Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)

1981-09-03 / 206. szám

1981. szeptember 3. KELET-MAGYARORSZAG 7 Szabadföldön is károsít az üvegházi molytetű Egyre több panaszt lehet hal­lani azoktól a zöldségkertészek­től, akik nemcsak üveg és fólia alatt termesztenek paradicso­mot, paprikát vagy uborkát, hanem szabadföldön is, hogy egy 1—1,5 mm hosszú, hófehér, apró molyra emlékeztető rovar támadta meg növényeiket. Ez a kártevő az üvegházi molytetű, vagy népies nevén házi lisztes- ke. Jellemzőjük, hogy szárnyai­kat (melyek nyugalmi helyzet­ben tetőszerűen helyezkednek el) és testüket lisztszerű viasz­por finom rétege borítja. Szívo- gatásuk következtében a levele­ken kezdetben sárgás színű fol­tok keletkeznek. A foltok ké­sőbb összefolynak, az egész le­vél megsárgul, majd elhal és lehull! A fertőzött növények a tetvek ürülékétől fényes, cukros bevo- natúak — mézharmatosak — lesznek. A kiválasztott mézhar­maton 'korompenészek teleped­nek meg. Mivel ez a sötét színű bevonat csökkenti a levelek asz- szimilációs tevékenységét, a nö­vények legyengülnek és nem tudják terméseiket kellően ki­nevelni. így azok piaci értéke csökken, felhasználhatósága romlik. Sajnos a kártevőnek évente 10—12 nemzedéke is kifejlődhet, ezért észlelése esetén azonnal védekeznünk keli! Meg kell akadályoznunk, hogy a nősté­nyek á levelek fonákára rakják tojásaikat. Egy-egy nőstény 150— 500 tojást is lerakhat. A tojás­stádium 1—10 napig tart, s rend­kívül ellenálló a növényvédő szerekkel szemben. (Pillanatnyi­lag megfelelő tojásölőszer nem áll rendelkezésünkre.) A tojásokból kikelt lárva a levél fonákén telepszik meg s ilyenkor még érzékeny a ro­varölő szerekre, pl. a 0,1%-cfe Bi 58 EC-re, vagy a 0,1%-os RO- GOR L~ 40-re. A mozgó lárva — két-négy nap elteltével — a ved- lés után elveszti lábait és a pajzst (-tűhöz hasonlóan letele­pedve él. Tovább mozogni már nem tud, 6—8 napig „mozdulat­lan lárvaként” él és a rovarölő szerekre sem érzékeny! Majd megvastagszik és bábbá alakul. Ebben a fejlődési szakaszban 5— 6 napig nem táplálkozik és a növényvédő szerekkel szemben is rendkívül ellenálló! A bábokból kikelő molytetvek zavaráskor mint kicsiny viasz­darabkák,' felröppennek, hogy újlból a levelek fonákára tele­pedjenek. Három nap eltelte után a kifejlett alakok megkez­dik a tojásrakást, így tehát a védekezés alapját az imágók el­leni védekezés jelenti, azokat tojásrakás előtt kell megsemmi­síteni ! A rajzó tetvek ellen 0,15%-os Unifosz EC-vel, vagy 0,2%-os Actelldc 50 EC-vel lehet védekez­ni. A kezeléseket 5 naponként célszerű megismételni. 16 C-fok alatt, alacsony hőmérsékleten (ekkor nem érvényesül kellően a szer gázhatása) ne permetez­zünk. A fentiekből egyértelműen kö­vetkezik, hogy Csak a mozgó alakok elleni összehangolt, rend­szeres védekezésekkel lehet a kártevőket leküzdeni. A termés szedésénél figyelemmel kell lenni az élelmezés-egészségügyi vára­kozási Időkre, amik: az Actel- licnél 2 nap; az Unlfosznál 3 nap; a Bi 58 EC-nél valamint a Rogor L 40-nél 7 nap. Az élel­mezés-egészségügyi várakozási idők lételte után a termés nyu­godtan