Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)
1981-09-08 / 210. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. szeptember 8. Nincs a borítékban Ha megkérdezik valakitől a ZÖLDÉRT Vállalat nyíregyházi almatárolójában, hogy mennyit keres, a fizetési cédulán szereplő összeghez minden hónapban nyugodtan hozzáadhat hatszáz forintot. Ennyit tesz ki a borítékon kívüli juttatás, minden egyes dolgozónak. Egy év alatt — impozáns összeg — 5955 forintot tudhat magáénak pluszként a munkás. Tábor a gyerekeknek A ZÖLDÉRT Vállalat 2670 fős létszámából csak harminc százalékot tesz ki az almatárolóban dolgozók száma. A közvetett juttatásokból mégis ők részesülnek leginkább, mivel a közel 670 embernek sokkal több egyéb szolgáltatásra is szüksége van, mint a külterületi egyszemélyes zöldségbolt vezetőjének. Az üzemi étkezést értelemszerűen csak ők veszik igénybe, az üzemorvoshoz is ők kopognak be. Ha filmet vetítenek a klubban, ez is az ő szórakozásukat szolgálja. Molnár Sándorné húsz éve keresi a kenyerét az almatárolóban. Csendes, szerény aszony, soha nem zaklatja kérésekkel a munkahelyi vezetőit. Beiratkozott az üzemi könyvtárba, rendszeresen kölcsönöz könyvet. A legnagyobb meglepetés akkor érte, amikor jutalomútra küldte a a vállalat egy Kijev—Moszkva—Leningrád társasútra. — Még a fiaim is elcsodálkoztak, hogy anyut küldték egy kirándulásra. Akkor jártam először külföldön, csodálatos élmény volt Nem kellett érte fizetnem egy fillért sem. Mráz Józsefné azt-értékeli leginkább a borítékon kívüli juttatások közül, hogy nyáron a dolgozó szülők gyerekeinek kéthetes tábort szerveznek. Reggel bejön a gyerek a szülővel, s a vállalati busszal bejárják a környéket még Debrecenbe, Tokajba is elmennek. Strandolnak, játszanak, az állatkertet is felkeresték. Mráz Tibinek és Zolinak ez tökéletes nyarálás volt. Lánccal és baltával támadott Veress Gézáné szakszervezeti főbizalmi helyettes éppen a központba siet: osztják a nagycsaládosoknak a tanévkezdés előtti segélyt. Általában több száz forintot' utalnak ki minden érintett dolgozónak. Élni a lehetőséggel Műszak vége felé vagyunk, többen odajönnek, s egészítik ki a beszélgetést saját tapasztalataikkal. Van, aki az ingyen kölcsönözhető kempingcikkeket, mások a munkásbuszt, vagy a lakásépítési kölcsönt említik. A szocialista brigádvezetők klubja élénk eszmecserék színhelye. Helybe jön a mozi, s még fizetni sem kell érte. Szilágyi László műszerész, a Május 1. Szocialista Brigád vezetője. — Legnagyobb gondunkat oldotta meg a vállalat a kétszobás szolgálati lakás kiutalásával. Most várjuk a második gyereket, s eddig összesen nyolc albérletünk volt, ez a kilencedik lakás, végül a tizedik lesz a sajátunk. A feleségem a 6-os boltban eladó. A fiatal műszerész városszerte jegyzett irodalmi színpadot alakított, s még harmincévesen is rendszeresen szervezi a próbákat, előadásokat. Alkalmanként kapott érte 200 forint jutalmat, de ennél sokkal többet jelentett az erkölcsi siker. Szabó Károly igazgatóhelyettessel a kollektív szerződést lapozzuk: — Sport, kulturális és szociális juttatásaink igen változatosak. Sok mindentől, életkortól, lakóhelytől, családi helyzettől függ, hogy ki milyen mértékben veszi igénybe a kapható és mindenkinek egyformán „járó” borítékon kívüli juttatásokat. Tóth Kornélia ön mennyit keres? Kis gyerek, nagy táska. (Császár Csaba felvétele) Nagykállóban sütik Nyíregyházának Kenyér kukoricapehellyel Puffancs helyett kávéházi kalács Negyvenkétórás munkahétre készül áttérni következő év elejétől a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat — tudtuk meg Bariba Lajos főmérnöktől. — Előkészületek? — Felkutattuk, feltártuk azokat a tartalékokat, szervezési lehetőségeket, melyek a 42 órás munkahét feltételeit biztosíthatják. — A dolgozók? — Augusztus első felében tartottunk termelési tanácskozást. A dolgozók több hasznosítható javaslatot, észrevételt tettek. Ezek főképp a munkaidő kezdésére, az étkezési szünetekre és a hatékonyabb szervezés követelményére vonatkoznak. — Termelési módosítás? — A nyíregyházi 5-ös elavult, gazdaságtalan sütőüzem működését megszüntetjük. Viszont a jól felszerelt 2-es üzemben az eddigi két műszak helyett három műszakot valósítunk meg. Emellett naponta hozunk a megyeszékhelyre a nagy- kállói korszerű sütődéből 40 mázsa