Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)
1981-09-27 / 227. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. szeptember 27. flz elvesztett babakocsi Jóval több az aki keres, mint aki talál. Dióhéjban ez derül ki a Nyíregyházi Városi Tanács ügyfélszolgálati irodájának forgalmából, ahol a talált tárgyak kezelésével is foglalkoznak. Egy hónapban átlagosan százan térnek be ide ilyen ügyben. Legtöbben kétségbeesve érdeklődnek elveszett tárgyaik, okmányaik iránt. Akik hanyagul ottfelejtett holmikat szolgáltatnak be, jóval kevesebben vannak. Egy fészer az udvaron, egy komor páncélszekrény az épületben. Ezekben őrzik a tanácson hanyagságunk ékes bizonyítékait. A behozott, illetve keresett tárgyak között első helyen áll a motor — melyekből jelenleg 9 van raktáron — és a kerékpár — ezekből 10-re vigyáznak. Várják gazdáikat pénztárcák, órák, ruhaneműek, sőt egy iskolai bizonyítvány is. Az udvari raktárban egy vadonatúj gyerekkocsit is őriznek. Érthetetlen, miért nem tűnt fel tulajdonosának, hogy elveszett. Hiszen már április 1. óta porosodik a megőrzőben. Rendetlenek vagyunk. Bizonyítja ezt az a pár divatos női cipő, melyet amint megvettek, azonmód ott is felejtettek az áruházban. Érdeklődtek már olyan táska után melyben egy egész hónapi fizetés lapult. A kö zelmúltban nem mindenna pi csomagra bukkantak a bizományi áruház udvarán: még használatlan farmer- nadrágok voltak benne. Nem' jelentkezett értük senki. Pa-1 dón hagyott okmányokat, elvészett személyi igazolványokat, sőt útleveleket rendszeresen keresnek. Ügy tűnik csökken a becsületes; megtalálók száma. Hiszen; talált pénzt, iratokat és értéktárgyakat egyre ritkábban visznek be a tanácsra. Az átadott talált tárgyakról jegyzőkönyv készül,! majd raktárba kerül a holmi. Három hónapig őrzik. S ha ez alatt nem jelentkezik jogos tulajdonosa, akkor igényt tarthat rá a megtaláló. Így van ez az elveszett pénzzel is — feltéve, ha az utcán akadnak rá. Nemrég egy ötszáz forintost vehetett át az irodában az a háziasszony, aki Jósavá- ros egyik utcáján lelte meg az elvesztett pénzt. Ha a beszolgáltatott tárgyra senki sem tart igényt, akkor az a bizományij ba kerül értékesítésre. Ott| eladják, s az árát — akár aj talált forintokat — a váró-: si tanács számlájára fize-l tik be. h. zs. Három évvel ezelőtt egy Farkas László nevű ember kereste meg a papi tsz vezetőit és ajánlatot tett egy kártevőirtó részleg létrehozására. A tsz vezetői meghallgatták az ajánlatot, s mivel az Ígéret szerint kevés ráfordítással nagy jövedelmet várhattak, meg is kötötték az üzletet. A Hortobágyi Állami Gazdaságból kilépett 8—10 ember, és a papi tsz gesztorsága alatt megalakította a Naturát — így hívták a kártevőírtó részleget — amelynek igazgatósága Debrecenben volt, tevékenységüket pedig Budapesten és a Balaton környékén kezdték meg. Nagyvonalúan fizettek Nagyjából ugyanerre az időre tehető egy másik melléküzemág, a parképítő részleg megszervezése, amely — talán mondani sem kell — szintén nem Papon működött, hanem az ország minden területén. A tsz ennek a Nagy László vezette részlegnek a költségeit is fizette, s mivel rendszeresen érkezett számlájukra a pénz, a vezetők soha nem néztek utána: vajon kik és milyen munkát végeznek a papi tsz nevében az ország legkülönbözőbb területein. Ebben az évben a Pénzügyminisztérium Bevételi Fő- igazgatósága vizsgálatot tartott a termelőszövetkezetben és meglepő dolgokat tártak fel. Csupán az adóhiány és a jogtalan érdekeltségi alapképzés 25 millió forintot tett ki. Kiderült, hogy mind a Natura, mind a parképítők csalással szereznek a tsz-nek és maguknak nagy jövedelmet, amely után a közös gazdaság nem fizet jövedelem- adót, s baj van a termelési adó, a munkadíjadó, a városi-községi