Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)
1981-09-15 / 216. szám
2 kelet-maoyaborsxA» 1981. szeptember 15. Nyíregyházi építkezés. A Kossuth utca és a Dózsa György utca között építik a belső kiskörút lakásait. (Elek Emil felvétele) Kerámiaműhely, népzenei tábor Mérlegen a közművelődési továbbképzés Ki lehet a kisszövetkezet tagja ? Részjegy és esztalék A táboroktól, tanfolyamoktól mozgalmas volt az idei nyár is. A megyei, városi művelődési központ munkatársai gyermekeknek, felnőtteknek számos továbbképzési formát szerveztek. A néptáncoktatói tanfolyam, a gyermekklubvezetők és napközis nevelők továbbképzése, bábtanfolyam, a báb-, a csillagászati szakkörvezetők, a díszítőművészeti stúdiósok továbbképzése, a környezetés természetvédő úttörők tábora, a fotós szakkör vezetői, a honismereti továbbképzés, gyermek népművészeti, népzenei tábor, valamint a tu- zséri alkotó és továbbképző tábor szerepel a közművelődési tanfolyamok gyorsmérlegében. Akadt ezek között olyan forma is, amit először szerveztek meg az idén, és a képzési céloknál is volt újdonság. Mint azt Bradács Máriától, a megyei és városi művelődési központ mód- , szertani osztályvezetőjétől megtudtuk, az augusztus végi dombrádi bábos szaktábor például ahhoz a kísérlethez kívánt hozzájárulni, amely az alsó tagozatos komplex anyanyelvi oktatásban keresi a bábművészet helyét, feladatát. . A díszítőművészeti stúdiós továbbképzésre négy szekcióban ugyancsak először került sor. Fafaragók, hímzők, szövők és fazekasok közreműködésével sajátították el a résztvevők a nélkülözhetetlen szakmai fogásokat. cserélték ki .elképzeléseiket a díszítőművészet továbbfejlesztéséről. Az első komoly, működési engedélyt adó kéthetes fotós tanfolyam egész éven át tartó képzésnek volt utolsó szakasza. Központi tematika szerint közművelődési, fototechnikai, esztétikai ismereteket kaptak hallgatói. Végül 33 fotószakkörvezető tett vizsgát, akik iskolák, művelődési otthonok amatőr fotósait ismertetik majd meg a fényképezés titkaival. Elhanyagolt terület volt a népzene támogatása. A Fehérgyarmaton első ízben megtartott népzenei táborban ötven citerazenekar-ve- zető az együttesek irányítás sához szükséges elméleti és Munkában az éremkészítők a tuzséri táborban. (V. P.) gyakorlati tudással gazdagodott. A komplexitás, mint módszer tetten érhető a gyermek népművészeti tábor munkájában, de áthatotta a tuzséri alkotó és továbbképző tábort is. A gyermek, ifjúsági és felnőtt tagozatokban a különböző művészeti ágak — kerámia, szobrászat, grafika, zene, film — hatottak egymásra és az alkotókra. A rajztanárok intenzív továbbképzése idén is hagyományos része volt a tuzséri alkotótábornak. Az elmúlt öt év alatt éppen Tuzséron a pedagógiai szekció állította össze az általános iskolák nyolc osztályának szóló tanmenetjavaslatot. Ennek elemzése tette ki most az idő nagy részét. Üj színfolt volt a kerámiaműhely. A szobrászműhellyel párhuzamosan a résztvevők megismerkedtek az éremkészítés, a gipszöntés alapfogásaival. A tapasztalatok jövőre is a sokszínűség megtartását ígérik. Két éve is elmúlt már, hogy a Büntető Törvény- könyv megszigorította az ittasan vezetőkre kiszabható büntetés mértékét azzal, hogy bármilyen kevés alkoholt is fogyaszt valaki, bevonják tőle vezetői engedélyét, egy évig nem is kaphatja visz- sza, utána pedig újból vizsgázni kell. ha vezetni akar. A szigorítás — még most is úgy tűnik — nem hozta meg a várt hatást, mert Szabolcs- Szatmárban azóta sem csökkent az ittasan volán mögé