egykilós, kukoricapehellyel sütött kenyeret. — Általában az ellátás? — A kereskedelemmel tárgyaltunk és megegyeztünk, hogy a pénteki szállítmányainkat befejezve a délutáni órákban a szombati nyitásra is előszállításokat bonyolítunk. — Minőség, választék? — Minőségcsökkenés kizárva. Viszont néhány, kevésbé keresett termékünk készítését korlátozzuk, illetve más termékkel pótoljuk. így például több zsemlekenyér, s puffancs helyett kávéházi kalács készül. — a. b. — Férjhez megy a focista — Azt nem lehet megfizetni, hogy az ember nyugodtan dolgozhat, s nemcsak jó helyen tudja a gyerekeket, ha- ném még nyaralnak is. A szabadság alatt pedig a vállalat balatonszéplaki üdülőjében voltunk már kétszer, családostól. Olajos Józsefné betanított munkás, nyíregyházi: — Hogy mit kapunk a fizetésen túl? — kérdez vissza. — Nézze meg, mindannyian csinos munkaköpenyt választunk a raktárban, kék, piros, barna, rövid és hosszabb szabású közt válogathatunk. Az egyik nyár eleji szabad szombaton két nagy busszal kirándultunk Szilvásváradra. Benzinköltség címén a dolgozók tíz, a családtagok 30 forintot fizettek. Káposznyák Erzsébet negyedik éve válogatja a feldolgozóban a zöldséget, gyümölcsöt. A munkásbusz a házuk előtt áll meg, naponta több órát takarít meg így a bejárással. Klubvezető, s a női kispályás labdarúgócsapat csatára. A ZÖLDÉRT Kupa országos döntőjében az ő góljával alakult 4:3-ra az eredmény, ezüstöt nyertek. — Sajnos, a lányok közül egyre kevesebben sportolnak, mire kialakult egy jó focicsapat, néhányan férjhez mentek, s az ifjú férjek nem szívesen engedik az aszonyokat focizni. így inkább a klubban szervezünk jó programokat. TIT-előadás, játékos vetélkedő, egészségügyi felvilágosító tájékoztatás várja nemcsak a fiatalokat, hanem eljönnek az idősebb dolgozók is. Tavaly november 15-én Burbucs Géza Marinka Jánossal és Kiss Ernővel betért a dögéi Gülbaba bisztróba, s ott együttesen italoztak. Itt tartózkodott Marinka Zoltán 20 éves dögéi pályamunkás, és felszólította az apját, hogy menjen haza. Burbucsék el is hagyták a helyiséget, de valószínűleg eredeti szándékukat akarták megvalósítani, azt, hogy Kisvárdán moziba mennek. Marinka János gs Kiss Ernő visszatért a presszóba csokoládét venni. Ezt az időt használta ki a dühödt Marinka Zoltán, Burbucs Géza után sietett és a nála lévő, harminc centis lánccal, melynek végén egy lakat volt, Burbucsot hátulról fejen ütötte. Burbucs a földre esett, ott pedig Marinka össze-vissza rugdosta, sőt egy baltával is csapkodott feléje. Ezután Marinka találkozott Burbucs sógorával, ' Rostás Kálmánnal, aki kérdőre vonta, hogy miért Bántotta Burbucs Gézát. Marinka tagadta ugyan, de mikor Rostás ismét kerékpárra ült, — követte. Hamarosan utol is érte a buszmegállóban, és Rostás újabb kérdésére szóváltás keletkezett közöttük, majd Marinka újból elővette a láncot és azzal Rostás felé csapott. Rostás nem sérült meg, viszont felült a kerékpárjára, hogy hazamegy. Marinka ismét utánament, s a Hunyadi utca sarkánál utolérte. Ezúttal a baltával ütötte meg, s az ütés Rostás bal csuklóját érte. Burbucs Géza a bántalmazás során könnyebb sérüléseket szenvedett, Rostás Kálmán kezén azonban olyan súlyos insérüléseket okozott a balta, hogy az csak egy hónap alatt gyógyult meg. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Marinkát súlyos testi sértés és annak kísérlete miatt kilertc hónap börtönre büntette és egy évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. (k) Üj gyermekcipőboltot nyitott Fehérgyarmaton a helyi ÁFÉSZ. (Elek Emil (elv.) Tersánszky Józsi Jenőt nem most fedezte fel magának (és természetesen a nézőnek) a televízió. Éppen ezért lehet jogosan szóvá tenni, hogy még kevés művét adaptálták képernyőre. Az adósságból törlesztett most — az azonos című kisregényből írt tévéfilmmel — Gyöngyösi Imre és Ka- bay Barna A havasi selyemfiú tévéfilmmel. Tersánszky írásai közt kevés olyan van, amely ne árasztaná magából az életerőt, a sors vállalását, az élet teljességének akarását. A most szóbanforgó művét is a tárgyszerűség és a líra, a komolyság és a komédia, a keserűség és a nevetés egyaránt át meg átszövi. Hősei egészen hétköznapi emberek, mégis úgy érezzük, hogy az író egy kicsit „megemeli” őket. Azért, hogy jobban lássuk egyéni arcukat, érzelmeiket, a jellemükből fakadó