hozzájárulás és egyáltalán minden egyéb kötelezettség befizetésével, az állapi áita] adott árkiegészítések és beruházási támogatások. felhasználásával. Szabálytalanul végezték a házi pénztári kifizetéseket, szabálytalanul engedélyezték és fizették ki a saját gépkocsihasználatért • utalt pénzt, nem szabályozták, pontosabban túlfizették a dolgozók munkába járásával kapcsolatos költségeket, de teljesen áttekinthetetlen volt a különböző főágazatok elszámolási rendje, s olyan számlákra is nagyvonalúan fizettek, amelyeket a legprimitívebb ellenőrzés is megakadályozhatott volna. A jogszabályokkal ellentétesen kötöttek munkaszerződéseket, nem adtak munkaköri leírásokat, így az ellenőrzés a felelősöket, sem tudta konkrétan meghatározni, legfeljebb a mulasztást elkövető vezetők, Fucsku Sándor elnök és Bagi Tibor főkönyvelő felelősségét állapíthatták meg. Káosz a köbön S ezek csak egy részét jelentették a szabálytalanságoknak. Csupán az építőipari tevékenység múlt évi árbevételét közel 7 millióval kellett csökkenteni, mert nem a ténylegesen elvégzett munka utáni összeget számlázták le a megrendelőknek. A múlt évi mérleget javították például egy szegedi parképítési munka 3,6 milliós számlájával, vagy a Ferroké- mia Ipari Szövetkezetnek takarítási munkáért adott számlával, holott a munkát még ebben az évben sem végezték el. Ha lehet a mulasztások között rangsort felállítani, talán a munkadíjjal és a jövedelemszabályozással • kapcsolatos mulasztásaik voltak a legnagyobbak: egyetlen év alatt 16 millió forinttal károsították meg az államot. Pedig egy szakértőnek több ezer forintot fizettek ki a szövetkezet munkadíjszínvonalának felülvizsgálatáért, ám erről az egész vizsgálatról még a szövetkezet főkönyvelője sem tudott. Magyarul még az szakértői . díjat is jogtalanul és szabálytalanul fizették ki. Fizettek 50 ezret egy olyan tervezőnek, aki hivatalosan nem is tervezhetett volna, s hogy ez ki ne derüljön, sem jövedelemadót, sem nyugdíjjárulékot nem vontak le az egyébként is szabálytalanul kifizetett tervezői díjból. Tizenegy olyan munkavállalóval kötöttek írásban, vagy szóban megállapodást, s fizettek ki 100 ezer forint körüli összeget, ami mögött jószerint nem volt semmi munka. Káosz volt a saját gépkocsik használata körül is. Csak a Budapesten működő építő főágazatnál tizenöt személy részére engedélyeztek gépkocsihasználatot a szövetkezet vezetőségének tudta nélkül, de a megyei tanács által engedélyezett kocsi használati díjat is túllépték, két év alatt 665 ezer forinttal. (A kifizetések körül tapasztalt lezser- ségek közül csupán egy eset: az egyik sofőrjüket 200 forintra büntette a rendőrség szabálysértésért, s a tsz még ezt az összeget is kifizette.) Fizettek helyi közlekedésért és budapesti munkába járásért, adtak prémiumokat anélkül, hogy kifizetését bármilyen feltételhez kötötték volna, s fizettek több mint félmillió forintot olyan lakások bérleti díjaként,- amiben a szövetkezet vezetői ma sem tudják, hogy ki lakott. Lakbér a kapus helyett A vizsgálat idején 19 lakást bérelt Pesten a papi tsz. A feltűnően sok lakás közül ötöt néztek meg a Bevételi Főigazgatóság dolgozói, s az egyik helyen — mint kiderült — Kakas, a Ferencváros kapusa lakott, s a papi tsz fizette a lakás bérleti díját. Baj volt a tsz-tagok háztájija körül is: sokan megkapták a háztájiért a 20—25 ezer forint megváltási díjat, de megvolt a földjük is, másképp hogyan tudtak volna sok tízezer forint értékű terményt értékesíteni. Nem volt rend a napidíjak és átalányok fizetése körül sem. Egy anyagbeszerzőnek például több mint 20 ezer forintot fizettek ki útiköltség- térítés címén, aztán a vizsgálatkor a vezetők azt nyilatkozták, nem tudják ki számfejtette, azt sem, milyen bizonylaton van elszámolva, az