Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

[Bfam^rdrszag [ XXXVIII. évfolyam, 186. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1981. augusztus 9., vasárnap | XXXVIII. évfolyam, 186. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1981. augusztus 9., vasárnap VILÁG PROLETÁRJA!, AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA MA Kempingező külföldiek (2. oldal) Egy nehéz délelőtt (3. oldal) Vasárnapi melléklet (5—12. oldal) Kezdődhet a szüret Piroslik az alma Két hét, és kezdődik az al­maszüret. A szakemberek úgy számítják, hogy augusztus húszadika után szedhető a fehér alma, a hónap végén a homokosabb területen gaz­dálkodó nagyüzemekben pe­dig már az első piros alma is ládába kerül. Szeptember ele­jén általánosan megkezdik Szabolcs-Szatmár megyében a szüretet. A almaszedés előkészítése nem kis gondot is jelent a gazdaságoknak. Elsősorban a kézimunkaerőt kell biztosíta­niuk, s nem kevés export- és szedőládát. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán megtudtuk, hogy ebben az esztendőben több mint másfél millió mun­kanap szükséges az alma le­szedéséhez. Az egész szüretet negyven napra tervezték és így elegendő a rendelkezésre álló munkáskéz. A termelőszövetkezetekben huszonháromezer tag, alkal­mazott és családtag várja a szüret kezdetét. Jó gyakorlat, hogy ilyenkor a melléküzem- ágakban szüneteltetik a ter­melést és az irodai dolgozók is a kertekben tevékenyked­nek. Az ipari üzemekben dol­gozók közül is több ezren szedik majd az almát, össze­sen húszezer közép- és 17 ezer általános iskolai tanulót várnak a gazdaságok. Az or­szág egyetemistái és főiskolá­sai közül huszonkétezren for­dulnak meg a szabolcsi tábo­rokban tizenkét napos tur­nusokban. Újként üdvözölhe- tök majd a budapesti orvos- tudományi egyetem és a test- nevelési főiskola hallgatói. A honvédség — a korábbi évekhez hasonlóan — az idén is segíti az őszi betakarítást. A gyümölcsösökben egyéb­ként már a tizenötödik, ti­zenhatodik permetezésnél tartanak. Ennek meg is van az eredménye, jó minőségű az alma. Szántás, tarlóhántás A mezőgazdasági üzemek­ben csupán másfél napos ki­esést okozott a hét eleji nagy károkat okozó vihar. A mun­kát folytatták ott, ahol abba­hagyták, a szalmakazlazás, a tarlóhántás illetve a nyári szántás a legfőbb feladat. A tarló mintegy 80 százalékát már rendbetették az üzemek, közel 4 ezer hektáron zöldell a másodvetés. Vannak üze­mek, ahol a silókukorica be­takarítását is megkezdték. Változatlanul nagy munkát jelent a zöldségfélék: a para­dicsom, az uborka szedése, a nyári burgonya ásása. A szerelőműhelyekben már az őszi betakarításhoz készí­tik elő a gépeket. A kombáj­nok egy részét kukorica­adapterekkel szerelik fel. Ez a munka gyorsan halad, hi­szen a gabona betakarítása az idén nem viselte meg túlsá­gosan a gépekét. Munkás-paraszt találkozók, nagygyűlések alkotmányunk ünnepére készül Szabolcs-Szatmár lakossága Ünnepi programmal készül megyénk augusztus 20-ra, az alkotmány napjára. A Ha­zafias Népfront szervezésé­ben népünnepélyeket, gyűlé­seket, munkás-paraszt talál­kozókat, kulturális és sport- rendezvényeket tartanak a falvakban, városokban az alkotmány törvénybe iktatá­sának 32. évfordulója alkal­mából. A megyei nagygyűlést au­gusztus 19-én Kisvárdán ren­dezik, délután öt órakor. Az ünnepi esemény előadója Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter. A kis- várdai és a környékbeli dol­gozókon kívül meghívták ide a záhonyi átrakókörzet vas­utasainak képviselőit is. A nagygyűlést kultúrműsor kö­veti, amelyben a Kisvárdai gyermekkórus és citerazene- kar, a Tiszabezdédi pávakör és az Ajaki népitánc-együttes lép fel. Ünnepi gyűlések lesznek a megye más településein is, ahol párt-, állami, társadalmi vezetők, országgyűlési képvi­selők mondanak beszédet. Augusztus 20. alkalmából kitüntetéseket is átadnak a népfrontmunkában, illetve a társadalmi