Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-20 / 195. szám

ÜNNEPI MELLÉKLET „Oidipusz“ — kutyával Az ősz, negyvenöt körüli íérfi, jobbjában vékony, pálcaszerű fehér botot tart­va, balján jókora kutyával, az út túloldalára igyekezett. Ám egyelőre csak állnak a kereszteződésben. A kutya belapított háttal — mellső lábaival már az úttesten —, jobbra-balra fordítja a fe­jét. A sötét szemüveges, pálcás férfi magabiztosan lép le a járdáról. A póráz enyhe feszülése jelzi, autó, motor nem közeleg, mehet­nek. Még két lépés, és át­érnek. A kutya egy lépés­nyire megáll. Mellső lábai már a járdán, a hátsókkal még az úttesten, a gazda mellett. Aztán együtt lép­nek föl a járdára. Jobbra fordulnak, s már célhoz is értek. A férfi kutyástul be­megy a TITÁSZ nyíregyhá­zi erőművének főkapuján. Világtalanok. A szó ön­magáért beszél. A világos­ság, a fény, a nap hiányá­ról. A szivárvány hiányá­ról. De — nyelvünk saját­jaként —, szól a világnél­küliségről is. „Ügy vigyázz rá, mint a két szemedre!” — intenek nap mint nap mindőnket. S valóban! Fény nélkül a világ nem sokat ér. Világtalanul — világ — ta­lapul? Szemünk, szájunk, or­runk, fülünk és a'kezeink. — Így tanították — felso­rolva —, érzékszerveinket az iskolában. Néhány év múltán, magasabb osztály­ba lépve azt is hozzátették: a szem által fogjuk fel a bennünket érő ingerek túl­nyomó többségét. Hetven, nyolcvan százalék lehetett a szám?, nem tudom. Egy biztos: a legfontosabb ér­zék. Ókori sorstragédiák ret­tentő főszereplője — elég, ha bűnére döbbenő, s ön­magát megvakító Oidipusz- ra gondolunk —; hullámzó hexameterek között ólálko­dó szörnyű bosszú — az egyszemű Kyklops megva- kítása. Középkori trónviszályok, utódlási kérdések megoldá­sának mindenható receptje. Álmos herceg, Vazul, Vak Béla. II. (Vak) Béla (1131— 1141). Nála már érdemes megállni egy percre! „ ... Utána Kálmán, (t. i. László után. A szerk.) Géza királynak a fia uralkodott. Ez Bélát, Álmos herceg fi­át... még gyermek korában némelyeknek a tanácsára anyja öléből kiszakítva megvakíttatta. Csupán azért nem ölette meg, mivel vér­ségi kapcsolatban állott ve­le, de megfosztotta szeme világától, hogy ne legyen méltó a Szent Korona vi­selésére ... Utána pedig (t. i. II. Ist­ván után. A szerk.) Vak Béla uralkodott... A vak gyermek tehát növekedett Kálmán király fiának, Ist­vánnak az uralkodása alatt, és annak halála után, ápri­lis 28-án, egy keddi napon megkoronázták... Vak Bé­la kilenc évig, tizenegy hó­napig és tizenkét napig uralkodott, és kegyes király volt. Elköltözött pedig az Űrhöz az Urnák ezerszáz- negyvenegyedik' esztendejé­ben ...” (Cronica Hungaro- rum) Épp nyolcszáznegyven éve, hogy az „első magyar rehabilitált” világtalan el­hunyt. Tíz esztendei „ke­gyes” uralkodás után. A kutyás férfi, nem sok­kal a főbejárat után még egy ajtón megy keresztül, s már ülhet is le a munkahe­lyén, a vállalati telefonköz­pontban. A fehér botot ket­té veszi, kutyájának nyújt­ja. Az meg mancsain igaz­gatja egy darabig, aztán fe­jét ráhajtva a gazda lábához fészkelődik, s tűnődve pis­log nagyokat. Pocsai István, a TITÁSZ nyíregyházi erőművének te­lefonközpont-kezelője : — Húsz éve, hogy baleset történt velem. Egyik sze­mem világát elvesztettem, és ekkor kerültem erre a munkahelyre. Mint gyen­gén látó, a szövetség segít­ségével szinte azonnal mun­kához jutottam. 