Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-26 / 199. szám

2 KELKT-MASYARORSZÁS 1981. augusztus 26. FEHÉRfiYflRM flTON Gyógyítás és emberség Autó és ápolónő Csapatmunka a sebészeten — Ha valami, úgy az orvos­lásban a sebészet minden idő­ben csapatmunka, vagy ahogy manapság mondják, team- munka volt. Ma sincs ez más­ként. Hiába van kiváló se­bész, ha nincs megfelelő alta­tó, műtős, vagy kollégiális aszisztencia. Csak az egymás iránti bizalom, megértés le­het a műtét sikerének záloga — mondja bevezetőül dr. Romhányi Tibor, a fehérgyar­mati kórház sebészfőorvosa. S hogy súlyt adjon szavainak, be is mutatja a csapatot: Bor­bély Imre, Dnyeprovszkij Bo­risz, Somlai Géza, Kovács Viktor — orvosok; a három altatónővér: Kukta József né, Móna Tiborné és Máthé Ká- rolyné; a műtősnők: Korponai Lászlóné, Fábián Istvánná; és végül, de nem utolsósorban a fő segítő, az osztályvezető fő­nővér, Simon Sándorné. Bizalom, megértés Vizit a sebészeten is megmutatják, nemcsak operálni tudnak, de ember­ség, összetartás, tisztesség te­rén is példát mutatnak. — A beteg, amikor a se­bész asztalára fekszik, teljes bizalmat ad — mondják az orvosok. — Gyógyulni akar, hisz abban, hogy akik vele foglalkoznak, a legjobb tudá­sukkal teszik azt. És itt már nem elég egy ember szándé­ka. Csak ha mindenki egyfé­leképpen cselekszik, akkor le­het sikeres a gyógyítás. És ebben a pillanatban kap kü­lönös jelentőséget az egymás­tól függés, az egymásrautalt­ság, az hogy a műtétet vég­zők egymás gondolátát ismer­jék. — Tizennyolc éve vagyok Gyarmaton — folytatja a fő­orvos —, s mindvégig az volt a cél, hogy az idekerülő or­vosokkal is megtanítsuk ezt a szellemet. Azt hiszem min­dennél jobb bizonyíték a si­kerre, hogy sosem volt egyet­len etikai, fegyelmi ügy az osztályon. Emberi, baráti kö­zösség alakult ki. Tudjuk, a szakképzett nővérek fél orvo­sok, így aztán a kölcsönös be­csülés alapján dolgozunk. A sebészet szellemét meg­érzi a beteg is. A városban bárkivel beszéljen az ember, visszatérő mondat, amely di­cséri az itt dolgozókat. Igaz, az ágynál dolgozó nővéreket éri bírálat, de vajon melyik érzékeny beteg nem talál ki­vetnivalót a napi nagy sür­gésben. A sebészet így válik beteget is nevelővé, ahol az egymást segítő, egy akaratot képviselő egészségügyiek azt Nevelés, képzés — Az osztályon jelenleg két szakorvos dolgozik — tudjuk meg a kórházban. A többiek még a szakvizsga előtt áll­nak. Tehát tanulnak, de mun­kájukért a felelősséget a vég­zett, gyakorlott orvosok vál­lalják. Jó páran kerültek ki Gyarmatról olyanok, akik másutt mint főorvosok, is­mert sebészek dolgoznak. — Nem is lehet ez más­ként — fejtegeti dr. Romhá­nyi —, a team-munkában az is benne foglaltatik, állandó tanulás és tanítás folyik. Áll ez orvosra és altatóra, nővér­re és beteghordóra egyaránt. Ez a folyamat is nevelő hatá­sú. Megismerjük egymást, szakmailag, emberileg is. Ez igen nagy dolog. így formáló­dik a közösség etikája, így alakulhat ki az egymás gyen­géjét és erősségét figyelembe vevő munkamódszer. Ez mind a beteg érdekében van. A sebészek ott vannak az osztályon, a rendelőintézet­ben. Hosszú műszakokat tud­nak le, a vezető szakorvosok­nak rengeteget kell ügyelniök. Ha kell, ők asszisztálnak a kezdőknek, ezzel is biztosítva a szakmai tökéletességet. Is­merkednek új műszerekkel, módszerekkel, lépést tartanak a sebészet eredményeivel. — Az integrációban megha­tározott feladata van egy kis kórháznak — magyarázza a főorvos —, de ez nem jelent­heti, hogy igénytelenekké válunk, hogy mindent tovább- küldünk, csupán a könnyebb­ség miatt. A kis kórház kiváló isko­la. Emberileg és szakmailag is felkészíti a pályát kezdő­ket, megtanulják a tisztes együttes munka alapjait, s a szakma jellegéből adódóan az irigység nélküli magatar­tást. Itt közös az eredmény, de közös a kudarc, nem lehet egymásra mutogatni. Megtartani! A legfőbb gond, hogy minél több fiatalt, jól képzett se­bészt tartson meg a kórház. Igaz, az élet olyan, hogy gya­korta elcsábít embereket, kit a nagyobb város, kit a jobb beosztás vonz. Ez valahol ért­hető is. — Igen, ez így van már esz­tendők óta — fejtegeti befe­jezésül dr. Romhányi Tibor. Mégse tudok ezen csak ke­seregni. Hiszem, hogy azok, akik innen elkerültek, visz­nek magukkal szakmai tu­dást, de emberséget, magatar­tási formákat, etikát is. Ez is nagy eredmény, egy osztály, egy kórház, számmal nem mérhető, de kétségtelen ered­ménye. Tehetséges fiatal orvosok, nagyszerű egészségügyi szak­dolgozók kis közösségének életébe sikerült bepillantani. Annyira, amennyire egy mun­kával teli nap szűkre szabott ideje megengedte. Rokonszen­ves közösséget ismertünk meg, akik rászolgálnak a bi­zalomra, s példájukkal töb­bet is tesznek, mint a kötele­ző gyógyítás. Bürget Lajos Orvosok — rendelőn kívül Mindenképpen növeli a fe­hérgyarmati orvosok tekinté­lyét az a tény, hogy a hiva­tásuk gyakorlásán kívül a te­lepülés társadalmi életének más területén is tevékenyen részt vállalnak. Találunk kö­zöttük olyanokat, akik a po­litikai oktatásban vezetőként vesznek részt, ketten a váro­si-járási pártbizottság akti­vistái. Hárman munkásőrök, s egyikőjük a százaaorvosi te­endőke. is ellátja. De ott ta­láljuk az orvosokat a városi tanács testületében, sőt, me­gyei tanácstag is van köztük. Az egészségügyi szakdolgo­zókkal együtt ott találjuk az orvosokat a vöröskeresztes munkában, ők az iskolai egészségügyi felvilágosítás motorjai, részt kaptak a pol­gári védelemben is. Van or­vos, aki társadalmi munkában látja el a szociális otthon idős embereinek vizsgálatát, egv fogászházaspár pedig a cé- génydányádi gyermekotthon kis gondozottjait kezeli rend­szeresen. A fehérgyarmati orvosok igen feszes szakmai elfoglalt­ságuk miatt némiképpen hiá­nyoznak a TIT-ből, s többet tehetnének a környezetvédel­mi munka területén is. De maradjunk a realitásoknál: részvételük a város társadal­mi-politikai életében így is példái mutató. Javul az ügyeleti szolgálat Fehérgyarmaton jelenleg nem nehéz a rendelés után vagy ünnepeken orvost ta­lálni. Jól látható és sok he­lyen feltüntetett névsor mu­tatja, ki, hol és mikor keres­hető fel. A városon kívül va­sárnap és ünnepnap az ügye­let négy vidéki körzetet is ellát. Jelenleg a gyors moz­gás a legfőbb nehézség, de már nem sokáig. Hamarosan autó és körzeti ápolónő is ja­vítja az ellátást. A jól felszerelt rendelők állandó karbantartásáról, fes­téséről, takarításáról nagy fi­gyelemmel gondoskodnak. A városi tanács költségvetési üzeme jó ütemben, s a hely fontosságának megfelelő gyor­sasággal teszi rendbe a nagy forgalmú helyeket. Ebben az évben a három körzeti ren­Orvosra várva. delő közül kettő már új kön­töst kapott, a harmadikat is felújítják az idén. Műszerek, egymillióért Az integrációs folyamatban meghatározott egészségügyi, gyógyító feladatok teljesítése nagy munkát ró a helyi kór­házra is. A jó személyi felté­telek mellett szükséges a mű­szerek és gépek folyamatos munkába állítása is, hogy a kor színvonalának megfelelő­en tudjanak dolgozni. A legjelentősebb beszerzés az idén az a 800 ezer forintos röntgenkép-erősítő berende­zés volt, amelyet a sebészeten használnak. Üj röntgengépet is kaptak. Felületi fertőtlení­tő, rétegfelvételi berendezés, a véradóban modern hűtő- szekrény és -gép is bizonyít­ja: a technikai feltételek ál­landóan javulnak. Moderni­zálták a konyhát is, ami a be­tegek jobb ellátását szolgálja. Amint a kórházban mond­ják: mindez szép és fontos, de sosem mondanak le arról, hogy a gép és műszer hasz­nálata közben a legfontosabb marad számukra a beteggel való személyes foglalkozás, ami a mai korszerű gyógyí­tásnak is az alapja. Műszer, 8M ezerért ETIKA É rtelmiségünk legin­kább szem előtt lévő és közfigyelmet kel­tő személye az orvos, s vele együtt segítője, az egészségügyi szakdolgozó. Mindez érthető, hiszen a beteg — s potenciálisan mindenki az — a maximá­lis bizalmat előlegezi, s ezért cserébe gyógyulást vár. A legszemélyesebb ügyek találkozópontja te­hát a kórház és a rendelő. Jogos a társadalom igé­nye és követelménye az egészségügyiekkel szem­ben. Ez legtöbbször alap­hivatásukkal kapcsolatos, magyarán: a legjobb gyó­gyító és megelőző munkát várjuk. De az is megfi­gyelhető, hogy az elvárá­sok köre egyre bővül. Az emberek, amikor az or­vost figyelik, azt is kere­sik benne, ami más, talán több, mint az eredeti szakma. Tanultságuk, mű­veltségük, a társadalmi kérdések iránti megkívánt érzékenységük joggal szü­li azt a követelményt: le­gyenek társadalmunk, éle­tünk fejlődésének munká­sai is. Magas szakmai, hivatás­beli helytállás, komoly társadalmi felelősségvál­lalás — ez teszi az etikát. Jó hallani, hogy vannak gyógyító csapatok, akik egymást segítve küzdenek a betegért, s jó emellett azt is tudni, hogy mind többen kérnek feladatot a rendelőn kívül is. Az em­ber és orvos kapcsolat így bővül, lép ki a kórterem­ből, a rendelőből, így ko- vácsolódik egymást értő közösség egy-egy telepü­lésen. Az orvos és egészség- ügyi minden tettével ké­pes arra, hogy neveljen, alakítson, befolyásoljon ez­reket. Minden szava le­het nevelő, felvilágosító, értelmet megvilágosító. Egyéni magatartása jelent­het példát, emberségből, kötelességtudásból. K özösségi és emberi tényezők fonódnak így össze, alakítva egymást. Jó tudni, hogy városunkban az orvosok többségét közmegbecsü­lés övezi, s öröm látni, hogy legtöbbjük sokat vállal abból a munkából is, ami a gyógyításon kí­vül esik, de messzemenően a közt szolgálja. Jó alap ez, egy várossá formálódó település életének nem el­hanyagolható tényezője. Az oldalt összeállította: Bürget Lajos Csökkent a betegforgalom Dr. Adorján Zsuzsa gyermekorvos óvodásokat vizsgál. (Molnár Ká­roly felvétele) A város egészségügyi ellátását a kórház-rendelőintézeti egység, a körzeti szolgálat, valamint a gyermekkörzeti szervezet látja el. A kórház ágyszáma kétszázötven- kilenc. Huszonnégy orvosi állás­ból 21 betöltött, de remény van arra, hogy ősszel pályakezdőkkel sikerül feltölteni a létszámot. A kezdettől egységesnek szervezett rendelőintézetben is a kórházi or­vosok látják el a szolgálatot. Igaz, a betegforgalom az utóbbi egy évben némileg csökkent, ez azonban alig jelent könnyebbsé­get az egészségügyieknek. Igen jó ütemben halad a vá­rosban az üzemorvosi szolgálat kialakítása is. Főfoglalkozású or­vos segíti a Hódiköt, a ruhaipari szövetkezet, a Metripond, a Me­zőgép és a téglagyár betegellátá­sát, az üzemegészségügyet. A felnőtt körzetben jelenleg egy ál­lás üres, ezzel szemben nagy eredmény, hogy mindkét gyer­mekkörzeti állást betöltötték. Ez­zel megoldódott az iskolák, böl­csődék, óvodák kis lakóinak rendszeres ellenőrzése is. Nagy segítség, hogy jól képzett szakdolgozók, ápolók és írnokok segítik a gyógyító, megelőző mun­kát.

Next

/
Thumbnails
Contents