Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-30 / 203. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. augusztus 30. Joggal hívták fel a figyelmet a dél-afrikai akció időzítésére is: közvetlenül azelőtt ment végbe, hogy a jövő csütörtökön megkezdődik a Namíbia — a jövőjének szentelt rendkívüli ENSZ-ülésszak. Dél-Afrikának egyetlen befolyásos támogatója akadt: az Egyesült Államok, amely mindmáig nem létesített diplomáciai kapcsolatokat Angolával, viszont a világszervezeti tilalmak ellenére, erősíti a szálakat az apartheid-uralommal. Ezt a korábbi kormányzatok alatt is megtette, de lehetőleg kerülve a nyilvánosságot, szégyenlősen. A Re- agan-adminisztráció, amikor „terroristaként” ítéli el a nemzeti felszabadítási mozgalmakat, teljes nyíltsággal a dél-afrikai gyarmatosítókat és fajüldözőket pártfogolja a namíbiai függetlenségi harcosokkal szemben. Ezért alkot egységet az utóbbi időszak három fegyveres incidense, jóllehet az angolai tartományokban nem amerikaiak, hanem dél-afrikaiak voltak a Á hét három kérdése végrehajtók, a bombák kioldói, a lövegek elsütői... Események címszavakban HÉTFŐ: Az afgán kormány tárgyalásokat javasol szomszédainak, Pakisztánnak és Iránnak — A kenyai fővárosban Nyugat- Szahara jövőjéről tanácskozik az Afrikai Egységszervezet különbizottsága — Cheysson Indiában KEDD: Szadat és Begin tizenegyedik találkozója Alexandriában — Damaszkuszban megbeszélésekre kerül sor Kadhafi, Asszad és Arafat között, új arab csúcsértekezletet sürgetnek — Pinto Balsemao kormányfői megbízatása Portugáliában — Vita a költségvetésről az amerikai kormány tagjai között SZERDA: Kania beszéde Poznanban majd Varsóban. Glemp katolikus egyházfő nyugalomra és munkára szólít; a Szolidaritás szélsőségesei fokozzák a társadalmi feszültséget Lengyelországban — Kínai provokációk Vietnam határán CSÜTÖRTÖK: Spanyolországban a kormány újabb lépéseket tesz - a NATO-hoz való csatlakozás érdekében — Heves nézet- eltérések Bonnban a szociáldemokraták békefórumán az atlanti fegyverkezési tervekről — Tiltakozások Japánban az Okinawáról startoló amerikai felderítő gépek koreai útjai ellen PÉNTEK: összeül a Biztonsági Tanács, miután napok óta tart a dél-afrikai agresszió Angola ellen; világszerte erőteljesen bírálják Pretoriát, amely igyekszik kicsinyíteni akcióját s Washington cinkosságára támaszkodik SZOMBAT: Üjabb terrorcselekményekről érkezik hír Salvadorból — Firjubin szovjet külügyminiszter-helyettes pakisztáni látogatása nyomán Zia-ul Hak hasznos és pozitív tanácskozásokról nyilatkozik. O Milyen összefüggés mutatkozik az elmúlt napok veszélyes,, fegyveres incidensei között? PO-szervezet támaszpontjait akarták megsemmisíteni a dél-afrikai gyarmati megszállás alatt levő terület északi Az elmúlt napokban különös figyelmet kiváltott fegyveres incidensek, földrajzilag meglehetősen távol estek egymástól. Van azonban egy olyan'mozzanat, amely mégis összekapcsolja e látszólag egymástól elkülönült fejleményeket. Ez pedig — teljes nyíltsággal vágy burkoltan, a kulisszák mögött — Washington békét veszélyeztető politikája, sok esetben egyenesen provokatív magatartása. Még mindig nem ültek el a Sidra-öböl felett lezajlott, „légicsata” hullámai, az amerikai és líbiai jelentések továbbra is ellentmondóak. Ami azonban vitathatatlan, hogy az amerikai politika szándékosan, játszott a tűzzel, amikor hadgyakorlatait a Líbia által igényelt felségvizek felett is megrendezte, s közben lélektani körítésként az amerikai sajtó szinte hemzsegett