1965-ben a másik szemem megbetege­dett, s teljesen megvakul­tam. Huszonnyolc évesen még annyit sem láttam, mint egy vakondok. Az elém tartott ezerwattos izzólámpát, vagy a napot sem. A balesetem előtt az eredeti szakmám ács és kő­műves volt. Ezerkilencszáz- hatvanegy óta a telefonköz­pontban vagyok. — Képzelje el, micsoda teher lettem a családnak. Két apró gyermek otthon, az egyik másfél éves, a má­sik kéthónapos. A feleségem ápolónő. Rendszerint reggel hatra járt műszakba, en­gem negyed hatra, fél hat­ra bekísért ide, holott csak tsRjyojjckor' kezdek, j’hogy- 6 is sdtféérjen. Este; pedig, fél öt­től vártam, ki! tud majd ér­tem jönni. Rendszerint a feleségem jött. Vagy az édesapám. De hát már ő is hetvenöt éves, édesanyám se sokkal fiatalabb. Aztán ahogy nőttek a gyerekek, úgy igyekeztek ők is segí­teni, de éreztem, ilyesmit nehezen lehet elviselni. A felszabadulás után Bu­dapesten két évig műkö­dött vakvezetőkutya-kikép- ző iskola. Ám az 1977-ben, több évi előkészület után megnyitott kiképző bázis 1979-ben be is fejezte rö­vid működését. Az annyira várt vakvezető kutyák ki­képzése megszűnt. Pótolni őket pedig lehetetlen. Jó egyéves szünet után (ezúttal talán már hosz- szabb időre) 1981 őszén újra megindult a fővárosban a vakvezetőkutya-kiképzés. Az iskolában — a tervek szerint — évente húsz-hu- szonkét kutyát képeznek. Magyarországon jelenleg 80 igénylő vár vakvezető ku­tyára. Közülük négyen a megyéből. Ám a tényleges rászorulók száma, mind a megyében, mind az egész országban, ennél nagyobb. Az iskola, féléves tanfo­lyam után, 1981 tavaszán bocsátotta ki az első évfo­lyam növendékeit. Pocsai István: — Idén áprilisban levelet kaptam, amiben azt írták, hogy utazzam el Pestre, mert megkapom a vakveze­tő kutyát. Szállásról, koszt­ról nekem kell gondoskod­nom, és a két hét válogatás­sal és szoktatással fog eltel­ni. Naponta bejártam a te­lepre. Kipróbáltam mind a tizenhárom kutyát. Az a lé­nyeg, hogy a kutya elfogad-. ja és megértse, megérezze a gazdáját. Mi örömmel vár­juk a kutyát, de az igent neki kell megadnia. Sétál­tam rengeteget, mindennap másikkal. Végül Anettel egymásra találtunk. Anett. Kétéves, közepes termetű, 30—35 kilós, né­metjuhász, vakvezető kikép­zést kapott kutya. Nyakör­vén kétoldalt és elöl vörös- kereszt. A zsemlebarna ol­dalú, fekete hátú állat nap­jában csak egyszer eszik. Napközben a telefonköz­pontban pihen, reggel és es­te a gazdát kalauzolja. Képzettsége szerint alkal­mas gyalogos, valamint au­tóbusz- és villamosközleke­désre. (Tervek szerint a bu­szok, villamosok első ülése­it, melyek a vezetők mö­gött vannak, a közeljövő­ben a vakok számára jelö­lik ki.) Rövid utasításoknak azonnal eleget tesz (Balra! Jobbra! Dolgozni! Ajtóhoz! stb.), s a járdán nemcsak a fel- és lejárót, a legkisebb lehajló faágat, de még a tenyérnyi tócsát is jelzi. Egy kiképzett kutya érté­ke 40 ezer forint. Ilyen ösz- szegre van biztosítva min­den állat. A kutyát a Vakok és Gyengénlátók Szövetsége in­gyenesen bocsátja a rászo­rulók rendelkezésére. Pocsai István az ország­ban vidéken elsőként jutott vakvezető kutyához. Most, mint a vakvezető kutyával közlekedők Szabolcs-Szat- már megyei megbízottja másokat is szeretne kutyá­hoz juttatni. „Akik a megyében kutyá­ra várnak, már valameny- nyien sétáltak Anettel. Min­denki el van ragadtatva tő­le. Mióta nekem Anett meg­van, sok látó embert meg­előzünk az utcán. A Himes- "ből tizenkét, peror alatt érünk be a munkahelyre, teljes biztonsággal. A csa­ládnak is jóval könnyebb, mert április 28-tól, mióta megkaptam a kutyát, — közlekedés szempontjából —, újra egészséges ember­ré váltam. Üjra látok. Az ősz, negyvenöt körüli férfi a rekkenő nyári me­legben, családostul a Ti­szára tartott. A délelőttöt napozással töltötték, s mi­vel a víz jó húszfokosra me­legedett, többször meg is mártóztak. Az ősz férfi mellett egy kutya is a víz felé tartott. Mikor amaz úszni kezdett, a kutya kar­távolságnyira elé került. Tempózhattak vagy száz métert, s a kutya megállt. Nem hallotta maga mögött az ütemes csobbanást. Meg­fordult. Megnyugodva lát­ta, hogy ott van mögötte a gazdi, csak épp nem úszik. Viteti magát a vízzel. Meg­várta, amíg mellé ért, aztán lemaradt. De hogy a gazdi belehúzott, prüszkölve meg­lódult ő is. Szomorú, nagy barna szemeibe, a lefetyelő szőke Tisza fodrai, mintha egy kis derűt loptak volna Csendes, Csaba 1981. augusztus 20. r ' AZ EMBER JARTABAN-KELTÉBEN ALIG GONDOL ARRA, HOGY ÜT- JAINK SZÜNTELEN JOGAINK KÖZÖTT KÍGYÓZNAK. LAKUNK, DOLGO­ZUNK, ÉLVEZZÜK A SZABAD IDŐT, TANULUNK, EGÉSZSÉGÜNKET ÓV­JAK, MINDENNAPI KENYERÜNK SZÜNTELENÜL ELÉRHETŐ. JOG, MELY MÖGÖTT OTT A BECSÜLETES EMBERI HELYTÁLLÁS KÖTELESSÉGE, AZ ÉRTÉKTERMŐ MUNKA. AZ ALKOTMÁNY ÜNNEPE ALKALOM, HOGY MEG-MEGÄLLJUNK AZON DOLGOK ELŐTT, MELYEK MELLETT HÉT­KÖZNAPI ROHANÁSUNK SORÁN ELMEGYÜNK. NEM A SIKER ÜNNEPLÉ­SE A CÉL. INKÁBB A GONDOLKODÁS, HOGYAN JUTHATUNK TOVÁBB, HOGY MIND TÖBBSZÖR LEGYEN ALKALMUNK ÖRÖMMEL NYUGTÁZ­NI: ÉLETÜNK JÓ IRÁNYBA, SZÉPEN HALAD. Nyíregyháza egyik legfiatalabb városrésze: a Malomkert. A kisvárdai strandon. A megyei kórház jól feiszc relt műtőjében. Egy eve: újabb munkaalkal­Karácsoay előtt már itt hallgathatjuk a koncertet. Az utolsó mák a Taurus nyíregyházi simítások az új megyei művelődési központ kerengőjében. gyárában. Űj típusú mezőgazdaság: nagy teljesítményű géppel szedik a burgonyát a baktalóránth Dózsa Tsz-ben. rr,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents