Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-19 / 194. szám

1981. augusztus 19. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Kötelesség Levélírónk felháborod­va írja, hogy manapság a fiatalok milyen udvariat­lanok. Például az autó­buszon nem adják át a helyet, az ajtóban nem engedik előre az időseb­beket. Több dolgot is em­lít levélírónk, amivel bi­zonyítja állítását, és sür­geti, hogy az iskolában ta­nítsák illemre a gyereke­ket, többet foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Említi, neki is három aprósága van, s nem szeretné, ha az övéi is ilyenek lenné­nek. Ezért sürgeti az is­kola, a társadalom foko­zottabb törődését. Egy másik levél írója pedig azt javasolja, hogy szervezzenek tanfolyamot, melynek keretében tanít­sák meg a fiatalokat — elsősorban a lányokat — főzni, arra, hogy a pénzt miként kell beosztani. Ugyanis, írja: meggyőző­dése, a rövid házasságok, a gyakori válások oka az, hogy a fiatalok a min­dennapi gyakorlati teen­dőket nem ismerik. A pénzt nem tudják beoszta­ni, nem tudnak főzni, be­vásárolni, a mosás-takarí­tás olykor megoldhatat­lan feladat elé állítja őket. Egy harmadik levélíró is hasonló gondokat róna a társadalom nyakába. Tanfolyamot javasol ő is, ahol életre nevelnék a fiatalokat, néhány alapve­tő dologgal megismertet­nék őket. Levélíróink többször ja­vasolnak hasonlókat, s ezek első olvasásra nem is tűnnek rossz gondola­toknak. Nem is hisszük, hogy ezek megvalósításá­nak különösebb akadálya lenne, hiszen társadal­munk ennél nehezebb dol­gokat is megoldott már. A levelekben szereplő észrevételek — kétségte­len — a jövő nemzedék érdekében halasztást nem tűrő dolgok. Csakhogy vi­tatható: ezeket mind a társadalomnak kell meg­oldania? Például az a há­romgyermekes család­anya, aki levelet írt, nem tudná illemre tanítani gyermekeit, vagy megta­nítani őket a háztartás, a családvitel alapvető te­endőire. Például bevásá­rolni, főzni, mosni, taka­rítani. Ez szülői feladat, mondhatni kötelezettség. Nem feltétlenül fontos mindig arra hivatkozni, hogy ezektől megkímélve a gondtalan tanulás lehe­tőségét teremtik meg a fiatalok számára, hogy semmi másra ne legyen gondjuk, csak tanuljanak. Ugyanis nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a másokról való gondoskodást is meg kell szokni, tanulni. Azt, hogy nem önmagáért főz, mos, takarít, hanem majdan a családért, s ha ez az érzés hiányzik, akkor valóban a főzés, a mosás nem tudá­sa, a semmihez nem ér­tés oka lehet a családi tor­zsalkodásnak. Ez a dolognak az egyik oldala. A másik, hogy nem szabad mindent a társadalomra hárítani. Ez igazságtalan elvárás. Van­nak családon belüli köte­lezettségek, amit átháríta­ni nem volna ildomos. Soltész Ágnes KERES NÉLKÜL Tyúkod és Csenger község­ben lévő földterületeim után természetesen fizetem a köz­ségfejlesztési hozzájárulást, mégpedig az illetékes közsé­gi tanácsok által hozott hatá­rozatban megfelelően. Vagy­is a földterületek arányában megosztott összegben. Mégis az 1981. évi adóíven 300—300 forint községfejlesztési hoz­zájárulás fizetésére kötelez­tek. Sajnos minden évben ez így van, és miatta járom a kálváriát, hogy a tanácsoka határozatokban hozott dön­tések szellemében járjanak el. Nem lehetne ezt kérés nélkül is megtenni? Marozsán Miklós, Csengerújfalu, Kossuth utcai lakos ELHANYAGOLT TERÜLET Nyíregyházán az Ady End­re utca 9—23. számú házak között van egy hatalmas épí­tési telek. A közelben lakók és még sokan mások szemét­gyűjtőhelynek tekintik. Mé­teres gaz borítja a területet. Rendezésével ez a hely több célt is szolgálhatna. Például a gyerekek — játszótér híj- ján — örömmel vennék bir­tokukba, az esetleges építke­zések megkezdéséig is. A