Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)

1981-09-23 / 223. szám

2

KELET-MAGYARORSZÄG

1981. szeptember 23.

aaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaanaaaBaBaaaaaaaaaaaaaaaBaaaaaBaa«aaaaBBaaMaBaaaaaaaaaaaBaBBaaaaaaaBBaaaaaaaaaaaaü ■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•-— aaaaaaaaaaBaaaaBaBaaaaBaaBaaaBBBBBBBaaaBBBBaeaaaaaBBBaBCBaBaBaaBaaaaaaBaBBaaoaaaaaBBBaaaBBBaaaaaaaaBaaaa

. .................... ....m—BBBBBBflBBB0BBBBBBB8BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBteBBBBBEBBB8BBBBBSBBBBBBBBBBBBBBBBBBCIBBBBBBBBBBBB

......................... ... . [Jff ■•■■••tlBlllillBBIBIIIBIIItllMMMMmUIIMt>»iMVIt|g>llilSIIMIilMI>lall«M|iai(||gl|l|t|!.il|aci|l|(|

Allllll NYÍRBÁTORBAN

■■■■■■■■■■■• ■■Í^^^JJJÍJÍS^^Ö^^^^B^^^^^^^^-Tbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbb

BBBBBBBBBIBI - - - «B B BB B B ■ B B B 8 B B B B B BBBB BBI ■■ B ■ B BBBBB B BB BB B B B ■ ■ B BB B B B B B B B B B B B B B ■ ■ B B B B B B B B BB B B ■ B B B B B ■ B B B B B B B B B B B B B B B ■ B ■ B ■ ■ ■ ■ B ■ B B ■ > B B B B B B ■ ■ ■ B ■

•BBBBBBBBBB1 ^ ---aBBBBBBBBBBIBBBBBBBBBBBBBBBBBBlBBBBaBBBBBBBBBBBB8■■B■BBBBBBBBBBBBBBB■BB8■BBBBS■■BBBBM■aBBBBBB8BSBBBBBBBBBBS88aBBB■BBBBBBBBBBBBB8

bbbbbbbbbbbb ^ —.•aiaBBBaBBBaaBBiiiaBaBBaaBaaaBBaaiBaaaBBBaBaBBBiaBaaBaaaBBaaBMaaaBBBaBBBBBaBaaaaBBBSBBBaBBaBBBBBBBBBBaBaBaBBaBBaaaaBBBBB8BaaaBBBBBBaaBBBBaai

Friss áru, helyből

Figyelem a kisgazdaságokra

Szedték az almát

Több mint ezer nyírbátori szedte társadalmi munkában az elmúlt hét végén — 19-én és 20-án — az almát a környék almáskertjeiben. A munkájukból származó összeget a, gyermekintézmények fejlesztésére ajánlották fel. A mezőgazdasági üzemek a következő hét végén is számítanak a dolgos kezekre.

Tüzeléstechnika

Tüzeléstechnikai áruk bemutatója látható szeptember

21—26. között a nyírbátori vas-műszaki áruházban. A megvásárolt tűzhelyekhez 100 forintos vásárlási utalványokat ajándékoznak.

Paragrafusismeret

Az új szervezeti és működési szabályzat a tanács ügyrendi bizottságának feladatává tette a jogpropagandát. Hogyan tettek eleget ennek Nyírbátorban? — ezt ellenőrizte és értékelte a megyei tanács ügyrendi bizottsága. Az értékelés a Nyírbátorban és a járás területén végzett jogpropagandamunkát jónak tartotta, hiszen a szabálysértési törvényről Nyírbogáton, Piricsén, Encsencsen, Penészleken és Nyírlugoson, a társadalmi tulajdon védelméről Nyírbátorban á faipari, a ruhaipari és az építőipari szövetkezetben, az állampolgárok jogairól és kötelességeiről pedig az Űj Barázda Tsz- ben és a Minőségi Cipőgyárban tartottak előadást.

A munka javítására tettek néhány javaslatot is. Többek között, hogy az előadásokat ne csak jogászok, hanem egy- egy terület szakemberei tartsák, például az építésigazgatásról a műszaki osztály dolgozói tudnak értékes tájékoztatást adni. Az is elhangzott a javaslatok között, hogy a munkatervben ne mindig határozzák meg előre az előadások témáját, hanem többször válasszanak aktuális, az előadások résztvevőit érdeklő témát.

