Gézáné ófehér­tói, Nagy Mihályné sóstó­hegyi, és László Mária nyíregyházi lakosok ügyé­ben az illetékesek segítsé­gét kértük. Kiss Mihályné bakta- lórántházi, Hajagos Tóth Andrásné tiszadobi olva­sóink kedves köszönő so­raikat megkaptuk örü­lünk, hogy segíthettünk. Pusztai Attila nagyecse- di lakost az illetékesek tá­jékoztatták, hogy a levelé­ben jelzett lakásbérleti jogviszony megszűnése cí­mén lor esre nem jogo­sult, S ó bérlőként te ténő i: lésekor laké: használatbavételi díj fi­zetés, nem kötelezi“ azzal, lakásbérlő jogviszo; megszűnő kor nem tart! t igényt. Pofi László né mátésza: kai olvasónkat a társada­lombiztosítási igazgató­ság családi pótlék osztá­lya értesítette, hogy ha a gyermek »az együttélő há­zastársi k háztartásában van, és a családi pótlékra mindketten jogosultak, a családi pótlék a férj jogán jár. A feleség jogán jár a családi pótlék ha arra a férj nem jogosult vagy gyeimen ről már legalább két hónapja nem gondos­kodik. Laczkó István lőnyai le­vélírónk részére a társa­dalombiztosítási igazgató­ság rokkantsági nyugdíjat állapított meg. VÁRÓTERMI KELLEMETLENSÉGEK Tudjuk, hogy takarékos­kodni kell az energiával, de talán mégsem úgy, ahogy ezt a rakamazi állomáson teszik. A váróterem nincs kellőkép­pen kivilágítva, nem lehet ott se olvasni, se kézimunkázni. A pénztár ablakánál van egy neoncső, amely ugyan még reggel félkilenckor is ég, de mellette nem lehet hasznosan tölteni a várakozás idejét. Pe­dig előfordul, hogy a buszok késve érkeznek, és nincs vo­natcsatlakozás, a következő viszont csak két óra múlva megy. Van még egy érthetet-, len dolog: miért tartják zárva a nem dohányzók részére ki­jelölt várótermet? Eddig ki­ültünk a friss levegőre, ha már nem bírtuk a füstöt, de most már hűvösek az esték és 'a reggelek, fedett, sőt ké­sőbb fűtött helyre vágyunk majd. Z. I.-né az utastársai nevében is A HATÁRIDŐ MARAD Az augusztus 5. Fórum ro­vatban „Javaslat a Patyolat­hoz” címmel megjelent észre­vételre közöljük, hogy válla­latunk töb rfiint 10 ezer gar­nitúra ágyneműt kölcsönöz a lakosságnak. Az ágynemű pi­pere minőségben, maximált áron kerül megrendelőinkhez kedvezményes feltételek mel­lett. Szerződéskötéskor betéti díjat (a garnitúra ára) nem számítunk fel.. (Más megyék­ben 3—400 forint betéti díj befizetése mellett kölcsönzik az ágyneműt.) Nálunk az ágynemű kedvezményes áron kerül forgalomba. A mosási díjon felül az amortizációnak csak a felet tartalmazza a kölcsönzési díj. A kölcsönzési idő meghosáfcabbítása mintegy 30 százalékos díjemelkedést vonna maga után. Megjegyez­zük, hogy a pipere mosási te­vékenység jelenleg még ár- kiegészítéses, a bevétel a rá­fordításokat nem fedezi. Több éves tapasztalatunk az olvasó véleményével — -a szennye­zettséggel kapcsolatban — el­lentétes, mely inkább azt tá­masztja alá, hogy a kölcsön­zési idő meghosszabbítása nem járna előnnyel, a szol­gáltatás színvonalát csökken­tené. Nyírségi Patyolat Vállala. Nyíregyháza ß szabadság kiszámítása Az üresen futott tehergépjárművek utáni bírságról — A korpótlékról Tisza József mátészalkai olvasónkat betegsége miatt más munkakörben foglalkoztatja a munkáltató. Az eredeti munkakörében mint szobafestő-mázoló órabére 17,60 Ft volt, ami az új munkakörében 2,10-zel csökkent. Üj mun­kakörében műszakpótlékkal együtt a jelenlegi átlagkerese­te eléri a korábbit. Arra kér választ, hogy a munkáltató helyesen jár-e‘el akkor, amikor a műszakpótlékot az átlagr keresetbe beszámítja, mert mint írja, á vállalatnál betege­dett meg,-ezért ezt az eljárást nem tartja jogszerűnek. Olvasónk leveléből nem állapítható meg, hogy az egész­ségi állapota üzemi baleset, vagy-foglalkozási megbetege­dés következtében romlott-e meg? Amennyiben munkaké­pesség-csökkenése ilyen eredetű és a vállalat kárfelelős­sége megállapítható^^ úgy a korábbi