a Líbia-ellenes, a Kadhafi rendszerének megdöntését taglaló kommentároktól. Vajon, hogy érezne az Egyesült Államok, ha Amerika partjaihoz közel rendeznének ilyen jellegű gyakorlatokat, milyer szavahihetősége lehet a Washington által is elvben szükségesnek tartott „bizalomerősítő intézkedéseknek” (a hadgyakorlatok előrejelzése stb.), amikor az óceáni hadgyakorlatokat ez esetben a bizalmatlanság erősítésére használták fel? szomszédságában. Páratlan cinizmussal és képmutatással az angolai, hadsereget tették felelőssé, mert fellépett a független országba 2—300 kilométer mélységben benyomult dél-afrikai csapatok (számukat negyven-hatvan- ézer között becsülték) ellen. A dél-afrikai támadást világszerte elítélték, fgy tett az Afrikai Egységszervezet, az el nem kötelezettek mozgalma, de felemelte szavát az Angolával közös történelmi múlttal és nyelvvel rendelkező Brazília és több nyugat-európai állam, Franciaország, az NSZK, Nagy-Britannia is. A szovjet távirati irodát, a TASZSZ-t felhatalmazták annak közlésére, hogy Moszkva nem lehet közömbös az Angolát ért agresszióval kapcsolatban, s emlékeztettek a két ország között érvényben levő barátsági szerződésre. (Angola tudja, mit jelent a barátok segítsége, hiszen kubai inter- .j nacionalisták segítettek függetlenségének megvédésében.) Arkagyij Sztrugackij Borisz Sztrugackij: Alig néhány nappal a földközi-tengeri közjáték után, immár nem a 6., hanem a 7. amerikai flotta övezetéből érkezett egy figyelemre méltó hír. A KNDK tiltakozott az amerikai felderítő gépek berepülései ellen és Japánban követelték: ne engedjék meg az Okinawáról, tehát japán területről startoló SR—71-es kémrepülőgépeknek a Koreaifélsziget feletti, más államok szuverenitását sértő tevékenységét. (Az eset az amerikai sajtóban is visszhangot kapott, miután — láthatólag figyelmeztető jelleggel — légvédelmi rakétát lőttek fel a KNDK-ban, ha nem is az amerikai gép közvetlen szomszédságában. Tűzveszélyes helyzet alakult ki — nem először — Afrika déli részében: a dél-afrikai hadsereg nagyarányú behatolást hajtott végre Angolában. Ürügyként arra hivatkoztak, hogy a Namíbia függetlenségéért küzdő SWANehéz istennek lenni 25. Unó mogorván közölte: — Éjjel, ahogy az úr elrohant, Kira lejött, és megkérdezte, itt volt-e a dón vagy nem. Biztosan azt hitte, csak álmodta az egészet. Én azt mondtam neki, hogy mióta az úr este őrségre ment, vissza sem jött... Rumata elfordult és mélyet sóhajtott. Nem könnyebbült meg. Még rosszabbul érezte magát. — ... Én meg egész éjjel íjjal ültem a báró mellett: atO Mit hozott az újabb Szadat—Begin-találkozó? Tizenegyedik alkalommal találkozott negyvenöt hónap leforgása alatt Szadat egyiptomi elnök és Begin izraeli miniszterelnök — ezúttal Alexandriában. Nem hiányoztak a szokott dramaturgiai fogások: ellentétek, berzenkedések, enyhe bírálatok, majd a nagy kibékülés, az államférfiúi bölcsességnek tu- Jaidonított közös nevezőre '’jttlás^Mint a megelőző csúcsértekezletek során, ezúttal is sikerre voltak ítélve: sem saját belpolitikai helyzetüket tekintve, sem a Washingtonhoz fűződő viszonyból következően nem engedhették meg a veszekedés eltúlzását. A megbeszélések eredményeként újabb nekifutás következik a palesztin autonómia tárgyalásokon, valószínűleg már szeptemberben. Szemmel láthatóan nem sok derűlátással: a palesztin ügyet nem lehet úgy megoldani, hogy nem biztosítják igazi önrendelkezésüket s a tárgyalásokról kizárják törvényes lu képviselőjüket, a PFSZ-t. fgy azután — egy tói féltem, hátha részeg fejjel feltolakszik. — Köszönöm fiacskám — bökte ki nagy nehezen Rumata. Felhúzta a cipőjét, kiment az előszobába, kis ideig a sötét fémtükör előtt állt. A kaszparamid kifogástalanul hatott. A tükörben egy elegáns, nemes dón látszott, akinek arca kissé beesett a fárasztó éjszakai ügyelettől. Aranyabronccsal leszorított, nedves haja puhán és kecsesen omlott alá arca két oldalán. Rumata gépiesen megigazította az objektívet az orrnyerge fölött. Szép jeleneteket figyelhettek meg ma a Földön, gondolta komoran. Eközben megvirradt. A poros ablakon benézett a nap. Csapódtak a spaletták. Az utcán álmos hangok szólongat- ták egymást. Rumata felment, kopogott, s belépett a dolgozószobába. Kira a karosszékben ült, mint tegnap. Fölemelte tekintetét, és aggodalommal pillantott a férfi arcába. — Jó reggelt, kicsikém — mondta Rumata. A lány megkérdezte: — Elfáradtál? — Igen, egy kicsit. És megint mennem kell. — Készítsek neked valamit? beirúti lap példázatával — folyik majd az alkudozás egy olyan „áruról”, amellyel nem rendelkezhetnek. Folyik a dinamikusnak feltüntetett hely- benjárás, miközben mindenki tudja: nem tudnak és nem akarnak, eredményt elérni. Alexandria mellett Damaszkusz volt a közel-keleti tárgyalások ellenpólusa. Kadhafi, Asszad és Arafat a legújabb események fényében újabb arab csúcsot sürgetett s a líbiai vezető találkozott más arab államférfiakkal is, sőt hosszas szünet után ismét beszélő viszony jött létre Szaúd-Arábiával. (Szaúd-Ará- bia egyébként nemrég előterjesztette saját rendezési tervét, lényegében hasonló véleményt formált a Párizsban vendégeskedő Husszein jordániai király is.) A közel- keleti kibontakozást kereső megbeszéléssorozat a jelek szerint magasabb sebesség- fokozatra kapcsolt, igaz a haladás nem ígérkezik egyszerűnek: Alexandria az útakadályokát is jelezte... O Mi a lényege az új afgán kormánynyilatkozatnak? A nemzetközi híradásokban ma az egyik legtöbbet szereplő országnév Afganisztán. Sokféle javaslattal élnek — a legtöbbel sajnos nem az afgánok — az ázsiai és a világbéke érdekében. Ezért keltett élénk visszhangot a valóban illetékesnek, az afgán kormánynak a nyilatkozata. Ez az okmány, miután kizár minden külső beavatkozási kísérletet, tárgyalásokat indítványoz a szomszédoknak, Pakisztánnak és Iránnak, akár az ENSZ képviselőinek jelenlétében: intézkedéseket szorgalmaz a menekültprobléma megoldására: s a helyzet általános megnyugvásának, enyhülésének következményeként lehetségesnek tartja az Afganisztánban tartózkodó szovjet csapategységek visszavonását. (Azok feladata éppen a külső fenyegetés ellensúlyozása.) A nyilatkozat közzétételével egy időben tárgyalt Pakisztánban Firjubin szövjet külügyminiszter-helyettes, hosszabb idő óta ez volt az első közvetlen kétoldalú kapcsolatfelvétel. A pakisztáni elnökkel való találkozás nyomán első ízben érkezett olyan pakisztáni reagálás, amely nem volt teljesen elutasító a lehetséges tárgyalásokkal kapcsolatosan. (Több nyugati hírügynökség még néhány, órával korábban az új javaslatok egyértelmű elvetéséről írt...) A hír friss, többet mondani korai lenne. Maradjunk a feltételes módnál: ha Pakisztán és remélhetőleg Irán is a realitások jegyében közeledik a rendezéshez — lényegesen javulhatnak a kibontakozás esélyei. Réti Ervin — Köszönöm, nem kell. Unó majd készít. Rumata érezte, hogy a hazugság fala emelkedik közéjük. Eleinte vékonyka, majd egyre vastagabb és szilárdabb. Lehunyt szemmel ült, miközben Kira különféle parfümökkel óvatosan megnedvesítette a gallérját, az arcát, a homlokát, a haját. Azután a lány így szólt: — Valami szörnyűt, nagyon szörnyűt álmodtam. A fal olyan vastag lett, mint egy erődé. — Űj helyen mindig így szokott lenni — felelte Rumata képmutatóan. — Meg aztán a báró is biztosan ri- csajozott odalent. — Hozassak reggelit? — kérdezte a lány. — Hozass. Kira kiment, és Rumata hallotta, amint nyugodtan beszél Unóval. Azután visszajött, leült a férfi székének karfájára, és elkezdte mesélni az álmát, ő pedig hallgatta, és érezte, hogy a fal percről percre egyre vastagabb és rendíthetetlenebb lesz, s örökre elválasztja őt az egyetlen embertől, aki igazán közel áll hozzá ebben a rútvilágban. És akkor teljes erőből nekirontott a falnak. (Folytatjuk) (Folytatás az 1. oldalról) nyi kiállításokra kérték fel. Ezeken a kiállításokon, s ezenkívül még hazánkban negyven helyen szerepelt a „Felszabadult” című szobor. A 240 centiméter nagyságú férfialak — az alkotó szavait idézzük — egy romos betonbunkerből lép elő, kitárt karokkal a fényt, az életet, a szabadságot öleli magához. Az élet, az új élet jelképe a szobor kezében tartott virágcserép, virággal. A szobrot fogadó parkot Lengyel Ferenc, az emlékmű részét képező vasbetonszerkezetet, a romokat idéző hátteret az alkotó tanácsai alapján Lengyel István vezetésével a helyi költségvetési üzem dolgozói építették. Tíz év alatt nemcsak az ipar fejlődött, nemcsak lakások épültek Mátészalkán. Szabó István „Ifjúság”, Konyar- csik János „Anya "gyermekével” című szobrai, Csikszent- mihályi Róbert belvárosi „Díszkút”-ja, Orr Lajos két „Városkapu”-ja, Varró Márton „Díszkút”-ja, a SZÁTG székházáían Szabó Béla üveg és intarzia ablaka, az MSZMP városi-járási bizottságán Bartl József „Falikárpit”-ja után újra nemzetközileg ismert és elismert műalkotással gazdagodott a város. Határozatok a kisüzemi tevékenység és a kiegészítő gazdaság termelésének fejlesztésére Folytatódik a lakosság növekvő és mind differenciáltabbá váló igényeinek teljesebb, jobb kielégítését szolgáló intézkedések sorozata. Az Elnöki Tanács pénteki ülésén ennek jegyében alkottak törvényerejű rendeleteket akisüzemi és szövetkezeti gazdálkodás jogi feltételeinek továbbfejlesztésére. Ezek a jogszabályok részét képezik az állami, szövetkezeti és kisárutermelés fejlesztését célzó széles körű szervezet- fejlesztési feladatok megvalósításának. A most elfogadott jogszabályok a többi között lehetőséget teremtenek a változó követelményekhez gyorsabban, rugalmasabban igazodó szervezeti formák, a kis szövetkezetek, valamint az ipari és szolgáltatási szakcsoportok létrehozására. Rendelkezéseket fogadtak el a lakosság számára nyújtott szolgáltatások jelentős részét adó kisipar továbbfejlesztésére. Egyben felhatalmazták a Minisztertanácsot a polgári jo_ gi társaságokra vonatkozó eddigi előírásoktól eltérő együttműködési forma, a gazdasági munkaközösség szabályainak megalkotására. Az 1982. január 1-én életbe lépő új jogszabályok a XII. pártkongresszus határozatainak szellemét tükrözik. A kongresszus határozata — mint ismeretes — konkrétan megfogalmazta: „Az életkörülmények javítása megköveteli a szolgáltatások iránti igények jobb kielégítését... Közgazdasági eszközökkel ösztönözzék, rugalmasabb szervezeti formákkal mozdítsák elő, hogy bővüljön a szolgáltatások köre és javuljon minősége”. Ugyancsak a kongresszusi határozat szögezte le — s a jogszabályok kidolgozói ezt is messzemenően figyelembe vették —, hogy az új szervezeti formáknak lehetővé kell tenniük a munkaidőalap hatékony kihasználása mellett az egyéni, a családi munkaerőtartalékok jobb hasznosítását. A mostani intézkedések tehát valóságos társadalmi igények, szükségletek kielégítését célpzzák. Azt várjuk tőlük, hogy működési területet biztosítsanak eddig kiaknázatlan alkotó energiák számára: elsősorban a szolgáltatások bővítésében, színvonalasabbá tételében kamatozzanak, s járuljanak hozzá a lakosság életkörülményeinek javításához, a társadalom és gazdaság szocialista alapjainak erősítéséhez. A kisszövetkezet a tagok kezdeményezésére alakulhat meg, elsősorban a szolgáltatások jobbítására, körének bővítésére. Egyaránt lehetnek fő-, illetve mellékfoglalkozású dolgozói, akik tagsági vagy alkalmazotti viszony keretében tevékenykedhetnek. E formában az eddiginél jobban kifejezésre jut a tagok felelőssége. Ök dönthetnek ugyanis arról, hogy a kisszövetkezet jövedelmének mekkora hányadát fordítják fejlesztésre, s mekkorát a tagok és alkalmazottak keresetének növelésére. Már működő szövetkezetek keretében hozható létre az ipari termelő és szolgáltató szakcsoport, amely — mint neve is jelzi — szintén elsősorban szolgáltatásokat nyújt, illetve olyan termékeket gyárt, amelyek nagyüzemi keretek között gazdaságosan nem állíthatók elő. Viszonylagos gazdasági-vagyoni önállóságot élvez, az „anyaszö- vetkezeftel” való kapcsolatait megállapodás szabályozza. Jelenleg is működő forma a mezőgazdasági szakcsoport. Az eddigi rendelkezések azonban csak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekben tették lehetővé létrehozását. A jövőben állami gazdaságoknál, s más mező- gazdasági tevékenységet végző állami vállalatoknál is alakítható ilyen szakcsoport. Űj szervezeti forma a gazdasági munkaközösség. Ezt önállóan vagy állami gazdálkodó szervezethez kapcsoltan lehet létrehozni. Az alapvető cél itt is a fogyasztási és egyéb szolgáltatások fejlesztése és kisüzemi termeléssel az ellátás javítása. Ha a munkaközösség vállalati gazdasági munkaközösségként működik, elsősorban a vállalat eszközeit hasznosítja, a vállalatnak nagyobb befolyása van e szervezetek gazdálkodására, s egész tevékenységére, nagyobb azonban felelőssége, kockázatvállalása is. A kisüzemi gazdálkodásban rejlő tartalékok fokozott kiaknázása szükségessé tette néhány más, már eddig is működő gazdálkodási forma továbbfejlesztését. A szocialista nagyüzemekkel való együttműködésben tágabb lehetőséget nyitnak azok az új rendelkezések, amelyek alapján a létrehozandó gazdasági munkaközösségek, illetve kisiparosok bérbe vehetik a gazdálkodó szervezetek olyan kisüzemi jellegű ipari vagy szolgáltató részlegét, amely főleg lakossági szükségletet elégít ki. A most elfogadott rendelkezések a társadalmi érdekekkel összhangban szabják meg az új szervezetek és tevékenységek gazdasági, jogi, irányítási és ellenőrzési kereteit. A szabályozás a többi között legális mozgásteret biztosít eddig engedély nélküli — s emiatt lényegében ellenőrizhetetlen — tevékenységeknek. Ellenőrizhető, sza- , bályozható folyamatokat bontakoztat ki, s megteremti a végzett munka, valamint az új formákból származó jövedelmek közötti összhang biztosításának lehetőségét, ösz- szességében pedig erősíti a szocialista nagyüzemek befolyását a kiegészítő tevékenységgel foglalkozókra. Az új formákra vonatkozó és az ezekhez kapcsolódó más jogszabályok, köztük a különböző társadalombiztosítási ellátási formákra jogosultak körét kibővítő döntések, szeptember végéig jelennek meg. r J I Wk vH ■ l í- Ja! >Yv E M I * A V ___!■ I I itil A j