utalványozó aláírása pedig felismerhetetlen volt. (Szintén csak érdekességként: egy egynapos balatonfüredi 1232 forintról szóló szállodai számlában 250 forintot tett ki a reggeli, s aki felvette, annak havi 800 forint étkezési átalányt térített a termelőszövetkezet.) Busásan fizettek a lakás, az iroda, vagy a raktár céljaira bérelt lakásokért is. Előfordult, hogy a tulajdonos 5 ezer forintot kért lakásáért, de a szövetkezet megbízottja 15 ezer forintot ajánlott fel. Ez év január 28-án Ki figyel oda címmel a televízióban is láthatták a nézők azt a budapesti Május 1. úti iskolát, amelynek felújítását a, papi tsz vállalta. 500 ezer fo-! rintos szerződést kötöttek, de mindössze két helyiséget fes- ■ tettek ki, hogy berendezhes- ' senek maguknak két irodát,. s fél évnek kellett eltelni, j míg a XIV. kerületi tanács • felmondta a tsz-szel kötött szerződést, mert ez alatt a" papi tsz alkalmazottai — I akik közben 286 ezer forint bért számoltak el maguknak • — semmit nem dolgoztak az ’ iskola felújításáért. Miből volt pénze ilyen hatalmas összegek kifizetésére, az el nem végzett munka díjazására, a 18—20 fővárosi lakás bérleti díjának kifizetésére, az XX-es kocsik és magánrendszámú autók költségeinek kifizetésére a papi termelőszövetkezetnek? Abból, hogy vastagon fogott a Natura, vagy épp a parképítő részleg vezetőinek ceruzája, s olyan összegeket kasszíroztak be vállalatoktól és intézményektől, amiért egyáltalán nem, vagy csak részben dolgoztak meg. Az adócsalás: 25 millió Szeptember elején megkezdték Sóstógyógyfürdőn az uszoda téliesítését. Október közepére a medence lefedésével elkészülnek. Űj sz olgáltatás, hogy a nagy medencéből átjárási lehetőség lesz a melegvizes medencébe. A fűtést recirkulációs módszerrel oldják meg. (Jávor L. felv.) Módosították a vállalati törvény egyes rendelkezéseit Az Elnöki Tanács legutóbbi ülésén az állami vállalatokról szóló törvény módosításáról alkotott törvényerejű rendelet a gazdasági élet követelményeinek megfelelően korszerűsíti a vállalati törvény egyes korábbi rendelkezéseit. Az új tvr. a vállalati törvénynek azt a koncepcióját változtatta meg amely az állami vállalatokról egységesen intézkedett, függetlenül dolgozóik létszámától, berendezéseik értékétől, az üzem jellegétől. Nagyvállalatokra és kisüzemekre azonos könyvviteli, számviteli, elszámolási rendszer volt érvényben, belső szervezeti mechanizmusuk is lényegében azonos. A differenciálódó igények kielégítése, a kereslethez való rugalmasabb alkalmazkodás, a hiánycikkek körének szűkítése, megszüntetése, kis sorozatú termékek gyártása, s mindenekelőtt a lakosságnak nyújtott szolgáltatások javítása szükségessé tette kisvállalatok létrehozását, ezek alapításához, rugalmasabb működéséhez teremtették meg most a jogi kereteket. A törvénymódosítás valamennyi vállalat önállóságát növeli, lehetővé teszi ügyrendjének egyszerűsítését. Űj vállalkozási formaként rendelkezik az úgynevezett kisvállalatokról, amelyek elsősorban a lakosság szolgáltatási és más igényeinek kielégítését, valamint a háttéripari feladatok ellátását segíthetik elő. A kisvállalatokat ugyanolyan adózási és más kötelezettségek terhelik, mint a többi vállalatot. Sajátos vo"- násuk elsősorban az , hogy szervezetük — kisebb méretüknek megfelelően — egy-I szerűbb, s egyszerűbbek a ‘ gazdálkodásukra vonatkozó» előírások, például számviteli j rendszerük, statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségük. A törvényerejű rendelet megszünteti a kisvállalatok tevékenysége aprólékos, részletekbe menő meghatározásának gyakorlatát, s ezzel lehetőséget ad a vállalatok számára ahhoz, hogy saját elhatározásuk alapján rugalmasabban változtathassák tevékenységi körüket. Megszűnnek azok a fölösleges