Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)
1981-09-29 / 228. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. szeptember 29. A Gávavencsellői Vegyesipari Szövetkezet az idén 120 ezer női divattáskát készít szovjet megrendelésre. A bőrdíszműrészleg a mennyiségi és a minőségi követelményeknek teljesítésével bővíti hazai és külföldi piacát. Fenti képünkön: a szállítás előtt a csomagolok gondosan ellenőrzik az elkészített terméket. A második képen: a varrók munkáját Báthori Józsefné ellenőrzi. (Elek E. felv.) Haszon, sport, idegenforgalom Bérlovaglás Szálkán ? A hír: „Lókiképzési, lótenyésztési és értékesítési egyszerű gazdasági társulás alakult Mátészalkán tíz termelőszövetkezet részvételével. A mérki termelőszövetkezet vezetésével alakult társulás augusztus 20-án Mátészalkán már sikeres lovasbemutatót is tartott.” lwepernyoEwE Kapubálványok, szájhagyomány nyomában Hátizsákkal Vámosatyán Gondolt egyet és összefogott húsz budapesti gimnazista, egyetemista, és tanárnőjükkel levelet írtak a vásá- rosnaményi Beregi Múzeumnak. Közölték elhatározásukat: a vakációból tíz napot honismereti gyűjtőmunkával Vámosatyán szeretnének tölteni. A múzeológusok készséggel válaszoltak: várják őket, elhelyezésüket megoldják, munkájukhoz módszertani segítséget adnak. — Talán a legsikeresebbnek mondható az idei kirándulásunk. Tizenkét éve született a kezdeményezés a budapesti Radnóti M. Gimnáziumban, hogy a történelem, a néprajz, a szociológia iránt kedvet érző fiatalok költözzenek le az ország egyes szegleteibe, és ott végezzenek honismereti gyűjtéseket — mondta Jobbágy Károlyné András Katalin magyar-történelem szakos tanárnő, a tábor vezetője. — Jártunk már diákokkal Zalában, a palócok lakta falvakban és nemzetiségi településeken. Természetesen ez a gárda évről évre változik, de vannak, akik még érettségi után is velünk maradnak az országjárásban. Kedvesen fogadták őket a vámosatyaiak. Még a búcsúestre is kaptak süteményt, gyümölcsöt a helybeliektől. Egy napig almát szedtek a termelőszövetkezetben, a „munkadíj” fejében a tsz konyháján étkezhettek. Magnóval, jegyzetfüzettel, tollal, rajzlappal, fényképezőgéppel járták a falut. Népdalokat, balladákat, meséket jegyeztek le. A hagyományok közül megragadták a diákokat az öregek emlékezetében még mindig élő, az atyai várról szóló történetek. — Az élettörténetek közül legemlékezetesebb Imre Sándor öreg pásztor és a 86 éves Ködöböcz Lajos bácsi élménybeszámolója. A lányokat lenyűgözte a szépen megmunkált tornácok monumentalitása, a kapubálványok formája. Ezeket a Beregi Múzeum muzeológusainak útmutatásai szerint le is rajzolták. Kirándultak Tákosra, Csa- rodára, átkerékpároztak a Bockereki erdőn. S mi lesz az összegyűjtött anyaggal? A fényképek, a rajzok, a magnófelvételek a Beregi Múzeum adattárát gazdagítják. A diákok tervezik, hogy a honismereti, néprajzi pályázatra feldolgozzák gyűjtésüket. A szatmári tájnak jelentős lótenyésztési hagyományai voltak. A modern nagyüzemekben a ló jelentősége egyre kisebb, a született állatokat húscsikóként értékesítik sok esetben, még akkor is, ha abból sportlovat lehetne nevelni. Alföldi János a mérki termelőszövetkezet elnöke: — Akár baráti körnek is mondhatnánk a harminc fős kis-közösséget. Nos, ha mi lo- vaglási lehetőséget tudunk biztosítani számukra, akkor ők szívesen segítenek, illetve segítettek. Fillér ráfordítás nélkül hozták rendbe az istállót. Közben hét lóval elkezdődött a munka is. Be kellett lovagolni hét csikót — A várható haszon? — Azzal, ha nem pecsenyecsikónak nevelünk egy közepes, vagy közepesnél jobb sportlóvá nevelhető csikót, ha jobb árat érünk el, akkor már értéket mentettünk. Fábián Imre a Mátészalkai Városi Tanács elnökhelyettese: — Megvallom, hogy én is ahhoz a bizonyos majdhogynem önmagától szerveződő, baráti körhöz tartozom. A vállalkozás sportvonatkozásai is számottevőek. Lovagolni egészséges és szép sport. Lehetőség lesz itt bérlovaglásra, de ami ennél is fontosabb, megtanulhatnak lovagolni a fiatalok is. A volt mén telepen jó körülmények között, a hét hátaslóhoz vendégeket is várnak. Bér lovaglás ? Eladható valami Mátészalkán, ami nem volt korábban, amiről hosszú idő óta legfeljebb n^hányan álmodoztak. Azt, hogy az ilyen „ötleteknek” vevője is van, jól jelzi: vadászni érkezett vendégek már érdeklődtek ... Műemlékekben, tájszépségekben gazdag a környék. Ez egyfajta kihasználatlan tőke. Igaz, hogy az autós turista mindent elér, de részben nem mindenki érkezik kocsival, részben az autós vendég csak végcélokat lát, aki gyalog, lovon, kerékpáron indul hazát látni, az legfeljebb időben lesz szegényebb, élményekben ő a gazdagabb. A társulásban részt vevő szövetkezetek: Mérk, Csaholy, Fábiánháza, Hodász, Jármi; Kocsord, Mátészalka, Nagye- csed, Nyírmeggyes és Vállaj. Bartha Gábor Műszaki hónap Előadások és kerekasztal Ezen a héten újabb rendezvényekkel folytatódik a XVII. Szabolcs-Szatmár megyei Műszaki Hónap programja: Szeptember 29-én kedden 14 órakor három helyre is várják az érdeklődő szakembereket. A Magyar Kémikusok Egyesülete szervezésében az Alkaloida Vegyészeti gyár piac- és árpolitikájáról lesz szó Tiszavasváriban az Alkaloidában. A vállalati rendszer továbbfejlesztésének főbb kérdéseiről hangzik el előadás Nyíregyházán, a technika házában a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság rendezésében. Ezt a programot a gazdasági vezetők akadémiája keretében tartják. Ugyancsak a technika házában zajlik le a MTESZ megyei elnöksége rendezésében egy kerekasztal-beszélgetés, melynek célja a megyei műszaki és kutató tevékenység előmozdítása. Szeptember 30-án Nyíregyházán, az ÉPSZER-ben tart az Építőipari Tudományos Egyesület egy előadást a PE- VA alagútzsalus épületek épületgépészeti berendezéseiről. A délután fél 3-kor kezdődő előadást épületlátogatás követi. Autósok figyelmébe Ingyen a Jég utcán Nyíregyháza város javára ajánlják fel október 3-i munkabérüket a Tempó szövetkezet autószerviz üzemének dolgozói, akik ezen a napon kommunista műszakot tartanak, hogy a legsürgősebb munkákat is határidőre el tudják végezni. A Jég utcai üzemben ugyanakkor díjtalan szolgáltatásokkal is igyekeznek az autósok kedvébe járni. Reggel 7-től 13 óráig a gépkocsik közbiztonsági ellenőrzését, hibafeltárását végzik el, valamennyi géptípuson. Ezenfelül a rokkantaknak fizetés nélkül megjavítják gépjárművük apróbb hibáit. Mi is a sokoldalú Vitray Tamás legtesthezállóbb tévés műfaja? Akármit csinál, rendkívül kulturált személyisége különlegesen nívóssá teszi műsorait, legyenek azok sportközvetítések (pl. az emlékezetes műkorcsolya-világversenyekről szólók), játékos vetélkedők vagy interjúk, miniportrék (ötszemközt, Csak ülök és mesélek ...). Vitray, a Magyar Televízió egyik (ha nem a!) legkiemelkedőbb egyénisége mindenképpen példa és mérték ahhoz, hogyan is kell a nézőhöz szólni a képernyőről. Én a portréinak adnám a pálmát, mert ezek a legar- tisztikusabbak, — ha szabad azt a kifejezést alkalmaznom erre a műfajra. Túl azon, hogy hallatlanul jó érzéke és szeme van a riportalanyai kiválasztásához, kérdezni, „meséltetni” tud, és tapintatosan háttérben maradni is, amit kevesen. Megnyílnak előtte — és a tv jóvoltából előttünk is — az emberek. Még akkori is érezhetjük Vitray jelenlétét, ha történetesen nem láthatjuk őt, s alig-alig szólal meg. Mint a szerdai, Erzsiké c. műsorában, mely a határozott emberi céltudatot, akaraterőt és kitartást példázta Teleki Erzsébet bemutatkoztatásával, aki ellen minden összefogott (elhagyta az anyja, testi nyomorúság gyötörte), és mégis kiemelkedett eleve hátrányos helyzetéből. Hinnünk kell az emberben, az igazi emberi kvalitásokban — sugallta Vitray legújabb műsora. Egészben véve kellemeseknek tetszettek a ' múltheti könnyedén szórakoztató műsorok. Áll ez elsősorban a kabaré-verité-vé (a derűs riportokkal életszerűbbé) újult Térejere csütörtöki adására. A műsorban rokonszenvesen szerény, jó humorú műsorvezetőnek is örülhettünk, az eddig csak rádióbeli hangManapság igen sokszor háttérrádiózást folytatunk, mert nagyon „sűrűek” a napjaink, rengeteg olyan tennivalónk van (ha éppen nincs, akkor kitalálunk magunknak ilyeneket), amelyek akadályoznak bennünket abban, hogy elmélyültebben hallgassuk a rádió műsorait. Vannak azonban olyan riportok, műsorok, amelyek hallgatása közben előbb-utóbb mégis leülünk. Ezek azok, amelyekre figyelni kell, amelyek gondolkodásra késztetnek, nem lehet félfüllel, félszívvel hallgatni őket. Ilyen volt a hét végén, szombaton délben sugárzott beszélgetés egy fiatal asz- szonnyal, aki sokévi szenvedését beszélte el, s azt, hogy miként tudott segítséggel kilábalni, hogyan és miért változtatott életpályát. Ebben a beszélgetésben, melyben Lengyel Nagy Anna volt a kérdező partner, a sok tragikus tény ellenére az emberekbe vetett bizalom, a mások segítőkészsége és annak elfogadása olyan erőforrásként tűnik fel, amely kölcsönösen feltételezi és erősíti egymást, s amely azt igazolja, hogy e kettő megléte esetén van tovább, még a legkilátástalanabb helyzetekből is. Csak nem szabad magukra hagyni a bajbajutottakat, mert a segítség nélkül vergődő embert könnyebben hagyja el a lelkiereje. Az állatmesék ősidők óta arra teremtődnek, hogy emberi történetek, viselkedések tanulságait lehessen bennük, általuk megfogalmazni, áttételesen kifejezésre juttatni. Josef Capek és járói ismert Pintér Dezső személyében. A parádés szereposztás (felsorolására nincs helyem) és a produkció jó ritmusa nyilván Karinthy Márton rendezőt dicséri. Egy megjegyzéssel azonban ne maradjak adós: az egyébként bő humorú, csak kissé avitt Nóti Ká- roly-bohózat (A csillár) kissé kilógott a kabaré verité- ből. A Szombat esti filmkok- téí-ra sem lehetett különösebb panaszunk. Változatosságából ki-ki megtalálhatta a kedvére valót. Szerintem ilyen rövidebb blokkok valók legjobban a szombat esti főműsorba. (Nem kell okvetlenül az egészet végignézni...) Én az Edgar Allan Poe novellájából készített Egy hordó Amontillado című, művészi lengyel tévéfilmet élveztem a legjobban. A bosszúmotívum sejtelmesen titokzatos, izgalmas, s mindenben korhű, igényes feldolgozása méltó volt az irodalmi alapanyaghoz. A felszínesen pszicholo- gizáló filmek egyikét (nem is a legrosszabb fajtából) láthattuk vasárnap este, az amerikai Szellemvasút-at. Lélektani és logikai bukfencei ellenére is elviselhető volt, köszönhetően annak, hogy a mindenekfelett önző amerikai sikerember, a szellemvasutat tervező művész-sportsman (Cliff Potts kifejező alakítása Bálint András egyenrangú szinkronjával) életfelfogása és megalkuvása előtti életformájára való visszautalás hitelesnek tűnt. Mivel siker nélkül nem tudta elképzelni a további életét, s meg- hasonlásából történt ki- evickélése — baráti segítség nyitotta fel a szemét, hogy vakon is érdemes élni, elsődlegesen a korábbi házasságából származó gyermekeiért — már erősen közhelyes volt. Karel Capek közösen írt színműve, a Rovarok is arra használja fel az állatmesék eszköztárát és hangulatát, hogy az önzés, a földhözragadt gondolkodás, a kispolgári magatartás, a vagyon- halmozás, az élősködés, az álszent erkölcsösség ellen szóljon. Korabeli adatok szerint nagy sikere volt a darabnak. Nem lehetett könnyű színpadra vinni. Amikor a darabot írták — a kilencszáztízes években — még nem létezett rádió. Ha lett volna, a testvér szerzőpáros biztosan egyenesen hangjátéknak írja meg. Ott élhet igazán a mű, a rádióban, a hallgatók képzeletével kiegészítve. A magyar rádióban most Koppányi György vállalkozott arra, hogy hozzáigazítja a rádiós követelményekhez ezt a nem túl jelentős, de a régről is ismert gondolatokat és szituációkat szórakoztatóan előadó színpadi művet. Ránki György írt hozzá zenét, Török Tamás rendezte. A rádiószínháznak ez a bemutatója a játékossággal arányo^m elegyítette, de egyben hangsúlyozta is a szatirikus elemeket. A fordító, Bojtár Endre, több leleményes, telibetaláló kifejezés, jelző által tette maivá a hangjáték szövegét. Kitűnő színészek játszották nagy kedvvel: Kállai Ferenc, Császár Angéla, Fónay Márta, Csákányi László, Agárdi Gábor, Örkényi Éva, Suka Sándor, Gyabronka József és mások is széles skálán érvényesítették a darabnak a zenével is felerősített, színesített mondandóját. Seregi István (reszler) Batyuból árusított... A bögrecsárda alkonya Hazánkban erőteljes küzdelem folyik a nem munkából származó, spekulációs jövedelemszerzés lehetőségeinek a kiküszöbölésére. Ennek a harcnak az egyik eszköze a jogosultság nélkül, gazdaságilag indokolatlan, üzérkedő tevékenység szabálysértéskénti értékelése. Az alábbiakban három ilyen szabálysértési ügyet ismertetünk: Az első eset azzal kezdődött, hogy a múlt év őszén Vásárosna- ményban országos állat- és kirakodó vásárt tartottak. A vásárra azonban nemcsak az arra jogosultak hozták el portékájukat, hanem eljöttek a vásározáshoz szükséges engedéllyel nem rendelkezők is. Ilyen volt B. Sán- dorné csarodai lakos, aki 500 gombolyag hímzőfonalat akart eladni, gombolyagonként 8 forintért. A külföldi eredetű pamutot Budapesten, a Lehel piacon vásárolta fel, s úgy gondolta, hogy némi haszonnal ad túl rajta. A városi tanács ellenőrei azonban felfigyeltek tevékenységére és jogosulatlan kereskedés miatt feljelentették. A csarodai szabálysértési hatóság B.-nét jogerősen 1500 forint pénzbírsággal sújtotta. Ugyancsak jogosulatlan kereskedés miatt vonták felelősségre R. Józsefné tarpai lakost is. A magánkereskedői igazolvánnyal nem rendelkező R-né módszere egyszerű volt: a miskolci piacon lengyel és cseh állampolgároktól különféle áruféleségeket — inget, szoknyát, pulóvert, esernyőt, szappant — vásárolt fel, s azokat Tarpán és a környező községekben batyuból árusította. Mintegy 4000 forint értékű árut sikerült már eladnia, amikor Be- regdarócon egy rendőri ellenőrzés során lelepleződött. A harmadik ügyben a Kelet- Magyarország szerkesztőségéhez ,,Egy aggódó család és egy aggódó kislány” megjelöléssel írt bejelentés alapján került sor bírságolásra. A névtelen levélíró azt kérte a szerkesztőségtől, és hatóságoktól, hogy számolják fel végre a Kisvarsányban működő bögrecsárdákat, mert a zugkocs- mázás sok család békés, nyugodt életét borította már fel. A szabálysértési eljárás során megállapították, hogy két helyi lakos — U. Antal és K. Menyhért — valóban több esetben adott el különböző személyeknek egy-egy liter saját termésű bort, literenként 20—25 forintért. A jogszabály előírása szerint mezőgazda- sági kistermelő saját termésű borát üzletszerűen 25 liternél kisebb mennyiségben csak termelői borkimérési engedély alapján hozhatja forgalomba. Mivel ilyen engedély egyiküknek sem volt, a varsánygyürei szabálysértési hatóság jogerősen 500—500 forintra bírságolta őket. Büntetlenül tehát a kis ügyeskedést sem lehet megúszni. Dr. Barabás Bertalan ügyész A RADIO Merkovszky Pál MELLETT