Nyírbátorban közel 1100 kisgazdaságban termelnek, ez 484 hektárt jelent, de mivel az egyéni földterületek művelése mellett a parlagterületek hasznosítása iránt is megnövekedett az igény, a terület a következő években tovább növekszik. A termelés növelése nemcsak a tulajdonos érdeke, ezért dolgozott ki a tanács egy intézkedési tervet a háztáji és kisüzemi termelés szervezésére, koordinálására.

A tervben a zöldségfélékből a lakosság helyi igényének megfelelő árualap előállítását, a saját és helyi szükségleteken túli árutermelést, az almatermesztés mostani szintjének megtartását, az egyéb gyümölcsfajták termelésének ösztönzését, az állattartás növelését és az állati termékek előállításának fokoHa beborul az ég, elborul Nyírbátor lakóinak és vezetőinek tekintete, annyi keserűséget és bosszúságot okozott nekik az utóbbi években a víz. Pedig egy évtizede még hihetetlennek tűnt volna, hogy egy olyan homokos, néhol buckás területen fekvő városban, mint Nyírbátor, ilyen vizes gondok előfordulhatnak. Sajnos az utóbbi néhány évben a tények megcáfolták ezt, s, olyan gondokat zúdítottak a fiatal város nyakába, amellyel még hosszú évekig nem képesek megbirkózni.

Nem rendezték

Hogy mi okozza a gondot? Elsősorban az, ha a szokásosnál több csapadék hullik, s erre bőven volt példa az utóbbi években, de a városiasodás is előidézőjévé vált a magas belvízszintnek. Elég említeni, hogy rendkívüli mértékben megnőtt a lakásokban, az üzemekben a víz- fogyasztás, s hogy a szennyvíz- és csapadékcsatornaépítés nem tudott lépést tarzását tűzték ki célul. Hogy ez valóraváljon, a tanács termelésellátás-felügyeleti osztályának alaposan megnőttek a tennivalói. Nekik kell gondoskodniuk az állami tulajdonban és tanácsi kezelésben lévő földterületek, az elhagyott parlagterületek hasznosításáról, a művelést ösztönző határszemlék megtartásáról, vagy éppen a gyümölcstelepítési engedélyek kiadásakor a bogyósok és csonthéjasok termesztésének ösztönzéséről.

Segíteniük kell a zárt kertek védelmét, a legeltetés megoldását, az állategészségügyi ellátás megszervezését, gondoskodniuk kell az utak, árokpartok, csatornák mentén termő füvek hasznosításáról, ellenőrizniük kell a zöldséggyümölcs boltok áruellátását, a vásárlók érdekvédelmét,

tani az ivóvízhálózat építésének ütemével. (Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt öt év alatt 45 kilométeres ivóvízhálózat, s mindössze 13,5 kilométeres szennyvízcsatorna és közel 8 kilométer belvízelvezető csatorna épült.) Gond az is, hogy a megépített lakótelepek helyét és az újonnan beépített területeket nem rendezték a beépítés előtt, ezekben az években pedig a város vékonyabbra méretezett pénztárcája szab határt a pótlásnak.

Jelenleg Nyírbátorban négy helyen okoz jelentős gondot a belvíz. A Kotyor tó, a gyógypedagógiai intézet és környéke, az Árpád út és az iparvágány által határolt terület, az Esze Tamás út és a vasútvonal környéke, valamint az Akácfa út és a Mester út térsége.

Rangsoroltak

Mivel rövid időn belül valamennyi veszélyeztetett területen nem tudja a tanács megoldani a belvíz elvezetését, rangsorolást kellett véa termelőszövetkezetnek a kisgazdaságok segítésére irányuló munkáját, s rendszeresen tájékoztatniuk kell a kistermelőket a kisgazdaságokat érintő szabályozókról.

Áz intézkedési terv meghatározta a helyi ÁFÉSZ feladatait is, amelynek elsősorban a termeléshez szükséges eszközök és anyagok beszerzésében, a vetőmagellátás biztosításában és a felvásárlás megszervezésében vannak fontos feladatai. A termelő- szövetkezet a tsz-tagok szolgáltatási igényeinek kielégítésével, a termeléshez szükséges vetőmagvak, műtrágyafélék és növényvédő szerek, az abrak- és tömegtakarmány biztosításával, a zárt kertek termésének hatékonyabb megőrzésével segítheti legjobban a kisgazdaságokat.

gezni a területek között. Az erre készített tanulmányterv alapján a gyógypedagógiai intézet környékén épül meg legrövidebb időn belül a csapadékelvezető csatorna. Ez megoldja a környék vízelvezetését és a Kotyor tó lecsa- polását is. A megvalósítás négy és fél millióba kerül, mivel azonban ebben az évben már nincs ennyi pénze a tanácsnak, a munkáknak csak egy részét tudják elvégeztetni.

