Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-28 / 201. szám
2 KELET-M AGYARORSZÁG 1981. augusztus 28. Börtönből a tárgyalásra Erőszakkal elvette A börtönből kellett idéznie a másodfokú tárgyalásra a Nyíregyházi Megyei Bíróságnak Oláh Miklós 28 éves többszörösen büntetett előéletű timári lakost, mert most éppen más ügyből kifolyóan megkapott jogerős szabadság- vesztését tölti. Oláh sajátos módját választotta a motorozásnak. Tavaly szeptember 13-án megállította a segédmotor-kerékpárjával közlekedő Riczu Ferencet, s kérte, hogy adja neki oda a motort. Erre Riczu nem volt hajlandó. Eddig rendben volna, hiszen kérni lehet, de ami ezután következett, az más megítélés alá tartozik: Oláh Miklós többször pofon ütötte Riczut, majd erőszakkal elvette a járművét. Ezután a községben a segédmotorral közlekedett, és csak néhány óra elteltével vitte vissza azt a Riczu lakására. A megyei bíróság Oláh Miklóst jármű erőszakos elvétele miatt vonta felelősségre és mint különös visszaesőt egy év börtönre büntette. továbbá három évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. <k) Huszonöt éves a balettiskola Az idén huszonötödik tanévét kezdi Nyíregyházán a balettiskola, amely először 1967 őszén az akkori József Attila Megyei Művelődési Házban, Molnárné Maresh Lilli balettmester vezetésével nyitotta meg kapuját. Azóta csaknem három és fél ezer szabolcsi gyermekkel ismertette meg az iskola a balett, a mozgásművészet alapjait. Három éve az SZMT megyei művelődési házában a legtehetségesebb növendékekből amatőr balettcsoport alakult. A balettiskolát Kun Ildikó balettmester vezeti, aki maga is a nyíregyházi balettiskola egyik növendékeként kezdte pályafutását és megszerezte a balettmesteri minősítést. Szociális otthon Kisvárcián Hit írnak rólunk? BEREGI BIZONYÍTÓK Akad-e majd elegendő tehetséges üveggyári munkás a Beregben? — Erre a kérdésre keresi a feleletet a Nép- szabadság július 21-i számában megjelent riport. A felelet megnyugtató. Az üvegfúvók önszorgalomból, minden fizettség nélkül bejárnak vasárnap délelőttönként a kemencéhez, hogy gyakorolják az eddig elsajátított fogásokat, s hogy újabb üvegfu- vós trükkökre tegyenek szert. Az asszonyok befőttesüvege- ken csiszolják önszorgalomból az újfajta mintákat és bontakozó tudásukat. Mindnyájan bizonyítani akarnak, elsősorban lelkesedésből, no meg azért is, mert a környéken az üveggyárban lehet messze a legjobban keresni. ELMENNEK TAPASZTALATCSERÉRE Nyíregyháza tömegsportjáról közöl összeállítást a Népsport augusztus 12-i száma. Megtudhatjuk például, hogy 12—15 ezer azoknak a száma, akik rendszeresen részt vesznek a tömesport- ban. Három tömegsportszertár, 131 különböző pálya áll a sportkedvelők rendelkezésére. A pályák nem ötletszerűen épültek, létrehozásuk szerepelt a város fejlesztési tervében. Egyébként a népszerű újság tájékoztat arról is, hogy a városban olyan vezetők tevékenykednek, akik szeretik a sportot, s tesznek érte. Jellemző, hogy az elmúlt három évben 14 alkalommal tárgyalták a sport helyezetét — köztük a tömegsportét — az illetékes párt- és tanácsi szervek. Ezeken rendszerint előrelépést segítő határozatok szülétek, amelyeknek végrehajtásához mindig kellő segítséget adtak. MINDENNAPI ENERGIÁNK A Képes Üjság idei 29-es számában Pálfalvi Nándor az energiafogyasztással és takarékossággal foglalkozik. Többek között arról olvashatunk, hogy az ÉRDÉRT vállalat tu- zséri gyáregysége területén évente 150 ezer ürméter fenyő kéreghulladék keletkezik, amit semmire sem használnak. A hulladékot elszállítják a telepről 18—20 kilométeres távolságra és ott bányagödrökbe szórják, vagy pedig szétterítik a mezőgazdaságilag használhatatlan területen. Ez a művelet a gyáregységnek évi 10—12 millió forintjába kerül. A fakéreg hasznosítására sok javaslatuk született a nagyüzemi komposztálástól az erőmű építéséig, de ezeket saját erőből nem tudják megoldani. Most a MÉM illetékesei vizsgálják, hogyan lehetne megoldani a fakéreg hasznosítását olcsó energia- nyerésre. DOHÄNYTÖRÖK A Magyar Ifjúság idei 32. száma riportot közöl a Nyír- tassi Állami Gazdaság építőtáborában dolgozó Pest megyei fiatalok munkájáról. Pál Jutka táborvezető dicséri gyerekeit, de szóvá teszi, hogy a dohánytörés nem teszi lehetővé a brigádmunkát, nagy csapatokban kell dolgozni. Ez nehezíti az értékelést. Ráadásul magas a normájuk is ... Próbálnak egyezkedni a gazdasággal mert az igaz, hogy a gyerekek nemcsak a „bagóért” törik a dohányt (s magukat), de azért jó lenne némi zsebpénzre is szert tenni. Szerencsére a szabad időt jól megszervezi a gazdaság. Lovagolni lehet a lovasiskolában, jegyet kapnak a várszínház előadásaira, adottak a sportolási lehetőségek, EDDA- koncerten voltak, kirándultak Nyíregyházára. Román exportra gyárt 30 ezer pár mokasszint a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet. Képünk a cipőalja szalagról készült. (Császár Csaba (elvétele) o Tiszavasvári képeslap. Az Alkaloida-lakótelep új házgyárai. (E. E. felv.) Ettől sokkal jobb a helyzet a megyei szociális otthonokban. Jelenleg 8 működik Szabolcsban. A hatodik ötéves terv alatt megépül mintegy 68 millió forintért a kilencedik is. Kisvárdán, a kórház szomszédságában kap helyet a 200 személyes intézet. A meglévők közül a gacsá- lyit kivéve — ahol a legsúlyosabb értelmi fogyatékosokat gondozzák — mindenütt A nyíregyházi papírgyár zsákgyártó gépsorán műszakonként 100 ezer 25 kilogrammos papírzsákot készítenek. (GB) Tétlenkedő öregek ? Moszkvából, Bmerikából, lapánból Tudós vendégek Mátészalkán Ismerkedés egy település városiasodásáról A televízió „Életet az éveknek” című, nyugdíjasokhoz szóló műsorában különös üzemmel ismertették meg a közelmúltban a nézőket. Szociális foglalkoztató — olvashattuk a rosszul megválasztott címet —, ahol nyugdíj- korhatár fölött járó emberek hajoltak a munkaasztalok, gépek fölé. Sajátos norma és bérezés szerint az életkoruknak megfelelően kialakított ' munkaidőben dolgoznak itt — például dísztáviratot készítenek. Ez nagyon is szükséges vállalkozást rejt, népszerű is. Hiszen az ember számára legfontosabbat: rendszeres, értelmes elfoglal tsá-' got, erejéhez mért munkát talál itt a jelentkező hasonló korú társai között. Három új napközi megoldották a foglalkoztatást. Többek közt focilabdát varrnak, úttörősípot festenek, hulladékbőrökből védőkesz- tyűujjakat készítenek, zsebkendőket, lemosókendőket csomagolnak. Még a tiszavasvári fekvőbetegek otthonában sem tétlenkednek a beutaltak. Akik vállalkoznak rá, s erővel is bírják, azok játék babákat öltöztetnek. Tavaly több, mint másfél millió forint értékű munkát végeztek a szociális otthonok lakói: sajnos nem megyei vállalatok megrendelésére. Számukra a Budapesti Kézműipari Vállalat és a Budapesti Játékkészítő Szövetkezet ad munkát. A fővárosból házhoz hozzák az anyagot, s el is szállítják a késztermékeket. A Nemzetközi Földrajzi Unió iparföldrajzi rendszerek komissziója idén hazánkban, Nyíregyházán a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán tartotta rendszeres évi ülését. A program részeként Mátészalkára is ellátogattak a 14 országból érkezett tudósok. Biztosan sok idős ember nézte vágyakozva ezt a műsort. Hiszen ilyen üzemek csak a fővárosban találhatók, s ott sincs belőlük elegendő. Megyénkben legfeljebb Nyíregyházán lehetne hasonlót létrehozni. Ám ehhez előbb fel kell mérni, hogy milyen igény, s milyen lehetőség van rá. Az idősgondozás terén Sza- bolcs-Szatmár megyében is születtek szép eredmények. A szociális otthonokat, az öregek napközijeit 423 üzem, szövetkezet, intézet, szervezet patronálja. Rendszeresen látogatják az öregeket, műsorokkal, ajándékokkal kedveskednek nekik. Ha szükség van rá, megszépítik az idős emberek környezetét, társadalmi munkában megjavítják a sérült bútorokat, az elromlott tévét. Ám ez a gondoskodás nem elég. A megyei tanács szociálpolitikai osztálya több alkalommal próbált segítséget kérni az öregek foglalkoztatásához megyei üzemektől, vállalatoktól — mindeddig eredménytelenül. Ez főleg az öregek napközijeiben jelent gondot. Megyénkben 72 napközi van, s a tervidőszakban évenként 3 új nyílik meg. A napközisek a ház körül hasznosítják magukat, illetve ir.- nen-onnan kapott hulladékanyagokat dolgoznak föl: sa-1 ját használatukra, környezetük szépítésére. Ipari jellegű foglalkoztatásukat eddig még nem sikerült megoldani. Nem kötelező, de igénylik A munka természetesen nem kötelező az otthonokban: maguk a gondozottak igénylik. S ugyanígy igénylik az öregek napközijeiben is. Sajnos, a napközikben folyamatos, ipari jellegű munkát még nem sikerült adni az idős embereknek, de nem mondhatunk le róla. Ehhez elsősorban a megyei vállalatok segítségére van szükség. Például: mérjék fel házon belül, hogy igénylik-e az öregek segítségét, tudnak-e feladatot adni számukra. S ha igen, az üzemek keressenek maguk is kapcsolatot az öregekkel. h. zs. A jeles vendégeket Mátészalkán Lánci János, a városi tanács elnöke fogadta és adott rövid tájékoztatót Mátészalka iparfejlődéséről, az ipari park szerepéről ebben a fejlődésben, és ezzel összefüggésben a városfejlődés aktuális kérdéseiről, gondjairól. Tatai Zoltán, az MSZMP Politikai Akadémiájának tanára, Mátészalka iparfejlődéstörténetének avatott ismerője, a fejlődést megelőző elvi döntések egyik előkészítője tartott rövid vitaindító előadást. Elmondotta, hogy mindaz, amit 1965-ben kísérletként terveztek, megvalósult vagy jórészt megvalósult. Ipart kellett telepíteni az ország egy elmaradott, lényegében mindentől távol eső területén, azzal a koncepcióval, hogy a tájilag központi helyen lévő Mátészalka város- fejlődése is megfeleljen az iparosítás követelményének. Megyénkben akkor lényegében egy város volt, Nyíregyháza. Az ipartelepítéshez Mátészalkán meg kellett teremteni az országosnál jobb feltételeket. Ezzel egy időben szállodát kellett építeni, lakótelepeket kellett tervezni, hiszen az előközművesített ipari park tízezer dolgozónak biztosított munkahelyet. A tervezés időpontjában még nem lehetett tudni, hogy melyek lesznek azok az üzemek, amelyek Mátészalkára' települnek. 130 hektárnyi teljesen közművesített terület volt az, ami jóllehet sokak szerint akkor elsietett költekezés volt, az iparfejlődés alapjait biztosította. A vitában számos kérdés hangzott el. Kiderült, hogy az épülő, önmagát majdhogynem megduplázó város munkásai a felépült üzemekben az országos elvárásoknak megfelelő szinten tudnak dolgozni, és ha a távolságok miatt számottevőek is a nyersanyag kész- és félkész áru szállításának költségei, ezeket a költségeket a tűrési határokon jóval belül birják az új üzemek. A vendégek megtekintették az épülő várost, az ipari park új üzemeit, a tartalék területeket. Az autóbuszból sokan fényképeztek és egyöntetű volt az a vélemény, hogy a Japánból, Moszkvából, Amerikából, Ausztráliából, a föld szinte valamennyi égtájáról érkező professzoroknak, más és más szempontból, de egyformán élmény volt a mátészalkai látogatás, a fiatal önmaga arcát most alakító város megismerése. A vitában és a városnézés közben felvetődött kérdések megválaszolásában segített László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese, valamint Zilahi József, a megyei tanács osztályvezetője is. A házigazdáknak a látogatásért a komisszió nevében F. E. I. Hamilton, a Londoni Közgazdasági és Politikai Egyetem tanára mondott köszönetét. Bartha Gábor Elfoglaltságot — idős korban is!
