Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)
1981-09-03 / 206. szám
1981. szeptember 3. KELET-MAGYARORSZAG 7 Szabadföldön is károsít az üvegházi molytetű Egyre több panaszt lehet hallani azoktól a zöldségkertészektől, akik nemcsak üveg és fólia alatt termesztenek paradicsomot, paprikát vagy uborkát, hanem szabadföldön is, hogy egy 1—1,5 mm hosszú, hófehér, apró molyra emlékeztető rovar támadta meg növényeiket. Ez a kártevő az üvegházi molytetű, vagy népies nevén házi lisztes- ke. Jellemzőjük, hogy szárnyaikat (melyek nyugalmi helyzetben tetőszerűen helyezkednek el) és testüket lisztszerű viaszpor finom rétege borítja. Szívo- gatásuk következtében a leveleken kezdetben sárgás színű foltok keletkeznek. A foltok később összefolynak, az egész levél megsárgul, majd elhal és lehull! A fertőzött növények a tetvek ürülékétől fényes, cukros bevo- natúak — mézharmatosak — lesznek. A kiválasztott mézharmaton 'korompenészek telepednek meg. Mivel ez a sötét színű bevonat csökkenti a levelek asz- szimilációs tevékenységét, a növények legyengülnek és nem tudják terméseiket kellően kinevelni. így azok piaci értéke csökken, felhasználhatósága romlik. Sajnos a kártevőnek évente 10—12 nemzedéke is kifejlődhet, ezért észlelése esetén azonnal védekeznünk keli! Meg kell akadályoznunk, hogy a nőstények á levelek fonákára rakják tojásaikat. Egy-egy nőstény 150— 500 tojást is lerakhat. A tojásstádium 1—10 napig tart, s rendkívül ellenálló a növényvédő szerekkel szemben. (Pillanatnyilag megfelelő tojásölőszer nem áll rendelkezésünkre.) A tojásokból kikelt lárva a levél fonákén telepszik meg s ilyenkor még érzékeny a rovarölő szerekre, pl. a 0,1%-cfe Bi 58 EC-re, vagy a 0,1%-os RO- GOR L~ 40-re. A mozgó lárva — két-négy nap elteltével — a ved- lés után elveszti lábait és a pajzst (-tűhöz hasonlóan letelepedve él. Tovább mozogni már nem tud, 6—8 napig „mozdulatlan lárvaként” él és a rovarölő szerekre sem érzékeny! Majd megvastagszik és bábbá alakul. Ebben a fejlődési szakaszban 5— 6 napig nem táplálkozik és a növényvédő szerekkel szemben is rendkívül ellenálló! A bábokból kikelő molytetvek zavaráskor mint kicsiny viaszdarabkák,' felröppennek, hogy újlból a levelek fonákára telepedjenek. Három nap eltelte után a kifejlett alakok megkezdik a tojásrakást, így tehát a védekezés alapját az imágók elleni védekezés jelenti, azokat tojásrakás előtt kell megsemmisíteni ! A rajzó tetvek ellen 0,15%-os Unifosz EC-vel, vagy 0,2%-os Actelldc 50 EC-vel lehet védekezni. A kezeléseket 5 naponként célszerű megismételni. 16 C-fok alatt, alacsony hőmérsékleten (ekkor nem érvényesül kellően a szer gázhatása) ne permetezzünk. A fentiekből egyértelműen következik, hogy Csak a mozgó alakok elleni összehangolt, rendszeres védekezésekkel lehet a kártevőket leküzdeni. A termés szedésénél figyelemmel kell lenni az élelmezés-egészségügyi várakozási Időkre, amik: az Actel- licnél 2 nap; az Unlfosznál 3 nap; a Bi 58 EC-nél valamint a Rogor L 40-nél 7 nap. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idők lételte után a termés nyugodtan szedhető és fogyaszható. Széles Csaba Újítás Hajdúhadházról Oszlopos zöldség* és dísznövénytermesztés Akiknek szerencséjükéit augusztus 20-án a debreceni virág- karnevált megtekinteni, azok a hagyományos karneváli virágkocsiktól elütő látványban is gyönyörködhettek. Ez a látvány nemcsak a szemet gyönyörködtette, de a jövőt tekintve haszonnal is kecsegtetett. A hajdúhadházi Bocskai Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet bemutatóján egy új találmánnyal, az oszlopos zöldség- és dísznövénytermesztéssel találkozhattak a látogatók. A látvány mellett ügyesen „tanították” is