átlagkeresetére joggal tarthat igényt. Ennek hiányában azonban a munkáltató a jelenlegi keresetét a korábbi átlagig kiegészíteni nem kö­teles. Mindezektől függetlenül a. műszakpótlék az átlag- keresetbe beszámít, így a korábbi átlagkeresete nem csök­kent, tehát további kiegészítésre nem tarthat igényt. Tóth Sándorné nagyecsedl levélírónk 1978. március 23- tól 1981. február 28-ig gyermekgondozási szabadságon volt. Ekkor a korábbi munkaviszonyát felmondással megszün­tette, mert lakóhelyén helyezkedett el egyműszakos mun­kakörben. A volt munkáltatójától kérte a részére járó sza­badsagot, amit megtagadtak. Kérdése az, hogy mennyi sza­badság illeti meg? Olvasónk részére egy évre 12 nap alap- és három nap pótszabadság jár, mert a tanulóideje — miután 1950. ja­nuár 1. után volt tanuló — a munkaviszonyba nem szá­mítható be. Ennek megfelelően 1978. január 1.— március 23-ig négy, illetve a gyermekgondozás egyévi időtartamára tizenöt, összesen tizenkilenc nap szabadság illeti meg. Amennyiben olvasónk a fenti időre szabadságban nem ré­szesült, úgy azt megalapozottan követelheti. Ezt a szabad­ságot, a munkaviszony megszűnése miatt a volt munkál­tató pénzben köteles megváltani. Elutasítás esetén kérel­mével forduljon a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Teremi Miklós nyíregyházi lakos gépkocsivezető kér­dezi, hogy mikor köteles a-munkáltató az üresen futtatott tehergépjármű után bírságot fizetni, mert mint írja. a ren­deletét eltérően magyarázzák. Bírságot csak az öt tonnánál nagyobb teherbírású gép­jármű után kell fizetni, ha a kiindulás és a legtávolabbi hely között 100 kilométert meghaladó távolság van és az üresen megtett út hosszabb, mint a rakottan megtett út 30 százaléka. Üresen megtett útnak kell tekinteni a tíz szá­zalékot el nem érő rakománnyal megtett utat is. A térítés összege a megtett kilométer számának 30 százalékát meg­haladó üresen futott kilométer. Az autóközlekedési/válla­latok menetirányító irodái bejelentés esetén segítséget nyújtanak az üres kocsifutások csökkentéséhez. Debrői István mátészalkai olvasónk kilenc évig dolgo­zott az egyik megyei építőipari vállalatnál, ahonnan 1980. február hónapban nyugdíjba vonult. Ezt megelőzően hal­lott arról, hogy a nyugdíjba vonulást megelőző három év­ben korpótlék illette volna meg,- amit kérésére a munkál­tató megtagadott. Szeretné tudni, hegy a korpótlék folyó­sításának megtagadása mennyiben volt megalapozott? Az alapbér-j-korpótlék olyan bérforma, ami a nyugdíj­korhatártól független. Ilyen bérformát jelenleg egyes in­tézményeknél és meghatározott munkakörökben alkalmaz­nak. A gazdálkodó vállalatokra érvényes bértarifa értel­mében fizikai és nem fizikai munkakörben ilyen bérfor­mát alkalmazni nem lehet. Ennek megfelelően a munkál­tató joggal tagadta meg a korpótlék kifizetését. Bánfi Bálint gávavencsellöi lakos ez év júliusában har­mincnyolc éves szolgálati idővel nyugdíjba ■ vonult. Kérte a munkáltatótól* negyven éves jubileumi jutalom kifize­tését, amit az elutasított. Olvasónk tudomása szerint a negyvenéves jubileumi jutalmat nyugdíjazáskor akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozó harmincöt éves munkaviszony­nyal rendelkezik. Olvasónk ismerete helytálló, abban az esetben, ha a harmincöt éves munkaviszonyát hitelt érdemlően bizonyí­tani tudja (nem mindig azonos a szolgálati idővel), annak folyósítása érdekében kérelemmel forduljon a munkaügyi döntőbizottsághoz. Nagy Mihály, SZMT politikai főmunkatárs Xí'Xí'X’MvX Xív .vX’XwX’XwX’XwX'XW'XwX’X'X’X'X’X'i'X’X'X’X'X'XwXwX'Xv JEna BjH ...... X; B X; Kp* iiiliii H ■ jij: Bé j:j: Hí ijilii: 'X,X*X'X*X,X\\v.\v.*.vX,X'X,.,X,/?X‘X'X,XvX,X,XwXvX'X'X'XwX,X,X'X,X,X*X,X'X'X,X,XvX'X,X,X,X,XV' í,X‘X,Xű!,!«'V>ViVAVAVAW«\VA^V<V.VAV.W.WMMAVMS,.,.,.,AttOA,MVA,A,.W.V.W.t -

Next

/
Thumbnails
Contents