Kert közi lakosok nevében Németh Lajos VESZÉLYES Naponta izgalommal figye­lem az Északi körút 10, és a Stadion utca 38. számú házak előtti, és a stadion melletti villanyoszlopokat. Ugyanis mindegyiknek nyitva van a vezetékeket takaró ajtaja. A kilógó vezetékek csábíthatják a gyerekeket, hogy megnéz­zék, játszanak vele, s ez ve­szélyes játék lenne. B. F. nyíregyházi lakos GONDATLANSÁG A közelmúltban Borbányán várakoztam az autóbuszra, miközben megeredt az eső. Szívesen meghúzódtam volna a váróhelyiségben, de az olyan elhanyagolt volt, hogy inkább az esőt választottam. Ugyancsak meglepődtem a megyei kórház előtti váróhe­lyiség elhanyagoltságán, tisz- tátalanságán. Nincs ezeknek a váróhelyiségeknek gazdája, aki takarítaná? Id. Rozmann Gyula, Nyíregyháza, Toldi utca 35. szám alatti lakos KELLEMETLENSÉG Augusztus 10-én este a Krúdy moziban voltunk. Előtte tankoltunk, s a ben­zinnel telt tartályt a mozi­előadás után üresen találtuk. Ellopták a tanksapkát és a benzint. Lehetséges, hogy ez már mással is megtörtént? Jó lenne, ha a rendőrség több­ször odanézne a mozi környékén parkoló kocsikra. Czerula Józsefné, Nyíregyháza, Szarvas utca 53. szám alatti lakos KÖSZÖNET Nyíregyházán a nyugdíja­sok házának lakói pihenőpa­dokat kértek. A kérés meg­hallgatásra talált, az erdő- gazdaság a nyugdíjasok há­zától, egészen a busz végál­lomásáig tíz padot helyezett el, a közelmúltban. E szép gesztuson túlmenően még ar­ra is kiterjedt a figyelmük, hogy a padok kihelyezése előtt a nyugdíjasok házának lakóit megkeresték, hogy megérdeklődjék: hová sze­retnék, ha a padok kerülné­nek? Köszönjük a gyors in­tézkedést, és a kivételes fi­gyelmességet. A nyíregyházi nyugdíjasok házának lakói A LAKOK BOSSZÚSÁGAI Végre befejeződött a Sza­muely tér 5. szám alatti épü­let felújítása, ezt hírül adta az újság is. Mi lakók vissza­költöztünk az átmeneti laká­sokból. Csakhogy az „új” la­kásban sokat bosszankodunk. Nem lehet például a boylert használni, nincs meleg víz. Hogy miért — erre sem a TIGÁZ, sem az ingatlanke­zelő, sem a kivitelező vállalat nem ad választ. Egyéb bosz- szuságunk is van: csepegnek a csapok, az ajtók nem zá­ródnak. Vajon mikor lesz meleg vizünk, és a hiányos­ságokat mikor pótolják? A lakók nevében Ormay László, Nyíregyháza, Szamuely tér 5. TÉVEDÉS? A záhonyi „Barátság” ABC- ben már többször meggyő­ződtem, hogy az árak nem egységesek. Inkább többet számítanak fel, mint keve­sebbet, s ezt bizony a vásár­lók pénztárcája érzi meg. Ugyanis sokszor már csak utólag veszi észre az ember, hogy tévedtek az üzletben. Például én a közelmúltban a kétféle paprika közül az ol­csóbbat választottam, amikor a pénztárhoz kerültem, a drágábbat akarták felszámol­ni. Mire szóltam, mert észre­vettem, s akkor módosítottak a számításon. Például drá­gábban kaptam itt a gépsely­met, változó az ára — min­dig drágább — a cipzárnak, és meggyőződésünk szerint a papíráruért is többet kérnek itt az ABC-ben mint másutt. Ezek a dolgok sértik a vá­sárlók érdekeit, jó lenne te­hát, ha az illetékesek jobban odafigyelnének erre az üz­letre. A. V. Záhony, Ady Endre út 71. szám alatti lakos Szerkesztői üzenetek Kiss Cyuláné gacsályi, Kanalas Andorne mária- pócsi, Manyingás László- né nyírparasznyai és Szánkó Anna nyíregyházi olvasónknak levélben vá­laszoltunk. Jónás Elza győrteleki, Bokor Sándorné kéki, Ba­ka István tornyospálcai, Kaposi Ferenc nyírparasz­nyai, Lehóczki Mihályné győrteleki, Székely Pálné geszterédi, özv. Veres An­dorne buji, Paszabi Fe­renc rakamazi, Kovács Imre tiszaberceli, Kopcsa Miklós nyíregyházi, Deák Imréné tiszaberceli és Rozinka Antalné ajaki la­kosok ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. Hajagos Tóth Andrásné tiszadobi, Orbán Petemé balkányi és Takács Ká- rolyné nyíregyházi lako­sok kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Orbán Pétemé balkányi lakos cserépkályha-épí- téssel kapcsolatos pana­szára a Szabolcs-Szatmár megyei Kommunális Szol­gáltató Vállalat a követ­kező tájékoztatást adta: érvényben lévő rendelet az árváltozást követően is fenntartja ama megszigo­rítást, mely szerint az anyagok árának emelkedé­séből a lakosság megren­delésére végzett munkák­nál áremelést nem való­síthatnak meg, ha előzőleg előleget vettek fel a la­kosságtól. E rendelkezésre figyelemmel minden ko­rábbi előleget fizető lakos­nak a megye területén, az előlegfizetéskor érvény­ben lévő árak szerint építik meg a megrendelt cserépkályhákat. Levél­írónknak tehát nem kell árkülönbözetet fizetni. Tamás János pócspetri lakos „Hitegetés” címmel megjelent panasza azon­ban jogtalan. Nevezett valóban járt a nyírbátori kirendeltségünknél, ér­deklődött a cserépkályha- építés lehetőségéről. Csek­ket azonban nem kapott, előleget nem fizetett, te­hát jogviszonyba nem ke­rült vállalatunkkal. Amennyiben megrendeli a cserépkályha építését, úgy igényét kielégítjük a je­lenleg érvényben lévő áron. Gellért Sándorné ópályi lakost a társadalombizto­sítási igazgatóság tájékoz­tatta, hogy öregségi nyug­díjra az 55. életévét be­töltött nő jogosult, aki tízévi szolgálati időt szer­zett, mely szolgálati idő­ben öt évet meghaladó megszakítás nincs. MliHiiiliiin INTÉZKEDTEK A július 8-i Fórum rovat­ban a játszótereken megron­gálódott játékokra hívták fel a figyelmünket. Az észrevé­tel jogos volt, mert a város területén több helyen meg­rongálódtak a csúszdalapok. Ennek az oka, hogy a gyár­tó vállalat a csúszdalapok rögzítését, kitámasztását nem megfelelő teherbírással ké­szítette el. A közterület-fenn­tartó vállalat megkezdte e lapok megerősítését, kihelye­zését, így a cikkben szóvá tett helyre — az Ószőlő ut­ca 105. szám épület előtti játszótérre — is rövidesen kikerül a kért csúszdalap. A homokozót a közterület-fenn­tartó vállalat a cikk megje­lenését követően feltöltötte. Nyíregyházi Városi Tanács Műszaki és Fenntartási Iroda MEGJAVÍTJÁK „Beázás” címmel szóvá tet­ték Bucz Endréné Kisvárda, Gyár úti lakos panaszát. Az észrevétellel kapcsolatosan közöljük, hogy a tető javítá­sát 1980. október hónapban megkíséreltük, ez azonban nem járt eredménnyel. A te­tő teljes átfedése szükséges, melynek kivitelezését a Kis- várdai Építőipari Szövetke­zet elvállalta. A munkát 1981. augusztus-szeptember hónapban fogják elvégezni. A vakolat helyreállítását és a festési munkákat csak ezt követően tudjuk elvégeztetni. Városi Tanács V. B. Költségvetési Üzeme, Kisvárda H munkaszerződés módosításáról — Az év végi részesedésről— n napidijról Kemény István nyíregyházi levélírónk 1979-ben por­társi munkakörre kötött munkaszerződést az egyik válla­lattal. Ez év márciusában azonban a munkáltató új mun­kaköri leírást adott át részére, amelyben munkaköri köte­lezettségként írta elő a telep növényeinek gondozását, lo­csolását. Ezen túlmenően az osztályvezető megbízása alap­ján mindenféle munkát köteles ellátni. Olvasónk kérdése az, hogy mennyiben tartozik munkaköri köte­lezettségei közé a növények gondozása és más munkák el­látása? Olvasónk munkaszerződést portársi munkakörre kö­tött, ebből következik, hogy a portársi munkakörrel ösz- szefüggő valamennyi munkát köteles elvégezni. A mun- köri leírásában szerepelnek olyan feladatok, amelyek nem tartoznak a portársi munkakörbe. A munkaköri leírás címzése sem megfelelő, mert „telepőri” feladatok címszót viseli. Mindezektől függetlenül a dolgozó indokolt esetben munkakörébe nem tartozó munkát is köteles átmenetileg ellátni. Ez azonban beosztására, korára, egészségi állapo­tára aránytalan sérelemmel nem járhat. Arra is van lehe­tőség, hogy több munkakör ellátására létesítsenek munka- viszonyt, de ebben is kölcsönösen kell megállapodnia. Le­vélírónk esetében munkaköri kötelezettségként akarja a munkáltató előírni, a mintegy 2000 négyszögöl terület gon­dozását, ami munkaszerződés-módosításnak minősül. A munkaszerződés egyoldalú módosítására a hatályos jogsza­bályok lehetőséget nem adnak. Ezért olvasónk kérelmével forduljon a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz, ahol kérje a kert gondozása alóli mentesítését. K. I. laskodi olvasónk közel tíz évig dolgozott egy munkahelyen, amikor lakóhely-változtatása miatt 1980. no­vember hónapban új munkaviszonyt létesített. A vállalat ahol dolgozott, az évet jó eredménnyel zárta és a korábbi­tól nagyobb nyereségrészesedést fizetett. Olvasónk is várta, hogy részére a ledolgozott idővel arányos év végi részese­dést kifizetik. Érdeklődésére arról tájékoztatták, hogy a kollektív szerződés szabályai szerint az év közben kilépő dolgozókat csak akkor illeti meg időarányos év végi része­sedés, ha a munkaviszonyuk áthelyezéssel szűnt meg, il­letve létesült. Olvasónk a közel tízéves becsületes munka­végzés után az év végi részesedés kifizetésének megtaga­dását sérelmesnek tartja. A munkáltató megalapozottan hivatkozott a kollektív szerződés vonatkozó rendelkezéseire. A nyereségrészese­dés felosztásával és kifizetésével kapcsolatos jogszabály a kollektív szerződést ruházza fel azzal, hogy a vállalathoz be-, illetve kilépő dolgozók milyen esetben és feltételek mellett kaphatnak év végi részesedést. Ez alól kivétel csak az áthelyezéssel létesített munkaviszony. Nem törvénysér­tő tehát, ha a vállalat kollektív szerződése úgy rendelke­zik, hogy év végi részesedést csak az a dolgozó kaphat, aki a vállalattal a tárgyévben december 31-ig munkaviszony­ban áll. A kollektív szerződés ilyen rendelkezése nem ki­fogásolható. azzal ellentétes gyakorlatot munkaügyi vita keretében kikényszeríteni nem lehet. Csonka János nyírbátori olvasónk több alkalommal hivatalos kiküldetésben volt Romániában és a Szovjetuni­óban. Kérdése, hogy köteles-e a kiküldő a napidíjat valu­tában kifizetni, mert mint írja a kiküldetési ideje minden esetben meghaladta a napi tizenkét órát? Amennyiben a kiküldött dolgozó naptári naponként külföldön tizenkét órát meghaladóan tartózkodik, Romániában napi 112 lej, Szovjetunióban napi 11,20 rubel illeti meg. Kaczur Tibor nyírmadai olvasónk kérdezi, hogy a munkáltató részéről az áthelyezés csak akkor kötelező-e, ha államigazgatási vagy igazságszolgáltatási szervhez ké­rik nem ilyen intézménytől. Mert mint írja olvasónk, a 63/1980. (XII. 29.) MT. sz. rendelettel módosított 38/1973. (XII. 27.) MT. rendelet 2. paragrafusának 1. bekezdése így hangzik: „a munkaviszonyban álló dolgozót államigazga­tási vagy igazságszolgáltatási szervnél történő alkalmazása esetén — kérésére — át kell helyezni.” A hivatkozott számunkban megjelent tanácsunk egy konkrét kérdésre vonatkozott. Ennek megfelelően a Leg­felsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégium 118. sz. állásfogla­lásával kiegészített 7. sz. állásfoglalásában közűitekre hi­vatkoztunk. Ezen állásfoglalás jelenleg is változatlanul irányadó. Olvasónk által hivatkozott jogszabály az állam- igazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyá­nak egyes kérdéseit rendezi, amelynek szövege olvasónk által közölteknek megfelelően módosult. Nagy Mihály, SZMT politikai főmunkatárs gggggg:^p HH JUHI .... %% UH •, ::::::::::::: H K :::: W •: Mi ^^HBf BSSWaSS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents