Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-24 / 197. szám
1981. augusztus 24. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Pályázattal a katedrára Jó LENNE azzal kezdeni az idén végzett pedagógusok munkába állásáról szóló híradásunkat, hogy a megye valamennyi iskolájában betöltötték az eddig üres nevelői állásokat. Ez lenne ugyanis a kívánatos, így nem kellene túlórában — gyakran fáradtan — helyettesíteni a hiányzókat, vagy emiatt összevonni osztályokat, netán nyugdíjas, de még munkaképes nevelőket alkalmazni, hogy amikor szeptemberben újra megszólal a csengő, ne az üres katedra fogadja a gyerekeket. Soha ennyi pedagógust nem képeztek ebben az országban, megyében — vethetné közbe az olvasó. Miért nem jut hát mindenüvé elegendő? Az okok között említjük az iskolás korú gyermeklétszám alakulását, a több helyen mostoha tárgyi, közlekedési és szociális körülmények között dolgozó iskolákat. Sok tényező együttes következménye, hogy az iskolák egy része nevelőhiánynyal küzd, nem tudja betölteni a meghirdetett álláshelyeket. Voltak évek, amikor az iskolák egy része nem is nagyon törte magát, hogy újabb nevelőkkel gyarapítsa a tantestület létszámát, inkább megoldották házon belül, túlórában. Így többletkeresethez jutottak a nevelők. Igaz viszont, többletmunkával. Olykor csak „félemberként” tudtak helytállni, s ennek a nevelés, a gyermekek érezték a hátrányát. NfiHANY ÉVE a főiskolát, egyetemet végzett, pályakezdő nevelők az iskolák által kiírt pályázatok alapján helyezkedhetnek el.' Sokan úgy gondolták, a pályázati rendszer mindent megold — míg mások azért tamáskodtak, hogy a fiatal pedagógust nagyon megkötik a szabad mozgásban. Az egyik szélsőséget sem igazolták az eltelt évek. A pályázat kiírásával valóban még nem tekinthető megoldottnak az üres álláshelyek betöltése. Különösen, ha a minimális kezdőfizetést ígérik a jelöltnek és kevés helyen várják szolgálati lakással, vagy legalább szolgálati szobával. Megyénk iskolai vezetőinek — csakúgy, mint az iskolákat fenntartó tanácsi szerveknek — tudomásul kellett venni, ha nem akar-' ják, hogy még tíz-tizenöt év múlva is nevelőhiánnyal küszködjenek az iskolák, jobb „fogadási” feltételeket kell teremteni az érdeklődők számára. Időközben a pályázati rendszer is levetette „gyermekbetegségeit”, jobban alkalmazkodott az élethez. Ennek egyik bizonyítéka az is, hogy az őszszel kezdődő tanévtől, már lehetőséget ad a rendelet arra, hogy a „gyes” és egyéb okok miatt'jelenleg üres álláshelyekre is szélesebb körben pályázatot hirdessenek az iskolák. Az iskolák vezetői az új álláshelyek meghirdetésekor — nem az egy-két évig helyettesítőkre gondolunk — jobban belenyúltak a pénztárcába. Nem a minimális tanítói, általános és középiskolai tanári kezdőfizetéseket ígérik és adják a jelentkezőknek, hanem az alsó határnál általában négy-ötszáz forinttal, vagy ennél többet. MI VÁLTOZOTT ennek hatására? A megyében a nyáron befejeződött tanévben 325 üres pedagógusállás volt, melyhez még 113 „gyes" és más okokból megüresedő hely csatlakozott. összesen 438 álláshelyet hirdettek meg a megye óvodái, iskolái, melyeknek eddig mintegy ötven-hatvan százalékát töltötték be. Eny- nyien kötötték, vagy a napokban kötik meg az iskolákkal munkaszerződésüket. Rajtuk kívül még 36 társadalmi ösztöndíjas fiatal is munkába áll, valamint azok a már tanító, de képesítéssel nem rendelkezők, akik az idén levelezőn szerzik meg oklevelüket. Valószínű, jó néhány pályakezdő fiatal még gondolkozik, tanácstalan, jobb esélyekre gondol, s ők végül szintén elfoglalják majd helyüket az iskolákban. < Marad hát továbbra is az 1981—82-es tanévben jócskán gazdátlanul maradó, vagy a kollégák által túlórában, pluszban „átvett” iskolai osztály. A megyei tanács művelődési osztálya és a járási hivatalok művelődési osztályai azonban folyamatos informálással, egyfajta „munkaerő-közvetítéssel” továbbra is segítik az iskolákat és a pályakezdőket. Remélik, még sokan meggondolják magukat és élnek a felkínált lehetőségekkel. Sajnos, akadnak olyanok is, akik inkább vállalják, hogy visszafizetik az ösztöndíjat — mégsem mennek a korábban kijelölt községbe. így az egyikük például Üjfehértóról (ahol lakik) a 20 kilométerre lévő Bökönybe... SOKBA KERÜL egy szakképzett pedagógus „kiképzése” a társadalomnak, nem kevés erőfeszítésébe az egyénnek. Jó lenne hinni, hogy már a középiskolákból azok jutnak tovább a pedagógusképző intézményekbe, akik tényleg hivatásuknak érzik a pályát. A hivatástudat erősítéséért, a szakmához való kötődésért a főiskolák, egyetemek is sokat tehetnek. Páll Géza Szövetkezet a csőd szélén Az ok: szervezetlenség, fegyelmezetlenség Az Ibrányi Építőipari Szövetkezet a múlt évi gazdálkodás után 2,5 millió forint veszteséget mutatott ki. Már az előző években is keletkezett adóhiány a szövetkezetnél, a korábbi befizetési kötelezettségeinek nem tett eleget, s végül a rossz gazdálkodás miatt a Magyar Nemzeti Bank hitelképtelennek minősítette a szövetkezetei. A felmérések szerint jó néhány millió forint szükséges ahhoz, hogy a szövetkezet pénzügyi helyzete rendezhető legyen, a folyamatos munkához legyen anyag, s az elvégzett munkáért a tagok megkapják a jogosan járó bért. Bárhogy kertelünk, határozottan a csőd szélére jutott a szövetkezet. A lét és nem lét sorsáról kellett dönteni. Ráadásul több éves folyamat következménye a veszteség. Csak papíron... Ónody István, a KISZÖV elnöke a szövetkezet tagsága előtt állapította meg: — A veszteség abból a nagyfokú szervezetlenségből adódik, amely a szövetkezet egész működési területén jelentkezett és amellyel kapcsolatban a magasabb vezető beosztású dolgozók semmi olyan konkrét intézkedést nem tettek, amellyel a helyzeten legalább részben változtattak volna. Annak idején hírt adtunk róla, hogy az ibrányi szövetkezet az angol no-fines technológiával kezdi a szövetkezeti lakások építését Nyír— Nekem már megvan az iskolatáskám, mit szólsz hozzá? — Az is valami? Az enyémet látnád! Még a nevemet is ráírta az apukám! — Na és? Ha tudni szeretnéd, az én táská- mot külföldről hozta az apukám, olyan senkinek sem lesz az iskolában. Az én táskám este még világít is. — Az se igaz. — De igaaaz! Olyan sárga csíkok vannak rajta, amihez villany sem kell, mégis világít. — Nekem olyan táska nem is kéne! — Te csak azt mondod! Mit szólsz hozzá, majd amikor én megyek át az úton estefelé, minden kacsi látja majd a kivilágított táskát a hátamon és lefékez, téged pedig elüt. — Értem majd eljön minden este az apukám vagy az anyukám, és Rajtláz együtt jövünk haza. — Na és? Különben a füzeteimet is megvettük már, meg a színes ceruzákat is. — De neked nincs tolltartód, beee! — Hahaha! Méghogy tolltartó! Nekem örökbe adta a bátyám a tolltartóját, és ha kíváncsi vagy rá, még filctoll is van benne, három. — Nekem meg ötszínű tollat hozott anyukám az irodából. Meg hozott radírt is, meg ceruzahe- gyezőt. — De nekm már a köpenyt is megvettük. — Az enyém szebb lesz, mert az anyu barátnője varr ja. — És ha nagyon kíváncsi vagy, akkor elárulom még azt is, hogy én már százig is el tudok számolni. — Ez is valami? Én már a nevemet is leírom, csupa nyomtatottal. — Hehehe! Ez butaság, az iskolában úgyis másként tanuljuk majd, azt mondta az apukám. — Apukád nem tud semmit! ö már nagyon régen járt iskolába. — A tied még régebben! — Na és? Én már láttam öreg könyveket, és abban is pont olyan betűk vannak. — Asztat én nem hiszem el se. — Nem asztat, hanem azt. — Na és? Nekem így is jó. — Apukám mondta, hogy aki ilyen csúnyaságokat mond, az fekete pontot kap az iskolában. — De nekem van piros filctollam is és befestem vele a pontot. Beeee ... És így tovább. A. S. egyházán, a Malomkertben. Az új technológia meghonosításához, a gépek, berendezések megvásárlásához hitelt kaptak. Akkor azt mutatták ki, hogy évente száz lakást építenek, így nyereséges az építkezés. A legjobb eredmény viszont évi 60 lakás felhúzása volt, külső körülmények és belső szervezetlenség gátolta a munkát. így néni véletlen, hogy az 1978-as gazdálkodás után jóval magasabb volt a bérfelhasználás, mint amit a rendeletek megengedtek. Ezután 17 millió forintos befizetési kötelezettsége lett volna a szövetkezetnek, de ebből 10 milliót elengedtek volna, ha a következő évben javítják a munka hatékonyságát. Mindez viszont csak papíron sikerült. Ugyanis az 1979-es jó eredmények úgy születtek — amit a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának megyei hivatala állapított meg a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés során —, hogy a mérlegben szereplő adatok nem egyeztek meg a valósággal. Az akkori nyereséget egymillióval csökkenteni kellett, s a tavalyi, a szövetkezet által kimutatott veszteség ezáltal kevesebb lett közel ugyanennyivel. Számlák el nem végzett munkáról '— A no-fines szigorú, zárt technológia, amelynek a megvalósításához nem rendelkeztek a szükséges feltételekkel — vélekedik Garay László, a bevételi hivatal osztályvezetője. A vizsgálat szerint többek közölt jogszabályellenesen kibocsátott részszámlázások, el nem végzett munkák számlázása, a leltári eltérések szabálytalan elszámolása szerepelt a hiányosságok között. A társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban is akadt javítanivaló. — A veszteség okai közé tartozott — mondja Márton Lajos, a bevételi hivatal vezetője —, hogy a szövetkezet erejét meghaladó kötelezettségeket vállalt, olyan jövedelmező ágazatokat fejlesztett vissza, mint a faipari részleg, hogy nem volt kielégítő a bérgazdálkodás, nem voltak megfelelőek a teljesítmények. Megvonták a bizalmat... Közismert, hogy a lakásépítés csak igen szervezett munka mellett gazdaságos. Mellette a szövetkezetnek nagyobb gondot kellett volna fordítania a felújításokra, fenntartásokra, a vasipari részleg fejlesztésére. A veszteség kimutatása után szanálási bizottságot hoztak létre. Köteles István, a járási hivatal munkatársa, a bizottság elnöke idézte a megállapítást: — A szövetkezet hatékony működését a régi vezetőkkel, vezetési módszerekkel nem látjuk biztosítottnak. Ezek után került sor augusztus 5-én arra a közgyűlésre, ahol felmentették az előző elnököt, s új elnököt választottak. .Ugyancsak nem kapta meg a bizalmat a régi főkönyvelő és a műszaki vezető. Garancia, kezesség A kibontakozás nem egyszerű. A KISZÖV és az OKISZ vállalt garanciát, hogy a szövetkezet ügyeit rendbe teszik. A pénzügyi kötelezettségek miatt kezességet is kellett vállalni. De igaz az a megállapítás is, amit Szabó József, a szövetkezet párttitkára tett: — Egy ember nem váltja meg a világot. A párt- és gazdasági vezetés támogatása kell a munkához. Erre a vezetőség igent mondott a tagság nevében. A súlyosodó gondokat ugyanis a gondolkodó tagok, a pártvezetőség időben jelezte. Bár az intézkedés lehetett volna gyorsabb is. A tennivalókat szintén jól látják. — Változtatni kell a munkafegyelmen, a szervezettségen, a technológiai fegyelmen és a vezetés színvonalán, hogy csak a legfontosabbakat említsem — mondja Szabó József. A bizonyítás hónapjai, a sokszor népszerűtlen intézkedések megvalósítása ezután történik. Azonban a szövetkezeten belül látni kell, hogy csak a maguk erejéből — más szervek megkülönböztetett figyelme és támogatása mellett — lábalhatnak ki a bajból. Lányi Botond Lucernaliszt Balkányból A Balkányi Állami Gazdaság takarmánykeverő üzemében naponta átlagosan 100—110 mázsa lucernalisztet dolgoznak fel a társgazdaságok és a megyei takarmány boltok részére. Mezei Ferenc és Magyar László 50 kilós zsákokba csomagolja a lucernalisztet. (Császár Csaba felvétele) Gumilepedő a háztetőre Másfél hónapja kezdték el az üzemszerű termelést abban a csarnokban, amely a tető- szigetelés hagyományos módszereit kívánja megújítani. A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat a Taurus Gumiipari Vállalattal közösen hat éve kezdte el a Taurus-fóliával való szigetelést. A munka meggyorsítását és az időjárástól való függetlenítését szolgálja a nyíregyházi Déli ipartelepen megépített konfekcionáló üzem. Az üzemben a kiviteli terveknek megfelelően a kellő méretre vágják, s egy vulkanizálógéppel végteleneik a fóliát. Ezzel a helyszíni munkálatokat a felére csökkentik. Az üzem kapacitása évente 3—400 ezer négyzetméter tetőfelület lefedésére elég. Két vulkanizáló gépsort helyeztek üzembe, de még két gép beállítása lehetséges. Egy műszakban egy gép kezeléséhez négy ember szükséges. A „gumilepedővel”, a különböző vastagságú fóliával üzemi csarnokok és lakóépületek tetőszigetelése egyaránt végezhető. A KEMÉV saját munkáin ezzel a módszerrel dolgoznak, de Keszthelyen a Helikon-szálló, Budapesten az új sportcsarnok, Debrecenben az Üj kertben lévő lakóházak tetőszigetelése is Taurus-fóliával készül, .más építőipari vállalatok is érdeklődnek az új módszer iránt. Egy kísérleti technológia alapján megvalósítják a régi épületek már beázó, elhasználódott tetőinek a felújítását is. Debrecenben a Klape- ida, Burgundia és Kossuth utcákon végeznek ilyen munkát, Nyíregyházán a Búza téri ABC-áruház, a Márka presszó és a Kun Béla úti ABC épületeinek tetőjét újították fel. Ugyancsak Taurus- fóliát kap — stílszerűen — a nyíregyházi gumigyár legrégebben épített üzemcsarnoka is, ahol a kempingcikkeket gyártják. A tetőfelújításhoz egy tűnemezeit szőnyegpadlóréteget ragasztanak fel a fóliára, amely eltünteti a tető egyenetlenségeit. A kész fóliát feltekercselik az üzem dolgozói. (Császár Csaba felvétele) Veszteséges építők Ibrányban