munkákban ki­tűnt dolgozóknak. Nyíregyházán a hagyomá­nyoknak megfelelően ünnep­ük meg az alkotmány nap­ját ; munkás-paraszt találko­zók, kulturális és sportren­dezvények lesznek. Augusz­tus 19-én a Hazafias Nép­front városi bizottsága ünne­pi megemlékezést tart, s itt adják át a mozgalomban dol­gozó aktivistáknak a Kiváló és Érdemes Társadalmi Mun­kás kitüntető jelvényeket. A körzeti népfrontbizottságok kiállításokat, vetélkedőket, sportrendezvényeket szervez­nek, tanyanapokat tartanak. Az idén is megrendezik a megyeszékhelyen a jósaváro- si napokat, amelyek meg­nyitója augusztus 20-án reg­gel 8 órakor térzenével veszi kezdetét. A 15. számú álta­lános iskola kiállításoknak ad otthont, az Ungvár sétá- gyon pedig autós ügyességi versenyt, KRESZ-vetélkedőt rendez a megyei KBT, a Vo­lán Vállalat és az ATI. A Május 1. téren két órától gyermekprogramok lesznek. Az 1. sz. gyakorlóiskola sportpályáján este hat órától kulturális műsor szórakoz­tatja a jósavárosiakat: nép­táncokat, citeraműsort, pá­vakört láthatnak az érdek­lődők) majd divatbemutató lesz. A megyeszékhelyhez tarto­zó Rozsrétszölőben tanyana­pot tartanak, amelynek kere­tében alkotmánynapi meg­emlékezés, kulturális és sportműsor lesz. A kialakult tsz—ipari üzem kapcsolatok keretében 19-én a papírgyár—Béke Tsz, gumigyár—Vörös Csillag Tsz munkás-paraszt találkozóira kerül sor, 20-án pedig a kon­zervgyár dolgozói és a Ság- vári Tsz tagjai találkoznak. Ünnepi díszbe öltözik az alkotmány napja tiszteletére Tiszavasvári is. Augusztus 19-én a nagyközség ipari üze­meinek, termelőszövetkeze­teinek és intézményeinek dolgozóit ünnepi nagygyű­lésre hívják meg, ahol a ter­melőszövetkezeti dolgozók képviselői új búzából sült kenyeret nyújtanak át az ipari üzemek képviselőinek. Az ünnepségen kitüntetések átadására is sor kerül, majd kultúrműsoron szórakozhat­nak a nagygyűlés résztvevői. Kosárexport Szatmárcsekéről Tíz asszony ismerkedik a kosárfonással ezekben a he­tekben Szatmárcsekén. Vala­mennyien háziasszonyok vol­tak eddig, míg a Mátészalkai Háziipari Szövetkezet felhí­vására munkába nem álltak. A szövetkezet tőkés országok­ba szállítja majd a kosarakat. Terv szerint az ősz első felé­ben már exportra dolgoznak a csekei asszonyok: évente másfél-kétmillió forint érték­ben. Vásári készülődés Tíz szabolcsi szövetkezet állít ki az őszi BNV-n A Budapesti Nemzetközi Vásárokon hosszú ideje részt vesznek a szabolcs-szatmárí vállalatok, ipari szövetkeze­tek is. Az idei vásáron — ahol szeptember 18-án nyit­ják meg a kapukat — szép számmal képviseltetik magu­kat a szabolcsi ipari szövet­kezetek, negyvenegyőjük kö­zül tízen állítják ki termékei­ket. A múlt esztendőhöz hason­lóan a kiállításon és vásáron való résztvétel összehangolá­sát ebben az évben is a me­gyei szövetség vállalta magá­ra, s a rendezés a jól bevált gyakorlatot követi majd: az érdeklődők egy helyen, az F-pavilonban találhatják meg a szabolcsi szövetkezetek ter­mékeit. A kollektív kiállítás nyolcvanöt négyzetmétert fog­lal majd el a BNV egyik leg­látogatottabb csarnokában. A tíz megyei kiállító között egy az új, a Nyíregyházi Fotó- és Műanyagipari Szövetkezet. A szabolcsi szövetkezetek a mostani BNV-n a már koráb­ban sikerrel készített termé­kek mellett új, a boltokban A szabolcsi cipőgyártás egyik fellegvára a Rakamazi Cipő­ipari Szövetkezet. még csak ezután kapható gyártmányokat is felvonultat­nak a kereskedők és gyártók nagy, őszi seregszemléjén. A gávavencsellőiek többek kö­zött a már hagyományosnak számító női cipőkkel és csiz­mákkal, a nagykállóiak és a nyíregyháziak férficipőkkel, a rakamaziak női csizmákkal és szandálokkal szerepelnek. A Fehérgyarmati és a Nyír­egyházi Ruházati Szövetke­zet divatos női ruhákkal, a kisvárdaiak és nagykállóiak fiú- illetve férfiöltönyökkel, műbőr dzsekikkel és gyer­mekkabátokkal vesznek részt a vásáron. A rakamazi cipészek a leg­újabb divatot