Elkészült az Árpád út térségének vízrendezési terve is, amelynek megépítése több mint 8 millió forintot igényel. Ha ez a csapadékcsatorna elkészül, a Csepel Művek előtti Borospápa tó lecsapolása is megoldható. Elkészült a múzeum előtti tó, valamint a Szénaréti tó vízrendezésének tanulmányterve és kiviteli terve is, ezt a munkát a vízügyi igazgatóság még ebben az évben megkezdi.

Árkok, csatornák

A város külterületén lévő földmedrű csatornák állapota a közelmúltban elvégzett tisztítási és felújítási munkák következtében megfelelő, a város belterületén lévő árkok állapota azonban a folyamatos karbantartás hiánya miatt nem kielégítő.

Mi vigasztalót lehet ezek után a város lakóinak mondani? Azt, hogy ha elvégzik a múzeum előtti tó rendezését, akkor ez a tó mint záportározó is funkcionál, s ez megoldja az Akácfa és a Mester út mély fekvésű területeinek víztelenítését. Szükség van azonban egy újabb záportározó megépítésére is, amely mentesítené bizonyos mértékig a vasvári főfolyást. Az Árpád út környékén lakók azonban csak abban bízhatnak, hogy ősszel és tavasszal nem lesz sok csapadék, mert ezen a környéken pénz hiányában még hozzákezdeni sem tudnak a csapadékcsatorna megépítéséhez. De azért a lakások előtti árkok tisztításával és karbantartásával az itt lakók is segíthetnek magukon, s erre — saját érdekeiken túl — tanácsrendelet is kötelezi őket.

Szeptember IS-áa a nyírbátori Bátbori István Gimnáziumban tartotta rokkantak napi megemlékezését a Nyírbátori Városi Tanács. A programban színes kultúrműsor, autós ügyességi verseny Hycomat gépkocsit vezetőknek és kézimunka-kiállítás szerepelt. A képen úttörők köszöntik az idős, rokkant embereket. (Kosa György felv.)

HÁ BEBORUL...

Vigyázat; belvíz!

Félmillió óra

Tervek, javaslatok tornyosulnak az íróasztalon. Tetejükön egy szétterített térkép a Fáy lakótelep rendezéséről; parkosításáról, ahol nemsokára gyermekjátszók, virágos parkok, pihenők létesülnek.

— Remélem mielőbb megvalósul mindez — mondja Szabó Béla, a Nyírbátori Városi Tanács társadalmi munkát szervező bizottságának titkára —, hogy az ott élők környezete kultúráltabbá, szebbé váljék.

— Az elmúlt évekhez hasonlóan 1981-ben is kiemelt feladatunk a város szépítése, csinosítása, az utak, járdák karbantartása, amit az előirányzott fejlesztési alapból és társadalmi összefogással végzünk. Tavaly a lakosság által végzett társadalmi munka értéke elérte a kétmillió forintot, ami igen jelentős összeg. Az összes társadalmi munka értéke 80-ban 10 millió forint volt, ez azt jelenti, hogy ötszázezer órát dolgoztunk a városért. A gazdálkodó szervek, üzemek, intézmények is rendszeresen szerveznek, végeznek értéket teremtő, közpénzt kímélő munkákat a saját, üzemen belüli vállalásaik teljesítésén túl. Azt hiszem, hogy ez így is van rendjén. Szerintem minden itt élő előtt fontosnak kell lennie, hogy városunk „városabb” legyen.

— Nem nyírbátori születésű, mégis lelkesen beszél lakóhelyéről, a pár éve otthonává, életterévé vált város örömeiről, fejlődéséről.

