Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-02 / 180. szám
ELEMES BÚTOR A RÉKA Az elemes bútorok segítséget nyújtanak a lakószobák berendezésének kialakításával az egyéni igények kielégítésére. 1977-ben született a RÉKA bútorcsalád. Induláskor 40 elemből állt, azóta bővült ún. hidas elemekkel, amelyek segítségével a fekvőhely feletti, eddig kihasználatlan falfelület most beépíthető, valamint a könyvespolccsaláddal, mely bővítette a választékot. A könyvespolc elemei között megtalálhatók a nyitott és zárt füstszínü üvegajtós elemek, amelyek hátlappal és anélkül is készülnek. Az utóbbiak térelválasztónak is felhasználhatók. A RÉKA szekrénycsalád elemeit a házgyári lakások alapterületének méretéhez tervezték. Aki új lakását be akarja bútorozni, mérje fel önmaga és a vele együtt élők igényeit. A családtagok foglalkozása meghatározza a bútorok típusait. Fekvőhelyre és tárolószekrényre minden családtagnak szüksége van, de nincs mindenkinek szüksége például íróasztalra. Az összes elemet most nem tudjuk ismertetni, így csak a RÉKA rendszerét mondjuk el. Az „A** jelű elemek szélessége: 600 mm, mélysége: 438 mm, magassága: 1943, illetve 663 mm. A „B” Jelű elemek szélessége: 850 mm, mélysége és magassága megegyezik az előzőével. A könyvespolc szélessége és magassági mérete megegyezik az A RÉKA szekrénysor összeállítási variációi. „A” és „B” jelű elemekkel, mélységük 310 mm. A különböző méretű szekrény- elemek egymás mellé, illetve egymásra helyezésével, méretében és jellegében változatos, a lakások méreteihez minél rugalmasabban alkalmazkodó, akár faltól-falig. vagy padlótól a mennyezetig (lásd ábrasor) érő, jól kihasználható. esztétikus szekrénykombinációkat lehet összeállítani. Az elemek között van lenyitható ágy, lenyitható asztal, füstszínü üvegajtó, faajtó, fiókos és nyitott részek. Felületkezelése: kőris és tölgy műanyag furnérutánzattal. A RÉKA a Budapesti Bútoripari Vállalat egyik legsikerültebb terméke. (H. E.) Elektroakusztika otthon A hang kétféleképpen hat az emberre: hatással van az értelmére és az érzelmére. A beszéd mellett elsősorban a zene értelemtől függetlenül, nemzeti és nyelvi korlátok nélkül kelt és változtat érzéseket. Az elektroakusztikai ipar a gondolat- és érzelemkifejezés ösztönének és egy rövid múltra visz- szaktekintő természettudománynak, az akusztikának a találkozásából született. Hatása nemcsak mennyiségi, új felhasználási területeket is tárt fel a hang számára, és lehetőséget nyújt a hang benyomáskeltő erejének a fokozására, a zenei kifejezés új irányának kifejlődésére. Jelentősége a v 400 éves könyvnyomtatással mérhető össze — a kultúra előbbrevitelében nélkülözhetetlenné vált. Az ember mindenekelőtt a saját lakásában találkozik az elektroakusztika eszközeivel. Az első közvetlen fogyasztói hangátviteli rendszer az 1922 óta forgalomban lévő rádió-vevőkészülék volt, első kollektív rendszertechnikai képviselője pedig a hangos filmszínházban (1925) jelent meg. Jelenleg, alig fél évszázad után több mint 500 millió rádiókészülék* van használatban, és az évi termelés eléri a 60 milliót. Bár a hangátvitel — a rádióvevő megjelenése óta — a kulturális és gazdasági élet számos egyéb területein is meghonosodott, a közvetlen fogyasztói lakáshangosítás maradt a polgári elektroakusztika legnagyobb volumenű ága. A lakáshangosítás fejlődésében fordulópontot jelentett az 1928- ban megjelent villamos lemezjátszónak a II. világháború végén továbbfejlesztett változata, a mikrobarázdás hanglemez és a frekvenciamodulációs rádióvétel bevezetése. 1949-ben jelent meg a piacon a mágneses hangrögzítő, a magnetofon. Hanghordozóul itt acélhuzalt vagy mágnesezhető réteggel bevont műanyag szalagot használnak. Nagy vonzóerőt biztosított, hogy a magnetofon hangképek életre keltésén kívül otthoni hangfelvételre és azonnali visz- szajátszásra is alkalmas. A további fejlődés állomása az, hogy 1957-ben megjelent a sztereo hanglemez, amely minőség- csökkenés és tűcsere nélkül tetszés szerint játszható le egy- vagy kétcsatornásán. Lakásunk díszei Képünkön: UNITRA gyártmányú lakáshangosító berendezések egy kiállításon. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Az Iparművészeti Vállalat és az Amfora nyíregyházi bemutatóján, a KPVDSZ művelődési házában sok szép tárgyat láttunk, amelyek lakásunk díszei tehetnek. Ezekből mutatunk be néhányat. Balról: Simó István iparművész munkái. Jobbról: Illés Sándor kerámiái. (Jávor felv.) Fehérgyarmati modellek A fehérgyarmati Szamos menti Ruhaipari Szövetkezet jórészt női és gyermekruhákat készít bérmunkában Ausztria. Hollandia, Franciaország és újabban az NSZK megrendelésére. Bár a ruhák méreteikben, stílusukban eltérnek a hazaiaktól, nagyon divatosak, tetszetősek, mi is szívesen viselnénk egyiket-másikat. Tervezőiknek sikerült megtalálni a tökéletes harmóniát. Ahogy ezt a konfekció szakmabeliek szokták mondani: ,,fazonnak anyagot, anyagnak pedig fazont találtak”. / Említettük, hogy szívesen viselnénk mi is ezeket, csakhogy lehetnek méretbeli differenciáink. Ezek a ruhák ugyanis 36—42-es méretig készülnek, ez a megrendelő országokban normál méretnek számítanak. A méretskálából arra lehet következtetni, hogy bizony náluk kevesebb lehet az elhízott nő. Érdekességük ezeknek a ruháknak, hogy mind 114 cm hosszú, egyelőre tehát úgy tűnik: marad a térdet takaró mérsékelt hossz. Amint Juhász Márta üzemvezető a rögtönzött „divatbemutatón” elmondta, a lila és a bordó színek eltűnőben vannak, helyettük nagyobb teret kapott a tengerészkék, a piros, a fehér és a mohazöld, de a zöldnek minden árnyalata. Ez előrejelzés! Képeinken a szövetkezet által készített legfrissebb termékek láthatók. Havonta 18—20 modellt készítenek eltérő szériában. (S. A.) Fiataloknak ajánljuk! Sötétkék-fehér kockás, kétrészes, pamut-poliészter anyagból készült délutáni ruha, fodor, bársonyszalag-díszítéssel. A gallért madeira csipke díszíti. Fekete-piros mintás alkalmi ruha. A szoknya derékban húzott, ujjatlan blúzát jól kiegészíti a sálgalléros kiskabát, melynek különlegessége: a vádnak különös hangsúlyt ad a válltömő. A legújabb modell: fehér pamut jersey ingruha, melyet őzbarna müvelúr mellény egészít ki. A ruha nyaka és kézelője a mellény anyagával van díszítve, s a fonott öv is ebből az anyagból készült (balról). Világoskék kötött ruha norvégmintás díszítéssel. A ruha alja bordázott kötésű anyagból készült. (A jövő vasárnap folytatjuk a modellek bemutatását.) Buga doktor Írja: Repülő kellemetlenkedők A nyári veszedelmek egyike a légy. Sajnos ezen kívül is elég bőséges a nyár repülő állatkertje. A veszedelmesnek nevezhető rovarok háromféle módon támadhatják az embert: szájszervűkkel sebezhetik a bőrt, szívócsápjuk- kal szúrhatnak a testbe, vagy a potrohúkon lévő fullánkot vághatják bele az ember bőrébe. A marás rendszerint egyszerű sebzés. de mérgező anyag is juthat a sebbe, ahogyan azt egyes pókok és százlábúak esetében megfigyelték. A darazsak és a méhek mérges fullánkjai azért veszedelmesek, mert ha túlérzékeny — allergiás — valaki, akkor egyetlen csípés is halálos lehet. A vér- szívó rovarok — a bolha, kullancs, tetű, szúnyog, poloska — csípésükkel fertőző betegségek közvetítőivé válhatnak, ha környezetükben fertőzőképes beteg szenved. Ezek tehát közvetítők, mint a légy. és nem közvetlenül ártok, mint a méhméreg. A legfontosabb a nyugodt magaviselet rovarveszély esetén. Még a legvadabb is rendszerint csak akkor támad, ha veszélyt érez. Elűzése tehát igen óvatos, csapkodásmentes legyen. Ma már vannak igen hatásos védő és tisztító kenőcsök is. Erdőben ajánlatos a nyaknál, csuklónál és a bokánál zárt ruha és olyan fejrevalő — kalap vagy kendő — aíni a nyakat is takarja. A szabadon maradt bőr- felületet riasztószerrel, kenőccsel tanácsos bepermetezní. De ha mégis megcsíp valakit a méh, a darázs vagy egyéb repülő kártevő, szalmiákszeszt, alkoholt, kölnivizet, ecetet kell cseppenteni a sebre, vagy legalább frissen átmetszett hagyma nedves metszéslapját tegyük rá. A kullancs külön figyelmet igényel, mert ha a feje beszakad, gennyesedést okoz. Sőt, fertőző betegség közvetítőjévé Is válhat. Ezért szükséges, hogy erdöjárás után a ruházatot és a testet időnként vizsgálják át és ha kullancs tapadt rá, gondosan távolítsák el. A kullancs éhes állapotban gom- bostűfejnyi, jóllakottan legfeljebb lencsényire dagad és anyajegyhez hasonlít. Tehát az egész testet jól nézzék át, különösen a hajlatokat, mert csak komoly figyelemmel lehet felfedezni a kullancsot: feje a bőrbe fúródik és teste á bőrre tapad. A bőrből kiálló hátsó testrészének légzőnyilásait a levegőtől el kell zárni. Legegyszerűbb, ha benzinnel, alkohollal, kölnivízzel, vagy — ha más nincs — vízzel átitatott vattát szorítanak rá. Ha zsiradékkal, vazelinnal, vastagon bekenik, akkor is megfullad. Ha 20—30 perc alatt elernyed, gyenge csávái á mozdulatokkal (lene- tőleg csipesszel) óvatosan kihúzható a bőrből. A beszakadt tej esetleg gennyesedést okozhat. Még gyorsabban kiszedhető, na bekenik zsírral és gyors körkörös mozdulattal dörzsölik Ujjúkkal. Így magától kiesik. A csípés helyét tanácsos jódpamaccsal megérinteni. C S\AlLl AlÜF CITITIHUDIN I 1981. augusztus 2. II VASÁRNAPI MELLÉKLET