a megjelenteket — több ezer szórólapot osztottak szét a nagyközönség között. Ezen a szórólapon tudatták, hogy a hajdúhadházi Bocskai Tsz kellemes és hasznos elfoglaltságot kíván nyújtani a kistermelőknek; mindazoknak, akik szeretnének zöldség- és dísznövény-termesztéssel foglalkozni. Lőrincz János, és Fejes Tibor újítása az oszlopos zöldség- és dísznövénytermesztés megvalósítható szabadföldön, fóliasátorban, erkélyen, lakóházban, egyszóval mindenütt, ahová a napfény eljut. A termesztés előnye, hogy azonos területen tízszer nagyobb termés- eredmény érhető el. A kedvező hő- és fényhatások következtében kettő, hat héttel előbb várható a termés. Semmiféle talajmunkát nem igényel, csupán vízzel való locsolásra van szükség. A módszer alkalmazásával elérhető, hogy egész éven át friss zöldséggel láthatja el háztartását az is, aki csak egy erkéllyel renGazdag paradicsomtermés alatt roskadozik a fóliacső. (Gaál Béla felv.) Egynyári virág az oszlopon delkezik. A 120 centiméteres oszlopon minden megtermelhető: paradicsom, paprika, uborka, saláta, retek, zeller, petrezselyem, borsó, burgonya, sóska, káposzta, karalábé és így tovább. Az idén Lőrincz János tizennyolc félét termelt fóliaoszlopokon, sőt azt is kitapasztalta, hogy földcsere nélkül eredményes a másodtermesztés is. A hideg beálltával az oszlopon a lakásban tovább termelhető a zöldség, a virág. A két újítót, Lőrincz Jánost, és Fejes Tibort, a Bocskai Tsz az idén azzal segítette, hogy a nagyüzemben helyet adott a bővebb kísérletezésre is. Kuk Mihály tsz-elnöktől tudtuk meg, hogy a tsz melléküzemágként tervezi az oszlopos zöldség- és dísznövénytermesztést terjeszteni. A Bocskai Tsz 1982-től előzetes megrendelésre földkeveréket, palántát és kész oszlopot juttat az érdeklődőknek. Akik dísznövénnyel szeretnék szebbé tenni udvarukat, kertjüket, erkélyüket, azoknak is szívesen rendelkezésére áll a termelőszövetkezet. Alábbi felvételeinket a termelőszövetkezet telepén készítettük. (Cs. B.) Kertbarát-találkozó Naszályon Augusztus végén négynapos országos kertbarát találkozó volt Naszályon, ahol Szabolcs-Szat- márt Varga Ferenc, a szövetség megyei szervező titkára, Nagy Sándor, a megyei művelődési központ munkatársa, és Osváth Sándor, az OMÉK-en ezüst díjat nyert nagyecsedi kertbarát kör elnöke képviselte. A találkozón megvitatták a kertbarát körökben folyó — kimondottan szakmai tematikájú — közművelődési munkát, amelyet a jövőben tovább fejlesztenek. Előadás hangzott el a kertbarát körök mozgalmi szerepéről, amelyben ismertették: a Csehszlovákiában megrendezett nemzetközi kistermelői tanácskozáson is elismeréssel szóltak a magyar háztáji és kisgazdaságokról. A kertbarát mozgalom eddigi fejlődését áttekintve a tanácskozáson szóba kerültek a megoldásra váró problémák, mint a ^felvásárlás, a kisgépellátás, a szerszámhiány gondjai. Hangsúlyozták, hogy e gondok elhárítása a kistermelői kedv fokozódásával jár, amelynek népgazdasági jelentőségéhez kétség sem fér. A találkozó programjában lezajlott naszályi kertlátogatásokon sok hasznosat láttak a résztvevők. Különösen a barkácsolóügyeskedők szolgáltak sok tanulsággal. Nagy érdeklődést keltett például Cérna József elektromos meghajtású permetezője, 6—7 féle alkatrészből összeállított kistrak- tora, talajművelő kisgépe, a permetezőhöz készített ötletes szórófeje. Különösképp érdekelte a résztvevőket a naszályi szőlőtermelés, amelynek kézzelfogható „eredményét” szívesen kóstolgatták. Hasznos tapasztalattal szolgált az ottani iskolaszövetkezeti mozgalom, amelynek résztvevői ötödik, hatodik osztályos általános iskolások. Az áfész támogatásával és szívesen végzett kiskertész- munkával jó eredményeket érnek el. Miskolci kertbarátok megyénkben A múlt hónapban háromnapos látogatáson ismerkedtek megyénk kistermelőinek munkájával a miskolci kertbarátok. 45 tagú csoportjukat Szolnoky Jenő, a miskolci kertbarátklubok elnöke vezette. Háromnapos programjuk első állomása a nyírteleki faiskola volt. Kíváncsian szemlélték az őszi ültetésre szánt csemetéket, amelyekből ők is kérlek kertjeik számára. Elsősorban a meggyfélék érdekelték őket Kívánságukra meglátogatták néhány nyíregyházi kistermelő „birodalmát”. Kíváncsiak voltak azokra a módszerekre, amelyekkel kiváló hozamokat érnek el az itteniek zöldségből, gyümölcsből, a miskolci piac számára is. Dr. Patay István kertjében dicsérték a 12—15 éves körtefák szép termését. Zelenyánszki Andrásnál Sóstóhegyen a hároméves telepítésű kertben elsősorban a mini-törpe almafák hozama lepte meg a vendégeket. Ezeket a meggyfasorok közé telepítette a gazda. Ágaikat már az első évben lekötötte és a második évben szép termést hoztak. Ha a meggyfák koronája majd „összeér”, kikerülnek helyükről a törpe almafák, amelyek addig szépen hálálják meg a gondoskodást. Mint a miskolci látogatás krónikása, Varga Ferenc szervező titkár beszámolt rovatunknak, ezután a mezőgazdasági főiskola ilonatanyai tangazdaságába mentek a vendégek, ahol az almatermesztés technológiáját tanulmányozták. Ismerkedtek a koronanevelés és a növényvédelem módszereivel. A háromnapos program felejthetetlen élményeit hozta a vendégek megyejárása. Sóstói fürdés, nyíregyházi városnézés, záhonyi, tuzséri, klsvárdai, vásá- rosnaményl, csarodai, tarpai, kis- ari, fehérgyarmati, turistvándl, szatmárcsekei, mátészalkai, nyírbátori és végül máriapócsi látogatásuk során a megye természeti szépségeivel, néprajzi érdekességeivel, történelmi, irodalmi hagyományaival Ismerkedtek. Szakmai tanulságok mellett sok értékes, műveltséget gyarapító élmény növelte a látogatás hasznát. Miért kormos a körtefák levele és gyümölcse? Gyakori panasz az utóbbi időben: kormos a körtefáik levele, gyümölcse. A tünet olykor szinte az egész körtefára kiterjed, főként a levelek felületén vékony rétegű, koromfekete színű de letörölhető bevonat képződik. E bevonat feketére piszkltja a növényi részeket. Elsősorban a levélbolhák által sanyargatott fák lombjain, a bolhák által ürített „mézharmaton”, azaz cukros ürülékben szaporodnak el a penészek. Innen ered a gombák népies elnevezése: korompenészek. (Apiosporium-gombák kórképe e tünet.) Ha nem védekezünk megfelelően a bolhák ellen, a korom- penés2 elhatalmasodik a fertőzött növényeken, akadályozza a fák életműködését, asszimilációját s az ültetvény senyved, értéktelen gyümölcsöket hoz. Elsőrendű feladatunk, ho,gy felszámoljuk a körtefákon a mézharmatos gócokat, a körtelevélíbol- ha-telepeket, így a korompenészek „táptalajukat” vesztik. Sajnos, a közönséges körte- levélbolhiákmak igen nagy a tojásprodukciója — kétszáz, esetleg 400 is lehet — s az egymást követő 5—6 nemzedék súlyos károkat okoz. A megnyúlt ellipszis alakú, 0,3 mm hosszú, végükön kis, visszahajló, serteszerű nyúlványt viselő, világossárga tojásokból lapos testű lárvák kelnek ki. A lárvák zöldessárga színűek, majd egyre inkább söté- tebb árnyalatúvá válnak. A nimfák már jól fejlett szárny- csökevényeket viselnek. A kifejlett alakok 2,9 mm nagyságúak, szürkés árnyalatú . szárnyaik nyeregtetőszerűen helyezkednek eh A levélbolhák azon kívül, hogy mézharmatukkal szennyezik a növényeket, szívogatásuk- kal is károsítanak. Szívogatásuk nyomán a levelek kisebbek maradnak, súlyosabb esetben lehullanak, a hajtásnövekedés megáll. A gyümölcsök a károsítás hatására deformálódnak, sőt a kocsányok fertőződése következtében le is hullhatnak. A szerves foszforsavészterefc, a 0,15%-os légzési, de kontakt és gyomorméregként ható Unifosz 50 EC, a 0,2%-os mélyhatású Anthio 33 EC vagy a szisztematikus inszekticidként és akari- cidként funkcionáló Bi 5ff EC 0,1%-ban — szükség szerinti ismétlésben — elpusztítja a ievél- bolhákat. Abban az esetben, ha a levél- bolha-fertőzés mellett nagyarányú atkakártétel is észlelhető (almagyümölcsösök közelében), úgy 0,3%-os Mitac EC-vél érdemes permetezni. A permetléibe a rovarölő szerek mellett, a gombabetegségek ellen (a varasodás ismét nagyobb mértékben képes a lombot, a hajtást és a gyümölcsöt fertőzni; a monillának a sebzéseken, a rovarrágásokon keresztül behatoló gyüimölcsrothasztó formája veszélyezteti a termést), 0,25%-os Ortho Fhaltant vagy 0,2%-os Dithane M—45-öt is do- zlrozzurak. Gondos védekezéssel mentesíteni tudjuk körtefáinkat a kártevőktől és betegségektől, s nem lesz kormos a körtefák levele, gyümölcse. (Sz. Cs.) Nyúltartás a háztájon A neves szakírónő, Gonda Irén, a Baromfitenyésztés c. lap főszerkesztője, a kisállattartással kapcsolatos kérdések avatott ismerője. Üj könyvében az egyik dinamikusan fejlődő kisálattartás- sal, a háztáji nyúltartással ismerteti meg olvasóit A könyv első fele szakszerűen tájékozhat a nyulak szabad és istállós tartásáról, az ideális ketrecszámról, és hőmérsékleti kívánalmakról. Részletesen tárgyalja a . ketrecek anyagát és méreteit, egyes elemeit és elhelyezésüket is. Ismerteti az intenzív hústermelésre alkalmas fajtákat, számszerint 13-at, és az ezek keresztezéseikből származókat, pl. a gyöngyhibridet valamint rexeket Kitér az ivarzással kapcsolatos problémákra, ismerteti a sűrített elletést és ír az alomnagyság eléréséhez feltétlenül szükséges utófedeztetésről is. A könyv a nyulak takarmányozásának elméleti részével is foglalkozik. Ismerteti a leggyakoribb nyúlbetegségeket, és ezek megelőzésének módjait. A kötet záró fejezetében gyakorlati tanácsokat ad a szerző. Többek között leírja, hogy hol- szerezhetők be a tenyészállatok, a ketrecek és berendezési tárgyak. A Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent könyv minden kezdő nyúltenyésztő- nek ajánlható, de a régebbi nyulászok is új ismeretekkel gazdagodhatnak. (Budaházi) A Gávavencsellői Tisza parti Horgászegyesület augusztus 16-án tartotta hagyományos halfogó versenyét. A mintegy 300 tagot számláló egyesületből hetvenen neveztek be a Kacsató nevű tiszai holtágon rendezett versenyre. Első képünkön Baka József ifjúsági horgász, korcsoportjában 1950 ponttal állt a dobogó legfelső fokára. A második képen „Ezt a kapást nem szalaszthatjuk el!” (Fotók: Sigér) HORGÁSZOKNAK A megfoghatatlan tiszai harcsaóriás Balsai Jónás — Próbáltad már megakasztani a Jónást? — kérdezte a minap egyik ismerősöm a Tisza partján. — Jónás? Ki is ez a Jónás? — töprengtem. — A Jónás, az egy nagy harcsa. A Tiszában él, Balsánál. Menj ki az ottani révészekhez, meg a halászhoz. Azok majd összehoznak vele. ök már jó ismerői. Egy horgásznak például madj nem levágta az ujját a zsinór, amikor megakasztotta. A másiknak meg a botját is elvitte. A halászoknak vagy tíz varsáját verte szét az idők folyamán. Volt, akit száz méteren át vonszolt csónakostól, másokat meg a Tisza közepén forgatott meg. A rendszeresen idejáró horgászok, révészek többször is látták sütkérezni a sekély vízben. Mekkora jószág! Több mint egy mázsa van benne! Szereti a kacsákat is. Van nap, amikor többnek is elkapja a lábát és már el is tűnik. Ilyen előzmények után indultam Balsára, a szövetkezeti révhez. — Ott a barlangja a Tisza közepén — mutatott előre Kotricz János révész — a hídroncsok között. Hallaná csak, hogy csobog itt a víz hajnali három és négy között! Hal, amelyik csak úszni képes, menekül mind, eszeveszetten. Jónás birodalma a hídroncstól felfelé, csak idáig, a révig terejd. Lefelé se megy tovább a falusi révnél. — Nagy huncut az öreg Jónás — így a fiatalabb révész, Lénárt Ferenc. — Nem fél az még az embertől sem. Egyszer is hogy megforgatott a Tisza közepén egy sárospataki sofőrt! örült a horgász, mikor végre elszakadt a zsinórja. Mesélte, hogy csattant egy nagyot, s a harcsa elinalt. De ha többet akar tudni Jónás apóról, akkor felszaladok a kerten Fodor Laci bácsiért. Neki is volt már vele személyes találkozása. Mire a komppal egyet fordultunk, Fodor László nyugdíjas tanár már lent volt a parton. — Én sokáig a Tiszából éltem — kezdte. — Ismerem a folyót, mint a tenyeremet. Volt idő, amikor Jónás „menetrendjét” is ismertem. És láttam egy varsát, amelyet megdolgozott. Szabó Imre halász is csapdát vetett neki. Jött három nap múlva és mutatta a varsát. Akkora lyuk volt rajta, amelyen akár egy ember is iceresztülfér. — Mikor találkozott vele személyesen. — öt évvéf ezelőtt akasztottam meg. Akkor lehetett olyan 60—70 kilós. A kapcsolat nem tartott sokáig. Csapott egyet, pendült a százas zsinór, és leeresztett. Azóta keresem a találkozást, csónakból, partról, de sehogy sem tudunk összeakadni. Jónás van, él, létezik, járja a maga útját, de a horogra nem akar ráakadni. Itt falja fel a sok halat az orrunk előtt. Úgy látszik nagy ára van. De egyszer majdcsak rajtaveszt... Egy új tiszai horgász csatlakozik hozzánk. ö is megerősíti, hogy Jónás nem legenda, hanem valóság. Tapasztalt öreg hal, „akit” büdös májjal, egérrel, kacsával csak úgy, könnyen, nem lehet horogra csalni. Jónás kifogásához sajátos módszerre van szükség. Aki ezt megtalálta, azó lesz Jónás. És él tovább a legenda. Sigér Imre Több, mint hetven éve lesi a halakat Á legidősebb horgász A 5 nyíregyházi , sporthorgászok versenyét lefújták. Folyt a mérlegelés. A tömeg közepén szálfaegyenesen álló idős ember nézelődött. Orrát vaskeretes szemüveg nyomta. Láthatóan keresett valakit. De hát a mérlegelés izgalmában kinek tűnt fel rövidlátása, belső izgalma, fürkésző, fátyolos tekintete? Egyik kezében gazdáját kiszolgált aktatáska, a másikban üvegbot, Rilex-orsóval, 30-as zsinórral. Nála Idősebb embert sem a versenyzők, sem a nézelődők között nem fedeztem fel. Dologtól erőltetett, ráncos kézfején kidagadtak az erek. Napbarnított arcán borostás szakáll szürkéllett. — Megvolt már a mérlegelés? — kérdeztem, csak hogy szóba elegyedhessek az idős horgásszal. — Nem volt mit dobni a serpenyőbe. — És ebben a bot a hibás, vagy a gazdája? — A bot se, meg a gazdája se — így az idős ember. — Akkor bizonyára a hal — folytattam. — Az a legkevésbé — válaszolta. — Tanuld meg fiam, hogy a hal kapásának is pontos menetrendje van. Csak ember még nem jött rá a buta hal gondolatmenetének nyitjára. — Versenyzett? — Hát meg lehet azt tartani nélkülem? Itt vagyok én minden versenyen. — Mióta horgászik? — Orvmódon gyerekkorom óta. Papírral az 50-es évektől. — Hány éves, bátyám? — tudakoltam udvariasan. — Nyolcvannégy. — Akkor bátyám még a múlt században született.,.! — Hát bizony, sok jót, meg rosszat megértem. — Hogy érzékeli a kapást? — Közel, a bot közepénél teszem fel a tutajt a zsinórral. — A berántással nincs baj? Erdélyi János kótaji „öreghorgász”. — A nagy hal fiam, felveszi a csalit. Nekem az az egy pillanat elég. — Milyen készséggel horgászott régen? — Mogyorófa és bodzafa volt a ml szerszámunk. Nincs a bodzafának ma sem párja. Csakhát ez a divat, ez az üvegbot. Kinevetnének, ha bodzafával állnék le versenyezni... (sigér) i KISTERMELOK-KISKERTEK