megkötöttségek is, amelyek eddig akadályozták a vállalatok úgynevezett kiegészítő tevékenységének kibontakoztatását. A kisvállalatok tehát nagyobb önállósággal rendelkeznek, az operatív beavatkozások kevésbé érintik, hiszen nem utasíthatók, viszont védettséget, előnyöket sem élveznek. Szakmánként irányelvek jelennek majd meg arról, hogy egy-egy üzem mikor tekinthető kisvállalatnak. Állami ' vállalatot eddig csak a miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetői és a tanácsok alapíthattak. A módosítás lehetőséget ad arra, hogy — leányvállalat formájában — maguk a vállalatok is alapíthassanak vállalatot. A leányvállalat önállóan gazdálkodik, de szoros gazdasági kapcsolat fűzi alapító ■ vállalatához, így a leányvállalatot alapításakor az alapító vállalat látja el a működéshez szükséges anyagi eszközökkel. Az alapító vállalat részesedik a leányvállalat nyereségéből, ha pedig az veszteségesen gazdálkodik, ezért anyagilag az alapító vállalat is felel. Jelenleg hazánkban alig van kis vállalat, a középüzem is igen kevés. Az államosításokat követően egészen a hetvenes évekig rendszeresek voltak a vállalati összevonások, gazdaságunk szervezete sokkal centralizáltabbá, kon- centáltabbá vált, mint a szocialista országok többségében és a tőkés országokban. A kis és középvállalatok hiánya miatt csak a nagyvállalatoknál kialakult termékstruktúra áll rendelkezésre, ez szabja meg, hogy a hazai és az exportigényeket miből és milyen mértékben tudják kielégíteni. Részben ez az oka annak, hogy sokféle cikk hiányzik, nem megfelelően működik a háttéripar és a szolgál- . tatások színvonala is elmarad a követelményektől. A nagyvállalatoknál ugyanis általában nagy tömegű sorozat- gyártás gazdaságos, kis szériák előállítása, egyedi igények kielégítése nem kifizetődő, pedig az utóbbiak iránt fokozódik a legnagyobb mértékben a keresLŐERŐK. (Császár Csaba felvétele) Természetesen továbbra is alapvető fontosságúak maradnak a nagyvállalatok, de az eddiginél jóval több kis- és középüzemre is szükség van. A vállalatok munkáját egy dolog minősíti: a jövedelmezőség, a gazdaságosság. Amikor a Bevételi Főigazgatóság vizsgálata megtörtént, a Naturát átvette a Nyírmadai Állami Gazdaság, ám az alapító szerencselovagok odébbálltak, s feltehetően egy más megyebeli termelőszövetkezet vezetőit szédítették meg vállalkozásuk gazdájának. Megszüntették a parképítő részleget is, s az eddig Pesten működtetett diabetikus cukorkakészítő üzemüket is hazaköltöztették Lö- vőpetriibe. Mert csak a vizsgálat tapasztalatai után jöttek rá a tsz vezetői, hogy a községtől 300 kilométerre működő melléküzemágak felügyelete teljesen kicsúszott a kezükből. Igaz, hozzájárult ehhez az is, hogy teljesen elmulasztották az ellenőrzést, a pénz megszédítette őket, s ha kezdetben csak hanyagságnak tulajdonítanánk a felelőtlen gazdálkodást, a végére minden szándékossá vált. Sok termelőszövetkezetben olyanok az adottságok, hogy az alaptevékenységből nem tudnak nyereségesen gazdálkodni, s melléküzemágakkal próbálják a jövedelmezőséget megteremteni. Talán Papon is így kezdtek a melléküzem- ágak szervezéséhez, de rövid idő után -elfogadták, sőt elvárták a tisztességtelen jövedelmet, s ha a vezetők ideig- óráig gazdasági zseniként tündökölhettek a tagság előtt, most évekig kell ösz- szébbhúzni a nadrágszíjat, mert nemcsak a 25 milliós adócsalást kell megfizetni, hanem az azért járó bírságot is. Akik vagy szándékosan, vagy akár csak hanyagságukkal is hozzájárultak ehhez, nyilván megkapják méltó büntetésüket.. De vajon ki- elégíti-e ez az otthon hosszú évek óta becsületesen dolgozó tsz-tagokat? Balogh József Ösztönző intézkedések rugalmas kisvállalatok és leányvállalatok alapítására A „NATURA" LEPLE ALATT Nagystílű kártevők