tetteiket Tersánszkynak rendkívül egyéni stílusa van, éppen ezért utánozni is igen nehéz, képekben visszaadni pedig ezt a stílust, ezt az ábrázolásmódot, szintúgy nagy feladat. Az embert körülvevő, magába foglaló, megforgató élet mozgalmasságának és az ember ben- seje fortyogásának — a robbanáson túli állapotig, a következményekig való követése egy önfeledt gyermeki nevetéssel oldódik fel az utolsó, végül kimerevített képben. Mintegy jelezve: az író e fintorral leplezi meghatottságát, ha nagy érzelmekről és tragikumról szól egyetértőleg. Kabay Barnának és Gyön- gyössy Imrének (forgatókönyvírók és egyben rendezők) sikerült a filmben ezt a sajátos Tersánszkys hangulatot, légkört megteremteni. Mindenek előtt a Kovács Mária (Krizsánné) és a Fazekas István (a fiú) által megformált figurák, újraélt élethelyzetek révén, de a film szerkezete, tempója, képi világa segítségével is. Aki látta annak idején, az tudja, hogy kiváló portréfilmeket készül megismételni a televízió a magyar tudomány jeles alakjairól. Már az ismétlés bevezetőjeként a Marx György akadémikussal folytatott beszélgetés is szinte portréfilm értékű volt. A sorozat ismétlésének a címe is — Sokszemközt a bölcsességgel — eléggé kifejező ahhoz, hogy emlékezetünkben megragadjon, és a készülék bekapcsolására késztessen. Seregi István A RADIO MELLETT A hazánkban is jól ismert, haladó nyugatnémet író, Siegfried Lenz hosszabb elbeszélése, A világítóhajó két kiadásban is megjelent nálunk. A rádióra alkalmazója (László György) és a rádióváltozat rendezője (Török Tamás) különlegesen nehéz feladatra vállalkozott a belőle készített — több mint egyórás, a Kossuth adó szombat esti főműsoridejében sugárzott — produkciójával. Ugyanis a felszínén kalandtörténetnek filozofikus mélyrétege van, nevezetesen hatalomfilozófiai, az ellenállás lehetősége egy majdnem kilátástalan helyzetben. Hadd tegyem hozzá: Lenztől, a német nemzeti önvizsgálat prominens írójától óhatatlannak tetszik a párhuzam megvonása a történetbeli és a hitleri téboly elleni ellenállás lehetőségei között, még akkor is, ha az utóbbira nincs a műben konkrét utalás. Az . Árnyak és rejtélyek kereteim is már mintha erre az általánosabb mondanivalóra utalt volna, a veszélyhelyzetben kialakuló, lehetséges emberi magatartásformák bemutatása kapcsán. A rádióadaptáció új címet is kapott, Az utolsó szolgálat elnevezéssel hallhattuk. (A címváltoztatást nem vélem indokoltnak, mert a történetben nem az volt a lényeges, hogy a világítóhajó feladatteljesítésének éppen az utolsó napján esett meg.) De miről is volt szó? A második világháború után még kilenc évig horgonyzott egy világítóhajó a Keleti-tenger elaknásított, homokzátonyos vizein, irányt mutatva a biztonságos hajózáshoz. Sokat tapasztalt öreg kapitánya elve, hogy „ ... még a hajótörött gyilkosokat is kihalászná.” Nos valóban ez .történt, álhajótörött szökött fegyenceket vétetett föl a hajó fedélzetére a hajó küldetésének utolsó napján. A három fegyenc fegyverrel próbálta kényszeríteni a világítóhajó hétfőnyi fegyvertelen személyzetét, hogy a hajóval megszökhessen. A kapitány —v a kötelességteljesítés érdekében békességet óhajtva — „lavírozott” a szökött fegyencekkel való kiegyezés és a velük való nyílt, erőszakos szembefordulás között, mert a hajó személyzetének az utóbbira nem sok esélye mutatkozott. („A pisztolyokkal nehéz vitatkozni...”) Csakhogy a kritikus helyzet (az egyik matrózt a szökevények meggyilkolták, s a meddő viták után a kapitányt fegyverrel próbálták kényszeríteni a horgony fölszedésére) természetszerűleg kikényszerítette a kapitányból és a hajó legénységéből a velük való nyílt szembfordulást, a hősies ellenállást, még akkor is, ha ez áldozattal járt. A sugallt tanulság: a meggyőzés, a békességszerző megalkuvás csak bizonyos határig lehetséges. Ami pedig a rádióra alkalmazás nehézségeit illeti, az nem is annyira a cselekmény összefogásában jelentkezett, hanem inkább abban, hogy dr. Cas- pary (Bujtor István) és Freytag kapitány (Bács Ferenc) hatalom- és erkölcsfilozófiái párbeszédei a rádióváltozatot kissé terjengőssé és tempótlanná tették. Persze, ezek nélkül elsikkadt volna a történet tulajdonképpeni értelme, de úgy tűnik, hogy a rádióműfajok nehezebben bírják el a hosz- szadalmasabb elvi dialógusokat. Merkovszky Pál □képernyős
