Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)

1981-09-06 / 209. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. szeptember 6. AZ ESEMÉNYEK címszavakban HÉTFŐ: Eltemették a merénylet áldozatául esett Iráni állam­főt és miniszterelnököt — Életbe léptek Lengyelország­ban a magasabb kenyérárak — Cheysson francia kül­ügyminiszter befejezte Szíriái látogatását — Indira Gandhi fogadta Hun Sen kambodzsai külügyminisztert KEDD: Párizsban megkezdődött a Föld 31 legkevésbé fejlett országának problémáival foglalkozó ENSZ-értekezlet — A Közép-afrikai Köztársaságban a hadsereg megfosztotta batalmától David Dacko elnököt — Két amerikai szená­tor kezdett megbeszéléseket Moszkvában SZERDA: Az Egyesült Államok a Biztonsági Tanácsban meg­vétózta az angolai agresszió miatt Dél-Afrikát elítélő ha­tározatot — Mahdavi-Kani ajatollah az új iráni kor­mányfő — Koppenhágában az észak-európai országok külügyminiszterei a skandináv atomfegyvermentes öve­zet létrehozásáról tárgyaltak CSÜTÖRTÖK: Moszkvába érkezett Le Duan, a Vietnami KP főtitkára — Dél-afrikai csapatok újra betörtek Angolá­ba — A LEMP Központi Bizottságának plénuma a gaz­dasági reformról, a munkásönkormányzatról tárgyalt — Reagan amerikai elnök nyilatkozata a fegyverzetkorlá­tozás amerikai feltételeiről PÉNTEK: Az ENSZ rendkívüli közgyűlése Namíbiáról — Sin- gapore-ban közös nyilatkozatot adott ki a kambodzsai kormányellenes csoportok három vezetője SZOMBAT: Nagyméretű letartóztatási hullám Egyiptomban — Gdanskban megkezdődött a Szolidaritás szakszervezet kongresszusa — Közös piaci miniszterek tanácskozása London mellett he bírálatra Pretoriával szemben. A mai kormányzat viszont vajmi keveset törődik azzal, hogy a Dél-afrikai Köztársaság jogtalanul bir­tokolja a népszövetségi gyám­sági területté vált egy­kori német gyarmatot. A washingtoni diplomácia így némileg szembekerül szövet­ségeseivel is, mert például Bonnban és Párizsban azt szeretnék, ha Namíbia füg­getlenségét éppen a nyugati hatalmak pártfogásával ad­nák meg, hiszen cserébe így lehetne legjobban biztosítani a külföldi tőke profitszerzési lehetőségeit. De már az Angola elleni dél-afrikai agresszió esetében látni lehetett, hogy az USA az afrikai haladó erőket te­kinti ellenségének, a pretoriai fajüldöző kormányt pedig szövetségesének. A Biztonsá­gi Tanácsban az amerikai küldött megvétózta azt a ha­tározatot, amely elítélte vol­na (jóllehet különösebb pj^ajfrikai Köztársaság küldöttsége nélkül folytatja munkáját a JZrközgyűlés Namíbiával foglalkozó rendkívüli ülésszaka. Ké pünkön: a dél-afrikai diplomatáknak el kellett hagyni a viiágszer vezet padsorait, miután szavazással az apartheid rendszernek a ta nácskozásból való kizárása mellett döntöttek. (Kelet-Magyarorszá telefotó) Á hét három kérdése O Mi jellemzi az iráni helyzetet a merénylet­sorozat után? A világ döb­benten figyeli az iráni terror és ellenterror megnyilvánu­lásait. A vallási vezetés és el lenzéke között egyre kímélet­lenebbé válik a küzdelem, s ezt letartóztatások, kivégzé­sek és merényletek egyfor­mán jelzik. A Mudzsahedin Khalk ne­vű ellenzéki szervezet vállalta *magá<’A pokolgépes ■ me- tény letet, „amelynek nyomán életét vesztette Radzsai köz- társasági elnök és Bahonar miniszterelnök, de Teherán­ban gyanúsítják a monar- chistákat, a néhai sah híveit is. Ugyanakkor az áldozatok temetése újabb Amerika-el- lenes tüntetésekre adott al­kalmat. Az bizonyos, hogy a merénylet sikere „profi mun­kára” vall, a pokolgépet nem készíthették, még kevésbé helyezhették el és időzíthet­ték ilyen pontosan „amatő­rök”, még oly fanatikus fia­talok. A köztársasági elnöki tiszt betöltéséhez új választást kell tartani Iránban. A mi­niszterelnöki posztra viszont ideiglenesen máris kinevez­ték az eddigi belügyminisz­tert, az 50 éves Mohammed Mahdavi-Kani ‘ájatollahot. Ugyancsak pap, Ali Kháme- nei, teheráni vallási vezető lett az Iszlám Köztársasági Párt főtitkára, aki ezzel a meggyilkolt Bahonar helyébe lépett. Az államfői funkció­kat ideiglenes elnöki tanács látja el; az alkotmány sze­rint tagjai: a kormányfő, a parlament és a legfelsőbb bíróság elnöke. A 22 tagú új kormány név­sorát csütörtökön jóváhagyta a medzslisz, a teheráni par­lament. így tehát papíron al­kotmányjogilag ismét műkö­dőképes az iráni kormányzat. Kérdés azonban, hogy az.el­lenzéknek — nyilván külső segítséggel — szervezett me­rényletei és a most már nyíl­tan kezdeményezett fegyve­res akciói mennyire zavar­hatják a kormány tevékeny­ségét? Irán belső helyzetét mindemellett a fokozódó inf­láció és a munkanélküliség jellemzi, a külső gondjai kö­zött pedig a Párizsban gyü­lekező emigráció fenyegető­zésein kívül az Irakkal ví­vott küzdelem elhúzódása is szerepel. Még két hét és ez a „furcsa háború” az első évfordulójához érkezik! O Hozhat-e eredményt az ENSZ közgyűlésének Namíbiával foglalkozó rendkívüli ülésszaka? Aligha. Azért kényszerülünk e som­más válaszra, mert látnivaló, hogy a Reagan-adminisztrá- ció egyértelműen kiáll a Dél- afrikai Köztársaság mellett, s minden erejét latbaveti, hogy megakadályozza a vi­lágszervezet azon döntéseit, amelyek Namíbia függetlenné válását szorgalmazzák. Nem is olyan rég még — Carter idejében, az emberi jogok em­legetése nyomán — Washing­ton kész volt bizonyos eny­flrkagyij Sztrugackij HBr Borisz Sztrugackij: Nehéz istennek 31. A király bambán rábámult. A vendégek behúzták a nya­kukat. Csak dón Reba moso- lyodott el, és néhányszor összeütötte a tenyerét. A ki­rály így szólt: — Végtelenség?... Igaz. He­lyes, átengedte... Megdicsér­lek. Ehetsz. A csámcsogás és a beszél­getés újra kezdődött. Gur le­ült — Könnyű és kellemes a király szemébe mondani az igazságot — jelentette ki re­kedten. — Átadom önnek könyve egy példányát, Gur atya — szólalt meg később Rumata. — De van egy feltételem. Azonnal elkezdi írni a követ­kező könyvet. — Nem — felelte Gur. — Késő. Hadd írjon Kiun. En­szankciók kimondása nélkül!) a Dél-afrikai Köztársaságot. Az amerikai szóvivők — és nyilatkozataikat visszhangoz­va a lapok, a rádió- és tévé- társaságok is — inkább azt hánytorgatják fel, hogy Kuba segítséget nyújt Angolának, nem pedig ennek okát kere­sik, azt hogy miért is van szükség ilyen kubai segítség­re? gém megmérgeztek. És egyéb­ként is mindez nem érdekel többé. Most csak egyet aka­rok: megtanulni inni. De fáj a gyomrom... Újabb vereség, gondolta Rumata. Elkésett. — Ide hallgasson, Reba — mondta hirtelen a király. — Hol az orvos? Ebéd utánra ígérte. — Itt van, felség — vála­szolt dón Reba. — Behivas­sam? — Hívassa! Persze! Ha önnek annyira fájna a térde, úgy visítana, mint egy disz­nó!... Azonnal hozzák ide! Rumata hátradőlt a karos­székben és figyelt. Don Reba feje fölé emelte a kezét, pat­tintott az ujjaival. Az ajtó ki­nyílt, és egy görbe hátú, idős ember jött be hosszú köpeny­ben. Hóna alatt hosszúkás, lapos táskát tartott. Rumata meghökkent: egészen másnak képzelte Budahot. Egy bölcs­nek és humanistának, a „Ta­nulmány a mérgekről” szer­zőjének nem lehet ilyen sa­vószínű szemecskéje, féle­lemtől remegő ajka, hízelgő mosolya. Fülön kellene fogni ezt a Rebát, gondolta kéjesen Rumata, levinni' a kínzókam­rába, és azt mondani a hóhé­roknak: „Itt egy irukani kém, aki a mi dicső miniszterünk­nek álcázta magát. A király megparancsolta, szedjük ki belőle, hol az igazi minisz­ter.” — Nosza, jöjj csak ide, or­vos — szólt a király. — Mi­lyen nyamvadt vagy, bará- tocskám. Nosza, guggolj le. ha mondom! Mégis: az ENSZ közgyűlé­sének rendkívüli ülésszaka jó szolgálatot tesz Namíbia ügyének. A New York-i üvegpalotában fórumot kap minden olyan vélemény, amely az imperializmus és a dél-afrikai apartheid rendszer összjátékának elítélését tar­talmazza. O Mit remélhetnek a vi­lág legszegényebb or­szágai az ENSZ párizsi kon­ferenciájától? Párizsban, az UNESCO-palotában ültek össze a világ 31 legszegé­nyebb — illetve a diplomáciai szóhasználatban a legkevésbé fejlett — országának képvi­selői. A megnyitó beszédet Mitterrand francia köztársa­sági elnök mondta. A padso­rokban 21 afrikai, 8 ázsiai, egy óceániai és egy latin­amerikai ország küldöttei fog­laltak helyet az ENSZ többi tagállamából érkezett megfi­gyelők mellett. Az értekezle­tet a világszervezet azért hív­ta egybe, hogy külön alkalom nyíljék a gyengén fejlettség sajátos probélmáinak megvi­tatására, hisz nyilvánvaló, hogy számos közös gondja le­het mindazon országoknak, ahol az egy főre eső évi nem­zeti jövedelem 100 (az 1968- as értékű) dollárnál kevesebb, ahol az iparosodás foka igen alacsony, viszont magas az írástudatlanság ... (nem ér­dektelen ideiktatni a résztve­vők névsorát: Afganisztán, Banglades, Benin, Bhutan, Botswana, Burma, Burundi, Comore-szigetek, Csád, Etió­pia, Felső-Volta, Gambia, Guinea, Bissau-Guinea, Haiti, a két Jemen, Közép-afrikai Köztársaság, Laosz, Lesotho, Malawi, Maldive-szigetek, Mali, Nepál, Niger, Ruanda, Samoa, Szomália, Tanzánia, Uganda, Zöldfoki-szigetek.) Hogy mik az igények? Arap Moi kenyai elnök a 31 ország szükségleteit az elkövetkező tíz évben 133 milliárd dollár­ra becsülte. Gyors segítséget sürgetett, különben több af­rikai ország rövid idő alatt elkerülhetetlenül összeomlik. S hogy mi a „gazdagok” ál­tal nyújtható segély? A ven­déglátó Franciaország például nemzeti össztermékének 0,15 százalékát szánja a „szegé­nyekre.” Igaz. De az sem vitatható, hogy még a 31 ország 10 éves segélyszükségleteként meg­jelölt hatalmas, 133 milliárd dolláros összeg is előteremt­hető lenne, hiszen például az Egyesült Államok katonai költségvetése egyetlen év alatt meghaladja a 200 mil­liárd dollárt! Pálfy József Budah leguggolt. Arca el­torzult a rémülettől. — Még mélyebbre — mondta a király. — Még egy­szer! Még! A te térded nem fáj, tehát meggyógyítottad a saját térdedet. Mutasd a fo­gaidat! Ű-ugy, a fogaid meg­járják.... Meg a kezed is meg­járja, erős. Egészséges vagy, bár nyamvadtnak látszol... No, rajta, gyógyíts meg, mit állsz itt... — Fe-lség... kegyeskedjék megmutatni a lábát... A lá­bát... Az orvos térden állt a ki­rály előtt, és óvatosan gyúr­ta a lábát. — Hé! — szólt a király. — Mit csinálsz? Ne nyulkálj! Ha vállaltad, hogy meggyó­gyítasz, akkor gyógyíts! — Értem, felség — düny- nyögte az orvos, és sietve turkálni kezdett a táskájá­ban. A vendégek abbahagyták a rágást. Az asztal távoli végén ülő kis arisztokraták a kíván­csiságtól hajtva még fel is emelkedtek kissé, nyújtogat­ták a nyakukat. Budah néhány üvegcsét szedett elő táskájából, kihúz­ta a dugójukat, megszagolta őket, és sorba állította az asz­talon. Azután fogta a király serlegét, és félig töltötte bor­ral. A serleg fölött mindkét kezével bűvös mozdulatokat tett, s miután elsuttogta a varázsigéket, gyorsan a bor­ba ürítette valamennyi üveg­cse tartalmát. (Folytatják) ILYENEK VAGYUNK?! Társasutazás— inkognitóban > párduc testű Glna és a kis Caruso II. Végre Rimini! Itt aztán ki­pihenhetjük a velencei nagy rohanás -fáradalmait. Signor Ricci, a Hotel Playa tulajdo­nosa úgy fogad bennünket, mintha minden évben nála nyaraltunk volna. Szállodája hangulatos, az ebédlő: po­hárszék, kockás térítők az asztalokon, melyek közepén az elmaradhatatlan vörösbo­ros palack. Az étkezési szer­tartások örömeiről sokat le­hetne beszélni: a férfiaknak különösen tetszett, hogy Ric­ci úr párduc testű, puha lép­tű, éjfekete hajú lánya: Gina szolgálta fel a mama főztjét, ő hordta a konyhából az asz­talokhoz előételként a pastas- ciuttát (a parmezános, para- dicsomszószos, darálthúsos kifőtt tésztát), a frutta di ma­rét (tenger gyümölcseit: ha­lat, rákot, kagylót). A lány egyébként harmadéves olasz —angol szakos hallgató a bolognai egyetemen, de a nyári szünetben, szeptember közepéig szüleinek segít, ök hárman, meg két takarítónő és egy konyhalány az összes személyzet a kétemeletes Pla- yában, mely közel a tenger­parthoz, a Viserbella negyed­ben van. Rimini, az olaszok népüdü­lőhelye. Olyan, mint nálunk Siófok. Utcáin a széles jár­dákra kiköltöztek az üzletek, butikok, szinte belebotlik az ember a szép áruba. Társasá­gunknak — ha éppen meg­untuk a tengerparti homok­ban heverészést vagy fürdést, — kedvenc szórakozása volt a böngészés: egyik boltból ki, a másikba be. Legtöbben köszönés nélkül, mutogatva rámoltatták le a polcok cipő- doboztornyait. Pedig pár szó megtanulására mindenki ké­pes. . Idegenvezetőnk elégedett. Szerinte ritka az ilyen fe­gyelmezett csoport, mint a miénk. Nem késnek, nem finnyásak, nincsenek köz­tünk hajnalig dáridózók ... Szóval „mintagyerekek” va­gyunk. Kicsit korai volt a jóhiszeműsége. A panziókkal szemben lévő teraszos vendéglőben estén­ként fiatal zongorista játszik, Szállodák és panziók sora Riminiben. énekel. Azt mondják, minden olaszban egy kis Caruso ve­szett el, nos, ennek a fiúnak is csodálatos a hangja. Egyik este fiatal társaság gyűlt ösz- sze a hosszú asztalnál, lehet­tek vagy tizenketten. Moz­gássérültek. Vidáman, de szo­lidan viselkedtek. Egyikük — mint később kiderült, remek parodista — megkérte a zon­goristát, hogy hadd énekel­jen. Viharos taps kísérte si­kerét, a vendégek megújráz- ták, végül rögtönzéseiből egész kis műsor kerekedett. És ekkor a magyar csoport asztalától „ereszd el a haja- mat”-stílusban belehasított a levegőbe az „Akácos út, ha végigmegyek rajtad én”-ke- sergő. Nyújtva, remegtetve a hangját, hamisan produkálta magát egyik útitársunk, majd megragadta a mellette ülő lány karját, s kipenderültek a zongora elé, ahol diszkó- vonaglással. cifrázva csár­dást táncolták?' Légt'Zíveáeb-1 ben elbújtam volna az asztal alá, amikor láttam az olasz, angol, német, vendégek arcán a megrökönyödést. Másnap megtudtam, hogy csoportunk öt tagjától zárórakor alig tudtak megszabadulni, ugyan­is időközben átültek a moz­gássérült fiatalok asztalához, hogy magyar nótákra tanít­sák őket. Másnap az állatorvos há­zaspár a délelőtti napozás alatt azon meditált, hogy nem ártana, ha az utazási irodák intelligenciateszt sze­rint válogatnák össze a cso­portos utak résztvevőit. És még hozzáfűzték: most már értik, hogy az olasz fiúk mi­ért szeretnek Magyarországra jönni. (Hiteles forrásból: egy nemzetközi idegenforgalmi közvélemény-kutatás is bi­zonyítja, hogy a megkérde­zett olasz turisták többségé­nek Magyarországon mind­össze „egy jó szálloda és egy szép magyar kislány” a kí­vánsága. Múzeumaink, mű­emlékeink, s még a Balaton is csak ezután következik a rangsorolásban.) Horváth Anita (Folytatjuk) Megoldjak ajándékozási gondját! Mária-napra a „KELET” Áruház ABC- és műszaki osztályán 20%-os árengedménnyel kaphatók egyes mokkáskészletek, Calliopé hajcsavaró, elektromos konyhai szeletelő, amíg a készlet tart. Bőséges áruválasztékkal és udvarias kiszolgálással várjuk vásárlóinkat. (1349) iri rfXnTíl >lrl

Next

/
Thumbnails
Contents