— Amióta itt élek, szeretem Nyírbátort. 1979-től végzem a társadalmi munkák szervezését. Ismerem a lehetőségeket, igényeket és képességeket, ezért, is csodálkozom gyakran az emberek közönyén, hozzáállásán, illetve „hozzá nem állásán”. Az imponáló adatok és a jól sikerült akciók ellenére — ilyenek a „Virágos Nyírbátorért”, az „Ifjú városunkért, város az ifjúságért” vagy az idén meghirdetett „Tiszta, rendes lépcsőház” mozgalom — sem mondhatjuk még el, hogy a portánkon széttekintve mindig mindent rendben találunk. Szerintem túlságosan kampányjellegűek a megmozdulásaink, s aztán, ha

1

SZABÓ BÉLA

elültettünk egy-egy fát, földbe kerültek a cserjék, virágok, kevesen törődnek azok további sorsával, mindenki siet, mindenki elfoglalt.

— A rongálok, a vandálok kezét sem fogjuk le mindig, ezért gyakran kell bizonyos munkákat újra és újra elkezdeni ... Szóval ezen a téren sok még a probléma, sokakból hiányzik a közösségi szemlélet, az önzetlen segíteni akarás. Sokan az erkélyükön könyökölve, vagy a kertkapu mögül figyelik szomszédjaikat, pedig ha mindenki mások munkájára, kezdeményezésére várna, nehezen jutnánk a kívánt szintre, nem sok mindennel dicsekedhetnénk a városunkba érkezőknek.

— Mégsem látszik kedvetlennek.

/

— Én már csak hivatalból

sem adhatom fel, de mágán- emberként, „lakosként” is szívesen dolgozom a városért. Kevés a szabad időm, ritkán vagyok együtt a családdal. A hétvégék is zsúfoltak legtöbbször olyankor végezzük a társadalmi munkákat. Részt vállaltam az újjáalakult labdarúgó-szakosztály munkájából is, mert régi hobbim a foci... Ha mégis sikerül néhány napos szabadságra mennem, olyankor rendszerint az országot járjuk, kirándulunk a feleségemmel és a gyerekekkel, ismerkedünk más városok, emberek életével, szokásaival... "

N. K.

Á neve: Ú3 OTTHON

Lakás, garázs

Nyolc éve alakult meg az Új ptthen néven Nyírbátorban a lakásszövetkezet. Akkor tizenhatTakás építésére szövetkeztek az alapító tagok, aztán — mivel a szövetkezet által épített lakások nagyobb alapterületűek és olcsóbbak voltak a más formában épített lakásoktól — újabb igények jelentkeztek, s ez a szövetkezeti tagok számának növekedéséhez vezetett. 1974 és 76 között 16 lakást építettek fel a Váci Mihály, illetve a Radnóti utcában, 1976 és 78 között újabb 16 lakást a Radnóti utcában, s ekkor úgy határoztak, hogy garázsépítéssel, valamint a lakások karbantartási és fenntartási munkáinak elvégzésével bővítik a szövetkezet tevékenységét.

Módosították az alapszabályt, s a Hunyadi utcában fel is építettek egy tizennégy állásos sorgarázst. A lakások építésében ugyanakkor gondok jelentkeztek: az elmúlt tervidőszakra meghatározott 60 lakás helyett csak 38 család költözhetett be új otthonába, tizennyolc építése áthúzódott erre az évre, s még ebből is csak 13 átadása történt meg eddig. Az elhúzódás oka a lassú terület-előkészítés és a kivitelezői kapacitás hiánya volt.

Nem kedvezőbb a helyzet ebben az ötéves tervben sem, hiszen még most készülnek azok a tervek, amelyeket régen le kellett volna szállítania a tervezőnek, s míg nincs terv, nyilván nem kezdődhet meg a kivitelezés. Közel egyéves késés várható a tervbírálatokon képviselt hatósági álláspontok miatt is, pedig így veszélybe kerülhet a VI. ötéves tervre előirányzott 72 lakás felépítése.

Bár az igények megvannak, gondot okozott az eddig elkészített épületek alatti gará- szok értékesítése, mert a gép- kocsitárolók árát az építés megkezdésekor készpénzben kell kifizetni a garázs tulajdonosának. Az építkezést azonban tovább folytatják: a Váci Mihály utcán átadott C és D szekcióban újabb nyolc garázs építése van folyamatban. Még tavaly húsz kocsi- állásos garázs építési területének kijelölésére kapott ígéretet a szövetkezet, de az ígéretből csak tíz garázs helye lett valóság, s az is csak 1981 második felében.

Az oldalt összeál Dította: BALOGH JÓZSEF