ülők száma. Május 27-én délután Ófe- hértón igazoltatták a rendőrök Varga István 31 éves ófehértói lakost, s a szondázásnál kiderült, hogy ittasan vezette motorkerékpárját. A Számos olyan kormányintézkedés lát napvilágot a közeljövőben, amely a lakossági ellátás, a szolgáltatások javítása és az életszínvonal növelése érdekében lehetővé teszi a nagyüzemek munkáját tehermentesítő, «díjfajta szervezetek létrehozását. Egyik ilyen új forma — mint a Magyar Közlöny 52. száma hírül adja — a kisszövetkezet lesz. — Többféleképpen alakítható — tájékoztatta a HH-t Székács Anna, a Pénzügyminisztérium illetékes főelőadója. — Kiválhat a hagyományos szövetkezetek speciális tevékenységet végző részlegeiből, de újonnan is alakítható. Legkevesebb 15 alapítótag szükséges hozzá, és a kisszövetkezetnek legfeljebb 100 tagja lehet. Feltételek: a kisszövetkezetnél végzett legalább kéthavi munka összegének megfelelő értékű részjegyet kell váltani. Másrészt tag csak az lehet, aki ott valamilyen munkát végez: lehet ez fő- és mellékfoglalkozású tevékenység. Beléphetnek nyugdíjasok és nappali tagozaton tanuló egyetemi vagy főiskolai hallgatók is, ha a kisszövetkezetnél részmunkaidőben tevékenységet folytatnak. Miért előnyös ez a népgazdaságnak? — Jelentős állami beruházások nélkül fejlődhet a szolgáltatóipar, háttéripar. Olyan kisüzemek létesülhetnek, melyek vállalják a nagyüzemek számára gazdaságtalan, kisszériás termékek gyártását. Elősegíthetik a hiánycikkek számának csökkenését. Méreteik, szervezeti kereteik miatt gyorsabban, rugalmasabban alkalmazkodhatnak a változó körülményekhez, újabb működési területet biztosíthatnak az eddig még kiaknázatlan alkotóenergiák számára. bíróság 4500 forint pénzbüntetést szabott ki rá, s egy évre és két hónapra eltiltotta a járművezetéstől. Hasonlóképpen járt május 25-én Nyírlugoson Somogyi Béla 26 éves helybeli lakos, aki gépkocsiját vezette ittas állapotban. Rá is 4500 forint pénzbüntetést szabott ki a bíróság, s 14 hónapig ő sem ülhet a volán mögé. Mezőgazdasági vontatóval közlekedett Nyírlugoson június 16-án Maxim József 52 éves helybeli lakos, s amikor vért vettek tőle kiderült, hogy a vér alkoholtartalma 3,24 ezrelékes volt. A részeg traktorost a bíróság 5400 forintra büntette, egy év négy hónapig pedig járművet sem vezethet. Az államnak az adók révén jövedelmet hoz a kisszövetkezet, bizonyos területeken hozzájárulhat, a felesleges munkaerő foglalkoztatásához, elősegíti a többi szektor hatékonyságának fokozását is. A működés feltételei? — Méretüknek megfelelően csak minimális adminisztratív előírásoknak kell eleget tenniük; például a számviteli és könyvviteli feladatok 72 százalékkal, az adatszolgáltatás 82 százalékkal lesz kevesebb a hagyományos szövetkezetekénél. Egyszerűbb a költség- elszámolásuk, és kevesebb információt kell adniuk a KSH- nak is. Így nem feltétlenül szükséges könyvelőket, statisztikusokat, kalkulátorokat, bérelszámolókat stb. foglalkoztatniuk. A tagokat a nagyobb egymásrautaltság, a közös kockázatvállalás és az anyagi érdekeltség az eddiginél sokkal jobb munkára ösztönzi. Haszon, nyereség? — A kisszövetkezet tagjait részjegyek után — az OTP- kamatnál valamivel nagyobb — évi 8 százalékos adómentes forrásból fizethető osztalék illeti meg, és egymás között feloszthatják a kifizetett bérek, adók stb. után fennmaradó tiszta jövedelmet. Veszteséges gazdálkodás és rossz üzletpolitika esetén azonban nem kaphatnak állami támogatást, csődbe jutnak. Ilyenkor a szerzett jövedelem egy részét vissza kell fizetni a tagoknak. A szövetkezet pedig megszűnik, ha önerőből nem képesek: talpraállni. Januártól kisszövetkezet alakítható alkatrészek gyártására, különféle javító-szerelő munkák végzésére, magánlakás-építés elősegítésére, könyvelési feladatok „albérletben” való ellátására, divatcikkek előállítására stb. (A Hétfői Hírekből) Tőle is többe került az ittas vezetés Szabó János 21 éves nyírbogáti lakosnak. Szabó június 27-én ült részegen kocsija volánja mögé, s a Vasvári Pál utcában ittassága miatt elveszítette uralmát a kocsi felett, felhajtott a jobboldali útpadkára, majd egy lakás betonkerítésének ütközött, és felborult. Szabó súlyos, utasa könnyebb sérüléseket szenvedett. A bíróság 6000 forintra büntette Szabó Jánost, és másfél évre eltiltotta a járművezetéstől. Prog László 29 éves napkori lakos június 20-án délután Máriapócson közlekedett részeg állapotban segédmotor-kerékpárral, s elütött egy máriapócsi lakost, aki szerencsére könnyebb sérülésekkel megúszta a balesetet. A részegen vezető Prog Lászlót a Nyírbátori Járásbíróság 6000 forintra büntette és másfél évre eltiltotta a járművezetéstől. Valamennyi ítélet jogerős. R. G. Bevont jogosítványok Ittasan a volánnál A KÉPERNYŐ ELÜTI Röviden néhány múlt heti produkcióról. Sokat ígérőnek mutatkozik — az első rész megtekintése után — a magyar—olasz koprodukci- ós négyrészes filmsorozat, Az isztambuli vonat. Több okból is. A közelmúlt története iránti érdeklődés (bizonyíték rá számos hazai és külföldi könyv- és filmsiker), az irodalmi színvonalú „alapanyag” (a világhírű Graham Greene regényéből Kardos G. György készítette a forgatókönyvet) és a tévés megjelenítés ígéretes művészi igényessége egyaránt felfokozhatta érdeklődésünket a további részekhez. A krimikről szólva, úgy tűnt a múlt héten, hogy a mese- és krimibeli igazságszolgáltatás (az igaz meg- dicsőül, a gonosz bűnhődik) sémájától mintha divatos volna eltérni. Az egyik ilyen — francia — film, A vizsgálóbíró asszony a lélektani motívumok vizsgálatára építette a nyomozást. Minket ugyan meggyőzött, de persze, sem kellő izgalmakat, sem perdöntő bizonyítékokat nem produkálhatott. Mégis elviselhető volt, elsősorban a nagyszerű Simone Signorét (RuttkaiÉva mindenben méltó szinkronizálásában) bensőséges emberi árnyalatokat bemutató, illetve az ilyenekre „ráérző” játéka miatt. A másik a vasárnapi olasz— francia—spanyol film, az agyonbonyolított (a több oldalú koprodukció átka) és rendkívül túlnyújtott A két aranyember volt. Krimiben is régen láttam ilyen sok, erőszakoltan kiagyalt képtelenséget. S ami végképp megbocsáthatatlan, az nem is a — igaz. hogy az aranytéglák nélkül — vidáman lelépő bűnözők megmenekülése az igazságszolgáltatás elől, hanem a film sótlan unalmassága. Nem tudhatom, hogy hány szülő figyelt föl a televízió kitűnő gyermek- és ifjúsági műsoraira, már csak azért is, hogy legyen mit gyermekének ajánlania, és legyen mód a közös élményszerzésükre. Rangos szerzők műveit kiváló színészek tolmácsolják bennük nagy-nagy szeretettel és látható élvezettel, bizonyítva azt, hogy színvonalában gyermekes műsor tulajdonképpen nincs, csak jó, művészi produkció lehetséges. Akár felnőtteknek, akár a legifjabbaknak. Mindez a vasárnap délelőtti Varázsgömbről jutott eszembe, melyben — egy kissé hosszadalmas rajzfilm után — Páskándi Géza mesejátékában (Zenélő golyólisok) olyan szívderítőén komédiá- zott Harsányi Gábor (Kis- katona), Balázs Péter (Tátika) és még több igen népszerű színész, hogy egyszerűen nem lehetett felállni a képernyő elől. (Állva vajon ki nézi otthon a műsort?) A vasárnap délutáni vidám műsorok közül a többnyire szívesen vett Nótaszóban most Pest-Budáról szólt a nóta, párját ritkító igénytelenséggel zenében-szöveg- ben egyképpen, egy-két szám kivételével. Nem vagyok sem az ún. magyar nótát, sem operett- vagy kabarékupiét elutasító. De amit ebben a műsorban adtak elő — az egyébként nyilván méltóbb feladatokra képes, rokonszenves előadóművészek —, az „alulmúlja” az érdemi kritikai megjegyzéseket. Azért egyet közülük mégis hadd említsek meg: egyszerűen nem értem hogyan kerülhetett egy mai nótaszóba a háromszáz (!) ablakos házikóépítés egy olyan „csárdás kis babának”, akinek még egy tükrös szoba is rendelkezésére állt volna, hogy legyen hol púderoznia magát... Merkovszky Pál A RADIO MELLETT Bizonyára sok hallgató érdeklődését keltik majd fel annak az elmúlt héten megkezdett sorozatnak a további adásai is, amely az Egyes számban, többes számban címet kapta, s amelyben az emberi kapcsolatokról van szó. Az első beszélgetés általában a kapcsolatok minősége, a magatartás alapvető vonásainak kialakulása, a számba jöhető körülmények erre gyakorolt hatása körül forgott. Szó esett arról is, hogy régebben — 25—35 éve — az egyénnek és a közösségnek szorosabb kapcsolódása azt is jelentette: egy-egy közösség nagyobb és közvetlenebb befolyással volt az egyénre, nemcsak az egyén magánéletére, hanem egyéniségére, belső — lelki — életére is. A közösség, ha az valóban közösséggé szerveződött egység volt. csaknem teljesen maga alá rendelte az egyént, akinek nem lehettek magánéleti titkai sem. Azt hiszem, az ma már nyilvánvaló, hogy ez túlzás volt, bármennyire önkéntes alapon kezdődött is. Ez a probléma azért került most ide, mert a sorozat második adása — a Generációk egymás közt — társította. Ebben ugyanis a három generációs együttélésről beszélgettek két riportban és a hozzá fűzött szakértői megjegyzésekben. Az egyik riport (inkább monológ) azzal a tanulsággal zárult, hogy még a kisebb — családi — közösségben sem lehetséges három generáció együttélését megvalósítani, mert az egyén (főleg a fiatal) a saját rovására, az elviselhetőnél nagyobb engedményeket kénytelen tenni, s ezáltal egyéniségét nem teljesítheti ki. A másik családban nyolcán élnek egy lakásban, szintén három nemzedék. Itt az együttélés megoldottnak tűnik, a családtagok szeretik egymást, és kölcsönösen figyelemmel vannak egymás iránt. Itt sem megy azonban lemondás nélkül az együttélés. Ebből az első két adásból is érezhető, sejthető, hogy mindannyiunkat érdeklő, érintő kérdésekről fog szólni ez a sorozat, remélhetően legalább olyan figyelemlekötő módon, mint az első két alkalommal. Az OIRT hangjátékfesz- tivál bemutatójaként hangzott el Jordan Radicskov színművének rádióvóltoza- ta, a Zűrzavar. Különös hangulatú darab. Az elején azt hiszi az ember, hogy anekdotázó parasztok szavait hallja, meglehetős — kocsmai légkörű — összevisszaságban. Aztán kezdi sejteni, hogy ezek az emberek valamit nem akarnak kimondani, elmesélni. Végül kiderül, hogy ezek nemhogy egy bizonyos dolgot, eseményt nem akarnak elmondani, hanem egyáltalán semmiről nem akarnak őszintén beszélni. Egyetlen dolgot vallanak meg őszintén. Azt hogy a beszéd, a szöveg arra kell, arra jó, hogy a gondolataikat, valódi érzéseiket eltakarhassák vele. Nyilván megvárt rá az okuk, s megvan Radicskovnak is, hogy figyelmezteti nézőit, hallgatóit: a ködösítés, a valóság elkendőzése nem vezet jóra. Seregi István