szedhető és fogyaszható. Széles Csaba Újítás Hajdúhadházról Oszlopos zöldség* és dísznövénytermesztés Akiknek szerencséjükéit au­gusztus 20-án a debreceni virág- karnevált megtekinteni, azok a hagyományos karneváli virágko­csiktól elütő látványban is gyö­nyörködhettek. Ez a látvány nem­csak a szemet gyönyörködtette, de a jövőt tekintve haszonnal is kecsegtetett. A hajdúhadházi Bocskai Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet bemutatóján egy új találmánnyal, az oszlopos zöld­ség- és dísznövénytermesztéssel találkozhattak a látogatók. A látvány mellett ügyesen „ta­nították” is a megjelenteket — több ezer szórólapot osztottak szét a nagyközönség között. Ezen a szórólapon tudatták, hogy a hajdúhadházi Bocskai Tsz kelle­mes és hasznos elfoglaltságot kí­ván nyújtani a kistermelőknek; mindazoknak, akik szeretnének zöldség- és dísznövény-termesz­téssel foglalkozni. Lőrincz János, és Fejes Tibor újítása az oszlo­pos zöldség- és dísznövényter­mesztés megvalósítható szabad­földön, fóliasátorban, erkélyen, lakóházban, egyszóval mindenütt, ahová a napfény eljut. A ter­mesztés előnye, hogy azonos te­rületen tízszer nagyobb termés- eredmény érhető el. A kedvező hő- és fényhatások következtében kettő, hat héttel előbb várható a termés. Semmiféle talajmunkát nem igényel, csupán vízzel való locsolásra van szükség. A módszer alkalmazásával elér­hető, hogy egész éven át friss zöldséggel láthatja el háztartását az is, aki csak egy erkéllyel ren­Gazdag paradicsomtermés alatt roskadozik a fóliacső. (Gaál Béla felv.) Egynyári virág az oszlopon delkezik. A 120 centiméteres osz­lopon minden megtermelhető: pa­radicsom, paprika, uborka, salá­ta, retek, zeller, petrezselyem, borsó, burgonya, sóska, káposzta, karalábé és így tovább. Az idén Lőrincz János tizennyolc félét termelt fóliaoszlopokon, sőt azt is kitapasztalta, hogy földcsere nél­kül eredményes a másodtermesz­tés is. A hideg beálltával az osz­lopon a lakásban tovább termel­hető a zöldség, a virág. A két újítót, Lőrincz Jánost, és Fejes Tibort, a Bocskai Tsz az idén azzal segítette, hogy a nagy­üzemben helyet adott a bővebb kísérletezésre is. Kuk Mihály tsz-elnöktől tudtuk meg, hogy a tsz melléküzemágként tervezi az oszlopos zöldség- és dísznövény­termesztést terjeszteni. A Bocskai Tsz 1982-től előzetes megrendelés­re földkeveréket, palántát és kész oszlopot juttat az érdeklődők­nek. Akik dísznövénnyel szeret­nék szebbé tenni udvarukat, kert­jüket, erkélyüket, azoknak is szí­vesen rendelkezésére áll a terme­lőszövetkezet. Alábbi felvételein­ket a termelőszövetkezet telepén készítettük. (Cs. B.) Kertbarát-találkozó Naszályon Augusztus végén négynapos or­szágos kertbarát találkozó volt Naszályon, ahol Szabolcs-Szat- márt Varga Ferenc, a szövetség megyei szervező titkára, Nagy Sándor, a megyei művelődési központ munkatársa, és Osváth Sándor, az OMÉK-en ezüst díjat nyert nagyecsedi kertbarát kör elnöke képviselte. A találkozón megvitatták a kertbarát körökben folyó — ki­mondottan szakmai tematikájú — közművelődési munkát, amelyet a jövőben tovább fejlesztenek. Elő­adás hangzott el a kertbarát kö­rök mozgalmi szerepéről, amely­ben ismertették: a Csehszlovákiá­ban megrendezett nemzetközi kis­termelői tanácskozáson is elisme­réssel szóltak a magyar háztáji és kisgazdaságokról. A kertbarát mozgalom eddigi fejlődését áttekintve a tanácsko­záson szóba kerültek a megol­dásra váró problémák, mint a ^felvásárlás, a kisgépellátás, a szerszámhiány gondjai. Hangsú­lyozták, hogy e gondok elhárítá­sa a kistermelői kedv fokozódá­sával jár, amelynek népgazdasá­gi jelentőségéhez kétség sem fér. A találkozó programjában lezaj­lott naszályi kertlátogatásokon sok hasznosat láttak a résztve­vők. Különösen a barkácsoló­ügyeskedők szolgáltak sok tanul­sággal. Nagy érdeklődést keltett például Cérna József elektromos meghajtású permetezője, 6—7 féle alkatrészből összeállított kistrak- tora, talajművelő kisgépe, a per­metezőhöz készített ötletes szó­rófeje. Különösképp érdekelte a részt­vevőket a naszályi szőlőtermelés, amelynek kézzelfogható „ered­ményét” szívesen kóstolgatták. Hasznos tapasztalattal szolgált az ottani iskolaszövetkezeti moz­galom, amelynek résztvevői ötö­dik, hatodik osztályos általános iskolások. Az áfész támogatásával és szívesen végzett kiskertész- munkával jó eredményeket érnek el. Miskolci kertbarátok megyénkben A múlt hónapban háromnapos látogatáson ismerkedtek megyénk kistermelőinek munkájával a miskolci kertbarátok. 45 tagú cso­portjukat Szolnoky Jenő, a mis­kolci kertbarátklubok elnöke ve­zette. Háromnapos programjuk első állomása a nyírteleki faiskola volt. Kíváncsian szemlélték az őszi ültetésre szánt csemetéket, amelyekből ők is kérlek kertjeik számára. Elsősorban a meggyfé­lék érdekelték őket Kívánságukra meglátogatták néhány nyíregyházi kistermelő „birodalmát”. Kíváncsiak voltak azokra a módszerekre, amelyek­kel kiváló hozamokat érnek el az itteniek zöldségből, gyümölcs­ből, a miskolci piac számára is. Dr. Patay István kertjében di­csérték a 12—15 éves körtefák szép termését. Zelenyánszki And­rásnál Sóstóhegyen a hároméves telepítésű kertben elsősorban a mini-törpe almafák hozama lepte meg a vendégeket. Ezeket a meggyfasorok közé telepítette a gazda. Ágaikat már az első év­ben lekötötte és a második évben szép termést hoztak. Ha a meggy­fák koronája majd „összeér”, ki­kerülnek helyükről a törpe al­mafák, amelyek addig szépen há­lálják meg a gondoskodást. Mint a miskolci látogatás kró­nikása, Varga Ferenc szervező titkár beszámolt rovatunknak, ez­után a mezőgazdasági főiskola ilonatanyai tangazdaságába men­tek a vendégek, ahol az almater­mesztés technológiáját tanulmá­nyozták. Ismerkedtek a korona­nevelés és a növényvédelem mód­szereivel. A háromnapos program felejt­hetetlen élményeit hozta a ven­dégek megyejárása. Sóstói für­dés, nyíregyházi városnézés, zá­honyi, tuzséri, klsvárdai, vásá- rosnaményl, csarodai, tarpai, kis- ari, fehérgyarmati, turistvándl, szatmárcsekei, mátészalkai, nyír­bátori és végül máriapócsi láto­gatásuk során a megye természe­ti szépségeivel, néprajzi érdekes­ségeivel, történelmi, irodalmi hagyományaival Ismerkedtek. Szakmai tanulságok mellett sok értékes, műveltséget gyarapító él­mény növelte a látogatás hasznát. Miért kormos a körtefák levele és gyümölcse? Gyakori panasz az utóbbi idő­ben: kormos a körtefáik levele, gyümölcse. A tünet olykor szin­te az egész körtefára kiterjed, főként a levelek felületén vé­kony rétegű, koromfekete színű de letörölhető bevonat képződik. E bevonat feketére piszkltja a növényi részeket. Elsősorban a levélbolhák által sanyargatott fák lombjain, a bolhák által ürí­tett „mézharmaton”, azaz cukros ürülékben szaporodnak el a pe­nészek. Innen ered a gombák népies elnevezése: korompené­szek. (Apiosporium-gombák kór­képe e tünet.) Ha nem védekezünk megfele­lően a bolhák ellen, a korom- penés2 elhatalmasodik a fertő­zött növényeken, akadályozza a fák életműködését, asszimiláció­ját s az ültetvény senyved, ér­téktelen gyümölcsöket hoz. Első­rendű feladatunk, ho,gy felszá­moljuk a körtefákon a mézhar­matos gócokat, a körtelevélíbol- ha-telepeket, így a korompené­szek „táptalajukat” vesztik. Sajnos, a közönséges körte- levélbolhiákmak igen nagy a to­jásprodukciója — kétszáz, eset­leg 400 is lehet — s az egymást követő 5—6 nemzedék súlyos ká­rokat okoz. A megnyúlt ellipszis alakú, 0,3 mm hosszú, végükön kis, visszahajló, serteszerű nyúl­ványt viselő, világossárga tojá­sokból lapos testű lárvák kelnek ki. A lárvák zöldessárga szí­nűek, majd egyre inkább söté- tebb árnyalatúvá válnak. A nimfák már jól fejlett szárny- csökevényeket viselnek. A kifej­lett alakok 2,9 mm nagyságúak, szürkés árnyalatú . szárnyaik nyeregtetőszerűen helyezkednek eh A levélbolhák azon kívül, hogy mézharmatukkal szennye­zik a növényeket, szívogatásuk- kal is károsítanak. Szívogatásuk nyomán a levelek kisebbek ma­radnak, súlyosabb esetben le­hullanak, a hajtásnövekedés megáll. A gyümölcsök a károsí­tás hatására deformálódnak, sőt a kocsányok fertőződése követ­keztében le is hullhatnak. A szerves foszforsavészterefc, a 0,15%-os légzési, de kontakt és gyomorméregként ható Unifosz 50 EC, a 0,2%-os mélyhatású Anthio 33 EC vagy a szisztema­tikus inszekticidként és akari- cidként funkcionáló Bi 5ff EC 0,1%-ban — szükség szerinti is­métlésben — elpusztítja a ievél- bolhákat. Abban az esetben, ha a levél- bolha-fertőzés mellett nagyará­nyú atkakártétel is észlelhető (almagyümölcsösök közelében), úgy 0,3%-os Mitac EC-vél érde­mes permetezni. A permetléibe a rovarölő sze­rek mellett, a gombabetegségek ellen (a varasodás ismét na­gyobb mértékben képes a lom­bot, a hajtást és a gyümölcsöt fertőzni; a monillának a sebzé­seken, a rovarrágásokon keresz­tül behatoló gyüimölcsrothasztó formája veszélyezteti a termést), 0,25%-os Ortho Fhaltant vagy 0,2%-os Dithane M—45-öt is do- zlrozzurak. Gondos védekezéssel mentesí­teni tudjuk körtefáinkat a kár­tevőktől és betegségektől, s nem lesz kormos a körtefák levele, gyümölcse. (Sz. Cs.) Nyúltartás a háztájon A neves szakírónő, Gonda Irén, a Baromfitenyésztés c. lap főszerkesztője, a kisállat­tartással kapcsolatos kérdé­sek avatott ismerője. Üj könyvében az egyik dinami­kusan fejlődő kisálattartás- sal, a háztáji nyúltartással ismerteti meg olvasóit A könyv első fele szakszerűen tájékozhat a nyulak szabad és istállós tartásáról, az ideális ketrecszámról, és hőmérsék­leti kívánalmakról. Részlete­sen tárgyalja a . ketrecek anyagát és méreteit, egyes elemeit és elhelyezésüket is. Ismerteti az intenzív húster­melésre alkalmas fajtákat, számszerint 13-at, és az ezek keresztezéseikből származó­kat, pl. a gyöngyhibridet va­lamint rexeket Kitér az ivar­zással kapcsolatos problé­mákra, ismerteti a sűrített elletést és ír az alomnagyság eléréséhez feltétlenül szük­séges utófedeztetésről is. A könyv a nyulak takarmányo­zásának elméleti részével is foglalkozik. Ismerteti a leg­gyakoribb nyúlbetegségeket, és ezek megelőzésének mód­jait. A kötet záró fejezetében gyakorlati tanácsokat ad a szerző. Többek között leírja, hogy hol- szerezhetők be a tenyészállatok, a ketrecek és berendezési tárgyak. A Mezőgazdasági Kiadó gondo­zásában megjelent könyv minden kezdő nyúltenyésztő- nek ajánlható, de a régebbi nyulászok is új ismeretekkel gazdagodhatnak. (Budaházi) A Gávavencsellői Tisza parti Horgászegyesület augusztus 16-án tar­totta hagyományos halfogó versenyét. A mintegy 300 tagot számláló egyesületből hetvenen neveztek be a Kacsató nevű tiszai holtágon rendezett versenyre. Első képünkön Baka József ifjúsági horgász, korcsoportjában 1950 ponttal állt a dobogó legfelső fokára. A máso­dik képen „Ezt a kapást nem szalaszthatjuk el!” (Fotók: Sigér) HORGÁSZOKNAK A megfoghatatlan tiszai harcsaóriás Balsai Jónás — Próbáltad már megakasztani a Jónást? — kérdezte a minap egyik ismerősöm a Tisza part­ján. — Jónás? Ki is ez a Jónás? — töprengtem. — A Jónás, az egy nagy harcsa. A Tiszában él, Balsánál. Menj ki az ottani révészekhez, meg a ha­lászhoz. Azok majd összehoznak vele. ök már jó ismerői. Egy hor­gásznak például madj nem levág­ta az ujját a zsinór, amikor meg­akasztotta. A másiknak meg a botját is elvitte. A halászoknak vagy tíz varsáját verte szét az idők folyamán. Volt, akit száz méteren át vonszolt csónakostól, másokat meg a Tisza közepén forgatott meg. A rendszeresen idejáró horgászok, révészek több­ször is látták sütkérezni a se­kély vízben. Mekkora jószág! Több mint egy mázsa van benne! Szereti a kacsákat is. Van nap, amikor többnek is elkapja a lá­bát és már el is tűnik. Ilyen előzmények után indul­tam Balsára, a szövetkezeti rév­hez. — Ott a barlangja a Tisza kö­zepén — mutatott előre Kotricz János révész — a hídroncsok kö­zött. Hallaná csak, hogy csobog itt a víz hajnali három és négy között! Hal, amelyik csak úszni képes, menekül mind, eszeve­szetten. Jónás birodalma a híd­roncstól felfelé, csak idáig, a ré­vig terejd. Lefelé se megy tovább a falusi révnél. — Nagy huncut az öreg Jónás — így a fiatalabb révész, Lénárt Ferenc. — Nem fél az még az embertől sem. Egyszer is hogy megforgatott a Tisza közepén egy sárospataki sofőrt! örült a hor­gász, mikor végre elszakadt a zsinórja. Mesélte, hogy csattant egy nagyot, s a harcsa elinalt. De ha többet akar tudni Jónás apóról, akkor felszaladok a ker­ten Fodor Laci bácsiért. Neki is volt már vele személyes találko­zása. Mire a komppal egyet fordul­tunk, Fodor László nyugdíjas ta­nár már lent volt a parton. — Én sokáig a Tiszából éltem — kezdte. — Ismerem a folyót, mint a tenyeremet. Volt idő, ami­kor Jónás „menetrendjét” is is­mertem. És láttam egy varsát, amelyet megdolgozott. Szabó Im­re halász is csapdát vetett neki. Jött három nap múlva és mutat­ta a varsát. Akkora lyuk volt rajta, amelyen akár egy ember is iceresztülfér. — Mikor találkozott vele szemé­lyesen. — öt évvéf ezelőtt akasztottam meg. Akkor lehetett olyan 60—70 kilós. A kapcsolat nem tartott so­káig. Csapott egyet, pendült a százas zsinór, és leeresztett. Azó­ta keresem a találkozást, csónak­ból, partról, de sehogy sem tu­dunk összeakadni. Jónás van, él, létezik, járja a maga útját, de a horogra nem akar ráakadni. Itt falja fel a sok halat az orrunk előtt. Úgy látszik nagy ára van. De egyszer majdcsak rajtaveszt... Egy új tiszai horgász csatlako­zik hozzánk. ö is megerősíti, hogy Jónás nem legenda, hanem valóság. Tapasztalt öreg hal, „akit” büdös májjal, egérrel, ka­csával csak úgy, könnyen, nem lehet horogra csalni. Jónás kifo­gásához sajátos módszerre van szükség. Aki ezt megtalálta, azó lesz Jónás. És él tovább a le­genda. Sigér Imre Több, mint hetven éve lesi a halakat Á legidősebb horgász A 5 nyíregyházi , sporthorgászok versenyét lefújták. Folyt a mér­legelés. A tömeg közepén szálfa­egyenesen álló idős ember néze­lődött. Orrát vaskeretes szem­üveg nyomta. Láthatóan keresett valakit. De hát a mérlegelés iz­galmában kinek tűnt fel rövidlá­tása, belső izgalma, fürkésző, fá­tyolos tekintete? Egyik kezében gazdáját kiszol­gált aktatáska, a másikban üveg­bot, Rilex-orsóval, 30-as zsinór­ral. Nála Idősebb embert sem a versenyzők, sem a nézelődők kö­zött nem fedeztem fel. Dologtól erőltetett, ráncos kézfején kida­gadtak az erek. Napbarnított ar­cán borostás szakáll szürkéllett. — Megvolt már a mérlegelés? — kérdeztem, csak hogy szóba ele­gyedhessek az idős horgásszal. — Nem volt mit dobni a serpe­nyőbe. — És ebben a bot a hibás, vagy a gazdája? — A bot se, meg a gazdája se — így az idős ember. — Akkor bizonyára a hal — folytattam. — Az a legkevésbé — válaszol­ta. — Tanuld meg fiam, hogy a hal kapásának is pontos menet­rendje van. Csak ember még nem jött rá a buta hal gondolatmene­tének nyitjára. — Versenyzett? — Hát meg lehet azt tartani nél­külem? Itt vagyok én minden versenyen. — Mióta horgászik? — Orvmódon gyerekkorom óta. Papírral az 50-es évektől. — Hány éves, bátyám? — tuda­koltam udvariasan. — Nyolcvannégy. — Akkor bátyám még a múlt században született.,.! — Hát bizony, sok jót, meg rosszat megértem. — Hogy érzékeli a kapást? — Közel, a bot közepénél te­szem fel a tutajt a zsinórral. — A berántással nincs baj? Erdélyi János kótaji „öreghorgász”. — A nagy hal fiam, felveszi a csalit. Nekem az az egy pillanat elég. — Milyen készséggel horgászott régen? — Mogyorófa és bodzafa volt a ml szerszámunk. Nincs a bodza­fának ma sem párja. Csakhát ez a divat, ez az üvegbot. Kinevet­nének, ha bodzafával állnék le versenyezni... (sigér) i KISTERMELOK-KISKERTEK

Next

/
Thumbnails
Contents