követő nyúj­tott felsőrészű, tűsarkú csiz-_ mákat, tűzött szandálokat, a" nyíregyháziak új típusú mo- kasszinokat, a Kisvárdai Ru­házati Szövetkezet pedig az eddig az USA-ba exportált férfiöltönyeit állítja ki. (bg) Viharmérleg: 3000 lakás és 44 tsz károsult Gyors intézkedések a helyreállításra Egy hete lesz már holnap, hogy ítéletidő vonult el Sza­bolcs-Szatmár megyének egy jelentős része fölött, de még mindig változnak azok a szá­mok, amelyek a jég, a vihar okozta károk’ nagyságát jel­zik. A hét közepén kétezerre becsülték a megrongálódott lakások számát, a hét végére az Állami Biztosítóhoz 11 hí­ján már 3000 kárbejelentés érkezett, 111 egyéni dohány- termelő és 450 almatermelő igényelt szakértőt és kérte a kár megtérítését. ' Készül a Tajga II. Negyven Tajga II. lakókocsit szállított ez évben a Mezőgép fehér- gyarmati gyáregysége a Szovjetunióba. A kocsiban 4 személynek van fekvőhelye, be­épített szekrények, székek, asztal, hősugárzó, illetve hűtőszekrény is helyet kap. A vontatható, telepíthető, hálózatról és telepről egyaránt üzemeltethető lakókocsi egyenkénti értéke meghaladja a 220 ezer forintot. A képen: szerelik a Tajga Il-t. Mint már beszámoltunk ró­la, a legtöbb kárt Mátészalka lakásaiban okozta az ököl nagyságú jég, de Tornyos­pálcán, Tuzséron, Aranyos­apátiban, Újkenézen, Nyír- bélteken, Mezőladányban, Jármiban, Fényeslitkén, Pet- neházán és Dögén is jelentős anyagi kár keletkezett. Nem kerülte ki a jég a tanácsok kezelésében lévő intézménye­ket sem: a legtöbb óvodát, is­kolát, egészségügyi, kulturá­lis intézményt Mátészalkán kell helyreállítani, de a kis­várdai járásból is negyedmil­liónál nagyobb kárról érke­zett jelentés, Aranyosapáti­ban pedig hatszázezernél is többre becsülik az óvodák­ban, iskolákban, a szolgálati lakásokban, az egészségház­ban, az öregek otthonában, a posta és a tanács épületében keletkezett károkat. A szerdai 17-ről a hét vé­gére 44-re emelkedett azok­nak a mezőgazdasági nagy­üzemeknek a száma, amelyek a biztosítóhoz fordultak ká­ruk megtérítése miatt. Leg­több helyen a gyümölcsös­kertekben, a dohányföldeken, a napraforgóban, a kukoricá­ban és a cukorrépában oko­zott kárt a jégverés. Súlyos károkat jelentettek a tisza- eszlári, a pátrohai, a tuzséri, a nagyhalászi, az aranyos­apáti, a petneházi, a nagy- kállói, a vásárosnaményi, a nyírmeggyesi, a papi, a bal- kányi, a jármi, a varsány-. gyürei, az ömbölyi, a kálló- semjéni, a nyírmadai, a kis- ari, az eperjeskei, a fényes- litkei, a tornyospálcai, a nyír- tassi, a záhonyi, a mándoki, az encsencsi, a mátészalkai, a nyíregyházi Ságvári és Béke, a tunyogmatolcsi, a gáva- vencsellői, a nyírbogáti, a nyírteleki, a szakolyi, a nyír- mihálydi, a szabolcsbákai, a dombrádi, a vasmegyeri, a penyigei, a kölesei, a nyírka­rászi és a demecseri terme­lőszövetkezetekből, a Nyír- tassi, a Nyírlugosi, valamint a Balkányi Állami Gazda­ságból. Az Állami Biztosító kár­szakértői kedd reggel óta jár­ják a falvakat és a hét végé­re több száz család kárát be­csülték fel és sokan a kárté­rítés összegét is megkapták már. Nem szünetelt a munka szombaton és nem szünetel ma sem, Budapestről Békés és Hajdú megyéből is érkez­tek szakértők, hogy gyorsab­bá váljon a munka. A me­zőgazdaságban és a családi házakban okozott kár nagy­sága az Állami Biztosító gyors felmérései szerint meg­haladja a 200 milliót. Ettől valószínű több kárt okozott a jég és a vihar, de sok családi házra és háztájira nem kö­töttek biztosítást, s van me­zőgazdasági nagyüzem is — például a Mátészalkai Állami Tangazdaság —, amelyik biz­tosítás híján nem számíthat 30 millióra becsült kára meg­térítésére. Ahol a lakóházak­ra nem kötöttek biztosítást, ott a belvízkárokról szóló jogszabály alapján az OTP kamatmentes hitelt nyújt a helyreállításhoz. A lakóházakban és középü­letekben keletkezett károk (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents